Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

1971. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK Pest megyei ünnepségek Domsddi párostánc a Savoyai-kas+ély udvarán. Orvosi rendelő, ifjúsági ház Szcntlórinckátán Az alkotmány ünnepén Szentlőrinckátán orvosi rende­lőt és ifjúsági házat avattak. Az ünnepségen részt vett Pa­taki Márton, a járási pártbi­zottság első titkára és Kis Ti­bor, a járási hivatal elnökhe­lyettese is. A 620 ezer forintos költség­gel elkészült körzeti orvosi rendelő előtt a kis ünnepséget Halasi Anikó szavalata nyitot­ta meg, majd Kókai Ferenc ta­nácselnök méltatta a 15 hóna­pos munka eredményeit. Itt köszönte meg a lakosságnak a csaknem 200 ezer forintot érő társadalmi munkát. A bejáratot elzáró nemzeti színű szalagot dr. Ludas Imre át, körzeti fogorvos vágta utána az épületben Boroznaki Sándor vb-titkár mutatta be az általános orvosi rendelőt, a várót, a fogorvosi szobát, a fektető helyiséget és a három szoba összkomfortos orvosi la­kást. Az avatás résztvevői ezután az ifjúsági házhoz sétáltak át, amelyet tatarozás után alakí­tottak át klubkönyvtárrá, színpaddal ellátott tanácste­remmé, a fiatalok szórakozó­helyévé. Az átalakítás száz­ezer forintba került, «mely­nek ötven százalékát a Pest megyei pártbizottság juttatta a szentlőrinckátaiaknak. Erdőkertesén augusztus 20- án helyezték el az új iskola alapkövét. Az ünnepségen megjelent Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese, valamint dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hi­vatal elnöke is. Az ünnepséget Pálfalvi György, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke nyitotta meg. Beszédében el­mondta, hogy az iskola ala­pozásánál a kartali és a kis- tarcsai KISZ-esek is segítet­tek. Augusztus 19-én a két község és Erdőkertes fiataljai a helyi téglagyárban társa­dalmi munkában tizenhétezer téglát készítettek. Az ünnepségen Lakatos Ti­bor méltatta alkotmányunk je­lentőségét, majd a község fel­kérésére az alapba helyezte azt az ezüst színű fémhengert, amely a község történetét, az építkezéshez hozzájáruló in­tézmények nevét, az isicol a tervrajzát, napi újságot és ap­rópénzt tartalmazott. Az iskola költsége 13 millió forint, kivitelezője a gödöllői tangazdaság építésvezetősége. A 80 termes iskola átadását 1975. szeptember 1-én tervezik. Megszépült művelődési házak Úriban a felújított művelő­dési házban tartották meg az alkotmánynapi ünnepséget. tA községi tanács már tavaly megszépítette az intézményt, korszerű színháztermet alakí­tottak ki. A nyár folyamán sor került a művelődési ház külső felújítására is. A meg­változott körülmények lehető­vé teszik a művelődési ren­dezvények színvonalának ja­vítását. Az ünnepségen Bata János országgyűlési képviselő méltatta a negyedszázad sike­reit. Ezután kétórás kultúr­műsor következett, amelyben nagy sikert arattak a citerá- sok és a dalárda is. Péteriben az aratók megün­neplésével kezdődött az alkot­mánynapi ünnepségsorozat A felújított művelődési házat augusztus 19-én avatták fel. A Himnusz elhangzása után Szappanos Péter, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke tartott ünnepi be­szédet. A művelődési ház fel­újítására az idén 150 ezer fo­rintot fordított a községi ta­nács. A színházterem mellett helyet kapott a táncterem és egy klubhelyiség is, amely mellett ifjúsági presszót is nyitnak, a közeljövőben. Kí­vülről is megújhodott az épü­let. Páva-körök Sóskúton Sóskúton, a i klubkönyvtár­ban rendezték meg 19-én este az alkotmánynapi ünnepséget. Mihalitza Simon községi nép­fronttitkár köszöntője után Peresztegi Ferencné tanácsel­nök mondott beszédet, majd a dél-budai kulturális napok ke­retében járásbeli Páva-körök léptek színpadra. Deák Bélá­nak, a járási művelődésügyi osztály vezetőjének üdvözlő szavait követte a műsor, amelyben fellépett az érdi bu­kovinai székely Páva-kör, a Sóskúti szlovák és a tárnoki szlovák nemzetiségi együttes. Ajándékok — kölcsönösen A monori mun­kás—paraszt ta­lálkozó vendéglá­tója a járási szék­hely két közös gazdasága volt, a Kossuth és az Új élet tsz. A műve­lődési házban fe­hérasztal mellé hívták a nagyköz­ség ipari üzemei­nek képviselőit: a Mezőgép, a Kefe- gyár, a V asipari Ktsz, a Vetőmag- termeltető Válla­lat, az Építőipari Ktsz, a Finornme- chanikai Vállalat és az állami gaz­daság dolgozóit. A találkozó részve­vőit — köztük Mateovics József és Vámos Géza országgyűlési kép­viselőket, Földesi Istvánt, a járási pártbizottság osz­tályvezetőjét és Jólesz Sándort, a nagyközségi párt- bizottság titkárát — dr. Zimányi Gyula, a nagyköz­ségi tanács elnöke köszöntötte, majd beszédében alkot­mányunk negyed- százados eredmé­nyeit, s Monor üzemei, gazdaságai összefogásának si­kereit Összegezte. Az ünnepi be­szédet követően a ,tsz-ek, az üze­mek képviselői egymásnak aján­dékokkal kedves­kedtek: gyümöles- kosár, frissen sült cipó, vetőmagta- sak, kefekészlet, borotvapenge cse­rélt gazdát. Majd rántott húsos szendvics, s hideg sör társaságában beszélgetés kezdő­dött a kapcsolatok elmélyítéséről, az összefogásról, a Monor szépítésé­ért folyó közös akcióról. A jó hangulatú munkás —paraszt találko­zón a vidámság­ról, a nevetésről Fónay Márta, Ki- bédy Ervin, Hlat- ky László és több más fővárosi mű­vész gondoskodott. Központi nagygyűlések - négy megyében Mint lapunk első oldalán hírül adjuk, augusztus 19-én és 20-án négy megyében tartottak országos jelentőségű nagy­gyűlést. A Debrecenben, Szé­KÁLLAT GYULA: kesfehérvárott, Körmenden és Mezőkövesden elhangzott ün­nepi beszédeket az alábbiak­ban ismertetjük. Nemzeti egységben Kállai Gyula ünnepi beszé­dének bevezetőjében arról szólt, hogy alkotmányunk szü­letésnapja a szocialista nem­zeti egység ünnepnapjává is vált. A munkásosztály, amely­ben volt erő és képesség ah­hoz, hogy saraiba fogadja és történelmi feladatokhoz mél­tóvá formálja az újonnan ér­kezőket, szilárdan kezében tartja a hatalmat. A paraszt­ság az elmúlt negyedszázad alatt meggyőződött róla, hogy a munkásosztállyal kötött szö­vetség egész életformájának átalakulását hozta magával. A két nagy osztállyal szoros szö­vetségiben alkot és dolgozik értelmiségünk, amely kima­gasló eredményeket ért el a GÁSPÁR SÁNDOR: tudomány, a kultúra, az okta­tás és a népművelés terü­letén. Az egységessé váló nemzet közös munkája, eddigi ered­ményei: az ország átalakulása, megújuló falvai, hatalmas ipa­ri létesítmények, korszerű me­zőgazdasági üzemek, szociális, kulturális, kereskedelmi cent­rumok hirdetik népünk alkotó erejét. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke befeje­zésül hangsúlyozta: következe­tesen és magabiztosan hala­dunk a szocializmus teljes felépítésének útján, az alkot­mányban megfogalmazott esz­mék megvalósításáért. tásra találtak és a megvalósu­lás útján vannak. — Életünk gazdagításához — mondotta Gáspár Sándor* — legfőbb eszközünk a munka. Az alkotás, a felelősségválla­lás, a szocializmus ügyéért való odaadás legszebb példái a munkahelyeken születnek. A dolgozók tenniakarását feje­zi ki a kongresszusi munka­verseny is, amelynek eredmé­nyei máris figyelemre méltóak. Tudatos cselekvés, a közösség és az egyén erőfeszítése jel­lemzi ezt a versenyt. Nem lát­ványos, de annál hasznosabb felajánlásokat teljesítenek or­szágszerte a dolgozók. A mun­ka fegyelmezettebbé vált, ja­vult a minőség, csökken az ön­költség, nő a termelékenység. — A dolgozók egyre na­gyobb tömegei törekszenek mind többet adni a társada­lomnak, mi pedig a jövőben még inkább arra törekszünk, hogy aki többet ad, az többet is kapjon a közösségtől. A jö­vőben sem engedünk teret az egyenlósdinek, a javak igaz­ságtalan elosztásának. — A párt közelgő kongresz- szusa minden bizonnyal segít majd abban, hogy életünk még jobb és szebb legyen. Olyan országot építünk tovább, ahol mindenki boldogul, aki mun­kájával keresi kenyerét, ahol a munka és eredménye egyaránt örömet szerez az embereknek, ahol együttes erővel, közös fe­lelősséggel, a közös tulajdon és a közös érdekek alapján dolgozik a társadalom vala­mennyi rétege, minden tagja. Gáspár Sándor bevezetőjé­ben hangsúlyozta: tisztelettel emlékezünk gazdag történelmi hagyományainkra, az állam- alapító István királyra, az ezeréves förténelimi harcra, amelynek legjobb hagyomá­nyait folytatjuk ma a szocia­lizmus építésében. Elmondot­ta: tavaly jó gazdasági évet zártunk, biztatóak az idei első félév eredményei' is. Az MSZMP Központi Bizott­ságának határozatai, amelyek a munkásosztály helyzetének megjavítására, a fogyasztás, az egészségügyi ellátás, a lakás­építés, a művelődés javításá­ra, a nőkről, a fiatalokról való gondoskodásra, az anyaság és SARLÓS ISTVÁN: Sikeres békepolitika „Enyém“ helyett „mienk” Kettős ünnepet ültek au­gusztus 20-án a tinny elek: al­kotmányunk törvénybeiktatá­sának huszonötödik évfordu­lóját s a helyi parasztság éle­tének ugyancsak negyedszáza­dos sorsfordulóját. 1949-ben, azon a napon, amikor az országgyűlés szen­tesítette az ország alaptörvé­nyét, ebben a faluban néhány szegény sorsú földműves azon tanakodott, miféle teendő jut nekik a szocialista társada­lom megteremtéséből, s hogy, mint boldogulnának, ha közö­sen törekednének jobb élet, boldogabb jövendő felé. A tinnyei Űj Élet Tsz ün­nepi közgyűlésén Tuza Sán- domé dr., a Pest megyei MÉ­SZÖV elnöke idézte föl azo­kat a történelmi napokat, amikor a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás körvonalai ki­bontakozni kezdtek. Az egykori kisparasztok, nincstelenek szövetkezete hi­vatalosan 1949. szeptember 15-én. alakult meg. Króniká­jának első lapjai — hasonlóan az ekkor alakult közös gazda­ságok múltját megörökítő ira­tokhoz — küzdelmes kezdet­ről tanúskodnak. A vagyon: egy pár ló, tíz vemhes üsző és tíz hasas disznó, egy rossz szekér, eke, borona. A tápióbicsketek büszkesége, az új művelődési ház. Hosszú lenne nyomon kö­vetei a fejlődés huszonöt esz­tendejét, azt a folyamatot, amely a paraszti tudatban az „enyém” fogalmát fokozatosan a „miénk”-re változtatta. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaság sokáig csak tengődött, s még 1970- ben is mérleghiánnyal zárta az esztendőt. De a következő évben — az akkor megválasz­tott új elnök, Herein Gyula s a tagság igyekezetének ered­ményeként — már 18 milliós termelési értéket s 2 és fél millió forintos nyereséget könyvelhettek el. Tavaly ter­melési értékük elérte a 35 milliót, az idén 56 millióra számít a termelőszövetkezet másfélszáz tagja s háromszáz alkalmazottja. Az ünnepi közgyűlésen a gazdaság elnöke hat tsz-tag- nak — Gyarmati Sándornak, Krasnyovszky Bélánénak, Kullák Józsefnek, id. Szopkó Lászlónak, B. Szopkó Lászió­nénak és Vrbán Sándoménak — nyújtotta át a mezőgazda­ság kiváló dolgozója kitünte­tést, tizennégyen a termelő­szövetkezeti kiváló dolgozó címet érdemelték ki, har­mincnyolcán dicsérő oklevelet kaptak. A gazdaság fennállá­sának negyedszázados évfor­dulójára bronzplakettet veret­tek, amely valamennyi tsz-tag számára emlékezetessé teszi az évfordulót. I j út Gombán Gombán kiemelkedő ese­mény volt az az ünnepi ta­nácsülés, amelyen megemlé­keztek a negyedszázada tör­vénybe iktatott alkotmányról. Ezután felavatták az új, szi­lárd burkolattal ellátott Bajcsy-Zsilinszky utcát, me­lyet a Pest megyei Üt-és Híd­építő Vállalat monori főépítés­vezetőségének munkásai ké­szítettek el, jó minőségben. A költségeket a közös községi tanács és a helyi Fáy András Tsz fedezte. A Népfront főtitkára a vi­lág dolgairól, a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a Szov­jetunió és a szocalista közös­ség országainak békepoliti­kájáról, a béke és az európai biztonság megteremtéséért ví­vott küzdelemről beszélt. Hang­súlyozta, hogy a történelem szükségessé teszi az államok közti együttműködést, ezért minden országnak, minden jó akaratú embernek az együtt­működésre kell törekednie. Ennek szellemében ki kell ik­tatni az egymás belügyeibe va­ló avatkozást: o népekre kell bízni, hogy eldöntsék, milyen társadalmi rendszerben kí­vánnak élni. Szólt arról is a Népfront fő­titkára, hogy határozottan tá­mogatjuk a felszabadulásukért és a szabadságukért harcoló népeket. Bár a háború végét­ért Vietnamban, de a légkör még ma is veszélyekkel ter­hes ebben a térségben. A chi­leiek harca — párosulva a haladó világ fellépésével —, eredményes lesz, és ismét győzni fog a demokrácia eb­ben a dei-amerikai ország­ban. A népek közötti barát­ság, együttműködés fontos­ságát elemezve kijelentette: igen fontos, hogy Európa né­pei egymásra találjanak, lét­rejöjjön az európai biztonság. Ehhez járul hozzá a Magyar Népköztársaság a szocializmus teljes felépítésével. Keserű Jánosné ünnepi be­szédében arról szólt, hogy ha­zánkban szilárd a népi hata­lom és egészségesen fejlődik a népgazdaság. A reális gaz­daságpolitikai célokat haté­kony gazdálkodással, javí­tott irányítási módszerekkel érjük el. A termelés növeke­désének évi üteme 6,5 száza­lék, s ez főként a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Megkezdődött a kor­szerűbb, gazdaságosabb ter­mékszerkezet kialakítása. Ez­zel javult a lakosság ellátása. Kiemelte: a tőkés világgaz­daságban tapasztalható vál­ságjelenségek még inkább alá­húzzák a KGST-tagállamok együttműködésének fontossá­gát, az integráció jelentősé­gét. Ilyen körülmények között, foglalta össze beféjezésül a könnyűipari miniszter, külö­nösen nagy szükség van az összehangolt munkára, a tár­sadalmi és vállalati érdekek egyeztetésére. Lépést tart az ifjúság A dél-budai kulturális na­pok egyik programjaként a budai járás termelőszövetke­zeteinek fiataljai 19-én dél­előtt találkozták Tárnokon, a Napsugár Klubban. A vendé­geket Buzera Ferenc, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor közös gazdaságának párttitkára kö­szöntötte, majd Joó Ferenc, a budai járási KISZ-bizottság munkatársa tartott vitaindító előadást. Emlékeztetett a me­gye élelmiszer- és fagazdasá­gaiban dolgozó fiatalok par­lamentjére, melyen 22 ezer fiatal képviseletében 170 kül­dött tanácskozott az MSZMP KB 1970. február 18-19-i if­júságpolitikai határozatának, illetve az 1970-es ifjúsági tör­vénynek a végrehajtásáról. Mint akkor, ez alkalommal is szóba került a fiatalság gaz­dasági-társadalmi szerepe, szociális-kulturális helyzeté­nek alakulása és a szocialista építőmunkában rájuk háruló kötelezettség teljesítése. A je­lenlevők sorra elmondták, hogy termelőszövetkezetük vezetői mennyiben viselik szi­vükön a fiatalok ügyes-bajos dolgait, a mezőgazdaságban alkalmazott mind fejlettebb technika és technológia alkal­mazásával lépést tart az ifjú­ság szakmai fejlődése, a ko­moly hozzáértést igénylő gaz­dasági feladatok megoldásá­ban számítanak-e a pályakez­dő szakember munkájára. Ünnepi tudósításainkat ír­ták: Apor Zoltán, Dcregán Gábor, Fehér István, Fóti Péter, Gér József, Kertész Péter, Komá­romi Magda, Nyíri Éva, Ökrös László, Tamasi Tamás és Virág Ferenc A felvételeket készítették: Dankó Emil, Fehér István, Gá­bor Viktor, Koppány György és Winkler Csaba. A párthatárosatok megva lósitásáért KESERŰ JANOSNÉ: Reális gazdaságpolitikai célokért gyerekek védelmére, a nyug­díjasok és nagycsaládosok élet- körülményeinek javítására irányulnak, kedvező fogadta­Alapkő az erdőkertes! iskolához

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents