Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

Az egyik szedte, a másik tűzte KISÜZEMEK Nyomtatás, kötés — bérmunkában A P£SmE&YEI HÍRLAP KlLÖMKlADASA XVIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 14., SZERDA Bátor emberek - Szolnokról Vajon hányán tudják Nagykő­rösön, hogy a Szellőház falato­zó udvarában sokszorosító üzem, a Székely utcában könyvkötészet működik? Alig nahány an. A város nagy- és középüzemeit mindenki jól is­meri, a szintén pótolhatatlan kicsik szerényen meghúzód­nak. A napokban az említett két helyet kerestük fel. A Hunyadi Termelőszövet­kezet fennhatósága alatt mű­ködő „nyomdában” Dénes Lászlóné részlegvezető tájé­koztatott ötük munkájáról. Megmutatta a fotóeljárással sokszorosító ofszet-berende­zést, a rotalemezeket, amelye­ket felhasználnak és a kis üzem termékeit. — Mi abból élünk, amit a nagyobb nyomdák nem vállal­nak. Őket kötik a nagy meg­rendelések, amelyeknek sok­szor csak a határidő meghosz- szabbításával tudnak eleget tenni. Számukra ráfizetés a kis munka, az alacsony pél­dányszám. A mi ügyfeleink közül azok a lF~''álásab!bak, akik az utolsó percben adják le a rendelést és mi gyorsan teljesítjük kérésüket. — Megrendelőink nemcsak helybeliek, Kecskemétre és a fővárosba is sokat dolgozunk. Készítünk ritka — és ezért ne­hezen beszerezhető — nyom­tatványokat, emléklapokat, címkéket gyárak számára. A budapesti nyomdáktól bér­munkát is vállalunk. Jó példa erre, hogy a környezetvéde­lemről szóló törvény tervezetét is mi sokszorosítottuk. Sürgős volt a feladat, mindannyian ezen dolgoztunk. Négy nap alatt elkészült mind a kétezer­ötszáz példány. Egyikünk szedte, másikunk tűzte, csoma­golta. Sokszorosító-berendezésünk korszerű, szép munkát végez, ám szükség volna ■ tűző- és perforálógépre is. Tudjuk, ezek nagy értékű munkaeszközök, s így nem áll módjában besze­rezni a tsz-nek. A könyvköté­szettel együttműködve oldjuk meg gondjainkat. Ott mindig készséggel segítenek rajtunk, ha kell. a papírt is ők vágják számunkra. ★ A Székely utcában működik az ÁFÉSZ könyvkötészete. A német demokratikus köz- 1 társaságbeli Altenburgi Ta­nítóképző Főiskola és a Nagy­kőrösi Arany János Gimná­zium nevelői és diákjai kö­zött mintegy tízéves a kapcso­lat. Ez év nyarán Molnár Fe­renc és Medve László testne­velő tanárok vezetésével di­ákcsoport utazott a baráti vá­rosba. A látogatásról Medve László így számolt be: — Huszonegy gimnazista di­ákkal és négy nevelőtársam­mal vonattal utaztunk Thürin- giába. Altenburgban négy na­pot töltöttünk. Néhány tanu­lónk más helységekben is járt. Schwarzburgban három na­pig voltunk, a hatalmas feny­vesekben nagy túrákat tet­tünk. Én, Molnár Ferenccel, az ottani testnevelőnél, Klaus Kurtnál kaptam szállást. Wci- márban is jártunk, ahol egy­kor Goethe, Schiller és Liszt is élt. Lipcsében megtekin­tettük többek között a Napó­leon feletti győzelem (1813. ok­tóber 18—19) százéves év­fordulójára, 15 évig épült, 91 méter magas „Népek Háború­ja” emlékművet. Drezdában a világhírű képtár, a Zwinger gyűjteményét csodáltuk meg. Altenburgban pedig baráti sporttalálkozón vettünk részt, tornában, kézi-, kosár- és röp­labdában mértük összeg tudá­sunkat német barátainkkal. Tizenhat napi NDK-beli em­lék után jöttünk együtt velük Nagykőrösre. Ők 28-an vol­tak, közöttük az igazgató­helyettesnő férjével, a test­nevelő tanár feleségével és az énektanárnő. Vendégeink egy hetet töltöttek itt. Is­merkedtek városunkkal, jár­Domián Sándor üzemvezető el­mondotta, hogy 1971 nyarán indult a kötészet. A város igé­nyeit jóval túlnőtte kapacitá­suk. A tanács, a konzervgyár és a többi intézmény nem győzné ellátni munkával őket, így más partnereket is kellett keresniük. Sok ügyfelük van Kecskemétről, és hosszabb ide­je 1 szerződéses kapcsolatban állnak a Budapesti Könyvkötő Szövetkezettel. Bérmunkát vé­geznek, az erre a célra adott gépekkel. Irattartók készülnek, a megrendelő emblémájával, rajztáblatartók, háromféle mé­retben, az általános- és közép­iskolák növendékei számára és a felsőfokú oktatásban részve­vőknek. A ’ növénygyűjtemé­nyek kemény karton tábláit szintén itt készítik. Természe­tesen könyvkötéssel is foglal­koznak. Most éppen az Arany János Múzeum könyvtárának néhány darabját helyezik vé­dőburkolatba. A becses iro­mány 1856-ból származik, ek­kor adták ki „Űrbéri törvény­szék teendői..címmel. A könyvkötők számára csak a kötetek külseje az érdekes. Arra nincs idő, hogy kedvtel­ve lapozgassák, böngésszék ezeket. Csak otthon hódolhat­nak az olvasás szenvedélyé­nek. A műhelyben minden könyv munkadarab. Az alapítás óta figyelemre méltó fejlődés ment végbe a kötészetben. Kezdetben a ve­zetőn kívül csak egy szakem­bert alkalmaztak és összesen öten dolgoztak. Ma már hu­szonkilencen munkálkodnak, és terveik szerint év végéig a létszám eléri a negyven sze­mélyt. A további terjeszkedést akadályozza a megfelelő mun­kahely hiánya. Az üzem há­rom különböző helyen dolgo­zik, a Székely utcán kívül a Petőfi utcában is van részlege é.s a raktárakat egy harmadik helyen helyezték el. Az alapítás évében szerződ­tettek három ipari tanulót. Ők az idén kaptak szakmunkás­bizonyítványt. Mindannyian itt dolgoznak továbbra is. Az újabb létszámnövelést ej?y nagy teljesítményű kenőgép várható beállítása teszi lehe­tővé. A munkakedvre serken­tőleg hat, hogy a közelmúlt­ban áttértek a teljesítmény bé­ták a konzervgyárban és az Arany János Emlékmúzeum­ban. A vendégeket gimná­ziumunk igazgatója, Rózsás László kalauzolta. Itthon, a gimnázium udvarán és a tor­nateremben az említett négy sportágban visszavágót is vív­tunk. A német csoport ezután egy hetet a Balatonnál, két napot pedig Budapesten töl­tött. A nyári melegben, kellemes felüdülést jelent egy adag fagy­lalt. Ellátogattunk a Nagykőrös és Vidéke Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet Széche­nyi téri cukrászüzemébe, ahol a különféle finom fagylalto­kat készítik. A helyiségekben, a kis ven­tillátor nem sok sikerrel pró­bálja a nagy meleget enyhí­teni. Asszonyok és lányok, szorgalmasan teregetik a tésztát, készítik, sütik a süte­ményeket. Az asztalon három tál sorakozik, bennük tisztí­tott mogyoró. Ezt7 megpörkö­lik, megőrlik, s a mogyoró­liszt kerül a mogyorófagylalt­ba. Széman Ilonától, az üzem vezetőjétől, a fagylaltkészítés felől érdeklődünk. — Hatalmas üstben, tejből, tojásból, cukorból nemes íz­rezésre, s ezáltal a betanított munkások keresete á korábbi havi 1200 forintról 1600—1800 forintra emelkedett. Ez is hoz­zájárul ahhoz, hogy a lányok, asszonyok körében élénk az ér­deklődés a könyvkötészet iránt, már most vannak újabb jelentkezők. A munkakörülmények, mun­kaeszközök megfelelőek, „csu­pán” egy 450 négyzetméter alapterületű épületre volna szükség, hogy ne a város kü­lönböző pontjain működjenek. Erre azonban nincs lehetőség. Az évi egymillió forintnyi ér­tékű bérmunka nem tesz lehe­tővé nagyobb beruházást. T. T. A mezőgazdasági szakem­berek véleménye megoszlik ab­ban a kérdésben, hogy 20 aranykorona körüli értékű föl­deken mit érdemes, mit kell termeszteni, búzát-e, rozsot, gyümölcsöt, vagy éppen cellu- loznyárfát nevelni. Közös a cél az elképzelésekben: a földterü­letről minél nagyobb bevételt nyerni. Az állami gazdaság hangácsi földterületein 1954- ben indult meg a nagyarányú gyümölcsfa-telepítés. Elsősor­ban csonthéjas gyümölcsöt^ meggyet, cseresznyét, szilvát és kajszibarackot termő fa­csemetéket ültettek. A kezde­ményezést az- eredmények iga­zolták. Jó kapcsolatot alakí­tottak ki a konzervgyárral, a KISZ-építőtábar létrehozása pedig a kézi-munka hiányt szüntette meg. A hangácsi kajszibarac­kos 172 hektáros területe 65 százalékos beállítottsá­ga Ez azt jelenti, hogy a holdanként! 127 tlaráb fa 65 százaléka hoz termést, mivel a gutaütés a homokos területeken nagyobb arányban érinti a fákat. A jobb adott­ságú területeken, például a balatonboglári állami gazda­ságban, ez az arány jobb, de ha az állami gazdaságok ed­digi legjobb termést hozó évé­nek, az 1969-es esztendőnek az adatait összehasonlítjuk az ideivel, a 65 mázsás termésát­lagot az idei 83,56 mázsás hektáronkénti terméssel, ak­kor ez a szám a barackterme­lők törekvéseit igazolja. Ha ezeken a területeken ro­zsot termelnének, a 30 mázsa körüli átlagterméssel hektá­ronként 8 ezer forint körül alakulna a bevétel, a kajszi­ból azonban 53 ezer 333 forint volt az árbevétel. Ezt még to­vább lehetne növelni például az exportlehetőség jobb ki­használásával, ehhez azonban hűtőházat kellene építeni. Czira Sándor szerint a ha­gyományos telepítésben is le- i anyagokkal, egyszerre 150 ki­logramm fagylaltot főzünk — mondotta. A legutóbbi öt nap alatt csaknem 16 mázsát ké­szítettünk. — Milyen féléket gyárta­nak? — Leginkább csokoládé,, puncs, vanília, málna, citrom és őszibarack fagylaltot. — Hány üzletbe szállítják? — Fagylaltot 10 körösi és kocsári cukrászdánkba és presszónkba küldünk, süte­ménnyel a helyi boltokon kí­vül a kocsériakat, s a nyárs­apátiakat is ellátjuk. — Melyik süteményből ké­szítik a legtöbbet? — Az olcsóbb félékből. Lin­zert, mignont és islert, de fi­nom tésztákat és tortákat is, melyekből főleg lakodalmak idején fogy igen sok. — Hányán dolgoznak az üzemben? Kedves Vendégei voltak az elmúlt héten városunknak. Ide látogatott a Szolnokon megrendezett XII. ejtőernyős­világbajnokságon részt vett svájci csapat, Rolf Buchholz csapatkapitány vezetésével. A pirosinges, kék egyenruhás svájci fiatalokat Pataki And­rás, az MHSZ megyei agitá­het a termelékenységet fokoz­ni. A betakarítás meggyorsí­tására a leszedett gyümöl­csöt azonnal szállítójár­műre kell rakni, Ügy a barackszedők a három „felfogott” fasorról a gyü­mölcsöt a pótkocsira rak­ják, s ezzel a szedés üteme meg­gyorsul. Tavaly is, az idén is Tolna megj'ei lányok dol­goztak a KISZ-táborban, tel­jesítményük így jól összevet - [ hető. Amíg tavaly 15 ezer munkaóra alatt 2 ezer 673 má- ! zsa barackot szedtek le, az idén 9 ezer 464 minkaóra alatt a teljesítményük 2 ezer 328 mázsa volt. A „pótkocsis” módszer az egy órára eső tel­jesítményt 17 kilogrammról 24 kilogrammra növelte, vagy­is 38 százalékos teljesítmény­növekedést jelentett. A gazda­ság területéről naponta 7—8 vagon kajszibarackot szállítot­tak á konzervgyárba, a kajíR ^ sziíermés értéke az idén öt­millió 700 ezer forint volt. Ezért reális az az elképze­lés, hogy a következő ötéves tervben a gyümölcsültetvény területét, a meglévő gyümöl­csösök felújítása mellett nö­velni kell. A 172 hektár meg­lévő gyümölcsösön kívül 200 hektár új telepítést terveznek. Az új gyümölcsös 50 százalé­ka kajszibarack. 30 százaléka szilva, 20 százaléka pedig ko­rai meggy és cseresznye lesz. Mit látunk ma a moziban Farkashorda. Színes, szink­ronizált bolgár film. Kísérőműs or: V ízhnuzsika. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÄNOMI ISKOLÁBAN Zahar berkut. Színes szov­jet film. Előadás kezdete: 7 órakor. — Heten, bár két dolgozónk most beteg, s munkájukat pó­tolni kell. Sasi Benjáminná és Csapó Piroska a legrégibb munkatársaim, a legfiatalabb Kovács Edit, ő most 16 éves. Ha nagyon melegünk van, iszunk egy kis szódavizet, közösen lottózunk, s életün­ket, munkánkat néha még egy-egy kacaj is fűszerezi. Beszélgetésünket Ábrahám János, az ÁFÉSZ gépkocsive­zetője szakította félbe, aki gylaltért és süteményért jött. Érdeklődésünkre elmon­dotta, hogy reggel 3 órakor indult Kecskemétre jégért, majd szinte egész nap szál­lítja a különféle finomságo­kat az ÁFÉSZ-üzletekbe. Kő­csert és a Kutyakaparó csár­dát is számítva, naponta 140 kilométert autózik. Alig ment el a gépkocsive­zető, Bekő Józsefné, az ÁFÉSZ vendéglátóipari osz­tályának vezetője nyitott be a^ üzembe. Elmondotta, hogy a cukrászat a szövetkezet egyik legeredményesebben dolgozó üzeme, mely havonta mintegy 200 ezer forintot for­galmaz ... Kopa ciós és propagandacsoportjá­nak főelőadója, Csípő Balázs, a városi pártbizottság munka­társa és Réti József, a kon­zervgyár polgári védelmi törzsparancsnoka kalauzolta. Először a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola és Szakmunkástanuló Intézet­be látogattak, ahol Bognár Gyula igazgató üdvözölte a vendégeket és bemutatta ne­kik az országos hírű intéz­ményt. Ezt követően az Arany János Emlékmúzeumot tekin­tették meg a svájci sportolók, majd a konzervgyárba láto­gattak, ahol Antal László ter­melési igazgató kalauzolta őket végig az üzemen. Befeje­zésül a gyárban baráti vacso­rán vettek részt a vendégek. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség a tervezett kettő he­lyett egy nap bonyolította le Százhalombatta—Dunafüre- den a városok és a járások legjobbjaival a tartalékosok honvédelmi versenyének me­gyei döntőjét. A népes mező­nyökben Nagykőröst a kon­zervgyári tartalékos tisztek és tiszthelyettesek képvisel­ték. A nagy hőségben 12 fel­adatot kellett megoldaniok a résztvevőknek. Többek között kispuskás lövészet 50 méterre bukó alakra, menetvonalváz­lat készítése, 50 méteren gáz­álarcban futás, álláspont­meghatározás, célvázlatkészí- tés, katonapolitikai és álta­lános katonai ismeretek: tér­képjelkulcs, fegyvernemi jel­zések felismerése szerepel a feladatok között. A múlt év­ben mindkét korcsoportban a 9. helyen végeztek a nagy­kőrösiek, s most a lelkes ké­szülésük és erőbedobásuk nyomán előbbre léptek. Az I. korcsoportban (fiata­labbak) az ifj. Biró László, Vecsernyés András, Hídvégi Balázs — összetételű körösi gárda a 110 perces szintidő­nél rövidebb idő alatt teljesí­tette a feladatokat, s 14 csa­pat közül az ötödik helyen végzett. A II. korcsoportban (idősebbek) a konzervgyáriak (Réthy József, Egri Ernő, Vaj- tai János) szintén jobb időt futottak a számukra 120 per­ces szintű időnél és a negye­dik helyen végeztek 15 csapat küzdelmében. Két helyezés a Kiskun Kupán A kétnapos Kiskun Kupa felnőtt kötöttfogású birkózó- viadalt Kiskunfélegyházán, a I Megszépült a könyvtár Megszépült a városi könyv­tár épülete. A Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói felújí­tották és újrafestették az épü­let homlokzatát, munkáinkat most az udvar felőli részen folytatják. A könyvtár au­gusztusban is várja látogatóit. Áramszünet A DEMÄSZ értesíti a fo­gyasztókat, hogy karbantartás miatt 15-én, csütörtökön, reg­gel 7 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Kustár, Kölesei és Sallai utcákban. Pénteken, I6-án, ugyancsak szünetel az áramszolgáltatás reggel 7 órától délután 4 órá­ig a Kecskeméti úton a 11. és 41. számú házak közötti sza­kaszom, valamint a Tanárki és a Kalocsa Balázs utcában. 21-én, 22-én, 23-án és 26-án pedig a Batthyány, Vihar, Hosszűhát és a Pozsonyi ut­cában lesz áramszünet reggel 7 órától délután 3 óráig. várossá nyilvánulás 200. év­fordulójának tiszteletére ren­dezték, ami külön ünnepé­lyes jelleget adott a vetél­kedőnek. A 60 induló között az Nk. ftjnizsit három spor­toló képviselte. 52 kilogrammban (5 induló volt) Faragó Sándor a har­madik helyen végzett. 57 kg- ban (7) Sárosi Tibor máso­dik lett, s Tóth Sándor nem jutott a hármas döntőbe. A fővárosba hivatalosak... Augusztus 28—29—30-án- rendezik Budapesten az MHSZ országos sportlövész­bajnokságát. A háromnapos sportvetélkedőre az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári Lö­vészklub versenyzői is hiva­talosak. Bertók sikere Három-három nagykátai, valamint az MHSZ Nagykő­rösi Kinizsi Modellezőklub versenyzőivel Nagykátán ren­dezték a Pest megyei rádiós távirányítású vitorlás repülő­modellező bajnokságot. A nagy szélben sorra került via­dalon a nagykőrösi Bertók László 803 pontos össztelje­sítménnyel II. osztályú mi­nősítést ért el és ezzel beju­tott a nyíregyházi, országos döntő mezőnyébe. A tip-tip készülékkel irányított gépek (ilyen volt a másik két kö­rösi modellezőé) az erős szél-' ben eltörtek, s csak a digi­tális készülékekkel lehetett ezen a vetélkedőn eredményt elérni. Utóbbiból sajnos csak egy van a nagykőrösieknek. S. Z. Emlékek... Német és magyar diákok találkozója Ők, huszonnyolcán... Az ÁFÉSZ cukrászüzemében Naponta három mázsa fagylaltot gyártanak Új gyümölcstelepííés Hangácson Jól fizet a kajszibarack Hatvanöt százalékos beállítottság A Nagykőrösi Állami Gaz­daságban három és fél mil­lió forintos költséggel épül a bábolnai rendszerű ta­karmányszárító berendezés, amelyet szeptemberre készítenek el a szakemberek. A k-ukoricaszárítást már ebben végzik majd. Koppány György felvétele SPORT Előbbrelépés a megyei THV-n

Next

/
Thumbnails
Contents