Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

ABONYI KRÓNIKA Ma Szegedre látogatnak Nyári program a művelődési házban Tornacsarnokból — hangversenyterem Mi újság, ifjúság? Abonyban a KISZ nagyköz­ségi bizottsága Mi újság ifjú­ság? címmel házi szerkeszté­sű kiadványt készített, amely az ifjúsági munkáról, a köz­ségben élő KISZ-esek moz­galmi tevékenységéről ad szá­mot. A bevezető sorok szerint a kiadványt újabbak követik majd. Az ezt követő írás a legutóbbi KISZ-bizottsági ülésre kalauzol, majd az Abonyi KISZ-védnökség cím alatt arról szólnak, hogy mit tartalmaz a KISZ és a tanács közötti együttműködési meg­állapodás. Sashalom az abonyi tanya­világ egyik távoli része. A Sashalmi KISZ-esek című rész arról tudósít, hogy élnek itt a fiatalok, milyen gondjaik és problémáik vannak. Az ott működő KISZ-szervezet titká­ra — az írás szerint — igen őszintén tárja fel mindezeket. Egy másik írás az abonyi ifjú­gárdisták munkájáról számol be, amit a KISZ-szervezetek kulturális tevékenységéről szóló tudósítás követ. A kiad­vány végül a fiatalok sport­munkájáról ad hírt, majd egy ötletes rejtvényt közöl. A Mi újság, ifjúság? — fel­tétlenül hasznos kezdeménye­zés. Tartalmát tekintve szín­vonalas, és ha ettől nem tér­nek el szerkesztői, rangot vív­hat ki a község ifjúságának körében. Három forintért áru­sítják, s ez kelendőségét nem szorgalmazza. Rangos lapok­nak is sokat kell adniok ah­hoz, hogy hasonló áron elkel­jenek. Az ár a költségek fe­dezésére szolgál, igaz. De va­lahonnan, másképpen kellene ezt előteremteni. Az olvasók bizalmát, tetszését volna jó megnyerni a további sikerek érdekében. W PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ceglédi járás LAP CE6LED VÁROS P ÉSZERE XVIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Huszonöt éve államosították Napi negyvenötezer liter Felépül az új üzem tej Huszonöt éve, 1949. augusz­tus 13-án államosították a ceglédi gazdák /tejszövetkeze­tét. Az igazgató, Tóth László már húsz éve dolgozik a ceg­lédi telepen. Vele beszélget­tünk az üzem fejlődéséről, életéről és a jövő terveiről. Az első években csak a ceglé­di tehéntartóktól vásárolták fel a tejet, amit kezelés, hűtés után lovas kocsival a vasútra vittek és vonatra rakva a fő­városba szállították. Cegléden csak egy helyen, az üzemben árusítottak néhány száz liter­rel naponta. Az államosításkor mind­össze hatan dolgoztak a tej­szövetkezetnél. Szinte azonnal megkezdődött a fejlesztés. Jelentősen megnövelték az üzem felvásárlási te­rületét, műszaki kapacitá­sát és ellátási körzetét. ‘Többszöri átszervezés után jelenleg a ceglédi, monori és nagykátai járás területének tizenkilenc helységéből na­ponta 40—45 000 liter tejet vá­sárolnak fel. Ennek megfele­lően növekedett a gépesítés színvonala. A beérkezett tejet pasztőrözik, hűtik, egy részét lefölözik. Kannástejet már csak a boltokba szállítanak és ebből is egyre kevesebbet. In­kább a „zacskóstejet” kedve­lik a vásárlók. Naponta 6000 liter kannástejet és 24 000 li­ter polipack csomagolású tejet szállítanak. A többit Buda­pestre, Kecskemétre továbbít­ják teherautókban és vasúti tartálykocsikban. A Dunakeszi Konzervgyárnak fölözött tejet szállítanak porításra. Az üzem harmincnégy helység 450 boltját és in­tézményét látja el tejjel és tejtermékkel. Többek között Maglódra, Ve- csésre és Szentlőrinckátára is szállítanak árut. A forgalmat húsz tehergépkocsi bonyolítja. Mivel helyben csak kannatejet és habtejszínt gyártanak, a többi árut más üzemektől szerzik be. Kecskemétről poli- tejet, kakaót, iskolatejet, tú­rót és tejfölt, Budapestről saj­tot, Nagykőrösről és alkal­manként Pásztóról vajat, Szol­nokról joghurtot, Kisújszállás­ról pedig juhtúrót szállítanak. Az eladott áru értéke havi nyolc-kilencmillió forint. A megnövekedett feladatok­hoz jelentősen nőtt az üzem­ben dolgozók száma, ami el­éri a száz főt, és az épület, a terület még mindig a régi. A munka könnyítésére számos új gépet is be­szereltek, pasztőröző-, fölö­zőgépeket, olajfűtésű ka­zánt és kannamosó gépet. A dolgozók szociális körülmé­nyének javítása érdekében az elmúlt évben bővítették az öl­tözőket, ételmelegítő konyhát és ebédlőket létesítettek. A szűk területen azonban I már további fejlesztés nem i lehetséges. Szükségessé vált egy új üzem létesítése. Váro­sunkban, az országban első­ként, a környező szövetkeze­tek és a tejipar közös vállal­kozásaként megkezdődött egy ötvenezer liter napi teljesít­ményű tejüzem éoítése az ipartelepen. Az átadást 1976-ra tervezik. K. D . Kulturális és sportműsor augusztus 20-an Elkészült Abony nagyközség augusztus 20-i, ünnepi prog­ramja. Alkotmányunk ne­gyedszázados évfordulójáról már az ünnep előtt vala­mennyi üzemben és intéz­ménynél megemlékeznek, a központi ünnepségre pedig 20- án, kedden délelőtt 9 órakor a művelődési ház színházter­mében kerül sor, ahol Győré Sándor országgyűlési képvise­lő, a Ságvári Endre Termelő- szövetkezet elnöke mond be­szédet. Az ünnepségen, a ha­gyományokhoz híven, kenyér­átadás is lesz, majd művelő­dési ház előadó csoportjai szórakoztató műsort adnak. Fellép az asszonykórus, a ci- terazenekar és a néptánccso­port. Délután sportműsorral kedveskednek a község lakói­nak. A tanév kezdetére Tiszta tantermek, rendezett szertárak Ablakról eltűnt függönyök, festékfoltok az épület előtti járda kövezetén, udvarra szál­lásolt asztalok, padok: mind­ez az új tanévre való készü­lődést mutatja az iskolák környékén. Csillogó ablakú, tiszta tantermek várják szep­temberre a gyerekeket min­den ceglédi iskolában. A fel­újításokra az anyagi lehető­ségekhez mérten nagy gondot fordítanak. Várható, hogy az új tan­évben ismét gyarapodik az iskolai szertárak, könyvtárak anyaga. Cegléden a tárgyi feltételek javítását szolgálta, s szolgál­ja továbbra is az Egy iskola — egy üzem akció, amelynek lé­nyege, hogy a város vállala­tai, üzemei jó kapcsolatot tar­tanak az iskolákkal, s ki mi­vel tudja, azzal segíti a má­sikat. A munkahelyek rend­szerint eszközöket adnak, tár­sadalmi munkát végeznek, az iskolások pedig a vállalati kulturális életben kapnak sze­repet. 1973-ban 954 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával és más juttatással nyújtottak segítséget a ceglé­di iskoláknak a patronáló üzemek. ' A városi tanács művelő­désügyi osztálya a felmé­rések szerint részesítette segítségben az iskolákat. Ennek köszönhető, hogy sok óvoda, iskola kapott új búto­rokat, alapvető szemléltető­eszközökből pedig már csak 5—6 százaléknyit kell pótol­ni, hogy az ellátottságot száz- százalékosnak nyilváníthas­sák a város oktatási intézmé­nyeiben. Jubileumi közgyű’és a Kossuih Tsz-ben Megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából, augusz­tus 19-én délelőtt 9 órai kez­dettel jubileumi közgyűlést tart a ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezet, az 1. üzemegy­ségben. A közgyűlésen az idei, első félév munkájáról Tokaji András tsz-elnök számol be a tagságnak, a szocialista brigá­dok versenyének állásáról dr. Körösi Gyula elnökhelyettes ad tájékoztatást. A közgyűlé­sen kitüntetést, törzsgárdajel- vényt és a vele járó jutalmat átadják azoknak, akik helyt­állásukkal, lelkiismeretes munkájukkal segítettek a kö­zös eredmények elérésében. Olcsóbb áron Egyik napról a másikra ol­csóbb lett Cegléden is a zöld­ség és a gyümölcs ára a piaci elárusítóhelyeken. Főleg a pa­radicsom, a paprika és az al­ma vezet ebben. Jó minőségű termés kerül a fogyasztókhoz. A MÉK Kossuth téri zöldség- és gyümölcsboltjának kínálata vetekszik a piacéval, és árai igen reálisak, kedvezőek. ZENES ESTEK Csütörtökön estépként tánc­zenétől hangos a ceglédi ifjú­sági park és környéke. Rend­szerint délután öt órától este tíz óráig alkalmanként más­más együttes lép fel itt, a fia­talok elégedettek a „válasz­tékkal”, mivel a tavalyinál sokkal változatosabb a mű­Az alkotmány ünnep tiszteletére Tömegsport rendezvények A megmosott paradicsom szállítószalagon jut a présbe A szakmaközi bizottság az alkotmányünnep tiszteleté­re több sportágban rendez tö­megsportversenyeket. Augusz­tus 17-én, szombaton, a Bem SE pályáján kerül sor a női kispályás labdarúgásra, amely­re négy csapat nevezett be, s a női kézilabda-együttesek küzdelmére. Mindkettőt dél­után 4 órától rendezik meg. A rendezők felhívják a bene­vezett üzemek sportvezetőit, hogy bármely sportágban iga­zolással, minősítéssel rendel­kezők nem léphetnek pályá­ra. A céllövő verseny 19-én lesz. Az eredeti kiírással el­lentétben, a nagyszámú neve­zésre való tekintettel már 9 órakor elkezdik a versenyt. örvendetes, hogy a Május 1. Ruhagyár, amely eddig nem vett részt a szakmaközi bi­zottság rendezvényein, most bekapcsolódott a küzdelembe. Az ünnepek után elkezdik az asztalitenisz-csapatbajnok­ság őszre kisorsolt mérkőzé­seinek lejátszását, és a későb­biekben sor kerül a férfi kis­pályás és nagypályás labda­rúgó-bajnokságra is. U. L. KISZOV KUPA Döntőbe jutott a Vasipari Ktsz labdarúgócsapata Cegléden a bedei pályán négy csapat részvételével ren­dezték meg kispályás labda­rúgásban a KISZÖV Kupa középdöntőjét. Az induló Vas­ipari Ktsz az első helyet sze­rezte meg, így bejutott a Bu- dakalászon rendezendő dön­tőbe. Eredmények: Vasipari Ktsz —Budaörs 2:1, góllövők: Fe­hér, Szabó. Vasipari Ktsz— Pécel 1:0, góllövő: Kelemen. Vasipari Ktsz—Örkény 4:0, góllövők: Knezse (2), Terék, Fehér. A torna végeredménye: 1. Cegléd 6 ponttal, 2. Budaörs 3 ponttal. Jobb gólkülönbség­gel előzték meg a 3. Pécelt, így ők jutottak tovább — a ceglédiek társaságában — a döntőbe. A Vasipari Ktsz csapatában játszott: Szrapkó, Szabó, Mé­száros, Kudelich, Fehér, Kne- zsek, Kelemen, Terék, Végh. U. L. A legtöbb művelődési in­tézményben a nyári idő a lá­togatottságon is megérződik. Vidéken a felnőtteket a me­zőgazdasági munka, a fiata­lokat az építő- és üdülőtábo­rok szólítják el. „Nagyüzem” az abonyi művelődési házban sincsen, de azt sem lehetne mondani, hogy nyáridőre ka­put zártak volna. Hétről hét­re volt egy-egy érdekes ren­dezvény, több alkalommal szó­rakoztató műsor várta a ven­dégeket. A nyárutó is tartogat ese­ményeket. Ma, csütörtökön egy szervezett csoport Szegedre in­dul, egész napos kirándulás­ra. A nap folyamán a város nevezetességeit keresik fel, nem kerülik el a kiállítóhelye­ket és a múzeumot, felkere­sik az öreg Tisza partját. Es­te a Dóm téri szabadtéri szín­padon megtekintik az Állami Népi együttes műsorát. Jó szórakozásra várják a fiatalokat 19-én estére a kis­iparosok helyiségébe, ahol bált rendeznek. A nagykőrösi Ko­rona együttes lép fel, ők szó­rakoztatják a közönséget. Szeptemberre a Szelei úti iskola tornacsarnoka egy lal- kalomra hangversenyterem lesz: Kecskemét város filhar­monikus zenekara fog ven­dégszerepelni Kemény Endre vezényletével, az Állami Ope­raház művészeinek vendég- szereplésével. Őszre, mire az idény megkezdődik, ismét vá­lasztékos program várja vala­mennyi szakkör tagjait és a rendezvények látogatói is meg­találják majd a műsorban a kedvükre valót. vényből. Értékesítésre részben a konzervgyár, részben a MÉK útján kerül sor, de — az ÁFÉSZ közvetítésével — a helyi fogyasztókhoz is jut be­lőle. — Gazdaságunk életében je­lentős, hogy rövidesen meg­nyílik üzemi étkezdénk, amelyben heti öt alkalommal ebédelhetnek majd a tsz tag­jai, dolgozói. A konyha és az étkezde belső építési munkái elkészültek, most szerelik a berendezéseket. Korszerűség gét jelzi, hogy olajtüzelésű tűz­helyen főznek majd, a kony­hához külön zöldségtisztító, raktár és szociális helyisegek tartoznak! Gyuráki Ferenc mennyiségnek naponta, csak a két százalékát veszik át, és így az átadás lassú. Olyan fajtákat kell termelni, ame­lyek géppel is szedhetők és túlérés esetén nincs nagyobb veszteség. — Kapásnövényeink közül a kukorica számottevő, bár ebből változatlanul csak hib­rid vetőmagot termelünk. A növények szépek, sokat hasz­nált a napokban lehullott, kiadós eső. Hasonlóképpen szé­pen fejlett a közel hetven- hektámyi zöldségesünk (sár­garépa és petrezselyem) is, aminek különösen örülünk, ugyanis az egyik kongresszust felajánlásunk az volt, hogy ebben az évben ezer vagon­nal termelünk e fontos nö­A minap az abonyi Űj Vi­lág Termelőszövetkezetben jár. tunk és az időszerű mezőgaz­dasági munkák menetéről Mi­hály József főagronómustól az alábbi tájékoztatást kaptuk: — Július 31-én fejeztük be az aratást. Őszi árpából negy­venöt, búzából háromszázöt hektárról takarítottuk be a termést. Terméseredményünk búzából a tervezett 38 mázsá­val szemben 34,54 mázsa, ár­pából a várt 38 mázsával szemben 46,3 mázsa volt. A tervezett búzamennyiség elma­radása, ami minőségromlással párosult, az aratás közben be­állt tartós esőzés következ­ménye. Szinte minden szem learatott gabonát szárítani kel­lett. Ezt a munkát a József Attila Tsz-ben végeztük. Befejeztük a szalmabálázást, három kombájnunk a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet­nek segít az aratásban. Még jóformán pontot sem tettünk egyik nagy munkánk végére, máris újabb és je­lentős feladat megoldása előtt állunk. Termelőszövetkeze­tünk 200 hektáron termel eb­ben az évben paradicsomot, ennek betakarítását kezdtük meg a napokban. Pillanatnyi­lag kézzel végezzük a szüre­tet, de a tömegéréskor gépi erővel, kombájnnal, megy majd a betakarítás. A paradicsom­termesztést egyébként ez év­től az úgynevezett soroksári rendszerben végezzük, amely­nek lényege a munkált teljes gépesítése. A begyűjtött paradicsom­ból saját gépsorunk segítségé­vel levet préselünk, ezt tar­tályokba gyűjtve szállítjuk a Nagykőrösi Konzervgyár­ba. Sajnos, az átadást illető­en van egy gondunk: a gyár ütemzárást végez, ami azt je­lenti, hogy az 50 napos fel- dolgozási időben a szerződött Üzemi konyha készül Gépesítették a paradicsomtermesztést az Új Világ Tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents