Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1974. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT Az ENSZ Biztonsági Tanács újabb határozatai nyomán Érvénybe lépett a tűzszünet Cipruson Dr. Dimény Imre látogatása a budai járásban A toki klubház előtt. Eiöl: Rakusz József. Mellette, baloldalt: dr. Dimény Imre. Jobboldalt: dr. Bíró Ferenc. Dr. Dimény Imre megtekinti a tárnoki termelőszövetkezet léüzemét. Koppány György felvétele Az ENSZ Biztonsági Taná­csa péntekre virradó éjszaka negyedik ízben szólította fel tűzszünetre a ciprusi fegyve­res összetűzésekben részt ve­vő feleket. A tűzszüneti fel­hívást 15 szavazattal, ellensza­vazat nélkül fogadták el. A tanács által jóváhagyott má­sik határozati javaslat a Cip­ruson állomásozó ENSZ-csa- patok státusával foglalkozik. Ez felszólítja a feleket, tart­sák tiszteletben a szigetország­ban tartózkodó ENSZ-csapa- tok nemzetközi státusát és tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely veszélyez­tethetné az ENSZ-katonák éle­tét és biztonságát. E határozati javaslatot 14 szavazattal, ellenszavazat nél­kül fogadták el. A kínai kül­dött tartózkodott a szavazás­1 tói, azzal az indoklással, hogy Peking nem értett egyet az ENSZ-csapatok Ciprusra kül­désével. A tűzszüneti felhívás elfo­gadása után Rosszidesz, Cip­rus ENSZ-küldötte felszólítot­ta a Biztonsági Tanácsot, hogy az ENSZ-alapokmány 7. cikke­lye értelmében Törökországgal szemben léptessen ' életbe szankciókat. Nyugati hírügynökségek Ni­cosiából és Athénből keltezett, szemtanúkra, valamint a ni- cosiai rádióra hivatkozó jelen­tései szerint pénteken 17 óra után Cipruson érvénybe lépett a tűzszünet. Ennek ellenére — mint a jelentésekből kitűnik — szórványos lövöldözés hal­latszott a jelzett időpont után is. A török kormány és a cip­rusi kormány egymástól füg­getlenül, a Biztonsági Tanács legutóbbi határozatára vála­szul pénteken 17 órás határ­idővel adott parancsot csapa­tainak a hadműveletek meg­szüntetésére. Pénteken a török csapatok elfoglalták a sziget nyugati partján fekvő Lefka városát, valamint a közeli Morphou és Myrtou helységet, keleti part­ján pedig Famagustát végképp ellenőrzésük alá vonták. Ezzel Törökország megvalósította a kitűzött katonai célt: a sziget északi harmadának ellenőrzés alá vételét. A Vöröskereszt genfi köz­pontjában közzétett jelentés szerint a ciprusi hadművele­tek következtében több mint százezren menekültek el ottho- honukból. Nyugati hírügynökségek gö­rög katonai szakértőket idézve arról írnak, hogy Cipruson a török erőknek „hosszan tartó gerilla hadviseléssel kell szem­benézniük”. Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök vissza­utasította Kissinger amerikai külügyminiszter meghívását, hogy Ford elnökkel folytatan­dó tárgyalások céljából utaz­zék Washingtonba. Illetékes körökben a Reu­ter és a UPI úgy értesült, hogy Görögország nem szán­dékozik tárgyalásokat foly­tatni Ciprus politikai jö­vőjéről, sem megállapodást aláírni ezzel kapcsolatban. Az idézett források szerint a görög álláspont az, hogy Cip­rus mint független állam, az ENSZ tagja, külföldi ag­resszió áldozatául esett s a törököknek mindenekelőtt a ciprusiakkal kell tárgyalniuk. Valótlannak bizonyult az a hír, hogy a ciprusi kor­mány Nicosiából Limassolba helyezte át székhelyét. Mint utóbb kiderült, Kleridesz ügy - vezető elnök négy miniszter kíséretében valóban Limas­solba utazott, de csak azért, hogy szemlét tartson a Nem­zeti Gárda ott levő egysé­gei felett és tájékozódjék a déli kikötőváros helyzetéről. Kleridesz és a négy minisz­ter még pénteken délután visszatért Nicosiába. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára pénteken fogadta a Norvég Vasutasszakszervezet (NJ) küldöttségét, amely Egil Halvorsen elnök vezetésével a Vasutasok Szakszervezetének meghívására tartózkodik ha­zánkban. ) Dr. Tímár Mátyás, a Minisz- tertanács elnökhelyettese pén­Még az esztendő elején, feb­ruárban dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az élelmiszer-gazda­ság teendőiről tartott előadást a megyei pártbizottságon. Ak­kor említette, hogy Pest me­gyében ez az ágazat eredmé­nyesen szolgálja a központi gazdaságpolitikai célok meg- valósítását, ami jórészt annak köszönhető, hogy a miniszté­rium és a megyei vezetés együttműködése rendszeres és igen hasznos. S hogy e szoros kapcsolat nem korlátozódik csupán a hivatalos tárgya­lások körére, példázza a mi- * niszter pénteki látogatása me- | gyénkben. Ez alkalommal a ] budai járás mezőgazdaságának \ fejlődésével ismerkedett. A f program első részeként dr. Bi- | ró Ferenc, az MSZMP Pest ' megyei bizottságának titkára, Lakatos Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Krasz- nal Lajos, az MSZMP budai járási bizottságának első tit­kára nyújtottak áttekintést e témáról. Húsz helyett kilenc Az értékelés alapjául az a program szolgált, amelyet még 1964-ben tűzött a gazdaságok elé a járási pártbizottság és a tanács mintegy másfél évtized­re meghatározva a tennivaló­kat, egyebek között a sertés- tenyésztés fejlesztését, mo­dern szarvasmarhatelepek épí­tését, a gyümölcstermesztés korszerűsítését... A tervek nem maradtak papíron. Az egykori húsz közös gazdaság az utóbbi évtizedben kilenc termelőszövetkezetté kovácso- lódott össze, s az átlagos föld­terület csaknem 2 ezer hektár­ra növekedett. A fokozatosan végbement területi és tőke­koncentráció — legutóbb, ta­valy a zsámbéki medence két külön-külön is jól gazdálkodó szövetkezete egyesült — meg­hozta a várt eredményt. A gazdaságok sikerrel megbir­kóznak azokkal a speciális feladatokkal, amelyet a fővá­ros közelsége ró rájuk. Szá­mottevő részük van Budapest és az agglomeráció élelmi­szer-ellátásában, Jól érzékel­teti a fejlődést az érdi és a toki termelőszövetkezet vál­lalkozása: húsfeldolgozó üze­mükben 6—6 ezer sertést dol­goznak fel évente, A tájékoztatón természetesen szó esett a gondokról, így a munkaerőhiányról is. A sürge­tő teendőket említve a ven­déglátók hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezetekben tö­rekedni kell a nyereség újsze­rű felosztására és — jöven­dőjük érdekében — többet áldozni a műszaki színvonal emelésére, növelni a fejlesz­tési alapot. Az elsők között S hogy a vázolt fejlődés mint érvényesült a gyakorlatban, ezt két gazdaságban is alkalma volt lemérnie a miniszter­nek. Körútja során elsőként Tárnok, Sóskút és Pusztazá- mor közös gazdaságát keres­te fel, vendéglátói kíséreté­ben. A 3700 hektáron gazdálko­dó termelőszövetkezetet Lovas Géza tsz-elnök mutatta be. Mint a látogatók hallhatták, a tsz nagy területen termel búzát, kukoricát, pillangóso­kat. Állattenyésztésüket jól reprezentálja a következő adat: szakosított sertéstelepükről évente 5 ezer hízó kerül ki az idén. Ez lesz az első év, amikor elérik a teljes kapa­citást. Szakosított szarvasmar­teken Buda István munkaügyi államtitkár, Gács Miklós KGM-államtitkár, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Udvardi Sán­dor külkereskedelmi minisz­terhelyettes és dr. Csernok Attila, az MNB elnökhelyette­se kíséretében látogatást tett a Magyar Hajó- és Darugyárban. hartelepükön összesen 440 te­hén számára van férőhely; az állomány még nem teljes, je­lenleg 225 tehén és ezek sza­porulata népesíti be az istál­lót. A gazdaság birtokán 160 hektáros gyümölcsös kert is található, melynek nagyrésze — kajszibarack és meggy — 1975-ben fordul majd termőre. A tárnoki termelőszövetke­zet híre túljutott a megyeha­táron is: az országban elsők között vágtak bele a paradi­csomtermesztés gépesítésébe. S nem is minden kockázat nélkül, hiszen az elmúlt két esztendőben meglehetősen sok baj volt a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár által készí­tett gépsorral. A kísérleti évek után az idén 70 hektáron piroslik a paradicsom a tsz határában. A gépesített szüre­tet, s a tábla szélén álló lé­üzemet később a helyszínen mutatta be a gazdaság elnöke, előbb azonban mind neki, mind vezető munkatársainak kérdések pergőtüzét kellett ki­állnia. S nemcsak az elnök, de Varga János főmezőgazdász, Buzara Ferenc párttitkár, s Kotó Sándor főkertész is nem egyszer ugyancsak beleizzadt — az egyébként örömmel adott — válaszba, amikor a miniszter gyors gazdaságossá­gi számításokat kért a közeli és távoli tervek alátámasztá­sára. Község és tsz A program következő állo­mása: Érd. A nagyközségben a MEGÉV 5. sz. gyáregységét tekintették meg a vendégek, Matovics József vállalati igaz­gató és Antal Imre gyáregy­ségvezető kalauzolásával. Ez­után egy újabb gazdaság vár­ta dr. Dimény Imrét, a toki Egyetértés Tsz, amelyet így mutatott be az elnök, Rakusz József: — Termelőszövetkeze­tünk négy település, Tök, Per­bál, Budajenő és Telki közsé­gek területén 3100 hektáron gazdálkodik. Fölismerve a szakosodásban és a specializá­lódásban rejlő lehetőségeket 1970-től mind az állattenyész­tésben, mind a szántóföldi nö­vénytermesztésben és a gyü­mölcskertészetben nagyarányú szakosítást hajtottunk végre. Az elnök ezután beszámolt az iparszerű kukoricatermesz­tés tapasztalatairól — a tsz a Bajai Állami Gazdaság rend­szeréhez csatlakozott, s 1000 hektáron termeszti e növényt —, szőlő- és gyümölcsültetvé­nyeik felújításának tervéről. A szó azonban a gazdasági kérdésekről csakhamar a tsz és a község fejlődésének kap­csolatára terelődött. Köztudo­mású, hogy a gazdaság mecé­nása a kulturális és a sport­életnek. Dr. Dimény Imre megtekintette az új klubházat, amelyen az utolsó simításokat végzik a szakiparosok. Ismerős vendég A budai járásban tett kőr­útjának befejezéseképpen dr. Dimény Imre Törökbálintra látogatott, a Kertészeti Kutató Intézet tangazdaságába, illet­ve a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborába. A tábor fiatal­jainak életét egyébként me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterünk igen jól ismeri, hiszen nem először fordult meg a gazdaságban. Tegnapi látogatása során dr. Szűcs Ist­vánná, a KISZ központi bi­zottságának titkára, dr. Mol­nár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója, Saághy László, a gazdaság termelési igazgatója és Pribék Rozália, a KISZ-tábor főparancsnoka kalauzolta a vendégeket a tá­borban és a feldolgozó üzem­ben. A vendéglátók és «dr. Di­mény Imre között hosszas eszmecserére került sor, mely­nek során megállapították, hogy a mezőgazdaság számára szinte létkérdés a fiatalok lel­kes munkája. A. Z. A közművelődés munkásai A lapok közölték a közművelődés kitüntettjeinek névsorát. KivA'.ó répművelő címet kaptak... Szabó Ervin emlékérmet kaptak... A népművé­szet mestere lett... Szocialista kultúráért kitün­tetést kapták... És az idén a legkiválóbbak között ismét vannak Pest megyeiek, Kányádi Andrásné ceg­lédi könyvtárvezető, Máté György szigetszentmiklósi és Garai Emőke megyei szakszervezeti könyvtáros, Mil- kovics Mihály tököli ta».i.burás, Kovács János szakszer­vezeti propagandista. Sajátos munka a közművelődésben dolgozóké. Úgy tűnik, hogy mindennap — képletesen szólva — szín­padra lépnek, reflektorfényben állnak, hiszen a műve­lődési otthonok, -házak vezetői, munkatársai, a film­színházvezetők, a könyvtárosok, a múzeumok dolgo­zói, a levéltárosok szinte mindennap találkoznak a klubtagokkal, a színházbajárókkal, a nézőkkel, a láto­gatókkal, az olvasókkal. / - első és az utolsó pillantás is rájuk esik, az igazi érdeklődés azonban azé. ami e két pillantás között van, azé, amit nyújtanak, azé, amit a művelődési intézmény nyújt az oda betérők­nek. S ez így is van jól, mert a közművelődés dolgozói közvetítők, közreműködnek abban, hogy a szellemi kincs mindenki által elérhetővé váljon. Külön-külön szerény és szívós munkásai annak, hogy a szellemi kincs elnyerje tulajdonképpeni értelmét és mind szé­lesebb közösségé legyen, összességében a közművelő­dés munkásai hatalmas munkát és hatalmas felelős­séget vállalnak magukra. Mert a szellemi érték köz­kinccsé tételén fáradozni; jelenti az igényfelkeltést, az ébresztést, az indítást, a megértést és a megértetést is. S ha a szándék bármily kis mértékben is való­sággá válik, megláthatja a népművelési felügyelő, a művészeti előadó, a könyvtáros, a tököli tamburás is, hogy — miként a néhai Oláh István, monori gimná­ziumi igazgató, az első népművelők egyike olyan szé­pen megfogalmazta — „a feltáruló, az ébredő, a többé- levő ember igénye fényesedik a szemekben”. A nagy munkában, a nagy felelősségben sokan vannak a résztvállalók. A hivatali nyelv száraz szavai szerint például Pest megyében 322 főhivatású szak- alkalmazott és 1033 részfoglalkozású, tiszteletdíjas szakalkalmazott dolgozik a közművelődésben és 1400-ra becsülhető a társadalmi aktívák száma. És mellettük ott vannak a művelődési házakban, a múzeumokban, a levéltárakban, a mozikban a gazdasági, a technikai, az adminisztratív dolgozók. Mindez más szóval mit jelent? Immáron hatodik éve, hogy az alkotmány napját megelőzően megrendezik Pest megyében a népműve­lők napját. A mai ünnepség színhelye Budapesten, a Fészek klub lesz. Ezen az ünnepségen megköszönik a közművelődés aktív résztvevőinek a mindennapi, szí­vós munkát és a legkiválóbbak kitüntetéseket, jutal­makat vesznek át. Hogy mind szélesebb társadalmi fel­adat a közművelődés, jelzi a kitüntetések száma is, tíz-t-zenöt éve hárman-négyen, néhány éve alig töb­ben, mint tízen, tavaly és az idén több mint ötvenen részesülnek Szocialista kultúráért kitüntetésben, mi­niszteri dicséretben, vagy Kiváló dolgozó kitüntetés­ben. Gépkezelő, könyvtáros, tanácselnök, táncpedagó­gus, zeneiskolai tanár, tsz-elnök. gyárigazgató, párt­munkás, kórusvezető. Páva-kör tag. krónikaíró és is­kolaigazgató. Főfoglalkozású, másodállású népművelők és^társadalmi aktívák. Sokan vannak azok, akik úgy érzik, hogy a közös­ség művelődéséért akarnak és tudnak cselekedni. Itt vannak azok. akik huszonöt éve, a felszabadulás utáni első művelődési intézmények megnyitásakor is jelen voltak és itt vannak azok, akik talán csak tegnap kezdték. Szélesedik a kör, a közművelődés, a munkás­művelődés mind szélesebb rétegek saját ügyévé válik. Az idei és a tavalyi megyei ünnepségre szóló meg­hívó között lényeges különbség is van. A tavalyi ren­dező szervek — a Pest megyei Tanács, a Hazafias Népfront, a Közalkalmazottak Szakszervezete — az idén rendező szervként is maga mellett tudhatja az MSZMP Pest megyei Bizottságát, valamint csatlako­zott a KISZ és népfront megyei bizottsága, a Szak- szervezetek Pest megvei Tanácsa és az ÁFÉSZ-ek me­gyei központja is. E különbség semmiképpen sem formaság. Mindenekelőtt biztos alan a jövőre: közmű­velődés a ko-ábbinál még tudatosabban, még szélesebb társadalmi alapokon. Deregán Gábor PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Program másfél évtizedre Modern telepek, korszerű gyümölcsös

Next

/
Thumbnails
Contents