Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

Az új tanév előtt A Vólán váchartyáni ** részlegének dolgozói már megszokott, jó hagyo­mányként tatarozzák min­den nyáron a helyi általá­nos iskola tantermeit. Ez az üzem volt az első a já­rásban, melyben felkarol­ták az „Egy üzem — egy iskola” elnevezésű mozgal­mat. A számtalan kisebb javításon túl, amelyet év­közben végeznek el a vil­lany- és vívezetékszerélők, ezzel a szünidei munkával jelentősen csökkentik az iskola fenntartásának költ­ségeit. A jelenlegi szünidőben is megjelent a Szabó Pál ne­vét viselő szocialista építő­brigád, hogy az emeletes épület minden tantermét, folyosóját és egyéb helyi­ségét kijavítsa és újrafesse. Mikes Jenő vezetésével, aki a község KISZ-titkára is, öt kőműves nyújtott mű­szakban dolgozik, hogy utá­nuk gyorsan takaríthassa­nak az asszonyok, mert kö­zeledik szeptember, az új tanév megnyitásának ideje. j\/fintegy ezerötszáz négy- zetméter a falfelület, amit az építőcsoport telje­sen felújít. Ennek a mun­kának csaknem 25 ezer fo­rint az értéke. A tatarozó volánosok remélik, hogy az általuk megtakarított ősz- szeget a tanulók javára fordítják a következő év­ben. (cs. 1.) VÁC I NAPLÓ XVIII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 13., KEDD Egy a hatvanötből Öt százalékkal túlteljesítik tervüket Az arany fokozatot is elnyerték A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár gazdasági és társadalmi vezetői eddig is segítették, s most még inkább segítik a szocialista brigád­mozgalmat, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titká­ra, Tomasek Mihályné szerint, igen eredményesen. A kong­resszusi munkaversenyben tett felajánlások bizonyítják, hogy a 65 brigád, amelyben egyéb­ként a vállalat dolgozóinak csaknem 65 százaléka tag, fel­ajánlásaiban méltóan hozzájá­rul a párt XI. kongresszusa és felszabadulási évfordulónk köszöntéséhez. A brigádok elsősorban arra törekednek, hogy az eddig kevésbé sikeres munkaterületeken és az országosan kiemelt felada­JEGYZET Varosunk címere Szegeden Mi, váciak, most már megszoktuk a város új címerét, a kettéválasztott pajzsot a Kőkapuval és a DÓM kéményeivel. Díszíti a tanácsháza vb-termét, színes változata megtalál­ható a helyi kiadványo­kon, az ajándékbolt em­léktárgyain. Akik eljutottak a szege­di szabadtéri játékok múlt hét végi nyitányához, a Dóm téren is találkoztak Vác új címerével. A szege­di Tömörkény István Mű­vészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanulói már régebben elkészítették azo­kat a címereket, amelyek július végén kerültek a helyükre a Dóm téri árká­dok felett. Tavaly még jó néhány hely üres volt s várt egy- egy magyar város címeré­re. Augusztus elejére már a főbejárati oldalon vala­mennyi hely foglalt volt. Szolnok, Szombathely, Ka­posvár, Békéscsaba, Salgó­tarján s más városok mel­lett Vác címere is díszíti a Tisza-parti metropolis ne­ves árkádsorát. A másik oldalon akad még 'néhány „foghíj”, de az eddigi munkáért és fárado­zásért is dicséret illeti az említett szegedi középis­kola tantestületét, diáksá­gát. (papp) Váci fotósok az élvonalban Harminckilenc kép a hazai kiállításokról Legutóbb Szegeden találkoz­tak az ország fotoklubjajnak képviselői, a mind jobban fejlődő fotózás művelői, s jól­esett hallanunk, hogy az érté­keléskor a váci csoportot is kiemelte a bíráló bizottság. A szegedi találkozót követ­te a Dunakanyar Fótoklub augusztus első hetében tar­tott közgyűlése, amelyen a Váci Városi Tanács képvisele­tében részt vett Bolemant Ist­vánná, az igazgatási osztály részéről és Blaskóné Majkó Katalin közművelési felügyelő. . Kocsis Iván elnök beszámo­lója hangsúlyozta azt a célt, amelyet megalakulásukkor, 1958-ban tűztek maguk elé: a klub a Dunakanyar területén a fotóművészeti kultúra fej­lesztője, ápolója kíván lenni. A tagság részére összeállí­tott programok, előadások ré­vén igyekeztek fokozni a szak­mai felkészültséget, s elősegí­teni tájékozódásukat a fotó­művészeti életben. Találkozót rendeztek bajai, salgótarjáni rokonklubokkal, az Ismerjük meg egymást sorozat kereté- ( Ingysnes jogi tanácsadás ságait. A stúdiófoglalkozások szintén a szakmai felkészült­ség növelését segítették elő. A klub mellett működik a Dunakanyar Fotoklub baráti köre, több mint százas lét­számmal. A kör tagjainak he­tenként tartottak a fotográfiá­hoz kapcsolódó, de a laikusok részére is élményt adó előadá­sokat, diavetítéseket, így si­befogadó közönséget neyelni. Egy év alatt 34 előadást tar­tottak. önálló kiállításokon kívül a Dunakanyar Fotoklub tagjai részt vettek más szervek által rendezett kiállításokon, tárla­tokon. Hazai kiállításokra (Nagykanizsa, Szeged, Eszter­gom, Szekszárd, Kecskemét stb.) elküldött anyagukból 39 képet fogadtak el és mutattak be a nagyközönségnek. Alko­tásaik túljutottak az ország határán is, mert Reims (Fran­ciaország), Pondicherry (In­dia), Krakkó (Lengyelország), Inverness (Skóci'a) és Szaraje­vó (Jugoszlávia) bemutató- termeiben is kiállítottak a váci klubtagok. A beszámolót vita követte. A hozzászólók hangsúlyozták: továbbra is szolgálni akarják a fotóművészeti kultúra ápolá­sát, terjesztését, s feladatokat kérnek a 900. évforduló prog­ramjából. (papp) tok végrehajtásában pél­dául az energia- és a víz­takarékosságban érjenek el jó eredményeket. A főzeléküzemben elsőként megalakult Dobó Katalin aranyjelvényes brigád veze­tője, Schiffert Lászlóné ezeket mondja: i — Ezerkilencszázötvenhá- rom február 14-én kerültem a vállalathoz, szerződésesként. Mintha ma történt volna, úgy emlékszem: nagy vaskosarak­ból húst raktam ki. Nagyon el­fáradtam. Kicsit idegenkedtem a gyártól, de amikor a férjem is biztatott, már örömmel vet­tem, hogy szerződésemet meg- szünették, és állandó státusz- szál fölvettek. 1962-ben elvé­geztem a konzervipari szak­munkásiskolát. Kétszeres kivá­ló dolgozó vagyok. — Jelenlegi munkám idegi­leg fárasztó. Amikor műszak­kezdéskor megállók a szalag előtt, már meg tudom állapí­tani, hogy,hol „szorít a cipő”, vagyis, hol lesz fennakadás a technológiai folyamatban. Ál­talában a doboz- és üvegzá­rógépei: elromlása jelent csaik nagyobb problémát. — A brigád az ezüst fokozat birtokosa volt, amikor vezeté­sét átvettem, most pedig elér­tük az arany fokozatot. — Hadd mondjam még el, hogy Garai Irén kollégánkat rendszeresen látogatjuk, és se­gítjük. Ö jelenleg szülési sza­badságon van. Vállaltuk a reánk háruló terv 5 százalékos túltelje­sítését, a selejt csökkenté­sét és az anyagnorma megtartását. Schiffert Lászlóné fiatal párttag és a szakszervezeti bi­zottság nőfelelőse. — Nem vagyok híve a sok ülésezésnek, a problémákat szeretem kevés beszéddel meg­oldani. Üzemünkben példá­ul nem volt megfelelő az ab­lakok és az ajtók elhelyezése. Azonnal jeleztem a gazdasági vezetőknek, s rövidesen he­lyükre kerültek az ajtók, ab­lakok. A dolgozók általában nem gondjaikkal fordulnak hozzám, inkább , tanácsokat kérnek tőlem. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a nézsai és a letkési asszonyok, akik tö­kéletesen beolvadtak a gyári kollektívába, a munkában és a brigádban is egyenértékűek lettek a régebbi dolgozókkal közösségünkben. Nyári Ferenc A járás legnagyobb TÜZÉP-telepén Tüzelőben nincs hiány Zavartalan a szállítás A járás legnagyobb TÜZÉP- telepére látogattunk el, a du­nakeszi 2301. számúra, mely­nek vezetője, Földes Imre, húsz éve tölti be jelenlegi posztját. — Milyen a forgalom? — A múlt év október for­galmának felel meg az eddig eladott tüzelő mennyisége. Augusztus 31-ig veszünk fel előre megrendelést, és azt november 1-ig szállítjuk a vásárlóknak. — Melyek a legkeresettebb tüzelőfajták? — Eddig 12 ezer mázsa né­met brikettet, 1500 mázsa kokszot és 1000 mázsa fát, valamint 3 ezer mázsa be- rentei darabost adtunk el. Tapasztalatunk, hogy aki az előző években húsz mázsa tüzelőt vitt, az idén 35 má­zsát rendel. A szállításban azonban nincs fennakadás. — Mi hiányzik? — A lengyel kazánszénből nem tudunk korlátlan meny- nyiségben adni, de állítom, hogy azt a tatai és dorogi diószén megfelelően pótolja, (s. 1.) Bezárult Nagy B. István kiállítása Háromheti nyitva tartás után vasárnap bezárult Nagy B. István festőművész kiállítá­sa Vácott. A főtéri bemutató­helyiséget több százan felke­resték ezekben a napokban s a vendégkönyvbe írt elismerő sorok arról tanúskodnak, hogy egy szépen ívelő művészi pá­lyafutás jelentős állomásának voltunk tanúi. A váci kiállításról olvastunk a Somogyi Néplapban, az Észak-Magyarországban és a Heves megyei Népújságban. A kiállítás anyagát Nyíregyhá­zán, majd Sárospatakon te­kinthetik meg az érdeklődők. (p.) Válasz cikkünkre Mit tesz a kereskedelem? Dunakeszin Dunakeszin a nagyközségi tanács épületében augusztus 14-én, szerdán délután 3 és 4 óra között ingyenes jogi ta­nácsadás lesz. A Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség duna­keszi kirendeltségének tagja, dr. Kovách Georgina ad taná- került a modern fotográfiát I csőt a hozzáfordulók jogi vo- értő, a korszerű művészetet is Inatkozású kérdéseire. A VÁCI NAPLÖ július 31—i számában a legilletékesebb, a váci tejüzem igazgatója pró­bálta megmagyarázni, - hogy miért savanyodik meg a tej? A vásárlók és a kereskedelem véleménye -szerint, nem tudta megmagyarázni. A vásárlók teljes joggal igénylik, hogy 30—35 fokos melegben is kifogástalan, friss tejet, tejterméket vá­sárolhassanak. A termelők, a tejipar és a kereskedelem gondja és felelőssége, hogy ez a természetes igény kielé­gíthető legyen, de ha ebben az együttműködésben, a ter­melési folyamatban zavar tá­mad, azért mi még ne támad­junk egymásra. De hát miért savanyodik meg a tej? Azért, mert a meleg idő — a 30—35 fokos nappalok, a 20—25 fokos éjszakák —, a legszigorúbb technológiai fe­gyelmet követeli a termelő­től, a tejipartól és a kereske­delemtől egyaránt. Ha ebben a folyamatban, különösen a fo­lyamat kezdetén keletkezik egy-egy hiba, a további fo­lyamatok során az hatványo- zódik. Ugyanis a termelőhely­ről egy, már savar.yodásnak indult tétel az üzemi feldol­gozás egész tételét savanyú­vá teheti. A tejsavanyodás ké­miailag visszafordíthatatlan folyamat, a hűtéssel csak las­sítani, megállítani már nem leltet. / A feldolgozás során is adód­hatnak hioák. Különösen az olyan üzemben, ahol a tech­nikai felszerelés és az egyéb körülmények között a jelenle­gi termelést csak a legszigo­rúbb technológiai fegyelem­mel és a legodaadóbb sze­mélyes helytállással lehet fenn­tartani. Ä tejüzem felelőssé­ge többszörös: kezdődik a tej átvételével, folytatódik a fel­dolgozással, tárolással, kiszál­lítással, a kereskedelemmel kialakult együttműködéssel. A legnagyobb elismerés il­leti a váci tejüzem dolgozóit, ha ezt a munkát télen, nyá­ron hibátlanul tudják elvé­gezni. Nem lehet eléggé mél­tányolnunk, hogy a tej — ál­talában jó minőségben — pon­tosan ott van a boltok előtt üzletnyitás előtt. ENNEK ELLENÉRE SEM nézhetjük el, hogy már hetek óta savanyú a tej. Mit tesz, mit tehet a ke­reskedelem? Először is keresi az együtt­működést az iparral. Meg­állapodásunk szerint a tejet olyan időpontban kell a bol­tok elé lerakni, hogy az nyi­tásig ne váljék 12 foknál melegebbé. Ha melegebb vagy Az Ars Renata együttes Az Ars Renata hangversenye Nagy siker volt Augusztus 10-én, szombaton este a váci Vak Bottyán Mú­zeum udvarán nagy sikerrel szerepelt az Ars Renata együt­tes. A hangversenyt szép szá­mú zenekedvelő közönség él­vezte, a szép környezet pedig csak emelte a művészi élveze­tet. 11 m Kél szám szünetében Rózsavölgyi felvételei savanyú a tej — a 0 fokos tej is lehet savanyú! —, a tej­üzem köteles cseréről gondos­kodni. A baj személyes vagy te­lefoni bejelentése és a csere kiszállítása még Vácott is külön probléma, hát még a többi 380 boltban, ahová az üzem szállít, 50 kilométe­res körzetben, telefon hí­ján, vagy mert egyszerűén nincs, aki elmenjen a boltból telefonálni. De ha mégis? A tejipar tömeges méretekben nem képes cserélni, az elszi­getelt bejelentéseket pedig rendszerint kétkedve fogadja, ezért nehézkes vagy lehetetlen a csere. Nem nehéz utánagondol­nunk: az üzem, amely amúgy, is túlfeszített ütemben dol­gozik, nem rendezkedhet be tartósan kétszeres tejkiszál­lításra, mert annak a követ­kező napok kiszállításai lát­ják kárát. A tejipar vállalja, hogy a nagyobb boltok ré­szére, rendszeres megrendelés­re, a déli órákban is szállít tejet: ma ez a déli szállítás a legmegbízhatóbb. Boltjaink a nyitáskor átvett tejet, a hűtőkapacitásnak meg­felelően, azonnal hűtőbe he­lyezik, és csak a folyamatos forgalomnak megfelelő meny- nyiséget tartják a boltban. Egyre több az olyan bolt, mely a hűtőből árusít? Kívánatos lenne, hogy minden bolt így tegyen, erre azonban még várnunk kell. A jelenlegi prob­léma azonban az, hogy minden boltban savanyú a tej, ahol hűtőből árusítják, ott is, ahon­nan nem tudják bejelenteni a tejiparnak, ott is. MIT TEHETÜNK MÉGIS, mi a tejipar és a kereske­delem? Az eddiginél is szorosabb együttműködést kell megva­lósítanunk. Az éjféli kiszál­lítás helyett vállalnunk kell a nyitás utáni, de egy órán belüli szállítást is. A hűtőka­pacitást az eddiginél nagyobb mértékben kell a tej tárolá­sára, árusítására felhasznál­nunk. Ha ezt megvalósítjuk, akkor — és csakis akkor — kérhetjük a vásárlókat, hogy a vásárlás után, lehetőleg azonnal forralják fel a tejet, mert az hűtés nélkül hosszabb ideig nem tárolható a ká­nikulai melegben. össze kell fognunk. Ki-ki a maga hibáit igyekezzék meg­szüntetni. De egymásra há­rítani? Különösen a vásár­lókra? Nem, ez nem lehet a meg­oldás módja! Jernei Gábor a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents