Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
*■ 1971. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT 5 Növelni kell a munkások közvetlen képviseletét Körültekintő előkészítéssel és káderkivélasztássol A járási pártbizottság a közelmúltban több ipari üzemben és szövetkezetben felmérést készített a munkásoknak a párt-, és tömegszervezetek vezetésében való részvételéről. Az elvi summázat: alapvető probléma nincs. a munkásosztály közvetlen politikai, közéleti képviseletét mindenhol egyaránt alapelvnek tekintik. A gyakorlatban azonban még akad jócskán tennivaló... Csak a kőbányában A Lenfonó- és Szövőipari "Vállalat budakalászi gyárában a csúcsvezetőség 7 tagja közül 2, a pártvezetőségek 22 tagja közül pedig csak 9 munkás. Hasonlóan elgondolkodtató a helyzet a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár éppen rekonstrukció alatt lévő gyárában is. ahol a fizikaiak jelenléte a pártvezetőségekben mindössze 23 százalékos. Ideálisnak tekinthető viszont a helyzet a KÖVIZIG dunabog- dányi kőbányájában, itt minden négy pártvezetőségi tag közül három fizikai munkás. Jóval kedvezőbb a munkásfiatalok jelenlétének mérlege az ifjúsági szervezetek vezetőségeiben, valamennyi vállalatnál és szövetkezetnél. A szakszervezet vezető szerveiben tevékenykedő munkások aránya változó képet mutat. A budakalászi gyár hat dolgozóját delegálja a vállalati szakszervezeti tanácsba — a küldöttek között azonban mindössze egy munkás található. Nem kevésbé figyelmeztető itt az a tény sem. hogy az üzemi bizottság tagjainak csupán a 60 százaléka dolgozik közvetlenül a termelésben. A járási pártbizottság állásfoglalása ezzel szemben az, hogy a szakszervezeti munkában járatos társadalmi aktívák közül lehetőleg minél több fizikai munkás tevékenykedjen — s nemcsak mint bizalmi —, a különböző vezető szervekben. Egyik napról a másikra A munkásképviselet alacsony részaránya egyes helyeken összefügghet azzal, hogy többen már hosszabb ideje teljesítik választóik megbízatását. Vagyis a megválasztásuk időpontjában még javában fizikai munkát végeztek, s csak később lettek vezetőkké. Politikai értelemben természetesen őket is a munkásosztályhoz tartozónak kell tekinteni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy később, az újabb választáson a termelőmunkában közvetlenül részt vevő fiatal szakmunkások kerüljenek a testületekbe. A fizikai munkások felkészítése, testületi munkára való alkalmasságuk kialakítása — bármennyire is előtérbe került —, nem megy egyik napról a másikra. Főleg azért nem, mert a vizsgált területeken a munkásállományba tartozó dolgozók többsége szakképzetlen. Azokon a fórumokon — például termelési tanácskozásokon —, amelyeken leginkább szükség lenne a véleményükre, „a tárgyalt anyagot olyan szinten és későn ismertetik, hogy annak átgondolására, áttanulmányozására nincs idő, s a többség nem is érti a lényegét”. Valamelyest : ellensúlyozza ezt az állapotot az a tény, hogy az elmúlt években szervezett párt- és tömegpolitikai oktatásokon megnőtt a munkások részvétele. Öt szakközépiskolás A vezetői munkakörbe történő kinevezést megnehezíti, hogy sokan nem végezték el még a nyolc általánost sem: ez a kórkép egyaránt jellemző a korábban említett mindhárom vállalatnál. Pedig ma már ösztönzésben sincs hiány. Budakalászon például három nap pótszabadság és 300 forint tanulmányi ösztöndíj dukál annak, aki pontot tesz a gyárba kihelyezett általános iskolában tanulmányai végére. Nyilván emiatt is, no, meg a szakszervezeti bizottság buzgó szervező munkája nyomán ősszel egy híján félszázan — 267 közül — ülnek be az iskolapadba. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárában öt fiatal munkás szakközépiskolai tanulmányaihoz biztosítanak minden létező segítséget, azzal a nem titkolt céllal, hogy később vezetőkként alkalmazzák majd őket. Hasonló igyekezet és elképzelés a járás többi üzemében is tetten érhető. A munkások politikai, szakmai műveltségének fejlesztésében számottevő a munkáskollektívák, a szocialista brigádok hatása is. Ez a hatás érvényesül többek között abban, hogy jelentősen megnőtt az üzemi könyvtárakat rendszeresen látogató munkásolvasók száma. A vizsgált egységek politikai és gazdasági vezetői nem tévesztik szem elől a párt novemberi határozatát, s munkájukat ennek szellemében végzik. Már eddig is számos i erőfeszítést tettek annak érdekében. hogy a munkások megfelelő képviselethez jussanak. A közeljövőben sorra- kerülő pártvezetőségi, vala-i mint a területi pártszervek új- jáválasztása idején azonban — hangsúlyozta a pártbizottság — körültekintő előkészítéssel és megfelelő káderkiválasztással tovább kell növelni a testületekben való részvételük arányát. Városi hírek Új növendékistálló A szentendrei Maíliiász János szőlő- és gyümölcstermelő szövetkezetben most fejezték be a szüretet a 38 hektáros őszibarackosban. A 900 mázsás termést részben a városban, részben pedig a budapesti üzlethálózatukon keresztül értékesítik. Ugyancsak jó termést ígér a negyven hektáron elterülő szőlő s nem kevésbé a 32 hektáros almás. A tehenészeti majorban 160 férőhelyed növendékistállót épít a tsz saját építőipari részlege, amelyet — ha némi határidő-elcsúszással is — az ősz folyamán befejeznek. Az önálló profilért Negyvenen ütik a szeget Mi tagadás: a szegkovács mesterséget — nem is ok nélkül — már jó néhányan el- parentálták. Mégis — mióta a szénnek s vele bányászatának újra megnőtt a becsülete —, mintha valósággal reneszánszát élné. Sínszegből, ácskapocsból nincs az a mennyiség, amit állványozáshoz ne tudnának használni a jó öreg bányák. — A piliscsabai és a pomázi szegkovácsrészlegünk ebben a félévben csaknem egymillió forinttal maradt el a tervétől — mondta Fülöp Béla, a Pest megyei Lakatos- és Kovácsipari Szövetkezet fiatal elnöke. — És még csak azt sem mondhatom, hogy anyaghiány miatt. Annak ellenére, hogy még mindig negyven ember üti a szeget, lényegében szövetkezetünkön belül itt hat legfájdalmasabban a létszámhiány. Ugyanakkor tíz szegkovács átment a lakatosrészlegünkbe s ott is megtalálja a számítását. félrehúzása garantálja. A műhely kitelepítéséről már régen döntött a tanács. — A szegkovácsok, lévén a többségük Csobánkáról jár be, azt szerették volna, ha a műhely a falujukba költözik, de Csobánka üdülőterület, így oda ipari telepítésre nincs lehetőség. A nagyközségi tanács a Hazai Fésűsfonó gyára melletti, úgynevezett ipari területen jelölte ki a helyüket, azonban itt nagyfeszültségű vezetékrendszer halad keresztül, s így a terület, a mai anyagi lehetőségeik mellett, vasasüzem telepítésére nem alkalmas. S különben is várhatóan a tanács viszszavonja a kitelepítési határozatát. Saját fejlesztésre van a szövetkezetnek 1 millió forintja; egy kevés hitellel, OKISZ-támogatással az 5. ötéves terv időszakában erre sor is kerül. Nem is annyira a szegkovács-, mint inkább az nyereséget produkáló lakatosrészleg miatt. A kis volumenben már jelen levő profil a textilipari kisgépek gyártása lenne. — Maga a szegkovácsság lényegében a piliscsabaihoz hasonló rekonstrukció után sem változna meg lényegében. Az épületet újjáépítjük — miután a jelenlegi bérleményt a tanácstól megvásároljuk — a koksztüzelésről átállunk olajfűtésre s a lehetőséghez képest az elszívást is megoldjuk. Vagyis nem mond le szeg- kovácsrészlegéről a szövetkezet, amelynek javarészt kézi erővel készülő termékei újra keresettek. Igaz, a nyereség kovácsai nem az ősi mesterség űzői, hanem a festők és a lakatosok. Főleg az utóbbiak szorgalmának köszönheti a kis közösség az első félévben elért csaknem hárommilliós nyereséget s azt, önálló profilra törő, egyre . hogy a féléves bérszínvonal nagyobb termelési értéket s | meghaladja a 17 ezer forintot. Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy a szentendrei HÉV-végállomásnál ma megnyílik a BEVÁSÁRLÓKÖZPONT sssssssssssssss/sssssssssss/s/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Megközelíthető: HÉV-vel, autóbusszal, gépkocsival (parkoló van). PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT A nyugállományba vonult Podoni István, a Rákóczi úti általános iskoía igazgatójának utóda Sándor László, aki korábban Gyálon töltött be hasonló tisztséget. ★ Ebben az évben még a Lévai, az Arzén, a Muskotály, az Avar, az Otelló és a Szőke utcák kapnak szilárd útburkolatot. Aki járt már Pomázon a szegkovácsok fájdalmas romantikát sóhajtó, jóformán fél évezreddel • ezelőtti állapotokat konzerváló műhelyében, annak e látvány emlékétől is összefacsarodik a szíve. Az örökös félhomályban a fújtatók által csiholt kis tüzek a lámpák, s a nagy porban az elszívást a megroggyant fészer tetőcserepeinek olykori Munkáskézben nem lesz hiány Az idén tető alá kerül a fogorvosi rendelő A pilisszentkeresztiek régi siráma, hogy községüknek nincs saját fogorvosi rendelője. A fájós fogúak hosszú évek óta a szomszédos, tizenkét kilométerre levő Pomázra buszoznak enyhülésért. Az utazással járó kálvárián túl még bánatpénzt is kénytelenek fizetni, hiszen az útiköltség oda-vissza több mint tizenkét forint. — Az anya- és csecsemővédelmi tanácsadó épületének bővítésével, vagy ahogy szakmai zsargonnal mondják, toldaléképület kialakításával, most már úgy néz ki, hogy megoldódik a fogászati rendelés községünkben — újságolta a hét elején Szóvá István tanácselnök. — A kiviteli terveket társadalmi munkával éppen most fejezte be az egyik tanácstagunk, név szerint Kőris Béla, aki a Budakalászi Tanács költségvetési üzemének az építésvezetője. Vagyis most már csak pénz kellene a megvalósításhoz — hiszen az szinte biztosra vehető, hogy munkáskézben nem lesz hiány. — Sokat mondok, ha azt mondom, hogy 80 ezer forint elég lenne. Amint elkészül a kis beruházás költségvetése, kérünk némi támogatást a megyei tanácstól. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy a rendelő még ebben az évben tető alá kerül, s a jövő esztendőben már azt is elfelejtik a pilisszentkeresztiek, hogy valaha Pomázra jártak fogorvoshoz. A berendezés — amint azt dr. Dikó István járási-városi főorvostól megtudtam — már megvan, s feltehetően kerül fogorvos is, mire a rendelő elkészül. Fogorvos, aki a hét három napján Pilisszentke- reszten, másik három napján pedig Pilisszántón rendel majd. Továbbra is Törékeny, gesztenyebarna hajú lány Schandl Zsuzsa. Ma sem tudom, hogy mert vállalkozni a közelmúltban megtartott papszigeti ifjúsági nagygyűlésen annak a hatalmasnak tűnő zászlónak a lo- bogtatására, amelyet gondjaira bíztak. Tősgyökeres szentendrei, s még csak ezután lesz húszéves. Önéletrajzot igazán csak az 6 korában érdemes írni: a nyolc általános elvégzése után gyors- és gépírást tanult, s a Mathi- ász Tsz-hez szegődött adminisztrátornak — most titkárnő a városi tanácsnál. Ennyi az egész. Én még hozzátenném: szerény, elszánt ember, s ha utólag megbánja, akkor is őszinte. így tudhattam meg, hogy nyáron végezte volna a Móriczban estin a második gimnáziumot — csak hát a matematikával és a fizikával valamivel többet kellett volna az év folyamán foglalkoznia. A pótvizsgáig még van egy kevés ideje — amikor erre a nyilvánosság előtti bemutatkozásra kínkeservesen sikerült rábeszélnem, éppen a gyökvonás hogyanjain tűnődött. Érettségi után is a tanácsnál szeretne maradni — lehetőleg kvalifikáltabb munkakörben. Szabad idejében többnyire olvas, így mondja: külföldi írók szépirodalmi műveit. Novemberben utazik életében először külföldre: Csehszlovákiába és Lengyelországba. Tagja a tanács KlSZ-szer- vezetének: „Közkatona”. Készt a tanácsnál vesz a rendezvényeken, s a társadalmi munkára sem kell nógatni. Kitüntetést életében eddig egyetlen egyet kapott — ery hónapig tartó inspekciós szolgálatáért —, méghozzá az idei szentendrei emlékérmet: éppen olyant, mint Garas Dezső, a Teátrum előadásának főszereplője. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Koppány György
