Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

Olajos padlóra csöpög az eső Ezerötszáz lakost érint ÚJ ÜZLETET HÉVIZGYÖRKNEK! — Szervusz Zsolti! Miért jöttél? i — Szalámiért. ' — És föl van neked írva? — kérdezi egy fehér köpe­nyes fiatalasszony, Fercsik Vendelné, a hévízgyörki 23- as élelmiszerbolt pénztárosa egy apró kisfiútól. Veszi a gyerek bevásárlólistáját, és a felírt tételeket belerakosgat­ja a bevásárló szatyorba. i — Borka, kolbászotok van'? Az eső elmossa a vajat, a kávét A kis helyiségbe egyetlen apró ablakon és a^ nyitott aj­tón keresztül jut 'csak be a világosság. A fekete olajos padlót tisztára söpörték. Egy ládában paprika, egy másik­ban friss paradicsom virít. A széles ablakmélyedésben fém­tálca, műanyag szatyor és nylon abrosz látható. Az ajtó közelében az illatszeres polc­nak söprűket támasztottak. A kiszolgáló helyiségből nyílik a négyszer négyes alapterületű raktár. A két százhetvenöt li­teres hűtőszekrényben hentes­árut és tejterméket tárolnak/ A raktár egyik falára bá­dog vizes tartályt szereltek, alatta lavór. — Sajnos folyóvizünk nincs, itt mosunk kezet, Edényt mosni a szomszédba járunk — mondja Kalmárné és a vödör­re mutat, amiben tejmerőka­nalak áznak. — Használat után a szomszédban elmossuk Talán majd a MÉSZÖV ’ A hévízgyörki 23-as számú élelmiszerboltot a Túra és Vidéke ÁFÉSZ tartja fenn. Az ÁFÉSZ és a községi tanács is tudja, hogy az üzlet körül­ményei nem megfelelőek. A községi tanács elnöke, Kovács Lajos elmondta, hogy új üzlet építését tervezik. Az ÁFÉSZ 80 ezer forintért vásárolt egy telket, ahová mintegy 140 négyzetméter alapterületű üz­let építését tervezik. Ez saj­nos egyelőre még csak terv, mert az ÁFÉSZ-nek nincs rá anyagi fedezete. A legutóbbi vb-ülés határo­zatának megfelelően a tanács levélben fordult a MESZÖV­Paprika Wartburggal! — Nagyon jó az ellátásunk — mondja az üzletvezető. Hiánycikkünk általában nin­Jubilúl as aszódi javító (1) Játszott a rezesbanda Tanulmány 1905-ból — fordul hozzá egy sokszok­nyás néni. — Hogyne. Mennyit tetszik? — Egy fél kilót mérjél le. Nagy a forgalom a kis, alig 40 négyzetméteres üzletben. Kalmár Elemérné, az üzlet Ve­zetője elmondta, hogy napon­ta általában 3—400 embert szolgálnak ki. A múlt hónap­ban 303 ezer forint volt a be­vételük. ezeket az edényeket és más­nap reggelig itt tartjuk ebben a fertőtlenített vízben. — Folyóvizünk ugyan nincs, mert nincsen csapunk, de fo­lyik ránk és az árura a víz a tetőn keresztül. Nemrég volt festés, de igen öreg ez az épület és ha nagy eső van, beázik. Egy nénitől bérli az ÁFÉSZ, havi 1600 forintért. A néni szinte a teljes összeget erre az öreg épületre költi: most csináltatja a tetőt, és azt mondta, nemsokára a csatorna is rendben lesz. De nemcsak a beázás mi­att félünk, ha esik az eső — folytatja az üzletvezető — ha­nem a szállítóktól is. Ugyan­is ha esik, nagy lesz a sár az utcában és a kocsik nem hozzák be a sajtot, a vajat, a kávét, a sört. Persze nemcsak esős időben ven ez így. Sok­szor előfordul, hogy száraz időben sem hozzák be az üz­letünkbe ezeket az árukat. hoz, hogy segítsenek a hévíz- györkieken. Kovács Lajos a helyzet érzékeltetésére az asz­talra teríti a falu térképét és magyaráz. — Ha megnézi Hévízgyörk elrendezését, látja, hogy a köz­ség három boltja közül ennek a legnagyobb a körzete. A fa­lu lakossága már 3 ezer fö­lött van, és 1000—1500 ember vásárol ebben az üzletben. A bolt egyműszakos, ez csak nö­veli a forgalmat. Reggel fél héttől délután kettőig tart nyitva. A déli órákban ez az egyetlen hely, ahol vásárol­ni lehet — mondja a tanács­elnök. csen. Még Chemotoxunk is van, ami úgy tudom, igen sok helyen hiánycikk. Az ÁFÉSZ ? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT’ TÉRZENE ÉS ÜNNEPI MŰSOR Aszódon, a községszéli, ódon épület körül földszintes műhe­lyek terpeszkednek. A bejárat­nál porta, előtte szúrósszemű férfi áll. Az épületben az ösz- szes ajtót kulcs nyitja, kívül, a kerítés és az országút közötti földsávon fiatalok kis csoport­ja dolgozik félmeztelenre vet­kőzve a nyári hőségben. Mel­lettük — feltűnően hozzájuk tartozva — középkorú férfi. Az épület — és így maga az intéz­mény is — évfordulóra készül. Augusztus 18-án ünnepli ala­pításának 90. évfordulóját az Oktatási Minisztérium 2-es számú Fiúnevelő Intézete, az aszódi kriminálpedagógiai ne­velő: a „javcsi”. Elődök a világban — A XIX. század második felében Magyarországon az osztrák büntetőtörvényköny­vek paragrafusai voltak ér­vényben. Ezek pedig csak ha­lál-, vagy börtönbüntetést is­mertek — mondja Eperjesi Er­nő, az intézet igazgatója. — Tizenkét éves kortól minden állampolgár elítélhető volt, te­kintet nélkül arra, hogy szin­te gyermekekről volt szó. A kor haladó gondolkodású hu­manistái és pedagógusai vetet­ték fel először annak gondo­latát, hogy intézetet alapítsa­nak a börtönbüntetésre ítélt fiatalkorúak befogadására. Ja­vában működtek ekkor már Európa-szerte ezek a „speciális kollégiumok”. Svájcban pél­dául csekély őrizet mellett szeretetteljes környezetben ne­velték igen jó eredménnyel á kisiklott életű fiatalokat. Olaszországban és Franciaor­szágban a katonás rend hívei voltak a kor pedagógusai, a korbeli Német Birodalomban pedig a vallásos nevelést tar­tották az egyetlen célravezető eszköznek. A neveléstudomány hazai szaktekintélyei — okul­va az európai példákon — va­lami újat akartak megvalósíta­ni. Az első lehetőséget ehhez az 1871-ben megjelent első magyar törvénykönyv jelen­tette, amely — bár még intéz­mény nélkül — már megemlé­kezett a fiatalkorú bűnözőkről és büntetésük letöltésének he­lyéül egy később megépítendő javító intézetet jelölt ki. Az idő lassan telt, a kivitelezés késett, mígnem két befolyá­sos személyiség — Kármán Mór és Pauler Tivadar — ja­vaslatára az állam 1882-ben megvásárolta Aszódon a hat­vani cukorgyár egyik távoli földterületét — nevelőintézet felépítésének céljaira. Az ese­mények ettől kezdve gyorsan peregtek. Két év sem telt bek és 1884. augusztus 18-án meg­nyitotta kapuit az intézet. A nyitás napján 30 fiatalkorú el­ítélt költözött be a falak közé. sokat törődik velünk, még az is előfordul, hogy az AFÉSZ- dolgozói saját kocsijukkal hoznak nekünk árut. Olyan is volt már, hogy Kuti Gábor főosztályvezető saját Wart­burgjával hozott paprikát. Sokszor segítenek rajtunk: ha ide nem kapunk valamit, ki­segítenek egy másik üzletből. Kalmár Elememé tizenhét éve dolgozója a túrái ÁFÉSZ- nek. Fél műszakban édesanyja a kisegítő, és. néhány hónap­ja Gahér Ferencné dolgozik néhány napot havonta. Az üz­letvezető elmondta, hogy két éve könnyebb a munkájuk: akkor vezették be az üzletben az önkiszolgáló rendszert. Örömmel újságolta, hogy Hé- vízgyörkön itt lehet a legjobb kenyeret kapni: naponta 180 darabot hozatnak a galgahé- vízi sütőüzemből. A 23-as élelmiszerüzlet dol­gozóit dicsérik a helybeliek, s ottjártamkor nem volt olyan vevő, aki elégedetlenül lépett volna ki az ajtón. Az üzlet dolgozói lelkiismeretesen vég­zik munkájukat, és nemcsak ők, hanem az 1500 hévízgyör­ki lakos is megérdemelné, hogy új, korszerű üzletük le­gyen. Olyan ahova a vajat, a kávét és a sört is beviszik a teherautók. Örszigethy Erzsébet „Egylóerős" járgányok vezetői Jogosítvánnyal a bakon Az aszódi kisiparosok kez­deményezésére szeptembertől, 30 résztvevő mellett és a gö­döllői gépjárművezetői oktatói munkaközösség irányításával, KRESZ-tanfolyam indul a helybeli kisiparosok részére. Az aszódi művelődési házban, annak KlOSZ-klubjában meg­szervezett tanfolyamon az ön­járó fűrészgép-tulajdonosok, a speciális járművek vezetői és a lovas fogatokkal rendelkező magánfuvarosok is részt vesz­nek, ezzel is bekapcsolódva a balesetmentes közlekedésért folyó akciókba. S a kezdeti aszódi sikereken felbuzdulva nem sokkal ké­sőbb Rákospalotán is hasonló rendeltetésű „intézmény” nyi­totta meg kapuit — leányok számára. Ahol a hintó készült Az akkori közoktatási és börtönviszonyokhoz tópest korszerűnek, sőt forradalmi­nak számító intézet épülete 120 fiatal elhelyezését tette le­hetővé. Működésében legfő­képpen az jelentett újat, hogy az elítélteket munkára fogták és napjuk legnagyobb részét ez a tevékenység; a fafeldolgozás töltötte ki. Á Fiatalkorúak Kriminalitása ellen való küz­delem Magyarországon — cí­mű 1905-ben megjelent oeda- gógiai kiadvány részletesen is beszámol az intézet korabeli állapotáról, ellátottságáról és napirendjéről. Az elítéltek napja reggel 5 órától este fél tizenegyig tartott, ez idő alatt főként a munka szeretetére, az urak fanatikus tiszteletére igyekeztek megtanítani őket. Ehhez a legkülönfélébb eszkö­zök álltak nevelőik rendelke­zésére. Mind közül a két leg­fontosabb: a testi fenyítés és az elmélyült lelkigyakorlatok voltak. — Egy évtized alatt rájöt­tek azonban a vezetők, hogy a javítóból kikerülő fiatalok Sajnos, a szél is csépelt Egy nappal tovább tartott a tervezettnél a gödöllői tan­gazdaság nagygombosi határá­ban az egymenetes magrépa betakarítása. A mintegy 15 hektáron vetett lábon álló mag­répa aratását hétfő helyett kedden este fejezték be. Va­sárnap hajnaltól hétfő reg­gelig 50 milliméternyi eső áz­tatta a termést. A hektáronkén­ti termésátlag 30 mázsa volt. A szakemberek szerint a vi­haros szél hektáronként 2—3 mázsát kicsépelt, és így a je­lentős szemveszteség csökken­tette a terméseredményt. Ta vnszi árpa, őszi árpa Jó termésátlaggal fejezte be a hévízgyörki Egyesült Petőfi Tsz az őszi- és tavaszi árpa betakarítását. A mintegy 120 hektáron vetett növények kö­zül az őszi árpa hektáronkénti termésátlaga 25, a tavaszi ár­pa hektáronkénti termésátlaga 34 mázsa volt. A csintoványi erdőben Honvédelmi verseny Alkotmányunk ünnepének tiszteletére augusztus 18-án, vasárnap reggel összetett hon­védelmi versenyre gyülekez­nek az aszódi fiatalok a csin­toványi erdőben, a Petőfi-for- rásnál. A versenyen az aszódi honvédség alakulatai, a nagy­község KISZ-alapszervezetei vesznek részt, valamint az aszódi Ifjú Gárda, a MüM 2. számú fiúnevelő intézete és az aszódi szovjet alakulatok. alkalmatlanok a külvilági életre — folytatja az igazgató. — Önfenntartásra képtelenek, a fegyelmezéssel és a hiába­való vallási gyakorlatokkal el­töltött évek alatt sem szak­mát, sem alapvető ismereteket nem szereztek. A múlt század kilencvenes éveinek közepén ezekből a hibákból okulva hozták létre a javítóban a ko­csigyártó ipariskolát, ahol a hintókészítéshez szükséges szakmákra képezték ki a ta­nultabb fiatalokat, és mező- gazdasági képesítést adtak az elemi iskola alsóbb osztályait el nem végzettek kezébe. Ez­zel a kezdeményezésével — sok más haladó országot meg­előzve — Aszód Európában el­sőként adott szakmát a bünte­tettek kezébe. Családok az intézetben Az évek múlásával egyre in­kább a személyiség sérülései­nek feloldása, gyógyítása lett a cél. 20—30 növendékből ál­ló közösségekre — úgyneve­zett családokra — tagozódtak a bentlakók, akiknek élén egy nevelő: a családfő állt. A ne­velők számára ez nemcsak jól fizető állást, kenyérkereseti lehetőséget jelentett, hanem egyúttal életformát is. Nap mint nap együtt voltak „csa­ládjukkal” és így közvetlen közelről tarthatták szemmel a növendékek fejlődését, szemé­lyiségük formálódását. Mód­szereik között szép számmal akadtak durva; elhibázott lé­pések is. Az intézet lakójának például mielőtt családtaggá vált volna, először egy elkülö­nítőben kellett három hónapot eltöltenie. Ebben a magán­zárkában ez idő alatt csupán ünpepi műsorral készül al­kotmányunk törvénybe ikta­tásának negyedszázados év­fordulójára Gödöllő városa. A Hazafias Népfront városi elnöksége és a Gödöllői Vá­rosi Tanács szervezésében va­sárnap lebonyolításra kerülő ünnepi rendezvény színhelye a G-rassalkovics kastély — rossz idő esetén a járási hi­vatal nagyterme — lesz, ahol a délután 5 órakor kezdődő rendezvényt az esti órákban Korábban már harminc új i közvilágítási lámpatest, most pedig újabb huszonnégy da­az intézet igazgatója, leendő családfője és a javító lelkésze látogathatta meg. ök hárman döntöttek azután arról, alkal­massá vált-e a jövevény arra, hogy bekapcsolódjon a közös­ség életébe. A terror, a szigor és a testi fenyítések ellenére mégis ki­váló eredményeket értek el Aszódon. Az itteni tapasztala­tokon felbuzdulva a kormány­zat sorra hozta létre az ország különböző részein hasonló rendeltetésű intézményeit. — Az akkori növendékek kartotékjait átlapozva, hiteles képet nyerhetünk a század eleji gazdasági és szociális vi­szonyokról — mondja Eperjesi Ernő. — Az intézet növendé­kei között szinte kizárólag le­csúszott, elszegényedett prole­tár- és parasztcsaládok gyer­mekei voltak megtalálhatók. Az okok között a lopás és a koldulás vezetett, de akadtak olyan szülők is, akik a nélkü­lözés elől mentették ide gyer­mekeiket, mondván: ott majd szakmát tanul és embert fa­ragnak belőle. Háromféle mó­don kerülhettek Aszódra azok, akikből embert kellett farag­ni: bírói ítélet útján, a gyám­hatóság javaslatára, vagy a szülő kérésére. Változó sikerrel folyt a fel- szabadulás előtti években az „emberfaragás”, bár módsze­reik pontosan beleillettek a korabeli krónikákból ismert militarista hangulatba. Dél­utánonként folyt az intézetben a katonai képzés: a növendé­kek intézetük saját rezesban­dájának hangjaira masíroztak délutánonként az udvaron. A vállukon fapuska lógott... Berkó Pál (Folytatjuk) műsoros est követi — rangos előadóművészek fellépésével. Ha az időjárás kedvez a rendezőknek, úgy délután tér­zenével veszi majd kezdetét az alkotmányünnepi rendez­vény. Az ezt követő ünnep­ségen adják át Gödöllő váro­sa aktivistáinak és azoknak, akik az elmúlt év során leg­többet tettek a város fejlő- déésért, gyarapodásáért a Pro Urbe-díjak különböző foko­zatait. rab szerelését rendelte meg Gödöllő városa számára az Elektromos Művektől a váro­si tanács, hogy ezzel is to­vább fejlesszék a gyalogosok közlekedésének biztonságát. A tervek szerint három új lámpatestet kap az Ibolya ut­ca, ahol ez idáig egyáltalán nem volt közvilágítás, és bő­vítik a lámpák számát a Pe­res úton is. Itt öt új lámpa­testet szerelnek fel, míg a Villanytelep utca négyet, az Akácfa utca hármat, a Blahá- né út pedig hatot kap. Világí­tótestek kerülnek továbbá a Dregonya, Rózsa és Thököly utcák végére. A szerelési mun­kákkal egy időben kerül sor az Imre utca alaposan meg­kopott közútjának rendezésé­re is. A napirenden levő felada­tok mellett a városi tanácson már a jövő esztendőre is gon­dolnak. Készülnek a tervek az 1975 során megvalósítandó munkákhoz, szem előtt tartva azt, hogy sikerüljön tovább csökkenteni a város lakóinak ezzel kapcsolatos panaszait. Kettős mérkőzés - Dányban Vendégelt: z járás játékvezetői és a zsámbokiak Augusztus 20-án délután há­rom órakor két labdarúgó­mérkőzésre kerül sor Dányban. Elsőként — délután három órai kezdettel — Dány Öreg­fiúk—Gödöllői járás Játékve­zetők csapatai mérkőznek, majcj délután öt órakor a Dány I.—Zsámbok előkészületi mér­kőzés lejátszására kerül sor. Négysávos betonszőnyeg A terveknek megfele­lően, jó ütemben halad­nak az épülő M 3-aü autópálya Mogyoród környéki szakaszának munkáJatai. Az építés az országút és a község közötti bekötő szakasz fölött átívelő pályarész építésénél tart. Hatal­mas, több mázsás földgyaluk egyengetik a talajt és készítik elő a terepet a négysávos betonszőnyeg leterítéséhez. Barcza Zsolt felvétele Több fény... Rendezik az Imre utcát Alkotmány ünnepi előzetes

Next

/
Thumbnails
Contents