Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
1974. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK A púpíkongresszus tiszteletére Majdnem a fél országot Együttműködési szerződést kötött Vácott öt vízügyi vállalat munkáját. Speciális berende3 Motorcsaládok A Csepel Aufcógyá.rl>an az idtén 700 millió forint értékű különböző motorcsaládot állítanak elő tartalék-alkatrészekkel együtt. Képünkön a szerelőszalag. Koppány György felvétele Szép tem bértől Szakmunkások középiskolája Felmentés és választás Az MSZMP Fejér megyei bizottsága csütörtökön ülést tartott Székesfehérváron. Ker- sák Ferencnek, a megyei párt- bizottság titkárának elnökletével megvitatták a megyei pártbizottság előtt álló időszerű feladatokat, majd személyi ügyeket tárgyaltak. Az ülésen Grósz Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát, érdemeinek elismerése mellett felmentették beosztásából, mivel a Központi Bizottság — legutóbbi ülésén — az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé választotta. A megyei pártbizottság Takács Imrét, a megyei pártbizottság titkárát a pártbizottság első titkárának választotta meg. Major Máté köszöntése Major Máté akadémikust, a Budapesti Műszaki Egyetem professzorát, nemzetközi hírnevű tudóst 70. születésnapja és egyetemi tanári működésének 25. évfordulója alkalmából csütörtökön bensőséges ünnepségen köszöntötték a Műegyetemen. Az ünnepeltet dr. Berényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora köszöntötte, méltatva alkotó munkája eredményeit. Jelen volt az ünnepségen dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, és dr. Szabó János építésügyi államtitkár. A vállalatok több-kevesebb állóeszközzel, géppel, berendezéssel, épülettel, úttal stb. rendelkeznek, s ezek teszik lehetővé az új érték születését. Az állóeszközök nagysága azonban hat a vállalati eredményre, a nyereségre is. Hógyan? Példánkat a váci Cement- és Mészművek- ből hoztuk. A vállalat gyáraiban a termelés erősen eszközigényes, egy korábbi adat szerint állóeszközeik értéke mintegy 7,2 milliárd forint volt, s ez 60 százalékkal nagyobb az építőanyagipari átlagnál. Ez is okozta, hogy bár a vállalat termelése 1968—73 között jelentősen nőtt — például a cementé 21 százalékkal, az azbesztcement termékeké 17 százalékkal —, mégis egyre kisebb számot írhattak a mérleg eredményrubrikájába. Miért? Mert a nagy eszközigényességből adódóan emelkedtek a termelési költségek anélkül, hogy az árbevételek ezzel arányosan növekedhettek volna. H asonlóképpen befolyásolja az állóeszközök mennyisége — hogy az építőanyagiparnál maradjunk — a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárát, ahol 400 millió forint öltött testet. Ugyanígy gond a drága berendezések kihasználása a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ahol az átlag 80 százalékos üzemelés még nem csúcsteljesítmény. Az ipari vállalatok az állóeszközök után járulékot fizetnek, nem mindegy tehát, hogy egy-egy gép, berendezés áll-e, egy vagy három műszakban dolgozik? A gazdasági reform éppen azért szigorította meg az állóeszköz-gazdálkodást, hogy a vállalatokat rászorítsa a mind ésszerűbb munka- és üzemszervezésre. Az állóeszköz meglevő adottság, mégis sok vállalatnál lehetséges az ezekkel való jobb gazdálkodás. A BVM szentendrei gyárában például a munkaerőhelyzet megoldásán fáradoznak, hogy gépeik több műszakban adjanak értéket. A Cement- és Mész- műveknél a nagy- és kisjavítások ütemesebb szervezését sürgetik, hiszen a karbantartások miatt kieső idő veszteséget jelent. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál úgy szervezik a szállítást, hogy teherautóiknak mind kevesebb üresjárata legyen. Az állóeszközök költségei hatnak a vállalati nyereségre, s különösen jellemző ez ott — mint például a Cement- és Mészműveknél —, ahol új beAugusztus 1-én, csütörtökön Vácott írta alá öt vállalat — a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, a Dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek, a Győr és környéke Vízmű és Fürdő Vállalat, a Komárom megyei Vízmű és a Pest megyei Vizes Csatornamű Vállalat —azt az együttműködési szerződést, amelyet az Országos Vízügyi Hivatal vízellátási és csatornázási főigazgatóságának felhívására a XI. pártkongresz- szus tiszteletére, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának méltó megünneplésére kötöttek. A „vízügyi ötösfogat”, amelynek összefogását a váci DMRVV vállalta, az ünnepi aktus, a szerződés aláírása előtt megtárgyalta az együttműködés főbb pontjait. A tennivalókat négy — műszaki, tapasztalatcsere, kulturális és újítási — feladatkörbe Sorolták. Az együttműködés legtekintélyesebb részét a műszaki feladatok teszik ki, s köztük is az olyan nagy jelentőségű intézkedések, amelyek a különböző gépi berenruházások során az új gépek még nem érik el az elvárt teljesítményt, viszont az eszközlekötési járulékot és a vásárlás kamatterheit már viselni kell. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a meglevő berendezések a lehetséges maximumot nyújtsák, mert különben a hiány a nyereségben is visszatükröződik. Ez pedig már a további fejlesztést, s a munkások, vezetők borítékját érinti. Az állóeszközzel való gazdálkodás korszerűsítésére szinte mindenütt nyílik lehetőség. Ha például a Cement- és Mészműveknél a szállítás feltételein javítani tudnának — ma a kevés vasúti kocsi is a folyamatos termelés egyik akadálya —, máris sokat tennének a gépek jobb kihasználásáért. Vagy, ha az üzem- és munkaszervezési program keretében készült tmk-szervezé- si rend megvalósul, a tarta- lékalkatrész-ellótást jobban biztosíthatják, s ezzel szintén kieső időket takaríthatnak majd meg. Ám szinte mindenütt a munkaerőhiány az egyik legnagyobb gond, hiszen ha kevés a munkáskéz, a berendezések három műszak helyett csak egyben vagy kettőben termelnek. A vállalat, a gyár vonzóvá tételét mindenütt szorgalmazzák; lakásépítéssel, a munkakörülmények javításával, a bérek emelésével, s azon summák növelésével is, amelyek nincsenek a borítékban. Társadalmi ösztöndíjak, továbbképzések jelzik azt a törekvést, hogy a kvalifikált munkásgárdát belső erőből is biztosítani akarják. E ténykedés a többi között erőteljesen visszahat az állóeszköz-gazdálkodásra, hiszen a gépek okos kezeléséhez munkás, méghozzá képzett munkás szükséges. S a legtöbb helyen — így van ez Szentendrén és Vácott is — a munkások tudják, hogy a beruházások bizonyos ideig cégüket terhelik, s ez nyereségrészesedésükre, a bérfejlesztésre is hatással van. A kongresszusi versenyben ezért több olyan vállalás is született, amely a gépek jobb kihasználását, állásidejének csökkentését, a javítások meggyorsítását ígéri. A közgazdasági szabályozó- rendszer hatékonyabbá válása segíti majd a vezetők és a munkások mai törekvését, de addig is sokat tehetnek azért, hogy az eszközök és a nyereség forintok' összefüggésében minél inkább az eredmény legyen a domináló. F. P. dezések, anyagok és szakemberek kölcsönös, szükség szerinti- átirányításáról szólnak, Az egyik pontban azt rögzítik, hogy a tervszerű megelőző karbantartás elősegítésé érdekében gépi berendezéseket, esetleg szakembereket is kölcsönözhetnek a vállalatok egymástól. A vállalatok kezelésében levő fürdőknél a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében egyeztetik az eddig alkalmazott módszereltet, s a legkedveltebbeket ott is meghonosítják, ahol eddig még nem alkalmazták. A vállalatok egymás rendelkezésére bocsátják a tartalékalkatrészekről szóló jegyzékeket, hogy a kulcsfontosságú gépek hirtelen meghibásodása vagy elemi károk esetén ne legyen alkatrészhiány miatti fennakadás, üzemzavar. Nem kevésbé fontos az sem, amit a forgóeszköz-állomány csökkentése érdekében terveznek. Az anyagkészleteket negyedévenként egyeztetik, s az egymásközti cserével csökkentik az elfekvő — de máshol felhasználható — anyagok mennyiségét. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ezenkívül kedvező felajánlásokkal igyekszik megkönnyíteni a társvállalatok Világszerte nagy az érdeklődés a közgazdászok augusztus 19-én kezdődő budapesti világ-, kongresszusa iránt. Eddig 1300 külföldi szakember — mintegy 60 országból — jelezte, hogy eljön e nagy nemzetközi találkozóra. így csaknem kétszer annyi a jelentkező, mint a legutóbb, hat évvel ezelőtt tartott montreáli III. világkongresszuson, amelyen 40 ország Délután két óra múlt néhány perccel. Karsai Miklóssal, a budakalászi nagyközségi tanács elnökével ülünk Borzák Istvánnak, a szövőgyár igazgatójának irodájában, és Szender Istvánná gyári munkamódszerátadó, megyei tanácstagra és Pénzes Lajosné csomagoló csoportvezető, nagyközségi tanácstagra várunk. Közben jegyzem a következő párbeszédet: Tanácselnök (az igazgatóhoz) : — Miért kerestél tegnap? Igazgató: — Kint voltak a KÖVIZIG-től, hogy nem jó, amit a meleg víz ügyben csináltatok. Most már nem tudom, hogy épülhet-e vagy nem az óvoda!? Tanácselnök: — Attól még épülhet, derítővel. Igazgató: — Borzalmas, hogy ilyen lassan megy ... Tanácselnök: — A tervezővel megállapítottuk; hogy semmi probléma nincs. A munkát el kell kezdeni. Nem várhatunk. A párbeszéd megszakad. Megérkeztek az asszonyok, de mivel Budakalász és a gyár közös gondjainak egyike éppen az óvoda, erről folytatódik a beszélgetés. ^ . Uj óvoda épül Pénzesné a nagyközségi tanácsban 92 lakost képvisel, köztük mintegy 15 óvodás és iskolás korú gyereket. — Nemrégiben is elment tőlünk egy asszony, mert nem tudta hol hagyni a kicsit. Egy hónapig nem dolgozott. aztán elhelyezkedett máshol — mondja. zések szervizmunkáit vállalja a megrendeléstől számított négy napon belül, valamint felajánlja, hogy laboratóriumában soron kívül a partnereknek szennyvízvizsgálatokat és mintavételeket is vállal. Az öt vállalat dolgozóinak tapasztalatcseréje főleg a vízszolgáltatás színvonalának emelése, a szennyvíztisztítás szakmai tapasztalatainak kicserélése, valamint a korszerű csatomatisztítás módszerének elterjesztése érdekében történik majd. Az együttműködés jótékony hatása nem csupán a műszaki, szakmai és gazdasági eredmények javításában mutatkozhat meg a jövőben, de az egy területen dolgozó emberek művelődését, sportolási és üdültetési lehetőségeinek javítását is szolgálhatja. Nem kétséges az sem, hogy a találmányok, újítások vállalatok közti cseréje, valamint az alkalmazhatók bevezetésének szorgalmazása, ugyanúgy, mint a korábban felsorolt számtalan jó elképzelés, az összefogásban rejlő erőt és megsokszorozódott lehetőséget jelenti az öt „vizes” vállalatnak. B. J. 700 közgazdásza vett részt. A budapesti találkozón akadémikusok, egyetemi tanárok és kutatók mellett nagy számban vesznek részt a nemzetközi gazdasági együttműködés különböző területein dolgozó gyakorlati szakemberek, bankárok, üzletemberek, tervezők, nagy állami intézmények felelős beosztású közgazdászai. — Még továbbra is megmaradnak a gondok — fűzi hozzá a tanácselnök —, mert a következő évre 75 igénylő van, s közülük csak 32-t tudunk felvenni. A későbbieket illetően azonban már jó úton vagyunk, mert a gyár kétmillió forint összegű segítségével 150 személyes új óvodát építünk, amelyben az itt dolgozók kicsinyei 50 helyet kapnak. A gyár nem járul hozzá a fenntartáshoz, a pénzt nekünk kell előteremteni nemcsak az építéshez, hanem a berendezéshez is, majd pedig a mintegy 20 főnyi alkalmazott bérét is biztosítani kell. — Illetve a megyei tanács is támogatja az építést másfél millióval — egészíti ki Szender Istvánná megyei tanácstag az elnök szavait, aki rögtön folytatja, hogy a megye az iskolabővítéshez is adott 120 ezer forintot a helyiek 400 ezer forintnyi előirányzata mellé. Csatornatervek A gyermekellátásnál is nagyobb gond a lakásépítés, a lakótelep bővítése. A gyár és a nagyközség vezetőit ez a kérdés is állandóan foglalkoztatja. Van előrelépés, de túlzott reményeket ne tápláljanak, főleg a közeli jövőt illetően. — A Vízügyi Igazgatóság éppen az elmúlt napokban kérdezte meg tőlünk, hogy mire alapoznánk a lakótelep további bővítését, hiszen a meglevő szennyvíztelep is, enyhén szólva, kellemetlen a mellette lakóknak — mondja Karsai Miklós. — A homokA fizikai munkások kétkezi dolgozók műveltségi színvonalát hivatott növelni az az új iskolatípus, amely szeptember 1-én kezdi meg működését: 'a szakmunkások középiskolája. Az új középiskolai oktatási formába — amely hároméves képzés után szakközépiskolai érettségi bizonyítványt és középfokú műveltséget ad hallgatóinak — az általános iskola nyolc osztályát elvégzett és szakmunkás-képesítést szerzett dolgozók kapcsolódhatnak be. A munka melletti tanulást megkönnyíti, hogy a dolgozók esti, illetve levelező tagozaton, vagy vendéghallgatóként }s részt vehetnek a foglalkozásokon. Az esti tagozatra járók heti három alkalommal kötelezően látogatják az iskolát, a levelező tagozat munkásdiákjai heti egy vagy két napon fakultatívan vesznek részt a foglalkozásokon, az önállóan tanulók pedig vendéghallgatóként részt vehetnek szűrő padot tehát valóban át kell építeni, ezt mi is tudjuk, a nagyobb gond azonban az, hogy az újabb lakásokhoz hogyan bővülnek a közművek. Ezen belül egyébként nem elsősorban a vezetékes víz, hanem a csatorna a fő probléma. Állandóan foglalkozunk vele; a napokban kerül sor arra a széles körű műszaki megbeszélésre a tanácson, amelyen arról lesz szó, hogy a Váci Víz- és Csatornaművek hogyan építse át a szennyvíz- elvezetést egy más rendszerre. Az ivóvíz a legfájóbb A csatorna után azonnal hármas eszmecsere bontakozik ki a tanácstagok és az elnök között a nagyközség vízvezetékrendszeréről. Borzák István csak kevéssé vesz részt benne, mert szerinte a nagyközség területén nem sok gyári lakik, azonkívül a vízellátással a gyárnak is megvan a baja, és már sok mindenhez adott segítséget. — Az utcán járva mindig számolnom kell azzal, hogy megállítanak a lakói«; mikor intézkedünk, mikor ltesz már vízvezeték, hiszen látják és hallják, hogy a fővárosban meg máshol locsolnak, itt meg ivásra sincsen — mondja Szender Istvánná. — A szentendrei körzetben egyedül nálunk nincs vezetékes víz — kapcsolódik a témához a tanácselnök. — Pedig mi kezdtük először — már 1966-tól — a víztársulat szervezését, és az érdekelteknek 84 százaléka aláírta a nyilatkozatot. mind az esti, mind a levelező tagozat foglalkozásain. A szakmunkások középiskolájában — amelyet a munkásművelődés tömeges oktatási formájává kívánnak fejleszteni — három év alatt hat tantárgy anyagát sajátítják el a hallgatók: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, a fizika, a kémia és egy komplex tantárgy: a közgazdaságiállampolgári ismeretek alapjait. Ha a tapasztalatok kedvezőek, az 1974—75-ös első tanév után a hat tantárgyat fakultatív foglalkozásokkal is kiegészítik. így biológia, műszaki rajz, elektrotechnika és egyéb — a szakmai igényeknek megfelelő — tantárgyak elsajátítására is mód nyílik. Az új * középiskolából az érettségi megszerzése után a szakmunkások az egyetemeken és főiskolákon továbbtanulhatnak.' — Sokat beszélnek erről az üzemben is lakótársaink, hogy már fizetnének, meg hogy ne küldjék-e a pénzt — egészíti ki az előtte szólókat Pénzes Lajosné, aztán, szinte elmélkedve teszi hozzá — azt hiszem, ez is mutatja, hogy milyen fájó pont ez. Kocsmából élelmiszerbolt A tanácselnök a vízről nem tud olyan közeli biztatót mondani, mint például az óvodáról, csak annyit: az ivóvíz kérdését is napirenden tartják a tanácsban, de nyilvánvaló, az egész ügy csak a környék vízellátásával együtt és csakis jelentős külső támogatással haladhat előre. A megbeszélés befejező részében viszont szinte a teljesség érzésével számolnak be a keréskedelem fejlődéséről. Az új lakótelepen rövidesen megnyíló 540 négyzetméter alap- területű ABC-áruházról, arról, hogy régebben gyenge volt a húsellátás, az eladóhelyek növelésével azonban e gondokat lényegében megszüntették. A két tanácstagasszony büszkén említi; az ő településükön csoda történt, egy kocsmát élelmiszerbolttá alakítottak át. Viszont arról sem hallgatnak, hogy a kenyérellátás még jelenleg sem jó, egyes időszakokban a munkából hazatérők egyáltalán nem kapnak pékárut. — Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyár a kereskedelem javulását is segítette — mondja az igazgató. — Adtunk anyagot annak a szövetkezetnek, amely a gyár bejáratánál egy kisméretű, de nagyon célszerű falatozót nyitott. Az ugyancsak a gyár bejáratánál épült zöldségüzletnek szintén mi adjuk a vizet. Szóval, ahol csak lehet, segítünk, és ezt megtesszük a jövőben is. Pacsay Vilmos Eszközök és forintok Világkongresszus Budapesten Többszemközt — gondokról A gyár meg a település
