Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

19*4. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK v^fggfgp EGYESÜLÉS UTÁN FEL ESZTENDŐVEL Korszerűbb munka, magasabb követelmények az alsónémedi szakszövetkezetben Alsónémedin éveken át szó- ] beszéd tárgya volt a Kos­suth és a Zöldmező szakszö­vetkezet ügye. Az egyesülés gondolatának voltak hívei és akadtak ellenzői is. A két gazdaságban nem voltak ugyan nagyobb bajok, kirívó hibák. Békességben dolgoztak egy­más mellett, volt néhány kö­zös vállalkozásuk, különben ugyanazokat a zöldség- és szán­tóföldi növényeket termesztet­ték, gondjaik is hasonlóak vol­tak. Mindkét gazdaságban év­ről évre mutatkozott vala­mi szerény fejlődés is. A szakemberek, s a község, a já­rás politikai és gazdasági ve­zetői azonban időben észre­vették, hogy valami nincs rendjén. Az üzemgazdasági adatok elemzéséből, s az en­nek alapján sorra készült gaz­daságossági számításokból feketén-fehéren kiderült, hogy a további fejlődés feltétele az anyagi és szellemi erők egye­sítése. Féléves körültekintő előkészítés után ez év március elején mondta ki a tagság az igent az egyesülésre. A több­ség a jövőbe vetett bizalom­mal. mások nehéz szívvel já­rultak az urnák elé. Ötvennyolc év as átlagéletkor — Meg kell értenünk azo­kat is. akik féltek az újtól, a változástól — mondja Illés György elnök, akivel a ki­bontakozás, a „tanulóév” első felének tapasztalatairól be­szélgetünk. — Sajátos helyze­tet teremtett az a tény, hogy 1100 főnyi tagságunk többsé­ge idős, megfáradt ember. 4 ezer 500 hektárnyi földterüle­tünk nagyobbik felén folyik közös gazdálkodás, 2 ezer 400 hektárt a tagok egyénileg mű­velnek. Ezeken a földeken főként újburgonyát, karfiolt, káposztát, uborkát és egyéb munkaigényes zöldségnövénye­ket termelnek. A közös gazda­ság növénytermesztési ágában a jobban gépesíthető kalászo­sok, takarmánynövények és a napraforgó foglalják el a fő he­lyet. Az egyénileg művelt terü­leteken, az úgynevezett tagi gaz­daságban családi összefogással dolgoznak, de nagy szükség van a közös gépek segítségé­re is. Idős tagjaink így is ne­hezen birkóznak meg a napi munka követelményeivel, e ket­tős segítség nélkül pedig ke­vesen boldogulnának. — A régi gazdálkodási mód­szerek, a megszokás olyan te­her, amelyet nem képes egy­szerre mindenki letenni még akkor sem, ha jobbat, ered­ményesebbet hozott közben az idő. Nem könnyű megértet­ni, hogy a gépek jobb kihasz­nálása nagyobb területnagyság mellett hatékonyabbá teszi a munkát, s két gyengén felsze­relt gépműhely helyett egy jól szervezett TMK olcsóbban, jobban képes megjavítani, üzemben tartani azokat. Erős gazdaság: nagyobb segítség — Be kell bizonyítanunk, hogy a vállalatszerű gazdál­kodás, az ágazati munkaszer­vezet, a közgazdasági köve­telményeknek megfelelő mun­kaszervezés, a szigorú agro­technikai fegyelem úgy ké­pes a jövedelmezőséget ked­vezőbb irányba terelni, hogy közben a szövetkezeti jelleg sem szenved csorbát. Magától értetődő, hogy az ilyen közös gazdaság több értéket állíthat elő, s ugyan­akkor többet tud nyújtani a tagságnak is. Mert a szántó­földi növénytermesztés, a 640 férőhelyes tehenészeti telep, a sertés törzstenyészet, s az egyéb üzemágak ésszerű fej­lesztése mellett fontos felada­tunk a tagi gazdaság segíté­se. koordinálása. Kötelességünk e téren — a szakmai tanácsadáson kívül — a termelőeszköz; például a kisgép, az öntözőberendezések, a műtrágya, a szaporítóanyag beszerzése, a termékek érté­kesítésének megszervezése csakúgy, mint a kedvezményes árú talajmunka, a növényvé­delmi és fuvarozási szolgál­tatások. Mindaz, ami terme­lési és értékesítési biztonsá­got jelent a termelők számá­ra. Ez nemcsak egyéni és csoport-, hanem egyben társa­dalmi érdek is. Bizalomra van szükség Fél év nem nagy idő. A me­zőgazdaságban különösen ke­vés ez annak megítélésére, hogy az elképzeléseket sikerül-e va­lóra váltani. A betakarítással ugyan időben végeztek, a ka­lászosok a vártnál többet ter­mettek. Hektáronként 35 má­zsa búza, 21 mázsa tritikáié, 18 mázsa rozs az átlag. Az ősziárpa-vetés háromnegyedét azonban tönkretette a vihar, a cirokmagot elfújta a szél, s a napraforgó — bár má­sodszor is elvetették — két­harmadát elpusztították a tom­boló elemek. Az aszály veszélyezteti a silókukoricát, amely életfon­tosságú az állatállomány szá­mára. A területnek csak fele öntözhető. Nagy erőfeszítések­re, a tervkészítésnél számítá­son kívül hagyott lehetőségek feltérképezésére és gyors ki­aknázására van szükség a gaz­dálkodás egyensúlyának stabi­lizálásához. Az új munkaszervezet — amelyben megbecsült, felelős helye van a tapasztalt régi vezetőknek is — szakmai hoz­záértéssel, tervszerű munká­val bizonyára úrrá lesz a gon­dokon. Különösen akkor, ha a biza­lom erőt sokszorozó légköré­ben, cselekvő egységben dol­gozhatnak. Kovács György Attila i Parancsol egy pisztolylövést? — Akar egy nyílt törést az alsó lábszárán, vagy jobb len­ne egy másodfokú égés a keze fején? Választhat, lehet pisz­tolylövés is, de az kissé kö­rülményesebb. Kissé meghökkentő felhívás első hallásra. Minden félreér­tést eloszlatandó, gyorsan el­mondom, hogy fenti párbeszé­det Gresz Miklós húszéves fiatalemberrel folytattam, a Pest megyei Vöröskereszt „seb- imitátorával”. Az ifjú technikus különös kedvtelésnek hódol: megtanul­ta, hogyan kell „műsebet’’ ké­szíteni különböző zsírokból, krémekből, festékekből, plasz­tilinbái. Míg arról beszél, miként is­merkedett meg lelkes vörös­keresztesként ezzel a tudo­mánnyal, az általam válasz­tott másodfokú égési seb a jobb karomon mind ijesztőbb képet öltött. Az alapot vazelin szolgáltatta — csupán azért, hogy egy mozdulattal majd letörölhető legyen — utána kézfinomító zselé következett, rája hintőpor, némi liláspiros festékpor, sprayból rögzítő, KIÁLLÍTÁS A DÉL-BUDAI NAPOK KERETEBEN Készülő pinceklub Erden Domonkos Béla domborművűi: Szapáry Péter és Hamza bég. — Küiyöfckorom óta ér­dekelt Érd helytörténete — mondja Abel András, a KISZ- bizottság titkára, a községi tanács művelődési felügyelője. — Sokszor nézegettem a mi-1 naretet, a romos kastélyt és hallgattam a szájról szájra ke­ringő történetet a kastély alat­ti pinceháiózatról, amelynek mély sziklatömlöcében rabos­kodott Szapáry Péter, a hős magyar harcos. A pasáskodó Hamza bég megláncolva zá­ratta oda, mondván: Nem öl­lek meg, de minden nap meg fogsz halni! Hét esztendeig ld- noztatta, mert Szapáry csa­ládja nem tudta előteremteni a kifosztott országban az igé­nyelt hatalmas váltságdíjat. Végül úgy szabadult, hogy baj- j társai a szultán követét ej­tették foglyul, akiért cseré­be Hamza bégnek fogvicsorgat- va, de ki kellett adnia Sza­páry Pétert. Buda felszabadu­lása után aztán Szapáry ke­zére adták Hamza béget, hogy álljon bosszút szenvedéséért, de Szapáry úgy döntött, hogy emberségesebb lesz és bán- tatlanul hazaküldi a törököt, aki azonban a bosszútól ret­tegve akkor már bevette a gyűrűjébe rejtett mérget... Ezt a történetet Lipták Gábor megírta Regélő Dunántúl cí­mű könyvében. Most különle- vonatot készítettünk róla, hogy ne legyen pusztán száj- hagyomány az érdi helytör­ténetnek ez a romantikus fe­jezete. .. A KISZ kérésére készített az érdi szobrász, Domonkos Béla bronzzal bevont domborművet Szapáry Péterről és Hamza bégről. A két nagyméretű dom­bormű a feltárás alatt álló várpincében létesülő pinceklub stílusos dísze lesz. Domonkos Béla a Hadtörténeti Múzeum­ban végzett kutatómunka után közel egyévi munkával alkot­ta meg történelmi hűséggel készült domborműveit, és két kisebb fejet, egy török és egy magyar harcosét. Ezek a dom­borművek először a Dél-budai napok keretében, augusztus 18- tól kerülnek kiállításra az érdi művelődési házban. Ügy tervezik, hogy a pinceklubot október 5-én nyitják megás a domborművek akkor kerül­nek majd végleges helyükre. A Úrp.ncének 390 négyzet- méteres szakaszát már hasz­nálhatóvá tették, neon vilá­gítótesteket és szellőzőberen­dezést szereltek fel, és vizet vezetnek be. A villanyszerelé­si munkát Gratzer Mihály elektromérnök, a KISZ szer­vezőtitkára irányította. 150— j 200 KISZ-tag dolgozik szom­bat-vasárnap társadalmi mun­kában, azért, hogy maguk­teremtette otthonuk legyen. Elmegyünk Érd-Öfaluba, hogy megtekintsük a helyi­séget. Nyikorog a kulcs a zárban, kinyílik a vaskapu és elénk tárul a szinte csodás bi­rodalom. Megérte a munkát! Felkattintják a villanyt, tisz­tára söpört hosszú barlang- folyosón járunk, látjuk a zár­kának nevezett rácsos odút, ahol Szapáry évekig sínylő­dött. Aztán egyre derűsebb lesz a látvány, eljutunk a füg­gönyökkel, műanyag tapéták­kal lakályossá tett színház­terembe: már székek és asz­talok is vannak. Távolabb lesz a kiállításokra S2ánt terem, a táncparkett, a presszó, a té­vészoba és egy kis színpadot is terveznek. Nagy harcába került KISZ-nek, amíg ezt a pince­paradicsomot megszerezte. Krumplitárolásra használták, aztán a Dél-budai ÁFÉSZ gombát termesztett itt né­hány évig. A KISZ-titkár elmondja, hogy a pinceklub létrehozá­sán kívül távolabbi terveik is vannak A pince feletti romos ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Guti-Nord technolóqióho? szerelőbrigádot, továbbá autóvillomosságl szerelő. kőműves, villanyszerelő, viz-, qáz­és fűtésszerelő, asztalos, burkoló. éoűletlakatos. ács. vosbetonszerelö tetőfedő sziaeteló. bádoqos. festő, oorkettós. qéokocsiszerelő. könnvűoéokezelő neh»?aéoke?elő neaesztővizsaóval éoflöqéaszerelc szakmunkásokat. betanított és seoédmunkósokot (16 ivüket betöltött fiúkat is). rakodókat kubikosokat azonnali beinoéssel telvesz lelentkeznl lehet o „Prosperitás" KSZ nunkaOav osztatván dudaoest IX.. Violo u. 45. majd egy nagy olló, amivel imitt-amott lyukakat fúrt i zseléhalomba és máris jöhet­tek volna a mentők, elsőse­gélyben részesíteni. Helyettük azonban ifjú vö- röskeresztesek jöttek, akik ki­tűnően nemcsak elmondották, ilyen sérülésnél mi a teendő, hanem rögtön nekiláttak a célszerű kötözésnek. Pontosan ezért szükséges Gresz Miklós tudománya. Külföldön már régóta felis­merték, hogy az elsősegély- nyújtás, de még a medikusok­nak is a gyakorlati oktatás elevenebb, hatásosabb, ha nemcsak papíron olvassák a teendőket, hanem látják a tö­rést, a sebet és sérülést, amit kezelni kell. A felszerelést — kizárólag itthon is kapható egyszerű anyagokat használ — a Vörös- kereszt vásárolja meg. örülne, ha gazdagabb tartalmú NDK- beli imitátortáskát kapna, aminek a kellékeivel még élet- hűbb sérüléseket lehet előál­lítani. Ha például autóbaleset­nél keletkező sebeket kell be­mutatni, ezzel még a törött üvegcserepeket is be lehet épí­teni. Amióta Gresz Miklós tudo­mányát hasznosítják, nagyobb a lendület az elsősegélynyúj­tás oktatásában. A gyerekek szívesebben és kevesebb meg­rendüléssel igyekeznek a ta­nultakat alkalmazni. (k. m.) romker­színpadot kastély területén t e t és szabadtéri szeretnének. Párhuzamosan folynak a helytörténeti kutatások is. A tanács a fiatalok rendelke­zésére bocsátott egy épületet, ahol összegyűjthették Jovitza Ignác aranydiplomás peda­gógus helytörténeti anyagát, amit rendezni kell. Sok min­den derült ki eddig is Érdről, nemcsak hogy Pécs és Eger után a legszebb minaret itt maradt fenn. Műemlék az ófalui templom is. Nem mesz- sze Érdtől van egy kelta bronzkori földvár, mellette hun temető. A kastély előtti út, amely Batta-Százhalomra, a mai Százhalombattára vezet, római eredetű. Az út menti Benta-patakon eredeti római hídon lehet átkelni. Maga a kastély, amely alatt a pince­hálózat van, Árpád-kori ere­detű, a törökök vízi várrá bővítették, a középkorban kü­lönböző földesurak kiskirá­ly oskodtak benne, majd egy­házi iskola lett. A második világháború idején hadikór­ház volt a kastélyban — az­tán hordták csak szét a kö­veit. Ábel András gyermek­korában még talált a kastély­ban egy római pajzsot, amit most a pinceklub díszítésé­re használtak fel. Az érdi ifjúság •lelkes buz­galommal tárja fel a múltat és építi a jövőt. Ábel András azt reméli, hogy munkájuk­kal Érdet a belföldi turisták számára, sőt, az idegenforga­lom céljára is vonzóvá lehet tenni. Mándy Teréz Kiállítás, filaíéliai „csemegék”, nemzetközi tanácskozások Harminc országból Mélyhűtött baromfi, tápszer, oltóanyag Magyarország az idén au­gusztusban harmadízben vesz részt a baromfi-világkiállítá­son. A mostani világkiállítás­ra. amelynek színhelye az USA-beli New Orleans, mint­egy 30 országból több mint 100 cég jelentkezett. A több mint 140 négyzet- méternyi magyar kiállítási te­rületen a Terimpex külke­reskedelmi vállalat többek között mélyhűtött baromfi­termékeket, a Medimpex pe­dig baromfi-oltóanyagokat és különböző tápszereket mutat be. Az fez évi baromfi-világki­állítás jó alkalom arra, hogy a már Európa-szerte kedvelt magyar baromfitermékek és a világhírű libamáj bejus­son az Egyesült Államok pia­cára is, ahova a Terimpex csak dobozolt sonkát szállí­tott, A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége 1974 ok­tóber 19—27. között rende­zi székházának kiállítási ter­meiben az év nagy, nemzet­közi légipostabélyeg-kiállítá- sát. A Magyar Posta támoga­tásával, a FISA (a Légiposta Gyűjtők Szervezeteinek Nem­zetközi Szövetsége) védnöksé­ge alatt sorra kerülő ren­dezvény előkészületei terv­szerűen folynak, a rendező­ség egyes bizottságai szak­feladataik területén végzik munkájukat. A kiállítás anyaga 450 ke­retben nyer elhelyezést, ezen belül szerepel a Ma­gyar Posta és az ENSZ postaigazgatása a hivata­los osztályban: más külföldi postalgazgatás ebbe az osztályba nem is fog kerülni. Bár több ilyen jelent­kezés is történt, a rendező­ség ezeket kénytelen volt le­mondani, mivel a szűk kere­tek és lehetőségek miatt a versenyosztályba jelentkezett gyűjtemények bemutatása is csak részben biztosított. Ha­zánkból 37 gyűjtő vesz részt, akik gyűjteményeiket előbí- rálatra be is mutatták. Kül­földről 22 országból 110 gyűj­tő jelentkezését fogadta el a rendezőség. A nemzetközi bélyeggyűjtő szervezetek és a szocialista országok bélyeggyűjtő szö­vetségeinek mintegy 30 meg­hívott képviselőjén kívül is több száz külföldi látogatóra számítanak a kiállítók e; az érdeklődők közül. A kiállí­tás ideje alatt a FISA Bu­dapesten tartja elnökségi ülé­sét és ez évi kongresszusát, továbbá szimpoziont is ren­dez. A bélyegkiállítás színes­ségét emeli két esemény, A Magyar Posta segítsé­gével újból sor kerül he- likopter-postaszállításra, természetesen alkalmi bélyeg­zéssel. (Ide kívánkozik annak megemlítése, hogy az első magyar helikopterposta az AEROFILA 67 kiállítás alatt működött Siófok—Székesfe­hérvár—Budapest között, a második a Szegeden rende­zett 7. országos ifjúsági bé­lyegkiállítás alkalmával Bu­dapest—Szeged között és a harmadik a Budapest 71. bé­lyegkiállítás idején Buda­pest—Eger között.) A másik esemény lesz az idei 47. ma­gyar bélyegnap, amelyet a ki­állítás helyén október 27-én tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents