Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

PEST MEGYEI HiPLAP KÜLÖNKIADÁSA Berceli táncosok Keszthelyen Ma és holnap országos nemzetiségi találkozó színhe­lye Keszthely. A találkozóra meghívást kaptak a ceglédber- celi nemzetiségi folklórcsoport táncosai, hogy az ottani közönség előtt is bemutassák a berceli sváb táncokat. XVIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Micsurinszkból a Micsurinban Korszerű gazdálkodás — színvonalas irányítás Centrifugámkor lesz Naponta két műszakban dol­goznak az ÉVIG ceglédi villa­mos kis gép gyárának kismotor­üzemében az emberek. A sze­relőszalagon naponta 150—170 VZ—&0-as motor és 550 darab háztartási centrifuga motorja készül el. A képen: munkában a motorszerelő szalag. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ünnepi tanácsülés Albertirsán Uj épületrésszel bővült a tanácsháza Tegnap délután kibővített tanácsülést tartottak Albertir­sán. A megjelenteket, köztük Tóh Attiláné országgyűlési képviselőt, Kis Tibor tanács­elnök köszöntötte, majd Erdé­lyi Gábor, a járási hivatal el­nökhelyettese mondott ünnepi lieszédet. Méltató szavakkal emléke­zett államunk alaptörvényé­nek, az alkotmány 25 évvel ezelőtti törvénybeiktatásáról, tnajd a község fejlődéséről, el­ért eredményeiről beszélt. Az Idei évben két kilométernyi út épült a községben. Az ün­nep előtti napokban fejezték be a Hősök útja aszfaltozását. Megvalósultak az egészségügy tervei: három orvosi rendelő és két orvosi lakás épült. Megkezdődött a községi vízműhálózat kiépítése, még az idén két kutat fúrnak. Jelentős fejlődés ment vég­be á termelőszövetkezetekben. A Dimitrovban új szárítóbe­rendezést létesítettek, korsze­rű éttermet nyitott a tsz a községben. A Szabadság Tsz- ben 120 hektáros öntözőtele­pen kezdődött meg a terme­lés. Mindkét gazdaság brigád­fogyan éljen az idős ember? A MÁV-nyugdíjasok ceglédi szakszervezeti csoportja au­gusztus 27-én, kedden délután 14 órai kezdettel taggyűlést tart a Teleki utca 10. szám alatti vasutas otthonban. A taggyűlés után dr. Sepp József főorvos tart előadást az idős emberek étrendjéről, diétájá­ról. Albertirsán áramszünet lesz A DÉMÁSZ értesíti Albert- irsa nagyközség lakosságát, hogy karbantartási munkák miatt áramszünet lesz a ho­mokrészi transzformátorkör­zetben augusztus 22-én, csütör­tökön reggel fél nyolc órától délután három óráig. Augusztus 23-án, pénteken reggel fél .nyolctól délután há­rom óráig a vágóhíd és a Szentmártoni úti transzformá­tor körzetben, a Köztársaság, a Rákóczi, a Szondy, a Viola, a Bethlen, a Bem, a Temető, a Kálvária, a Móricz Zsigmond, a Somogyi, a Bocskai, a Győ­zelem, a Vasút, a Sport, a Köl­tői Anna, az Árpád utcákban, a Hősök útján, az újtelep és a Homokrész teljes területén szünetel hasonló okok miatt az áramszolgáltatás. Már nem divat az egyke Házasságkötések, névadók a városi tanácsnál Tavaly négyszáz esküvő volt Vadőr és a tojások A magasra nőtt lucernában a vadász szcm-e hamai* észreveszi a veszély előtt álló fészket. A Mes­ter Ferenc mögött dolgozó mun­kagépen' sincs vadriasztó beren­dezés . .. Egy kalap tojás, egy kalap napos fácáncsibe. A város lakossága a nép­számlálási ■ adatok szerint alig gyarapodott a felszabadulás óta. Az ötvenes évek most fel­növő generációja és a sok ked­vezményt adó népesedés- és családpolitikai határozatok ha­tására a holtpontról, fellen­dülve, végre mind több lakosa lesz Ceglédnek. Kovács Mária városi ta­nácsos évtizedek óta anya­könyvvezető. Sokan mondták már ki előtte az „igen”-1 - és j gyakran jönnek vissza hozzá a fiatal szülök, kisgyermekük névadóján. — Egyre többen kötnek há­zasságot. A múlt év volt az első a város történetében, hogy a házasulok száma meg­haladta a négyszázat. Idén még ennél is több várható. A fiatalok körében mind na­gyobb közkedveltségnek ör­vend a társadalmi, s KISZ-es- küvő. Szép szokássá válik, hogy az üzem és az ifjúsági szervezet nem feledkezik meg a fiatal házasokról, felkere­sik őket, ha újszülött érke­zik a családba és a kicsinyek­nek társadalmi névadókat szerveznek. — Több változást hozott a rendelet a házasságkötések­nél. Hogyan válnak be ezek a gyakorlatban? Harminc nap A bejelentkezés és a házas­ság között harminc napot kell kivárni és kötelező az orvosi tanácsadáson való megjele­nés. A várakozási idő prob­lémát csak azoknak okoz, akik egyik hétről a másikra sze­retnék megtartani az esküvőt. A rendelet szerintem szüksé­ges és hasznos. Volt már olyan eset Cegléden is, hogy kétna­pos, egy más alkalommal pe­dig kéthetes ismeretség után megtartották a menyegzőt. Az elhamarkodott választások többnyire bontóperrel vég­ződnek. Sok felesleges után­járástól, engedélyezéstől, ké­relmezéstől mentesültek a fia­tal lányok, ugyanis tizenhat éves kor betöltése után nem kell gyámhatósági engedély számukra az esküvőhöz. Július óta a nők több féle módon választhatnak nevet a házasságkötéskor. Cegléden is egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. A leggyakoribb, hogy felveszik férjük csalá­di és utónevét, de megtartják teljes lánykori nevüket, pél­dául így: Szabó Jánosné Kiss Júlia. — Az anyakönywezető sze­mével nézve, milyenek a mos­tani kisdedek, mit tapasztal a névadókon? — A legörvendetesebb, hogy az egykét Cegléden is mind jobban kiszorítja a két gye­rek és nem ritka a három sem egy családban. A kicsinyek | egészségesek, jól ápoltak, gondozottak és már őket is divatosan öltöztetik. Nevek divatja Néhány éve az utónevek megválasztásánál gyökeres vál­tozás történt. A fiúknál ér­dekes módon inkább a régeb­ben is ismert, de kevésbé használt nevek kerültek elő­térbe. A legfelkapottabb a Zoltán és Csaba, sok Zsolt és Adám is bekerül az anya­könyvbe. Két éve született Cegléden az első Norbert, ez évben pedig már tízen kapták ezt az utónevet. A nemrég még oly gyakori nevekkel: Sándorral, Istvánnal, Ferenc­cel alig lehet találkozni. Egy- egy film, vagy éppen tv-műsor hatására is sokan kérnek ed­dig ritka neveket. Így kapta a népszerű öcsi-filmek hőse után Cegléden is sok kisfiú a Krisztián nevet. — A különleges nevek di­vatja még inkább megmu­tatkozik a lányok névválasz­tásánál. Sokan kérik, hogy legyen gyermekük neve Ale­xandra, Roberta, Anette, Mer­cédesz vagy Nikoletta. Anna még elvétve sem akad. inkább Annamária, Mária helyett pe­dig a Mariannát kedvelik. A „Minden jót Mónika” kez­detű táncdal sikere óta egy seregnyi újszülött lányka kap­ta ezt a nevet. Segítő könyv A színes, változatos névvá­lasztás talán egy kicsit kihat viselőjére is. és megtöri az évtizedek egyhangúságát. A magyar nyelv megóvására azonban minden anyakönyvi hivatalnál különös gonddal őr­ködnek. Az eddig vitatott ide­gen nevek kiszűréséhez nagy segítséget jelent az Utónév­könyv, amelynek használatát országosan bevezették. K. D. A szovjet szakszervezetek i meghívására az elmúlt év szeptemberében a Szovjetunió­ban járt a dántszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet elnöke és párttitkára. Ellá­togattak Tambov megyébe, amely magában foglalja Mi- csurinszkot is, a híres kutató szülővárosát Jártak Lipeck megyében. Ismerkedtek az ál­lami gazdaságok, tudományos kutatóintézetek munkájával, számos eredményes tapaszta­latcserét folytattak. Az akkori vendéglátók az idén viszonozták a látogatást. A napokban Bánszentmiklóson járt a háromtagú küldöttség. A termelőszövetkezetben be­szélgettünk a vendégekkel. Vlagyimir Ivanovícs Ala- tovcev, Tambov megye szak- szervezeti bizottságának elnö­ke: — Egy alkalommal már jár­tam Magyarországon, akkor a Dunántúllal ismerkedtem. Tambov megyének Tolna me­gye a testvérmegyéje. Szoros baráti kapcsolatot tartunk fenn, Számon tartjuk egymás eredményeit, felkeressük egy­mást. Már az elmúlt évi utam alkalmával jó benyomásokat szereztem az országról. — Jelenleg is Sok olyán dol­got láttam, amit jó lenne meg­I valósítani a mi gazdaságunk­ban is, ám az éghajlati vi­szonyok (a tél gyakran 35— 40 fokos hideggel jár), nem teszik lehetővé. Ugyan akkoi egy sereg hasznos kezdemé­nyezés szintén nagy figyelmei érdemel. Tetszett a munks szervezettsége, a fegyelem, í munkához való viszony. Im­ponáló a Micsurin Tsz kultu­rális programja, a szociáli: ellátás magas foka, a segélye. * zések rendszere. Dicséretes ; jai jelentős vállalásokat tettek a kongresszusi munkaverseny keretében, és ezenkívül sok I társadalmi munkát ajánlottak fel. Az ünnepi szónok elisme­réssel' szólt a betakarítás fon- I tos munkájában részt vevők- I ről. A ceglédi járásban határ- I idő előtt befejeződött az ara­tás és a termények átadása. A tavalyi 32,7 mázsás hektá­ronkénti átlaggal szemben az idén 34,1 mázsa búza termett a járásban. Külön kiemelte, hogy az albertirsai termelő­szövetkezeti gazdák az idén megelégedéssel szeghetik meg az ünnepi kenyeret: határukban 41 mázsás hektáronkénti búzater­méssel büszkélkedhetnek. Az ünnep időpontjára elké­szült a nagyközségi tanács új | épületszárnya, amely hét iro­dahelyiségből és egy szépen berendezett tanácsteremből áll. A jövőben itt tartják a házasságkötéseket, a családi és társadalmi ünnepségeket. Teg­nap, nem sokkal az ünnepi ta­nácsülés után, a teremben há­zasságot kötött az első fiatal pár... , T. T. nők támogatása, a kedvezmé­nyek sokféle változata. Alekszandr Petrovics Gri- banovszkij tudományos kuta­tó, a mezőgazdaság-tudomá­nyok kandidátusa, Micsu- rinszkból: — Otthon a fajtakutatás kérdéseivel foglalkozom, ezért engem Dánszentmiklóson is el­sősorban a gyümölcs érdekelt. Tetszett, hogy főként a törpe­alanyokat alkalmazzák, az almáskertben a spur-fajtákat honosították meg. A helyes fajtamegválasztás mellett a korszerű és magas színvona­lú gazdaságirányítás ragadta meg a figyelmem. — A dísznövényiskola és az ott alkalmazott módszerek ugyancsak nagyszerűek. Figye­lemmel tanulmányoztam a nemrég bevezetett csepegtető öntözőrendszert a gyümölcsös­ben. Sajnálom, hogy a mi klí­mánk nem teszi lehetővé, hogy az itt látottakat maradéktala­nul alkalmazzuk. Ebben a gazdaságban kellemes benyo­mást keltett a sok magas kép­zettségű szakember. A vezető­testület képességei további si­kerekre adnak lehetőséget. Jevgenyij Vaszilijevics Ka- makin, Lipeck megye gyü­mölcstermelő trösztjének igaz­gatója­— Húsz, gyümölcsöt és zöld­séget termesztő állami gazda­ság tartozik az irányításom alá, összesen húszezer hektár termőterület. Egy-egy gazda­ságban 1000—1500 hektáron terem gyümölcs. Megítélésem szerint itt jó alapon folyik a termesztés, ám a terület kicsi A Micsurin Tsz-ben 200 hek­tár, a Monori Állami Gazda­ság dánszentmiklósi kerületé­ben 147 hektár. A mi termelés: tapasztalataink szerint — üzemgazdasági szempontot alapján — az 1000 hektáros terület a kedvezőbb méretű. Ezt indokolja a korszerű kon­zervüzem és a nagy hűtőház. Ez olyan felvetés, amelyen el lehet gondolkodni. ★ A vendégek, azon túl, hogy részletesen megismerkedtek a termelőszövetkezet fő üzem­ágaival, megnézték a községi tanácsházát, a könyvtárat, az óvodát, az állami gazdaság ke­rületét, szociális létesítmé- ! nyeit. Felkeresték Ceglédet, a i járási székhelyet, ellátogattak a Monori Állami Gazdaság i központjába. Nyilatkozatuk bi­zonyítja, hogy elégedetten, él­ményekkel, tapasztalatokkal gyarapodva, új barátokkal gazdagodva távoztak. Tamasi Tamás Napról napra növekvő fel­adat a környezet- és termé­szetvédelem, s e munkában társadalmunk valamennyi ré­tegének részt kell (kellene) vennie. Különösen áll ez a vadásztársaságok tevékenysé­ge s tagjainak mindennapi munkája esetében. A tavaszi és nyári mezőgazdasági mun­kák során (kaszálás, aratás, stb.) fontos feladat a földön fészkelő vadjaink utódainak védelme, a fácánok, foglyok, tojásainak, nyulak, őzek fió­káinak, illetve kölykeinek megmentése. A lucernásban, búzában fészkelő és almot rakó védett vadjaink állományát szinte megtizedeli az általában vad­riasztó nélkül dolgozó arató­gép, s bizony, sokszor szét­vagdalt nyulak és őzek, ösz- szetiport fácánfészkek sora jelzi: amúgy is kevés vadál­lományunk ismét szegényebb lett néhány száz, vagy ezer utóddal. A vadásztársaságok lelki- ismeretes tagjai — különösen a vadőrök — minden évben több tízezer vadat mentenek meg éberségükkel a biztos pusztulástól. Mestet Ferenc, a Ceglédber- celi Vasutas Vadásztársaság 50 éves vadőre az elmúlt 20 év során megszámlálhatatlan (ácántojást, nyúlfiókát és őz­gidát mentett meg. Kaszálás, íratás előtt gondosan végig­írja a lucerna- és búzatáb­lákat, s biztos érzékkel talál­ja meg a fészkeket, almokat. Az idén már eddig is mintegy 2000 fácántojást szedett ösz- sze, és a lakásban lévő kelte- tógépben kikeltette valameny- nyit, hogy a pár napos csi­béket a vadásztársaság tu­lajdonát képező fácántelepen neveljék tovább. A fészek­hagyó fiókákat elengedik a környező területen, s ősszel, vadászatkor ismét találkoznak velük. Mester Ferenc szerint ez 'a körforgás nem az ember „ke­gyetlensége”, éppen ellenkező­leg: a megmentett és felnevelt utódok számtalan generációt hozhatnak létre, hiszen a fá­cán vándorló madár, külön­ben is a vadászati szezonban a felnevelt állatok számának csak töredékét lövik le. Cegléden és környékén min­denütt ismerik Feri bácsit, a kóborkutyák gazdái fana­tikusnak, az állatbarátok, a természet kedvelői fogadal­mához, hivatásához hű ember­nek tartják. Kisiskolás kora óta szereti a mezőt, rétet, erdőt járni, örök­re elkötelezte magát a vadvé­delem mellett. Munkája, kü­lönösen tavasszal és nyáron, a népgazdaságnak hoz leg­több hasznot, hiszen a most felnevelt és ősszel lelőtt fá­cánok darabja 60 forintot je­lent a vadásztársaságnak, az exportra vitt állatok pedig mil­liókat az államnak. Mester Ferenc szerint az iga­zi öröm mégiscsak az árva őzgida, a fácánfészek, a nyúl- fióka megmentése és felneve­lése. .. Besze Imre A fészekben levő tojások hama­rosan a keltetögépbe kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents