Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
1974. AUGUSZTUS 14., SZERDA "/era ff srffmiaB Tudományos vizsgálat: Az üzemi demokrácia érvényesüléséről , * \ Megkérdezték a szentendrei, nagykőrösi munkásokat is Milyen fejlődés, előrelépés tapasztalható az üzemi demokrácia érvényesülésében? Erre a problémakörre keres választ a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének kutatócsoportja, amely januárban kezdte, s előreláthatóan októberben fejezi be a vizsgálatokat. — Tizennégy iparvállalatnál végzett vizsgálatok alapján kívánunk feleletet adni a kérdésre — mondta dr. Kárpáti Tamás tudományos osztályvezető, a kutatás vezetője. — Különös gonddal választottuk ki a vállalatokat, s azokat a dolgozókat, akiket megkérdeztünk. A vállalatok az ipar valamennyi ágazatát képviselik, s szerepelnek közöttük a Láng Gépgyár, a MOM, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyára, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Budapesti Csokoládégyár, a Dorogi Szénbányák, a Komárom megyei Építőipari Vállalat és a Vörös Október Férfiruhagyár. Ötezerkétszázan Valamennyi vállalatnál az üzemi demokráciával kapcsolatos dokumentumokat elemezték. Ugyanakkor — kérdőíveken, s négyszemközti beszélgetések során — kikérték a dolgozók véleményét is. A válaszadásban részt vevő 5200 dolgozó, főleg szak- és betanított munkás, brigád- és csoportvezető, de megkérdeztek közvetlen termelésirányító műszaki és szakigazgatási alkalmazottakat is. Olyanokat, akik legalább két éve dolgoznak azonos munkahelyen, mert csak így tudnak reális képet adni az üzemi helyzetről, Mire kíváncsiak a kutatók? Az üzemi demokrácia alkotó elemeiből elsősorban is a leg- fontösabbakra. Így például: hogyan informálják az üzemi életről, helyzetről a vezetők a beosztottakat, illetve azok véleménye mennyiben jut el a vezetőkhöz? Az eddig végzett vizsgálatok alapján ezzel kapcsolatban megállapították: általában egyoldalú az információáramlás, felülről lefelé sokkal erőteljesebb. Sőt nem ritka, hogy több szerv is — a gazdasági vezetés mellett általában a párt-, a KISZ- és a szakszervezet párhuzamosan ugyanazokat a termelési, gazdasági, politikai információkat közli a dolgozókkal. Akadozik viszont az információ visszafelé áramlása. A helyi döntések Milyen beleszólásuk van a beosztottaknak a helyi döntésekbe? Eddigi megállapítás: a vállalatok szervezeti felépítése miatt a munkahelyeken dolgozóktól még mindig végrehajtó szerepet - várnak csak el, s az alsóbbszintű üzemi vezetőknek is csekély önálló döntési joguk van. Jó kezdemé- nyezésekköl is találkoztak: ha a gazdasági vezetőknek és a helyi szakszervezetnek eltérő véleménye volt fontos kérdésekről, közös fórumokon a dolgozók elé vitték a kérdést, s az ott született állásfoglalás figyelembevételével döntöttek a gazdasági vezetők. Van-e közvetlenül is beleszólásuk a beosztottaknak a béremelésekbe, jutalmak és kitüntetések elosztásába? A negatív tapasztalatok közül csupán egy: sok helyütt a brigádvezetők sem szólhatnak bele, hogy brigádtagjaik közül ki mennyi béremelésben részesüljön, s kifogásolják, hogy a vezetők hajlanak arra, hogy a lógósokat is jutalmazzák a „békesség” kedvéért, netán azért, hogy megtartsák őket a vállalatnál. A „pluszpénzek” — jutalmak, prémium, kitüntetések — elosztásánál viszont két év alatt olyan jelentős voll? a fejlődés, hogy az számít kivételnek, ha valahol nem a közösség véleményének figyelembevételével történik az erkölcsi vagy anyagi elismerések elosztása. A szocialista brigádmozgalom eredményének tudják be, hogy egy-egy brigád saját maga állítja össze: mit vállal a versenyben, s a teljesítésért járó jutalomból pedig ki hogyan részesedjen. Képzés, továbbképzés Milyen lehetőség 'van a szakmai képzésre, továbbképzésre? A SZÉKI kutatói szerint ezen a téren a legjobb a helyzet a vizsgált vállalatoknál. Mindenütt fontosnak tartják a dolgozók általános iskolai végzettségének megszerzését. A legtöbb helyen kihelyezett üzemi középiskolák is működnek, s az üzemek törődnek a munkások szakmai továbbképzésével is. Általában a továbbtanulók előrelépteté- sét is biztosítják. Hiányosság: egyes helyeken nem tervszerű a képzés, s a szakembertúlképzés miatt feszültségek adódnak. Másutt viszont nem | segítik a továbbtanulni szándékozókat, hacsak az üzem közvetlen érdeke nem diktálja. Dr. Kárpáti Tamás elmondta, hogy az eddigi vizsgálatokból kiderül: a konfliktusok és érdekellentmondások munkahelyi feloldása segíti ipari üzemeinkben az üzemi demokrácia érvényesülését. Egyre több feltétel születik ehhez,- s máris nagyon sok új és jó kezdeményezéssel találkoztak a kutatók. Czippán György Tizennyolc magyar vállalat a britéi gépipari vásáron — Az 1974. évi bmói gép- ] ipari vásárt szeptember 11— I 19. között rendezik meg — je- 1 lentette be keddi sajtótájékoztatóján Frantisek Hála, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, a nagykövetség kereskedelmi képviseletén. Jozef Kopacek, a brnói nemzetközi vásár műszaki igazgatója ezután elmondta, hogy a gépipari vásár az idén 2000 négyzetméternyi területtel bővült, így a kiállítóknak összesen 80 000 négyzetméternyi fedett és ugyanennyi szabad kiállítási terület áll ren- dekezésre, a külföldi kiállítóknak e terület 60 százalékát biztosították. Az őszi gépipari vásáron elsősorban szerszámgépek, bányászati és kohászati, vegyipari, építő- és talajmegmunkáló berendezések, számítógépek, laboratóriumi műszerek, járművek, mezőgazdasági gépek láthatók. Az eddig beérkezett külföldi jelentkezések szerint mintegy 30 ország 1500 kiállítója vesz részt a nagyszabású bemutatón. Az őszi csúcsforgalomért A félév többlete: 4,4 millió tonna áru Értékelte a vasutasok kongresszusi versenyének első félévi munkaeredményeit a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége. Megállapították: az év első hat hópajijájaan „4A ixúllió ton^>VsÜ» V*zäv7,5 százalékkal több árut juttattak el rendeltetési helyére, j mint a múlt év azonos időszakában. A felajánlásokban nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a vagonok minél kevesebb időt töltsenek az állomásokon, s a vasutasok ígéretüknek megfelelően általában 12—36 perccel csökkentették a kocsitartózkodási időt. I A kocsifordulók meggyorsítáAranykoszorú-várományosok Cigarettaszünet — kárpitosokkal Hat éve alakult a brigád a Dunakeszi Jármű javítóban Tolószék áll a műhely közepén: a kerekek abroncshálója új csillogású, a gumik rovátkolt felületén semmi kopás. Most fognak hozzá a háttámla és az ülés kárpitozásához. — Kié ez a szomorú szék? — Egy szerencsétlenül járt fiatalemberé. Baleset érte Budapesten, elütötte egy autó. Teljesen megbénultak a lábai. Lakatosok hozták ide ezt a székvázat, hogy a brigádunk készítsen kényelmes ülést rá. A MÁV dunakeszi járműjavító üzemének kárpitosműhelyében Nagy Sándor brigádvezető ötperces cigarettaszünetet engedélyez. Kiülünk az épület előtti, akácfaárnyékos pletykapadra, ládákra. Lehetünk vagy tizenhármán, ahogy kapásból megszámolom. Fiatalok, majd mindegyik harmincon aluli. — Nem láttam a fényképüket a kongresszusi ■ versenyhíradó tábláján, az üzem bejáratánál. .. — Még annyi időnk sincs, hogy fényképezőgép elé álljunk. Ettől függetlenül a XI. pártkongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett munkafelajánlásaink, úgy érzem, elérik az élvonalbeliek mércéjét. Üzemrészünk 50 darab személykocsi fővizsgáját vállalta, melyből a ránk jutó részt mi is aláírásunkkal hitelesítettük. A •brigád havi tervteljesítése sohasem süllyed 108 százalék alá, a naplóból is láthatja — átveszi Germán Istvántól a bekötött könyvet, s az utolsó oldalakra lapoz. — Itt van a júliusi bejegyzés — teszi elém a brigádvezető. Nem szériamunka Négy kocsi főjavítását, hatnak a fővizsgáját végezték el. Négy ÁH-fülkés kocsit javítottak, négy teljesen új konstrukciónak pedig a padlóburkolatát készítették el. Egy fővizsga 85—114 órát vesz igénybe. Háló-, étkező-személykocsik üléseit, plüss-, vagy műbőr huzattal vonják be, s tö- mítő anyagnak a disznószőr a legalkalmasabb. — Az idén az aranykoszorús jelvény várományosai vagyunk, nehezebb lesz elnyerni, mint a tavalyi ezüstfokozatot — mondja a brigádve- zető-helyettes, Kasza Sándor. Hat éve alakult a 22 tagú, Mező Imre nevét viselő komplex szocialista brigád. 16-an törzstagok, a többiekkel még nem kötöttek szerződést, új emberek, először bizonyítaniuk kell, hogy értenek a szakmához, s be tudnak illeszkedni a közösségbe. Száraz Mihály, az egyik fiatal szakmunkás, kisiparosnál tanult. —,ös5zehasonlíthatlanul szórakoztatóbb itt, még akkor is, ha nem bútorkárpitozással foglalkozunk. Sokan azt hiszik, hogy ez szériamunka. Tévednek, a javításon, új kocsik készítésén kívül dekorációs munkákkal is megbíznak bennünket. Kötetlenül beszélgetünk, kinek ami éppen eszébe jut. Van, aki most szerelt le, s még szokatlan ujjainak a szerszám. A Csornai ikerpár autókárpitosként dolgozott a 4-es Autójavító Vállalatnál mielőtt ideszegődött a MÁV- hoz. Színes amatőrfotósok. A kollektívába öt asszony és lány is tartozik. Házépítők — Amikor a házunk épült, majdnem az egész brigád eljött segíteni — mondja Csánki Pálné. — Téglát raktak, beemelték a gerendákat... — Szóval, nem a „fogjuk meg, vigyétek, jöhet a sör” elven segítünk — fűzték hozzá jókedvűen. Rutinjuk van a családiházépítésben. Számolják: Cserépházi László brigádtársuk háza az ötödik, már csak vakolásra vár. — Honnan a gyakorlat? Rendszeres társadalmi munkások vagyunk, s értünk a barkácsoláshoz. Kecskés Sándor és Pala Sándor pillanat- nynag is a 150 személyes vállalati óvoda és a munkásszálló építkezésén finisei, mert szorít a hó végi átadási haA vásár Budapesten tartózkodó vezetői hangsúlyozták, a brnói gépipari vásár legjelentősebb kiállítása a számítástechnikai újdonságokkal ismerteti meg a látogatókat. A D-pavilon például a KGST-or- szágok egységes elektronikus számítógéprendszerének bemutatója lesz. Itt a magyar Videoton gyár is kiállítja az R—10-es típusú kis számítógépet, A HUNGEXPO szervezésében a korábbinál nagyobb területen, összesen csaknem 1700 négyzetméteren 18 magyar külkereskedelmi és export jogú vállalat mutatkozik be a brnói vásáron. . Kormányhatározat nyomán Hatékonyabb belső ellenőrzés A vállalati belső ellenőrzés eredményeiről és hatékonyságánál; növeléséről csütörtökön kétnapos tanácskozás kezdődik Pécsett, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében. A konferenciáról kedden sajtótájékoztatót tartott Badacsonyi György pénzügyminisztériumi főosztályvezető-helyettes, a szervező bizottság tagja. A belső ellenőrzés fokozottabb megszervezéséről az elmúlt években kormányhatározat is intézkedett, ezért kerül sor a tanácskozásra. Az eddigi szervezőmunka tapasztalatairól és a soron következő gyakorlati feladatokról 25 előadás hangzik majd el a konferencián. Igazodás sával is növelték az áruszállítási teljesítményt, a tervezettnél csaknem 4 százalékkal nagyobb mértékben. Az első félévben mintegy 15 millió forint értékű üzemanyaggal kevesebbet használtak fel a terve^ptteél ■ %gt új abb. iijtéz^ kedéseket' készítenek: elő, hogy a második félévben nagyobb arányban növeljék az eredményeket, s tovább szélesítik az energiamegtakarítási mozgalmat. A szakszervezet elnöksége most a vasúti szolgálati ágak szakszervezeti testületéinek figyelmét felhívta, hogy az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítását állítsák a verseny középpontjába. táridő — újságolja a brigád- vezető. Találomra szétnyitom a naplót: Véradás... a brigádból nyolcán rendszeres véradók. A 3. számú úttörőcsapat pat- ronálását olvasva, valaki megjegyzi: — Diósjenőre mentek táborozni a gyerekek. Indulás előtt megjavítottuk a csapat valamennyi sátrát. — És a brigád nem készül sehová se az idén? — Utoljára tavaly voltunk Zebegényben, kirándultunk a Pilisbe is. Az idén áthúzta tervünket a sok nősülés, gyermekszülés. Bérfeszültség — Házasodunk, de nem tól- lasodunk — böki közbe a bér- feszültségre célozva Germán István. Többen panaszkodnak, hogy magasabb órabérrel „fogják” az új belépőket, nem egy, többet keres az évek óta itt dolgozó szakmunkásoknál. Igazságosabb elosztást várnak a következő bérrendezéskor. A nők keresete is eléggé alacsony, 1600—1700 forintot kapnak a betanított munkások. A brigád átlagkeresete ennél jóval magasabb, mivel tizennyolcnak van szakmunkásvég- zettsége, s tizenhárom , forint feletti az órabérük. Cigarettáink lassan csonkig égnek, lejárt a beszélgetésre szakított idő. — Még egy utolsó kérdés: legközelebb mi lesz az a vállalati megmozdulás, amelyen a brigád részt vesz? — Szeptember első szabad szombatja. Építjük a járműjavító fiatal házasainak otthonát, az albérlők házát. H. A. E zekben a hónapokban kemény munkával jelentősen átformálja termékei arányát, összetételét a Mechanikai Művek. Egy helyre koncentrálja az olaj kályhák gyártását — az áru iránt erőteljesen csökkent a kereslet, telítődött a piac —, ugyanakkor nagy iramban bővíti a kondenzátorok előállítását, s új berendezések, egyebek között légtisztítók termelését is megszervezi, fokozza. A szemlélő számára az ilyen és hasonló események természetes kísérői az ipari termelésnek, ahogy a köznapi fogalmazás tartja, a termelés igazodik a felhasználói, fogyasztói igényekhez. Igaz, így van. Ám nagy kérdés: mikor kell az igényekhez igazodni? A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezetben — a konzervgyár műszakijaival közösen — kialakítottak egy félautomata rakományképző, szakszerűen palettizáló- nak' nevezett berendezést. Volt rá igény? Nem volt, mert ilyen gépet nemhogy hazánkban, de a többi KGST-országban sem gyártottak. Azaz nem létezett kitapintható igény, csak bizonytalan óhaj: kellene valami, ami megköny- nyíti a gyártószalagokról lekerülő dobozok, üvegek rakománnyá alakítását, ne kézzel végezzék ezt az asz- szonyok. Így született meg a rakományképző, s persze, kockázattal, mert hátha nem kell a kutyának sem, s akkor kárbaveszett a munka. A kockázat sikerre változott. A gépek néhány példánya eredményesen működik az ország több konzervgyárában, s a külföldi érdeklődés sem hiányzik. S ok vita folyik napjainkban azon, lényegében mit értsenek az iparvállalatok az igények időbeni felismerésén, s természetes, a hangsúly az időbeni kifejezésen van. Azt, amikor a piacon csökken a kereslet egy-egy termék iránt? Amikor nem talál vevőre külföldön ? Esetleg azt az időpontot, amikor más cég annál jobbal jelenik meg a piacon? Gyarapítható a kérdések sora. Hiszen jó néhány olyan vállalat is tevékenykedik a megyében, amelyet alig érintenek a fogyasztói igények, mert a Dunai Cement- és Mész- műben akkor is cementet tudnak csak csinálni, ha esetleg a felhasználók mást kérnének. A Papíripari Vállalat szentendrei gyárában semmi más, csak papír készülhet... Valóban ennyire világosan csoportokba oszthatnánk . a termelőket, s azt mondhatnánk: akik közvetlen lakossági fogyasztásra dolgoznak, azok nagyon figyeljék az igények változását, akik viszont a termelői felhasználást szolgálják áruikkal, azoknak nem kell idegeskedniük? Könnyű kenyeret kínálna az ipari termelés, ha ilyen egyszerűen egyik vagy másik csoportba kerülhetne a vállalat. Igaz, a DCM csak cementet gyárthat, ám nagyon nem mindegy, milyen fajtákból tevődik össze termelése. Ahogy a szentendrei papír esetében szintén az összetétel, a további feldolgozásra való alkalmasság mutatja, követik-e az igények változását. Valamennyi vállalatnak érdeke ezek szerint az igények ismerete? Igen. Most már csak az a kérdés, hogyan ismerheti meg ezeket az igényeket, s miként szerezhet azoknak érvényt a termelésben. Fúrcsán hangzik, de igaz: a vállalatok ma még nem érzik eléggé, hogy vállalkozások, azaz nemcsak árut keli előállítaniuk, hanem azt értékesíteniük is szükséges. Igazodásuk ezért kezdeti. A figyelem most már a korábbinál jobban nyomon követi a piaci helyzet alakulását, a felhasználók, fogyasztók véleményének változását. Még azt sem mondhatjuk, hogy mindezeket az információkat • süket fülek fogadják. A baj ott van, hogy ezeknek az információknak a tetemes része későn érkezik, a már kialakult, s nem a várható helyzetről ad számot! O lyan sakkozókhoz hasonlítunk, akik idő- , zavarral küzdenek — fogalmazta meg önkritikusan az egyik vállalati igazgató, holott ők még úgy- ahogy frissek. Talán éppen ezért önkritikusak, mert látják, tapasztalják, miről maradnak le. Másutt azonban nincs önkritika, mert nincs figyelem sem. Beletörődés van, sóhajtozás, s fejtörés azon, hogy ami a raktárakban pihen, azt miként lehetne eladni. Akár árengedménnyel is, ha már másként nem kell. Emlékezzünk csak vissza — lapunkban írtunk róla —, milyen megdöbbenést keltett, hogy a jó időn át annyira kapós szárított zöldség egyszerre csak a raktárakban maradt, nem tülekedtek a vevők érte. S az ugyancsak tanulságos folyamat volt, amikor a textilipar érintett vállalatai kénytelen-kelletlen belátták, hogy kártolt kelmékre csakély az igény ... Két fenti példánk súlyát azzal növelhetjük, hogy hozzátesszük: mindkét érintett vállalat bele is bukott az igények megkésett fölismerésébe, s csak átszervezéssel, illetve ösz- szevonással állt újra talpra. Igaz, az ilyen esetek még nem alkotnak szabályt, de a bennük rejlő tanulságot — ahogy az igé- ] nyékét — időben kell fel- .j ismerni. Időben, a követ- j kezmények teljes kibontakozása előtt. Amikor e következmények — határozott cselekvéssel, rugalmas átszervezéssel — még megelőzhetők. Mészáros Ottó
