Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 63. SZÄM 1974. AUGUSZTUS 13.. KEDD Teczovego—Isaszeg... Julius hanmadika óta a len­gyel úttörők Teczovego járá­si szövetségének negyventagú küldöttsége vendégeskedik Gö­döllőn, illetve a gödöllői vá­rosi és járási úttörőszövetség balatonleilei úttörőtáborában. A lengyel pajtások, akik láto­gatásuk első öt napját a vá­ros és környéke — így Buda­pest, Isaszeg, Visegrád és Vácrátót — megismerésével töltötték, a július első hetei­ben kint járt isaszegi pajtások látogatását viszonozzák most. A fiatal vendégek július nyolcadikán utaztak el a Ba­latonhoz. ahol az úttörőtábor munkájából tevékenyen részt vállalva ugyanazoknak a pró­bakövetelményeknek tesznek eleget, amelyeknek magyar pajtásaik. A két járás, illetve a len­gyel és magyar úttörők között kialakult gyümölcsöző kapcso­latok továbbfejlesztésére — mint arról Solti Alpár, az út­törőszövetség járási elnöke tá­jékoztatta lapunkat — a járás úttörővezetői és Tadeusz Rad- ziszewski a vendégcsoport parancsnoka 16-án szerződést imák alá a legjobb úttörő­munkát végzett pajtások cse­reüdültetéséről. A szerződés értelmében a lengyel úttörők a jövő nyártól Balatonlellén, a magyar pajtások pedig a te- czovegóiak tengerparti üdülő­jében táboroznának. Saját gépekkel jönnek Anyagmozgatók versenye Népgazdaságunk valameny- 1 nyi ágában aránytalanul nagy költséghányadot tesz ki az | anyagmozgatás. Ez alól a me- | zőgazdaság sem kivétel. Nem csoda hát, ha a termelékenység emelé­sének egyik hathatós esz­közeként erőfeszítések tör­ténnek az anyagmozgatás gépesítésére. Most arról adhatunk hírt, hogy a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium véd­nöksége^ mellett, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és két állami gazda­ság rendezésében „Területi gyümölcsüzemi anyagmozga­tási versenyt” tartanak. Au­gusztus 23-án a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, augusz­tus 30-án pedig a Mátészalkai Állami Tangazdaságban lesz­nek a versenyek. Az ország gyümölcstermelő állami gaz­daságai és szövetkezetei 3—3 fős csapatot nevezhettek be. A verseny során külön- külön értékeli a bíráló bi­zottság a versenyzők egyé­ni és csapatteljesítményét. SPORT 4- SPORT + SPORT + SPORT Spartacus — Gödöllőn ' Gödöllőn az Isaszegi úton található a gödöllői Háziipari Termelőszövetkezet irodaháza, itt magasodnak üzemei és szomszédságukban itt műkö­dik a szövetkezet elárusító boltja is. Termékeik nemcsak a hazai, de a külföldi piaco­kon is ismertek, keresettek. A szövetkezet vezetői azon­ban nemcsak a jó munkakö­rülményeket biztosítják dol­gozóik számára, hanem a sportolási lehetőségeket is. A szövetkezet sportköre — a gö­döllői Spartacus — három szakosztályával jelentős erőt képvisel a város sportéleté­ben. Az immár tizenkét éves sportkör életéről és múltjáról Takács Györggyel, a sportkör elnökével beszélgetünk. — Atlétikai, kézilabda és természetjáró szakosztályunk fenntartásáról a szövetkezet (HTSZ) és az OKISZ gondos­kodik — mondja az elnök. A költségvetés szerint gazdál­kodnak. méghozzá nem is kis anyagi bázissal. Női kézilab­da-szakosztályunk 15 tagot számlál. Természetjáróink is eredményesen dolgoznak, at­létáinkkal pedig Kirchhofer József testnevelő tanár foglal­kozik Amikor a szakosztályokról be­szélgetünk, Takács György megjegyzi, hogy szívesen lát­nak sportkörükben olyan sportolni vágyókat is, akik a városból jönnének hozzájuk. A KISZ a legmesszebbmenő­kig támogatja a sportkört. Bérces Imre a szövetkezet el­nöke pedig az anyagi segítség mellett erkölcsivel is támo­gatja a sportolni vágyókat. A szövetkezet sportköre számára főként a munkahely udvara kínálja a bemelegítést és az edzések lehetőségét. Szerződéses viszonyban állnak a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, ahol jól kezelt, rendben tartott pályák állnak a sportolók rendelkezésére. A saját pályával kapcsolatos gondjaik egyébként hamaro­san megoldódnak. ígéretet kaptak a városi tanácstól, hogy az épülő új iskola sport­telepét idővel használhatják majd. A szövetkezetiek és a Spartacus sportklub cserébe felajánlotta, hogy besegítenek a sportpálya építésével kap­csolatos munkában. Ezzel kapcsolatban máris megkez­dődött a társadalmi munká­sok toborzása, s megtörténtek az előkészületek magában a munka előkészítésében is Ha megszületik az új pálya, égycsapásra megszűnik a szö­vetkezeti sportkör pályagond­ja, sőt maga a sporttelep is házhoz jön. A szövetkezetei a sportteleptől mindössze egy kerítés választja majd el. I Csiba József Mindkét kategóriában az első öt helyezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékes díjaiban részesül. A verseny érdekessége, hogy azon minden csapat a saját gazdaságából hozott gé­pekkel vesz részt, így az is kiderülhet, melyik üzem ren­delkezik korszerűbb, ötlete­sebb, gazdaságosabban hasz­nálható anyagmozgató esz­közökkel. F. I. Sok gyerekholmi fogyott Vásári mérleg Szombaton országszerte be­fejeződött az árengedményes nyári vásár. A gödöllői ÁFÉSZ áruházában több mint 2 millió forint értékű ruha, cipő- és sportfelszerelés került kiárusí­tásra. Ács Lajos, az áruház helyettes igazgatója elmondta, hogy a vásár kéthetes időtar­tama alatt a készlet mintegy 30—35 százaléka fogyott el. Teljes bevételük 766 ezer fo­rint volt. A vásár a tavalyihoz képest kevésbé volt sikeres, ez a bevételben mutatkozik meg. Az igazgatóhelyettes egyik okát abban látja a kisebb be­vételnek, hogy az idén keve­sebb drága cikk árát szállítot­ták le. Sok volt például a le­szállított árú gyerekholmi. A legtöbbet a cipőosztályon ad­ták el, s a 280 ezer forintos be­vétellel egyedül ők teljesítették az előírt tervet. A röviköt osz­tályon 190, a méteráru osztá­lyon 78, a konfekciónál 160 és a sportosztályon 58 ezer forint értékű áru talált vevőre. Új elnök a társuk! élén A múlt héten Aszódon \ ülést tartott a Galgavölgyi Ret- gionális Víz- és Csatornamű Társulat. A megjelent küldöt­tek meghallgatták és elfogad­ták a társulat 1973. évi mérleg- beszámolóját. Megvitatták az 1974-es gazdasági tervet és az első félévben végzett pénzügyi és műszaki teljesítményeket. Kiss Károly, a társulat elnö­ke elmondta, hogy jelenleg a keleti vízbázis területén (Túra, Galgahévíz, Hévízgyörk és Bag) még nem végeztek mun­kálatokat, de a munkával már Bag határában vannak, sőt ha­marosan a túrái kutakat és a géptelepet is kezdik kiépíteni. Elmondta, hogy a PVCSV ígé­rete alapján a jövő év közepére Túrán felállítják a jelenlegi vá­sártéren a víztornyot és elképzelhető, hogy ezek után meggyorsul majd a kör­nyező lakosság fizetési készsé­ge is. Visi György túrái küldött, vb-titkár egy érdekességet mondott el: a községben sokan még a tavalyi fizetési kötele­zettségüknek sem tettek ele­get. Ezeket az adóív kézhezvé­telekor egy mellékelt nyomtat­ványon figyelmeztették a hát­ralék befizetésére és így — vé­leménye szerint — kevesebb családtól kell az összeget köz­adóként behajtani. A társulat elnöke, Kiss Ká­roly elmondta, hogy folyamat­ban van a megyei tanáccsal egy megbeszélés, amelynek alapján a következő ötéves térvre beütemezett 1/ozzájáru- lás egy részét előbb folyósíta­ná a társulat részére, így vár­ható a nagyobb munkálatok elvégzésének meggyorsítása is. Tóth Géza, a Pest megyei Vízügyi Igazgatóság társulati osztálya részéről bejelentette, hogy az Országos Vízügyi Ha­tóság rendelkezése alapján j vasolja Kiss Károly elnöki tisztsége alóli felmentését, mi­vel a rendelet értelmében tanácsi tisztséget viselő dolgozó ezt a munkakört nem töltheti be. Kiss Károly ugyancsak kérte a felmentését. A közgyűlés az előterjesztést elfogadta, meg­köszönve az elnök eddigi tevé­kenységét. A Megyei Vízügyi Igazgató­ság javaslatára a küldöttek a társulat elnökéül Skotnyár Fe­rencnél választották meg. Az új elnök ígéretet tett, hogy az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályok előtérbe helye­zésével próbálja irányítani a továbbbiakban az ország egyik legnagyobb társulatát. Gólya József „Formatervezelt" szárnyasok Milyen lesz a liba fólia? A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem babati lúdneve­lő telepén évente mintegy 15 ezer jó húsú és kitűnő májú szárnyast nevelnek. Ugyan­ennyire tehető azoknak az ál­latoknak a száma, amelyeket naposkorukban bocsátanak jó pénzért az ország különböző baromfinevelő telepeinek a rendelkezésére. A telepen egyébként, ahol hazánkban elsőként valósítot­ták meg a baromfinevelés komplex kutatásának módsze­rek, összesen hetvenen vesz­nek részt a tudományos mun­kában. A telep munkatársai a nagyüzemi tenyésztés köz- gazdasági, állategészségügyi és takarmányszükségleti kiha­tásai mellett az állatok cél­szerű nemesítésével is foglal­koznak. Különösen két törzs: a magyar és a landeszi faj­ták keresztezése jelenti most számukra a legnagyobb fel­adatot. A fehér tollú magyar fajta adja a világon a legjobb mi­nőségű libamájat, amelynek kilójáért Nyugaton 20 dollárt kapunk. A .szürkés tollú lan­deszi fajta mája — bár zsíros és ezért nem olyan kiváló ízű csemege — a legnagyobb. Az egyetem kutatói most azzal kísérleteznek, hogy a toll fe­hér színét megtartva olyan hibridet hozzanak létre a két libafajta keresztezésével, amelyiknek mája — megtart­va az ősök előnyös tulajdon­ságait — minden szempont­ból kifogástalan csemegét je­lent külföldi és belföldi fo­gyasztók számára egyaránt. A babati lúdnevelő telep egyébként kapcsolatban áll az ország több baromfinevelő te­lepével, így a legnagyobbal, a szentesivel is. A babati ba­romfinevelő telepen végzett munka ma már nemcsak tu­dományos értékű, hanem nép- gazdasági szempontból is hasznos tevékenység. Winkler Csaba felvétele Aktuális gondunk: a strand Kicsit szomorúan hangzott a | Gödöllő és Vidékében nemrég megjelent pársoros cikkben az, hogy a Blaha-strandon • kevés a fürdőző. Joggal ve-1 tődik fel a „miért” kérdése, hiszen a Gizella-strand be­zárása után a kis befogadó- képességű agrár-medencéjén kívül ennek, az igen dinami­kusan fejlődő városnak nincs más strandlehetősége. A Blaha-strandnak igen komoly hagyo'mányai vannak i városunk életében. Már 1945 előtt is a környék üdülőköz­pontjának számított hangu­latos kabinsorával és élén lé forgalmával. Blaha már év­tizedekkel ezelőtt Gödöllő első számú üdülőterületévé lé­pett elő kedvező fekvésével, gombamódra szaporodó há­zaival, amelyek létrejöttében jelentős szerepet játszott a strand ottléte. Maga a fürdő is igen szép környezetben fek­szik. Nagy füves területe az őt körülvevő óriási fák, a gondozott előpark és a kis­vendéglő mind a kellemes üdülés lehetőségeit látszanak biztosítani. Mégis mi lehet az oka an­nak, hogy ezt a lehetőséget még a helyi lakosság csak töredékében használja ki? Ez­zel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond: a vízhiány. Gödöllő vízválasztó terület, így az ezzel járó szegényes vízszerzési lehetőségeket — sajnos — tudomásul kell ven­ni. A strandot tápláló két kút és a patak vize olyan, sová­nyan csurran-cseppen, hogy gyakran egy hétig is eltart, amíg a medencét feltöltik. Ezért azután a türelmetlen fürdőzők gyakran a már félig megtelt medencét is „megszállják”. így persze nem igazi a fürdőzés. Mire megtelik a medence, több­nyire már el is piszkolódott a víz. Ezért aztán az éppen megtelt fürdő vizét leeresz­tik és a nyitott és zárt álla­potban eltelt napokat össze­vetve, majdhogy az utóbbiak javára billen a mérleg nyel­ve. A tikkadt helyi lako­sok, akik a rekkenö hőségben már harmadik alkalommal találnak zárt strandkapukat, kezdenek leszokni arról, hogy Blahára járjanak fürödni. A strand hovatovább kró­nikus vízgondját a helyi ta­nács illetékesei igen szelle­mesen kívánják megoldani, amikor úgy döntöttek, hogy olyan berendezést vásárolnak, amelyik a medence vizét üzem közben, folyamatosan tisztítja. Az új berendezés munkába állításával — úgy tűnik —, megoldódna a strand örökös vízgondja. És ha ezt sikerül rendbetenni, sort le­hetne keríteni a medence korszerűsítésére, esetleg egy új megépítésére is. Célszerű lenne a jelenlegi puritán öl­töző mellé egy kabinsort is létesíteni. a strand hátsó, elhanyagolt bokros részeire is ráférne egy kis takarítás, amit egyúttal a kerítés rend- behozatalával is egybe lehet­ne kötni. Az egész évben üzemelő jellegtelen strandbüfé Gö­döllő legszebb kerthelyiségé­vel rendelkezik), amit nya­ranta rendszeres műsorprog­ramú, hangulatos kertven­déglőként lehetne üzemeltet­ni. A várhatóan megnövek­vő forgalom a jelentős szá­mú gépkocsik elhelyezését is szükségessé tenné. Kár lenne a strand kellemes előparlc- j ját erre a célra igénybe venni. Megoldásul kínálkozik a fej­lesztési tervben szereplő, a strandhoz egészen közeli ke­resztutca, amely a Blaháné utat a Diófa utcával köti össze. Az útépítéssel egyidő- ben autóparkolókat is ki le­hetne alakítani itt. Persze az említett felada­tok megoldása rengeteg erő­feszítést, sok munkát és még ennél is több pénzt igényel. A városi tanács ezzel kapcso­latban a kezdő lépéseket már meg is tette. Nem kétséges, hogy a városi vezetők min­dent elkövetnek, annak ér­dekében, hogy a strand és környéke mielőbb betölthes­se eredeti feladatát. A meg­oldáshoz azonban társadal­mi összefogásra is szükség van. Gödöllő gyárai, üzemei és intézményei már nemegy­szer adták tanújelét segítő­készségüknek és a segítség­ben együttműködni tudásuk­nak. Jó lenne, ha egy kicsit ők is magukévá tudnák ten­ni a Blaha-strand ügyét, hi­szen ezzel saját dolgozóik pihenését is szolgálnák. Bi­zonyára a helyi lakosok kö­zül is szép számmal akad­nának olyanok, akik hajlan­dók lennének társadalmi munkát felajánlani a strand és környékének rendezéséhez. Megfelelő szervezéssel és összefogással el kellene ér­nünk, hagy a Blaha-strand mielőbb teljes szépségével szolgálhassa városunk és a környék dolgozóinak kultú­rált, kellemes pihenését. Csányi László, Gödöllő A HÉTVÉGE MÉRLEGE: Összeroncsolt járművek az utakon FIGYELMETLENEK ÉS SZABÁLYTALANKODÓK Szombaton, a kora hajnali órákban, a 3. számú főközle­kedési út 45-ös kilométerkövé­nek közelében nem a látási vi­szonyoknak megfelelően ve­zette személygépkocsiját Ba- bolin Gianfranco olasz állam­polgár és ennek következtében belehajtott az előtte szabályo­san kivilágítva haladó Fehér István hatvani lakos által haj­tott lovas fogatba. A baleset következtében személyi sérü­lés nem történt, ám az anyagi kár jelentős: meghaladja a 20 ezer forintot. Ugyancsak szombaton, a délelőtti órákban, a 3. számú főközlekedési út Aszód-belte- rületi szakaszán Sipos István­ná helyi lakos CH 38-00 for­galmi rendszámú személygép­kocsijával nem adott elsőbb­séget a főútvonalon haladó Bálint Gusztáv püspökhatva­ni motorkerékpárosnak. Az összeütközés során Bálint könnyű sérüléseket szenve­dett. Egy órával később ugyan­csak Aszódon történt baleset. Deme Lászlóné helyi lakos, aki személygépkocsijával szabály­talanul kanyarodott, összeüt­között a szabálytalanul előző Bereczki István ózdi lakos ál­tal vezetett tehergépkocsival. A baleset következtében sze­mélyi sérülés nem történt, az anyagi kár 5 ezer forint körül van. Vasárnap, a kora esti órák­ban Gödöllőn, a- 3-as számú főközlekedési út és a Cseh­szlovák—magyar barátság út­ja kereszteződésében Bartos József Heves megyei lakos fi­gyelmetlenül vezette a gond­jaira bízott és huszonhat utast szállító autóbuszt. Figyelmet­lensége következtében hátul­ról beleszaladt Tóth István gödöllői lakos személygépko­csijába, amelyik az ütközés következtében áttért a menet­irány szerinti bal oldalra és ott nekiütközött egy szabá­lyosan haladó külföldi sze­mélygépkocsinak. A baleset során — amelyről a helyszínelő rendőri szervek egyértelműen megállapítot­ták, hogy az Bartos József, hi­bájából következett be — sze­mélyi sérülés nem történt. A három járműben keletkezett anyagi kár összege meghalad­ja a 20 ezer forintot. Pedig a lámpa égett.. Súlyos közlekedési balese­tet idézett elő figyemetlensé- gével a múlt hét végén az es­ti órákban. Kerepes lakott te­rületén Sárvári Mihály kere­pes! lakos, aki CL 22—92 for­galmi rendszámú személygép­kocsijával nekiütközött az előtte szabályosan kivilágítva haladó Gróf János helyi lakos lovasfogatának. A baleset kö­vetkeztében súlyosan megsé­rült a fogat mellett ballagó Pásztor Bálint helyi lakos és könnyebb sérüléseket szenve­dett Kaszai István, a gépkocsi utasa.

Next

/
Thumbnails
Contents