Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

1974. AUGUSZTUS 14., SZERDA TMidim LELLKN ES SZOBOSZLON Üdültetés a Váci Kötöttárugyárban Miért húzódoznak a nagycsaládosok? A Váci Kötöttárugyár vál­lalati szakszervezeti tanácsa titkárának, Papp Jánosnénak és Kudella Lajosné üdülési felelősnek gondterhelt lett az arca, amikor arról kérdezem őket, hogy miképpen is kezd­ték az idén az üdültetést. — A legnehezebb a helyze­tünk májusban, mert bár a két vállalati üdülőnkbe csak­nem 300 személyt el tudunk helyezni és vannak SZOT- beutalóink is, az igény ennél jóval több — mondja Pappné. — Aztán ki ne értené jobban mint mi, akik állandóan az emberek ügyes-bajos dolgai­val, szociális körülményeivel foglalkozunk, hogy például az itt dolgozó nőknek, köztük elsősorban a családanyáknak mennyire szükségük van a pi­henésre. Tíznapos turnusok A vállalat sokat áldoz az üdültetésre. Hajdúszoboszlón több mint 50 ezer forintért, Balatonlellén 98 ezerért bérel nagyméretű családi házakat, ahol többségükben három­ágyas szobákban családok üdül­hetnek. — Mi tíznapos turnusokat szervezünk, nemcsak mert így több igényt tudunk ki­elégíteni, hanem mert tapasz­talataink szerint az asszonyok többsége nem vesz igénybe szobát két hétre. Nyári sza­badságot általában két hetet kérnek, de mindig akad a pi­henésen kívül néhány nap más elfoglaltságuk, vagy a háztartásukkal, vagy a házuk tájával és így a többi időt ilyen célokra fordítják. — Egyébként érdeklődtem több SZOT-üdülőgondnoknál, hogy náluk mi a helyzet és el­mondták, hogy sokan ott sem töltik ki a két hetet. Gyors számítások és. kide­rül, hogy a leltei házban csak­nem 150-en, a szoboszlóiban több mint 130-an üdülnek csa­ládtagokkal együtt és ehhez jön még a második félévben 70 SZOT-beutaló. A vállalati térítés naponként és szemé­lyenként két forint, a SZOT- beutalóknál két hétre 252 fo­rint. Gondok idény közben Júniusban érdekes módon ellenkezőjére változnak a problémák. Az igénylők egy része ugyanis különböző hivat­kozásokkal lemondja az üdü­lést. Ilyenkor fáj a feje és a szíve a szakszervezeti tit­kárnak és az üdülési felelős­nek is. szeretné elhelyezni a beutalókat, de nem mindig si­kerül. — Talán az iskolaév vége, vagy koranyári családi teen­dők, talán befőzések, vagy más elfoglaltságok miatt van mindez — mondja Kudelláné —, persze, egyénenként- és csa­ládonként más-más okkal, így aztán nem is nagyon tudunk \ dskezni a lemondások el­len. i — A nagyobb probléma azonban éppen némely több- gyermekes, nagy családos dol­gozónknál volt — folytatja Pappné. — Az egyik négy­gyermekes körhurkolónőnket például mindenképpen, szeret­tük volna családos üdülte­tésben részesíteni. A siófoki SZOT-beutalóhoz biztosítot­tuk a vállalati kis buszt, az üdülőben megszereztük a hato­dik ágyat, mama és papa — mert a férfi is nálunk dolgo­zik —, mégis azt mondták, hogy nem mennek. Hasonló idei esetünk egy háromgyermekes orsózónővel történt. A férje is fárasztó munkákon dolgozik, segéd­munkás, mégsem fogadták el a SZOT-beutalót. Ez nem valami szívderítő, de ellensú­lyozza, hogy gyakori az igény­lő nászút miatt, vagy ezüst- lakodalom alkalmából, leg­utóbb például Kurdi Mihály- né programozó csoportvezető ilyen kérését teljesítették nagy örömmel. Vidám étkezések Délután beszélgetünk, így a soros műszakból alkalmam van Sztuhár Gyulánét. a kon­fekcióműhely szabászát meg­kérdezni, hogy milyen is volt az üdülés. — Csodálatos — mondja egyszerűen. — A férjem a Híradástechnikai Anyagok Gyárában dolgozik. Vele és a kilencéves fiunkkal Szobosz- lón strandoltunk, a Tó ven­déglőben étkeztünk, amikor egy-két napig rósz volt az idő, mentünk Debrecenbe a vidámparkba és az állatkert­be. Tehát a Tó vendéglőben ét­keztek. Igaz, mérhetetlenül túlzó kívánság volna, hogy személyenként napi két fo­rint. térítés mellett a vállalat még az étkezésről is gondos­kodjék. Meg aztán az üdülési felelős és a vszt-titkár tapasz­talatai szerint a dolgozók kö­zül nagyon sokan örülnek an­nak, hogy kötetlen időpont­ban és változatos helyeken ét­kezhetnek. Mindkét vállalati üdülőben kitűnően felszerelt konyha áll a beutaltak ren­delkezésére, akik üdülés köz­közben hamar összeszokva nemegyszer közösen főznek egy-egy különleges vacsorát. Idény végi mérleg így idény, derekán már lát­ható, hogy arányos-e az üdül­tetés eredménye a vállalati ál­dozatokkal Hiszen talán mon­dani sem kell, üdülés csak ak­kor lehetséges, ha van nyere­ség A kötöttárugyár váci 1450 dolgozója, meg a mintegy 120 vámosmikolai telephely mun­kása, akiknek csaknem 90 százaléka nő. mindkét helyen, a vállalat többi dolgozójával együtt biztosítja az anyagi alapot a pihenéshez, jó mun­kájával. — Most már meg lehet állapí­tani, hogy az idei üdültetés­Olajkályha­tulajdonosok! Az AFOR kéri tiszteit fogyasztóit, hogy a torlódások elkerülése végett már most vásárolják meg a háztartási tüzelőolajat! MÉG MA TÖLTSÉK FEL TÁROLÓEDÉNYEIKET! sei is általában elégedettek le­hetünk — mondja Pappné. — Ami még gondot okoz a hát­ralévő időben, az a szeptem­ber—októberi háromhetes is­kolaszanatóriumi beutaló, amire se a szülők, se a peda­gógusok egyszerűen nem en­gedik el a gyerekeket és úgy tudom, hasonló problémák vannak másutt is. Szó esik még a gyógybeuta- lókról, amelyeket a váci gyár­ban az üzemorvos hatásköré­be utaltak, akinek nemcsak joga, de feladata is eldönteni, hogy melyik dolgozó egészségi állapota kívánja meg legjob­ban a gyógyüdültetést. Lépés tovább Ami a jövőt illeti, a fel­adatok egy része az idei ta­pasztalatokból is következik. A családosok üdülési lehetősé­geit tovább kívánják fejlesz­teni : húzódozásuk okainak felderítésével, ha kell meg­győző szóval. — Még „egy elképzelésünk van. Itt valahol a Dunaka­nyarban, Kismaroson, Nagy­maroson, vagy Zebegényben hat kis építményből álló tele­pet szeretnénk. Ez egyrészt nagyon nagy jelentőségű len­ne a más megyékben lévő te­lephelyeink dolgozóinak, akik sokat hallanak Pest megye gyönyörű tájairól és már sok­szor elmondták, hogy szívesen jönnének ide pihenni. Más­részt a mi, váci dolgozóink is igénybe vehetnék hét végi fel­frissülésre — mondja Papp Jánosné. P. V. Albortirsa Kiskertesek boltja Az albertirsai ÁFÉSZ tevé­kenyen bekapcsolódott a kert­barátmozgalomba. A községi parcellázások révén ugyanis lehetőség nyílik a helyi áru­termelés megszervezésére, ki­egészítő foglalkozásként. Az AFESZ-nek régi gondja a friss, választékos zöldségellá­tás biztosítása. A kertészkedés nápszerűsödésével most reális feltételek alakultak ki szak­csoport megalakítására. Ezzel egyidejűleg rögtön a kezdetén a fóliás termesztési eljárás meghonosítását tűzték ki cé­lul, amellyel szinte önellátó alapon kielégíthető a község zöldségszükséglete. A fogyasz­tási szövetkezet termelési szerződés esetén kedvezmé­nyesen juttatja hozzá a kert­tulajdonosokat a fóliasátor­hoz. Ennek jegyében nyitotta meg a szövetkezet azt a szak­boltját, amely a háztáji nö­vénytermesztés és állattartás speciális szükségleteit bizto­sítja. Máris nagy érdeklődés nyilvánul meg az üzlet iránt: a júniusi első havi forgalma kis híján negyedmillió forint volt, amely megfelel az áru­készlet teljes értékének, * A háztáji állattenyésztés táptakarrhányigényeinek a növekedése is az élelmiszer- gazdaság fejlődésének biztató, jeleiről tanúskodik Albertir- sán és az ÁFÉSZ körzetében. Tavalyi 12 vagon táppal szem­ben az idén már 60 vagonra nyújtottak be megrendelést a gazdálkodók az ÁFÉSZ-nek. A jövő esztendei igényeket pedig már most legalább 100 vagonra becsülik. Az elosz­tásba az idén kapcsolták be Ceglédbercelt, hogy a tápbe­szerzés útját egyszerűsítsék. Az egész társadalom ügye A tűz elleni védekezés új jogi szabályozása Most jelent meg a belügy­miniszternek a tűz elleni vé­dekezésről és a tűzoltóságról szóló rendelete, amely végre­hajtási jogszabályként kapcso­lódik e tárgykörben az Einöki Tanács által tavaly alkotott törvényerejű rendelethez és a Minisztertanácsnak szintén az elmúlt évben kiadott rendele­téhez. E három — különböző szintű — jogszabály tartalmá­ról és összefüggéseiről, a ko­rábbi jogszabályozást korsze­rűsítő rendelkezéseiről kért tájékoztatást a Belügyminisz­térium Tűzoltóság Országos Parancsnokságán az MTI tudó­sítója. Megváltozott viszonyok A tűzveszélyek elhárítására, a tűz megelőzésére, és a tűzol­tásra vonatkozó új jogszabá­lyozásnál messzemenően figye­lembe vették a megváltozott viszonyokat, a népgazdaság gyors ütemű fejlődését, a kon­centrálódott ipari és mezőgaz­dasági nagyüzemek létrejöt­tét és azokat a változásokat, amelyek az enerigahordozók összetételében mentek végbe. Ugyanakkor megfelelően ren­dezték a tűzvédelem érdekében dolgozó valamennyi társadal­mi munkás, hivatásos és ön­kéntes tűzoltó helyzetét. Elmondták, hogy a mostani végrehajtási rendelet értelmé­ben a belügyminiszternek a tűz elleni védekezés ágazati, valamint a tűzoltóság tevé­kenységének központi irányító jogkörében továbbra is a BM Tűzoltóság országos parancsno­ka jár el. A tűzvédelmi felada­Hajtóttá a tudásszomj Nyugdíjig már megmarad Nemrég, hogy újszilváson jártam, megtudtam, a tanács valamennyi dolgozója az állá­sához szükséges képesítéssel rendelkező, tanult ember. Még a hivatalsegéd is érettségizett. Érdekelt, hogyhogy ezt a munkát vállalta Szíjártó Pál középiskolai végzettséggel. Azonban akkor éppen távol volt, adókönyveket kézbesített a községben. Mondták, keres­sem meg, valahol megtalálom. Csakhogy Újszilvás terebélyes község, lassan alakulnak ki utcasorai. Tanyavilág vplt, la­kosságának tekintélyes része él még mindig a szétszórt ta­nyaházakban, és természete­sen mind adózó, tehát nekik is el kell vinni az adóköny­vet. Beletelt bizony majd egy óra, mégis megleltem, ahogy odakint a tanyák között, sző. lökkel szegélyezett keskeny úton karikázott. Jó személy­leírást kaptam róla: tagba­szakadt, megtermett ember, kalapja, öltönye is az erdészek ruhájához hasonló, zöld színű, r^ak éppen nem posztó-, ha. nem szövetöltönyt visel. Felnő’, t fejjel — Igen, 1967-ben fejeztem be tanulmányaimat a mező- gazdasági technikumon, és jelesen érettségiztem — kez­di, ahogy leülünk beszélgetni. — Most ötvenesztendős va­gyok. Gyerekkoromban csak hat elemit végeztem, felnőtt fejjel jártam ki az iskolákat. Hatgyermekes családban nevelkedett. Gazdálkodó ap­jának ahány gyermeke, any- nyi holdja volt, ami nagyon kevés ezen a gyenge tálajú vidéken ahhoz, hogy ekkora családot eltarthatott volna, így hát napszámba is járt, .amíg az egészsége megenged­te. — Amikor 1936-ban a ha­todik osztályt befejeztem, még ha akartam volna, sem ta­nulhattam tovább. Nagy be­teg lett az apám. Hogy meg­éljünk, a nővéremmel nap­számba szegődtünk. Odamen­tünk dolgozni, ahol nem nyolcvan fillért, de egy pen­gőt fizettek. Ketten megke­restünk egy héten tizenkét pengőt, de az apám orvossága hetente 11 pengő 70 fillérbe került... Egy év múlva meg­halt az apám. Gyomorfekélye volt. — Aztán a felszabadulás után lehetőség nyílt arra", hogy tovább tanuljak, kezdő­dött a felnőttoktatás. Két év alatt elvégeztem az általános iskola négy osztályát. Mire kellett nekem, az egyénileg gazdálkodónak a nyolc osz­tály? Én bizony ezen nem gondolkoztam, de annyi bizo­nyos, hogy minden rábeszélés nélkül magamtól iratkoztam be. Egyszerűen többet szeret­tem volna tudni. Aztán 1980-ban özvegy édesanyjával együtt belépett a Kossuth Tsz-be. Előbb ta- karmányos lett, majd beren­delték brigádimoknak az iro­dába, két mezőgazdasági és az építőbrigád bárelszámolását intézte. Nemsokára a ceglédi mezőgazdasági technikum ki­helyezett osztályában, Tápió- györgyén megkezdődött a ta­nítás. Beiratkozott. — Az elnök hozzájárulásá­val persze, de a főkönyvelő­nek nem tetszett. Innen a fa­lumból tizenketten jártunk, egyedül én tartottam ki az érettségiig. Akkor három já­rásban 502 ember iratkozott a ceglédi technikum kihelyezett osztályaiba, de közülük velem együtt csak hetvenhat érettsé­gizett. Kiből mi lett, nem tu­dom, nem találkoztam velük azóta. Az ötéves érettségi ta­lálkozóra sem mehettem el. Éppen beteg voltam. Nekem is gyomorfekélyem van, meg Is operáltak. — Amikor megvolt az érett­ségi, írásban kértem a tsz-től kép°«ítés.emnek megfelelő be­osztást, de csak egy félév múlva válaszoltak, hogy maid “ihelveznek. ha lesz minek. Azután kizártak a tsz-ből. Hivatalosan: kisegítő Erről bonyolult, különös tör­ténetet mond el. Beteg volt, akkor még nem létezett a tsz- ben táppénz, hát nem is ment orvoshoz, nem tudta hitelesen igazolni a betegségét. Ha nem is pontosan, mégis így lehe­tett valahogyan. — Akkor lett éppen beteg a tanács hivatalsegédje, előbb helyettesítettem, aztán, hogy szegény meghalt, kineveztek. Hivatalosan kisegítő a cí­mem. — Hallotta-e már, hogy va­lamelyik községi tanácsnál érettségizett lenne a kisegítő? — Nem, de olyan fogtechni­kusról, aki gépkocsivezető, már hallottam. Mi a dolga a tanácsnál? Leg­inkább idézések, értesítések kézbesítése. — Amikor a tanácsülésre szóló meghívókat hordom szét, két nap alatt vagy huszonhat kilométert kell megtennem. Az elődöm még dobolt is, de ez már kiment a divatból. Hogy miért végeztem el a techni­kumot? Elsősorban a tudás­szomj hajtott. Nem mondom, voltak elképzeléseim, elmúl­tak, Csonkolt gyomorral és még mindig betegesen ma már nincsenek ambícióim. A fizetése még a mostani emelés után sem éri el a két­ezer forintot. Azt mondja, ha nincs több. neki az is elég, megél. Most már nyugdíjig megmarad a tanácsnál. Nem as előmenetel — Kilencen vagyunk itt és csak a takarítónőnek meg Tóth Erzsikének, az adminiszt­rátornak nincs érettségije, ő azonban most végzi a közgaz­dasági szakközépiskolát. A ta­nács dolgozói legtöbben mar­xista—leninista iskolát is vé­geztek. Szeptembertől én is járok a marxista—leninista középiskolába és elvégzem, annyi bizonyos. Hogy minek az az iskola egy hivatalsegéd­nek, talán előmenetelben re­ménykedem? Szó sincs ilyes­miről. A tulományos szocia­lizmus azonban nagyon érde­kel. És különben is, minden ember minél többet tanul, an­nál többet tud, annál többet ér a saját szemében is. Ez a mondat, valljuk be, közhelynek hangzik. Csak hát mint minden közhelynek, en­nek is, igazság a magva. Szokoly Endre tokat a tűzoltóságon kívül fel­adatkörükben a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek és egyéb gazdál­kodó szervek, a társadalmi szervezetek és más jogi szemé­lyek az állampolgárok közre­működésével látják el. Ezzel a tűz elleni védekezés az egész társadalom kötelességévé vált. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságán felhívták a figyelmet a jogszabálynak arra az igen lényeges rendelkezé­sére is, amely szerint a költ­ségvetési szerveknek, az álla­mi vállalatoknak, a szövetke­zeteknek és egyéb gazdálkodó szerveknek, jogi személyeknek külön rendelkezés nélkül is gondoskodniuk kell a tűzvé­delmi szabályok érvényre jut­tatásáról és a tűzvédelem fej- le/sztéséről. A tűzvédelmi elő­írások fokozottabb érvényesü­lését szolgálja a rendeletnek a korábbitól eltérő azon szabá­lyozása, amely szerint közvet­len tűzveszély esetén a tűzvé­delmi hatóság az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, ille­tőleg az anyagok tárolását megtilthatja mindaddig, amíg megfelelően nem érvényesítik a megelőző tűzvédelmi előírá­sokat. Külön szakvizsga Tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyeken a végrehajtási rendelet alapján a munka vég­zésétől eltilthatják azokat a dolgozókat, akik nem ismerik a tűzvédelmi előírásokat, a tűzoltóészközök használatát. A korábbitól eltérően most a jogszabály meghatározza azo- ' kát a foglalkozási ágakat, munkaköröket, amelyekben nem elég a dolgozók munkába állítása előtti kioktatás, hanem külön szakvizsgát is kell ten­ni. Tűzvédelmi szakvizsga le­tételére kötelezik például a hegesztőket és más olyan dol­gozókat, akik nyílt lánggal já­ró munkát végeznek, a tűzve­szélyes folyadék, illetve éghető gáz közúti szállítását végző gépjárművezetőket és kocsi­kísérőket, üzemanyagtöltő állo­mások kezelőit, gázberendezé­sek szerelőit, a tűzvédelmi be­rendezéseket tervező mérnö­köket, a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálóit és a kéményseprőket. A népgazdaság dinamikus fej­lődése követelte meg a belügy­miniszteri rendeletnek azokat az előírásait, amelyek a kor­szerű mentő-tűzvédelmi felsze­relések beszerzésén, fejleszté­sén túlmenően a tűzmegelőzés érdekében végzett kutatási, fejlesztési feladatokra is vo­natkoznak. Betartani az előírásokat Végül felhívták a figyelmet arra, hogy a korszerű tűzvéde­lem feltételeit biztosító minisz­teri rendelet csak akkor érvé­nyesül' maradéktalanul, ha valamennyi kötelezett és min­den állampolgár a népgazdaság valamennyi területén az eddi­ginél fokozottabb mértékben betartja és betartatja az elő­írásokat, hiszen csak így ér­hetjük el, hogy minél keve­sebb esetben pusztítson a tűz. A Cement- és Mészművek Váci Gyáia (DCM) felvételre keres- férfi és női gépkezelőket, segédmunkásokat - őröket, portásokat Férfiaknak munkásszállásról gondoskodunk, nőknek es házaspároknak albérleti hozzájárulást fizetünk. Jelentkezés: 7-től 14 óráig, a gyár munkaügyi csoportjánál. lelvéfcím: Cement- es Mészművek Váci Gyára, Munkaügyi Csoport 2601 Vác, Postafiók 94.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents