Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás XVIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 25., VASÁRNAP Megtalálják számításukat Tovább javulnak a gazdálkodás feltételei Egyesülés előtt a csemői tsz-ekben A járás mezőgazdaságára az előrelátó tervezés jellemző. Rövidebb, hosszabb időre szó­ló tervek szabják meg a fej­lődés, a gazdálkodás ütemét. A járás gazdaságpolitikai célkitű­zései szintén hosszabb távra körvonalazzák a kívánatos ten­nivalókat. Mindez azt célozza, hogy 1976-ra, amikor az ötö­dik ötéves terv kezdődik, ala­kuljanak ki a járásban a nagy­üzemi gazdálkodást legeredmé­nyesebben szolgáló gazdaság- méretek. A megalapozottan működő termelőszövetkezetek eleget tudjanak tenni a meg­növekvő követelményeknek. Ebből a megfontolásból ki­indulva a járási pártbizottság megbízása alapján — egy szak­emberekből álló bizottság 1971- ben tanulmányozta Csemő termelőszövetkezeteinek hely­zetét és a gazdálkodás fejlesz-' tésének lehetőségeit. A bi­zottság — alapos és sokirányú vizsgálódása alapján — in­dokoltnak látta a meglevő ter­melőszövetkezetek összevoná­sát a fontos beruházások végrehajtása érdekében. A két csemői termelőszövet­kezet, a Szabad Föld és a Rákóczi, egyesítésére a veze­tők az elmúlt hónapokban megtették a szükséges előké­születeket. Meghatározták a so- ronlevő feladatokat és előké­szítő bizottságot hoztak lét­re, amelyben mindkét gazda­ságból egyenlő számban vesz­nek részt. Részletesen kidol­gozták javaslataikat a gazda­sági, pénzügyi és az általános igazgatási kérdésekben. Ezt írásba foglalták, megvitatták és sokszorosították. Ezekben a napokban már olvashatja a szövetkezetek valamennyi tag­ja. A két közös gazdaság termé­szeti adottságai hasonlóak. Anyagi helyzetük stabil, a gaz­dálkodás főbb ágazatai meg­egyeznek. A szántóföldi nö­vénytermesztés mellett a szőlő, a gyümölcsös és a baromfite­nyésztés a jellemző. Ha egye­sülnek, területük akkor is alig haladja meg a 3700 hektárt, tehát csak közepes nagyságú­nak mondható. Az egyesülés előnyeiről és az előkészületekről beszélget­tünk a két gazdaságban. Szalkay István, a Rákóczi Tsz elnöke: — Az új alapszabály-terve­zetet úgy állítottuk össze, hogy mindkét szövetkezetből a tag­ság számára előnyösebb voná­sok kerüljenek bele. A Rá­kóczi Tsz-ben a szociális ked- j vezmények számottevők, a j Szabad Földben a háztáji föld kimérése kedvezőbb. Ezt mind figyelembe vesszük. Bí­zunk benne, hogy a nyugdíjas tagságnak idővel nyugdíjki­egészítést is fizethetünk. — Mindkét tsz tagjaival el­beszélgettünk, a fővezetők és a középvezetők ismerik jöven­dő feladatukat, beosztásukat és várható jövedelmüket. Min­den munkáskézre szükségünk lesz a jövőben is. Azon le­szünk, hogy senkit ne érjen sérelem, károsodás. Az egyen­rangúság és az egyenjogúság elve vezérel bennünket az egyesülésben. — Az anyagi erők összevo­násának előnyeit kölcsönösen érezzük majd. Közös pénzünk­ből vehetünk autóbuszt. Egyik gazdaságnak sincs megfelelő székháza. Együttes erővel könnyebben építhetünk. Köz­ségpolitikai szempontból is előnyök várhatók: összehan- goltabban támogathatjuk a község fejlődését, az óvoda-, iskolépítést. Molnár László,' a Szabad told Tsz elnöke: — Meggyőződésem, hogy az egyesülés után ésszerűbben gazdálkodunk, nagyüzemi mű­velésre alkalmas táblákat ala­kítunk ki. Korszerű gazdál­kodási elvek alapján foglal­kozunk a szántóföldi növény- termesztéssel, a szőlővel, a gyümölcsössel és az állatte­nyésztéssel. Módunk lesz na­gyobb munkabírású gépeket vásárolni és ezeket jobban ki­használni. Üzemi épületeinket ennek megfelelően alakítjuk ki. Az egyesülés lehetővé te­szi, hogy egységes szerkezet­ben gazdálkodva fokozatosan javítsunk termelési körülmé­nyeinken. Jobb eredményeket érünk el, lerakva a jövő alap­jait, a mai fiatalok és az idő­sebb korosztály boldogulását segítjük. — Tagságunk megnyugvás­sal vette tudomásul, hogy ter­melőszövetkezetünk jelenlegi központjában a továbbiakban is lesz ügyintéző, akihez nyu­godtan fordulhatnak ügyes­bajos dolgaikkal. Beteglapju­kat helyben érvényesíthetik, háztáji gazdaságuk problé­máival, egyéb ügyeikkel nem kell a jövőben sem kilométe­reket gyalogolniuk, dolguk gyors elintézésre talál. I ■ — Nálunk jelenleg három­éves szerződések szabályoz- i zák á családi 'szőlőművelést. Ezeket a megállapodásokat to­vábbra is érvényesnek tekint­jük. Az a célunk, hogy min­den tagunk megtalálja ezentúl is számítását. Szabó László, a községi ter­melőszövetkezeti párt-csúcs- vezetőség titkára: — A községbeli kommunis­ták összevont csúcsvezetőségi beszámoló taggyűlésen foglal­tak állást a már 1971-ben vázolt elképzelések mellett. A községi csúcsvezetőség is na­pirendre tűzte a témát, majd az alapszervezeti vezetőségek és a pártalapszervezetek is foglalkoztak a kérdéssel. Mindkét tsz-ben egyhangúlag állást foglalt a párttagság az egyesítés mellett. — Meggyőződésünk, hogy mind politikailag, mind gaz­daságilag az új tsz erősödését szolgálja az egyesülés. Űj Istvánná, a Szabad Föld Tsz baromfigondozója: — Tíz éve vagyok tsz-tag, négy gyermekem közül kettő­nek már kenyeret adtam a ke­zébe. A kisebbek még iskolába járnak: tanyai kollégisták Nagykőrösön. Egy négygyer­mekes asszonynak nem mind­egy, milyen a megélhetés. Be­szélgettünk mi már az egye­sülésről, és én személy sze­rint is jónak tartom. Úgy ér­zem, munkám, keresetem — a jelenlegi munkakörömben — a jövőben is meglesz. Nem taga­dom, örülnék, ha idővel any- nyira megerősödne az egyesült tsz, hogy telne egy' korszerű baromfitelepre is. Osgyáni Ferenc, a Szabad Föld Tsz főmezőgazdásza: — Az egyesülés a ma fel­adata és a jövő útja. Indokol­ja ezt a mi idei aratásunk is. Arra nem.volt pénzünk, hogy több mint egymillió forintot költsünk nagy teljesítményű kombájnra, magunk kihasz­nálni sem tudnánk. Jelenlegi eszközeinkkel hetekig aggód­tunk a .termésért. Ügy érzem, a gépesítés elsőrangú feladat, s megoldásában előbbre ju­tunk. — Mindkét tsz-ben terem szőlő. A Szabad Földnek hét borkimérője van. Idővel talán megfelelő borfeldolgozót, pin­cét létesíthetnénk. A baromfi- tenyésztés mindkét gazdaság jó bevételi forrása. Erre is rá­férne a korszerűsítés. Fakán Vendel, a Rákóczi Tsz melléküzemének vezetője: — Az állam anyagi támoga­tást ad a mezőgazdasági nagy­üzemek fejlesztési törekvései­hez. Ez azonban területi mé­retekhez, termelési és anyagi adottságokhoz kötött. Az elbí­rálásnál két kis termelőszövet­kezet másképp jöhet számítás­ba, mint egy nagyobb, erő­sebb. Az ésszerű gazdasági megfontolás az egyesülést in­dokolja. Sípos István, a Szabad Föld Tsz főkönyvelője: — Az utóbbi években terv­szerűen tartalékoltuk pénzün­ket, nagyobb beruházáshoz nem kezdtünk, tudatosan ké­szültünk az egyesülésre. Az el­múlt két évben üzemviteli pi­téi nélkül, saját pénzünkből gazdálkodtunk, csupán az ál­lami támogatás összegét vet­tük igénybe. A két szövetke­zet tagságának évi jövedelme között nincs nagy különbség. Ezzel nálunk mindenki tisztá­ban van, hiszen a két gazda­ság tagjai közül sokan rokon­ságban állnak egymással, gya­kori téma a kereset. Afelől va­lamennyi csemői tsz-tag nyu­godt lehet: megtalálja számí­tását, munkája eredményét a közös gazdaságban is. ★ A két csemői termelőszövet­kezet közgyűlése szeptember közepén dönt az egyesülésről. Minden remény megvan, hogy januárban együtt folytatják a munkát. T. T. Krónikaírók a levéltárban A Hazafias Népfront ceglédi járási bizottsága szervezésében augusztus 27-én, kedden dél­előtt fél 10 órai kezdettel ér­tekezleten vesznek részt a ceglédi járás községeinek kró­nikaírói a Nagykőrösi Levél­tárban. Az értekezleten mun­kájukhoz tájékoztató előadást tart dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója. Különmunka a gyerekekért Megerősödött a brigádmozgalom Két szombat története a fűrészüzemben Mint jó boltos a sajtot, olyan könnyedén, olyan pontosan szeli a gép a rönkfákat. A sze­leteket futószalag továbbítja egyik munkahelyről a másik­ra, és minden munkafázis után egyre jobban idomul rendelte­téséhez az anyag. A műhely­csarnokba rönkök érkeznek, és méretre szabott falapok távoz­nak innen, hogy azután a rak- területen felpolcolva készen álljanak a további szállításra, rendeltetés szerinti feldolgo­zásra. Szombat van, az au­gusztusi forró szombatok egyi­ke, s tulajdonképpen szabad szombat lévén, hallgatni illene itt minden gépnek. De a gépek nem hallgatnak. Szorgos mun­kára noszogatják a szalag minden porcikáját a Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi üzemének dolgozói. Két hete Lakatos László művezető bri­gádja szorgoskodott szabad szombatját feláldozva a gyár­ban, most pedig a Május 1. brigád tagjai vannak, soron, ők tartanak kommunista szombatot. Ezt a napot a ceg­lédi gyerekekért, a legkisebbe­kért vállalták. Azért, hogy gyorsabban épüljön a bölcső­de, jobb körülmények közt cseperedhessenek kisiskolássá a város legifjabb lakói. Itt az egész brigád! Perényi Jenőné vidám sza­vú, fürge asszony. Ceglédber- celről jár be dolgozni. Npnt mondja, a férje megörvendez­tette a minap egy láda ubor­kával. Az lett volna a mai program: az uborkaeltevés. No, de várhat kicsit az a sa­vanyúnak való! Ha a gyere­kekről van szó, Perényiné szí­vesen hagy otthon csapot-pa- pot. Egy napi munkabér, ha erről van szó, akkor a ház­tartásban nem nagy dolog. Az elsők a gyerekek! Tulajdon­képpen ez volt az egész bri­gád egyhangú véleménye. A brigádtagoknak 12 gyermekük van, ■ ■ -tóti Műszakban, van, együtt' dol­gozik Szivák György és fele­sége, Szabó Károly és felesé­ge, Magyari Barnabásné és fe­lesége. Magyariné a Május 1. brigád vezetője. Náluk még nem örvendezteti kisgyermek a családot. Mégis, amikor egy termelési értekezleten az üzem fiatal párttitkára, Pillér Iza­bella említést tett arról, hogy jó lenne kommunista szomba­tot szervezni és a napi kerese­tet gyermekintézmény létesíté­séhez felajánlani, Magyariné már másnap reggel jelentke­zett, hogy az egész brigád ne­vében kérdezze: „Iza, hol van az a vállalási ív? Hol lehet aláírni? Ha óvodáról, bölcső­déről van szó, hát munkára itt az egész brigád!” Magyari Barnabás mondja: — Mi most épp építkezünk, a magunk kezével, magunk erejéből. Szombaton is ez lett volna az otthoni tennivaló. Zila Károly művezető a csa­ládjával töltötte volna a pihe­nés óráit. Csöpp lánya van, a gyerek rózsás arcocskájára gondol, s dolgozik, bölcsődé­ért, óvodáért. A gyerekekért, ök kirándulást terveztek a szabad hét végére. Konkrét vállalások Hartman Tibor üzemvezető irodájában a munkáról, a vál­lalásról beszélgetünk. Az üzem ebben az évben kapcsolódott be a szocialista brigádmozga­lomba. Két brigád alakult, s havi szinten mérhető konk­rét tervekre építették vállalá­saik nagy részét. Naponta 73 és fél köbméter rönköt vágnak fel, ezt tűzték ki célul. Régeb­ben 70. köbméternyivel birkóz­tak meg. Most 75 köbméternyi feldolgozásáról tudnak nap mint nap számot adni. Don­gából napi 8 köbméter elké­szítését vállalták, s mellé meg­ígérték, hogy előző, három hó­napi lemaradásukat is pótol­ják. Mint már látni, ennek nem lesz akadálya. A brigád­ban bezzeg, aki nem akarta megragadni a munka végét/ szedhette is a sátorfáját né­hány nap után: bár nemrég alakult, mégis erős kollektíva mind a két brigád itt. A délelőttösök, az anyagté­ren dolgozók ezen a napon három vagont raktak meg. — Jobb lenne ám így tég­lát rakni egymás mellé, úgy segíteni az óvodaépítést, az jobban látszik — vélekedtek élcelődve, miközben a munka nehezével birkóztak az au­gusztusi forróságban. Téglák helyett A kommunista szombaton részt vett valamennyi brigád­tag, kivéve egy embert, aki családi okokból maradt távol. Ö az előző napi fizetését aján­lotta fel, mondván, csatolják okvetlenül a többiekéhez. Ne­ki is kis gyermeke van, s a példamutatóktól világért sem akar távolmaradni. Eszes Katalin Kétarcú piac Sok háziasszony azért indul pénteken reggelente egy kis mérgelődésre felkészülve a ceglédi piacra, mert csütör­tökönként hallgatja a rádió reggeli krónikájának harma­dik kiadását, annak is a piaci jelentését. A piaci beszámoló rendszerint tájékoztatást ad a ZÖLDÉRT árusítóhelyein és a magánárusoknál észlelt árak­ról, a felhozatalról, mennyi­ségről és minőségről egyaránt. Cegléd zöldség- és gyümölcs­ellátását jórészt a termelőszö­vetkezeti árudák, az ÁFÉSZ és a MÉK boltjai biztosítják. Nem lehet az utóbbi időben rossznak mondani a ceglédi áruellátást. Bosszankodásra okot csak a makacsul kitartó árak és a sokszor „veszi, nem veszi..minőség ad. Ceglé­den pénteken reggel a MÉK boltjaiban a hagynia kilója öt, a zöldpaprikáé hét, a fejes ká­posztáé három, az őszibaracké 9,60, a rétesalmáé 7,20 forint volt. Elegendő mennyiségről igen, választékbőségről itt nem lehetett szólni. Gyorsan gazdára talál a piac végében a tanyasiak, ter­melők zöldsége, gyümölcse. Jó szívvel, szép szóval és gyakran jelentősen olcsóbban adják árujukat az állami, a szövet­kezeti és a magánkereskedel­mi áraknál. Ezekben a napok­ban sokan a dinnye drága vol­ta és silány minősége, gyenge kínálata miatt emeltek szót Burgonya, zöldpaprika, para­dicsom, tök, káposzta elfogad­ható áron kínáltatta magát a pénteki ceglédi piacon. Céljuk: a középmezőnyben maradni Felújítotlák a KÖZGÉP tekepályáját Tekében augusztus 25-én kezdődik a bajnokság. Az őszi rajt előtt felkerestük az NB Il-es Bem SE edzőjét, Szűcs Lászlót, valamint az NB III-as KÖZGÉP SE oktatóját, Türei Pált, s tájékoztatást kértünk csapatukról. Szűcs László: — Tizennégy ponttal jelen­leg a 7. helyen állunk. Hét­szer győztünk, háromszor ide­genben, — igaz, kétszer hazai pályán szenvedtünk veresé­get. A régiek közül Hlagyvik és Tornyost leszerelt, helyet­tük jött Hollóst (KÖZGÉP), Kovács (BKV Előre) és Sza- nyi (Bp. Postás). Kilences ke­....^ ■M i-. Baleseti sebészet cából A városi tanács kárháza Cegléden tovább bővül. A nemrég átadott elmepavilon és nővérszállás után most a baleseti sebészet épületszámyát készí­tik. Ide kerül majd szűkös helyéről, a Gubodi ut- a kórház jelenleg legkorszerűtlenebb épületben működő kórházrésze. Apáti-Tóth Sándor felvétele rettel — Szunyogh, Bauer, Bat­ka, Lázár, Rimaszécsi, Pintér, Hollósi, Kovács, Szanyi — vá­gunk neki az ősznek, mindig a hét legjobb formában lé­vőkből állítom össze a hatos csapatot. A két kimaradó a tartalékok között kap majd helyet. Július 15-én heti há­rom edzéssel kezdtük el a fel­készülést, -a fiúktól fokozatos formába lendülést várok. Szu­nyogh továbbra is tagja a magyar ifjúsági válogatott ke­retnek. — Üjabb 14 pont megszerzé­sét tervezzük, meg akarjuk őrizni helyünket a középme­zőnyben. Sorsolásunk kedve­zőnek tűnik, hétszer játszunk itthon, aránylag könnyebb ellenfelekkel, akik ellen esé­lyünk van a győzelem meg­szerzésére. Türei Pál: T- Hollósi bevonult kato­nának, helyette Raffai került a keretbe, alti újra rendsze­resen látogatja az edzéseket, ősszel a csapat rendelkezésé­re áll. A rajtra a következők készülnek: Molnár, Nyíri, Var­ga, Raffai, Király, Türei, Sá­rik, Nagy, Pákozdi A. — Tavasszal 9 győzelemmel 18 pontot szereztünk (a négy vereség mellett) és a harma­dik helyen állunk. Ötször ját­szunk majd itthon, s nyolc alkalommal megyünk idegen­be. A jelenlegi második, a VEGYTERV, Ceglédre jön, ha legyőzzük, talán még meg is előzhetjük. Több mint egy hó­napja, heti két edzéssel kezd­tük el a munkát. Emellett ba­rátságos mérkőzést játszot­tunk Pécsett, s ott voltunk az Alkotmány Kupán, amelyet sikerült megnyernünk. — A nyári szünetben a pá­lyát felújítottuk, újjávarázsolt környezetben edzhetünk, s fo­gadhatjuk ellenfeleinket. Ter­vünk az első három helyezett között végezni. Ha minden jól megy, még az ezüstérmet is megszerezhetjük, ami az NB II-be kerülést jelentené. U. U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents