Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A A^VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK JÚLIUS: A CSÚCS ízletes, szép kenyér—új lisztből Hat mázsával többet leért a főtéri szakbolt DUNAKESZI, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT REFLEKTORFÉNYBEN Szünidei filmmatiné minden csütörtökön Az elmúlt hetekben bemu­tattuk a váci Kossuth Mező- gazdasági Termelőszövetkezet aratóit, jártunk/a Lenin úti hatalmas magtárban, és is­mertettük, hogy a Szilassy ut­cai malomban miként fogad­ják az idei termést, milyen liszt készül a környéken ter­mett búzából? Végül illő, hogy tudósítsunk azokról is, akik az új termés­ből őrölt liszttel dolgoznak, s asztalunkra juttatják a mo­A csekei dombok között Légkondicionált solygós cipókat, a ropogós péksüteményeket. DEÁKVÁRI FASOR. A Pest megyei Tanács I. számú (vá­ci) Sütőipari Vállalatának 110- es üzeme, röviden a váci ke­nyérgyár. Valaha sok bosszankodást jelentett e név a vállalat- vezetés és az itten dolgo­zók számára, de ma már az átépített kemencék se­gítői a fehér kötényes, fe­vezetőfülkében hér sapkás szakemberek­nek. Érkeznek az ismert, vilá­goskék színű, zárt tehergépko­csik. Nagy mennyiségű áru ke­rül a belsejükbe, hogy csak- harpar az üzletekbe, az eláru­sítóhelyekre kerüljön. Három brigád dolgozik a váci kenyérgyárban, váltott, éjszakai, délelőtti és délutáni műszakban. Tagjai megállás nélkül serénykednek, hogy ele­get tegyenek a sokasodó ren­delésnek. — A hét utolsó napján száz­hatvan mázsa kenyeret készí­tettünk — mondja Szabados János. — Milyen az új lisztből ké­szült kenyér? — Kezdetben volt egy kis gondunk vele, de most már jó minőségű árut tudóik elő­állítani. A Népszavától - a Figyelőig A Népszava közölte Légrády Eszter Zsellérunokából — or­vos című interjúját Gyurko- vics István szigorló orvossal, a váci gimnázium egykori kitűnő tanulójával. Az Északmagyarország cí­mű miskolci megyei napilap tudósítást közölt a Sárospata­kon diákoskodott Nagy B. Ist­ván festőművész sikeres vá­ci kiállításáról. A Hétfői Hírek elismeréssel írt a Váci Vak Bottyán Mú­zeum kezdeményezéséről, a hét végi, szabadban rendezett, színvonalas zenei estékről. A Nógrád nevű, Salgótar­jánban megjelenő napilap­ban olvastuk Szamkó László nagy cikkét Vácott — a szom­szédból címmel, amelyben részletesen ismerteti „Nyugat- Nógrád kapuja” történetét és rohamos fejlődését. A Szövetkezet című heti­lap méltatta a SZÖVTERV megalakulásának 20. évfordu­lóját, és képes beszámolót jelentetett meg a Barta György által tervezett váci Naszály Áruházról. A Figyelő első oldalon kö­zölt rajzzal és grafikonnal illusztrált cikket. Kanyargó fejlődés a Dunakanyarban címmel, amely szerint az or­szág idegenforgalmi térké­pén, évi 4,5—4,8 millió láto­gatójával, ez a terület az első helyen áll. Két héttel ezelőtt jelent meg a Népszabadságban Bá­nyai Gábor féloldalas riport­ja, Ahogy Dunakeszin csinál­ják címmel. A párt központi lapjának munkatársa meglá­togatta az 1970-ben nagyköz­ségi rangot kapott, Budapest- közeli települést. Galántai Ambrus igazgató­helyette« ismertetője alapján részletes tájékoztatót adott a váci járás második ipari köz­pontjának kulturális életéről, s főképpen a József Attila Művelődési Központ munká­járól. Felidézte a vitákat, szó­csatákat, s az eredményt, amelynek nyomán megszüle­tett a közös fenntartású mű­velődési központ terve: e terv egyesíti nemcsak a tanács és a Vasutasok Szakszervezete, hanem a helybeli üzemek tö­rekvéseit és erőfeszítéseit is. Tizennégy nap múlt el a cikk megjelenése óta, de a vi­ta még gyűrűzik a nagyköz­ségben. A művelődési központ valóban reflektorfénybe ke­rült. S közben elkészült az augusztus havi műsorterv, melyben a filmek uralják a programot: tíz nagy filmalko­tás a felnőtteknek, szünidei filmmatiné minden csütörtö­kön, a diákoknak, szerdán, szombaton és vasárnap ötórai tánc. Nyáron is nyitva tart a 17 ezer kötetes könyvtár. (P.) Fokozott ellenőrzés A kereskedelmi társadalmi ellenőrzés Vác városi és váci járási csoportja a főszezon idején fokozza az ellenőrzést a kereskedelmi és vendéglá­tóipari egységekben, félhó­napos terv alapján, Still Ró­bert területi csoportvezető irányításával. r * Ápolónőképző tanfolyam Augusztus 12-től december 12-ig, négyhónapos önkéntes ápolónőképző tanfolyamot rendeznek Vácott. Az üzemor­vosok és az üzemi egészség- ügyi dolgozók segítik a tobor­zást, hogy a tanfolyamra mi­nél többen jelentkezzenek. UTOLJÁRA KÉRI-PUSZTÁN (-pr-) A belkereskedelem kiváló dolgozója Lassan befejezéséhez köze­ledik országszerte az aratás. Az Alagi Állami Gazdaság váci kerületében kedden in­dultak utoljára a kombáj­nok: estére az utolsó szem búza is a magtárba került. Egy héttel a betakarítás befejezése előtt érkezett meg az új, NSZK gyártmányú CLAAS-típusú kombájn, me­lyet Burszán Lajos, a gaz­daság hosszú évek óta leg­eredményesebb kombájnosa vett át. Munka kqzhen, a csekei dombok között bukdácsolva, a vezetőfülkében beszélget­tünk. — Elégedett az új géppel? — Még kissé szokatlan az irányítása. A sebességváltás teljesen automatikus. Nagy előnye, hogy zárt vezetőfül­kéje van, amely légkondicio­A hűvös és pormentes fül­kéből Burszán Lajos irányít. MÁRCIUS 15. TÉR 5. A fő­téri szaküzlet előtt megszo­kott kép a türelmes sorbán- állók látványa. Boldog, aki be jutott a boltba, és még bol dogabb, aki hozza kifelé az ajtón a barnára sült, illatos kétkilós kenyeret. Ezen a napon hat mázsá­val többet rendelt a bolt­vezető a szokásos átlag­nál, s úgy látjuk, megérzése ala pos volt, mert a sor csak nemi akar elfogyni. Kérdőleg nézünk deákvári ismerősünkre. — Ne nevessenek ki. Nagy kenyérbarátok vagyunk, s az ízletes áru megéri a kis fárad­ságot, hogy bejövök érte, ide, a város szívébe. A sütőipari vállalat köz­pontjában nem titkolják a for­galom számadatait. Valamennyi havi előirány­zatukat túlteljesítették, félévi forgalmuk majdnem hárommillióval megha­ladja a tervezettet. A júliusi tervszám, 8,9, a csú­csot jelenti. Azt, hogy az új lisztből készült kenyér és pék­sütemény a vásárlóigény fo­kozódásának is a megnyilvá­nulása. P. R. Hiába hívták, nyugdíjig marad Annak, aki Visegrádot vo­nattal közelíti meg, Nagyma­ros—Visegrád állomáson kell leszállnia. Még nem látja a Duna másik oldalán Mátyás király várának romjait, de a világhírű uralkodó nevével már az állomás mellett talál­kozik, egy vendéglő cégérén: a vendéglő előtt mindenkép­pen el kell haladnia. Családi hangulat A kerthelyiségben csíkos, kockás, színes abroszokkal terített asztalok állnak az ár­nyas fák alatt, és ízes, ma­gyaros ételek illata száll a le­vegőben. Középen még ott a tánchely kerek cementje, de a régi, kedvelt sramlizenekar tagjai már nem térnek visz- sza: három percre van a Ma­ros vendéglő, ott játszik egy zenekar, és azt mondják, ilyen közel egymáshoz nem boldo­gulhat két zenés hely Nagy­maroson. Csend van itt, családi han­gulat fonja be a kerthelyisé­get, s még a vonatot is elsza­lasztják a visegrádi kirándu­lást kipihenő turisták egy jó adag túróscsusza kedvéért. Halálra ítéltek e régi ked­ves helyet, noha naponta több mint nyolcszázan látogatják: az új építendő vízierőmű itt széles utat követel, és az út miatt le kell majd bontani a vendéglő épületét. — A község azért nem ma­radhat szórakozóhely nélkül — mondja Kovács János üz­letvezető —, hiszen úgy hal­lottam, hogy annyi építőmun­kás jön ide, mint Nagymaros jelenlegi lakossága, az pedig már jóval fúl van az ötezren. Feltétlen szükséges szállodá­val együtt, új vendéglőt épí­teni. Elgondolkozik, majd így folytatja: — Megszoktam ezeket a fa­lakat, megszerettem őket. In­nét szeretnék nyugdíjba men­ni. Sok szép emlék fűz ide, talán meg is siratom, ha le­bontják, de ez így van jól. Az A nagy teljesítményű CLAAS-kombájn. Rózsavölgyi felvételei nált. És ami a legfontosabb: teljesítménye 175 lóerő. — Mennyi termést vág le naponta? — Kilencszázötven, ezer má­zsát. A teljesítmény a széle­sebb vágófelülettel és a na­gyobb sebességgel magyaráz­ható. Az is nagy előnye a gépnek, hogy a szalma nem szorulhat be a dobba, mert nincs beépített elő- és után- verő. — Mennyibe került a gaz­daságnak ez a kombájn? — Egymillió-kétszázezer fo­rintba. — Milyen érzés az aratás végére érni? — Még nem fejeztük be! Igaz, itt, a váci kerületben már végeztünk a búza vágásá­val, de holnaptól Alagon dol­gozunk, aztán megyünk Kéri- pusztára, az utolsó területre. Tudja, ha új kenyérbe hara­pok, mindig eszembe jut, én is dolgoztam, verejtékeztem érte. (furucz) Orgonahangverseny Foton Finn zeneszerző művével Rendszeresen felkérik szereplésre — Fotra mindig szívesen jö­vünk — mondta a hangver­seny után a kórus vezetője, Csányi László. — Emlékezete­sek számunkra fóti koncert­jeink. Különösen kedves em­lékként őrizzük a kisalagi fel­lépést, melyet legforróbb han­gulatú hazai koncertjeink kö­zé sorolhattunk be. Egyébként a mostani orgonahangverse­nyen mutattuk be a nagykö­zönség előtt egy új, kedves számunkat, Kodály Karácso­nyi pásztortánc című művét. A fuvolaszólammal kombinált kórusmű előadása igen jól si­került. Vácott nem lehetne? Galambos Ferenc tanár, akinek írásai gyakran ol­vashatók lapunkban, Haj­dúszoboszlón üdül. Helyi szenzációként említi meg szerkesztőségünknek kül­dött levelében az ottani Fürdő Mozit: 12 forintos jegy ellenében, a medencé­ben lubickolva nézte vé­gig este fél kilenctől A tü­zes íjász című olasz—fran­cia—spanyol filmet. Beszámolója végén meg­kérdezi: Vácott nem lehet­ne kitalálni valami ahhoz hasonlót? A közelmúltban nagy siker­rel zajlott le Fóton az idei nyár első orgonahangverse­nye: telt ház előtt került sor a lengyel Jan Grubich műsorá­ra, melyet a közönség igen nagy tetszéssel fogadott. A si­ker méltó részese volt a Ma­gyar Rádió és Televízió Gyer­mekkórusa, mely idén is igen színvonalas teljesítménnyel örvendeztette meg a hallgató­kat. Az ötödik évében lévő fóti orgonahangverseny-sorozat kö­vetkező koncertjére augusztus 4-én, vasárnap délután fél ötkor kerül sor, a műemlék­templomban: Zászkaliczky Ta­más orgonaművész műsorát hallgathatják meg a vendégek. Zászkaliczky Tamás, a Fóton élő, nagy tehetségű fiatal mű­vész 1969-ben végzett a Zene- akadémián. Még abban az év­ben sor került első fóti kon­certjére, amelyen a templom zsúfolásig megtelt. Zászka­liczky Tamás, aki a főiskolán Gergely Ferenc tanítványa volt, már első fóti hangverse­nyén jelentős sikert aratott. Azóta is rendszeresen felkérik szereplésre, s koncertjei él­ményszámba mennek. A múlt nyáron a legemlékezetesebb műsort ő adta. Idei programjának érdekes­sége, hogy egy finn zene­szerző, Parviainen Toccata és fúga című alkotását is bemu­tatja: a közelmúltban egy évig Finnországban vendégszere­peit, s ott ismerkedett meg a Helsinkiben élő, fiatal finn ze­neszerző művével, majd ma­gával a szerzővel is. Parviainen szintén gyakorló orgonamű­vész, aki elsősorban orgona­műveket ír. Zászkaliczky Ta­más nagyon megszerette a most műsorára tűzött művet, amelyet finnországi tartózko­dása idején Helsinkiben, a dómban is bemutatott. Augusz­tus 4-én, koncertjének záró­számaként a Parviainen-mű hangzik fel Fóton. A hangversenyen az Állami Operaház kiváló művésznője, Szirmay Márta működik közre. (— k — e) öregek helyére fiatalok lép­nek, ahogyan nekem is át kell majd adnom a helyemet. Húsz éve Kovács János üzletvezető 54 éves, regi szaKernoer. V en­aegiüscsaiád tagja, szülei ha- zauan is enne«, a szaarnának széreuetet erezte, rdesapjamar 1922-ben az itaipuit mögött állt, és 1928-ban a szőve me­ze t egyik vendéglőjének üz­letvezetője. Kovács János húsz eve ugyanebben a ven­déglőben dolgozik, hatszoros Kivaló dolgozo, a múlt esz­tendőben megkapta A belke­reskedelem kiváló dolgozója kitüntetést. Felesége, lánya, veje ugyanebben a szakmá­ban dolgozik, talán kétéves unokáját is valamelyik ven- déglőoen tudja majd elkép­zelni. Népszerű, megelégedett ember lehet. — Akkor vagyok megelé­gedett — mondja, mintha ol­vasna gondolataimban —, ha a venaeg úgy távozik innét, hogy ide meg visszajövök, mert jól éreztem magamat. Vendégeink 30—35 százaléka kiránauló, a többi községben, de majdnem mindegyik visz- szajáró törzsvendég. Látom, nézi a kitüntetéseket. Ez is egyfajta kitüntetés — veszi elő a panaszkönyvet. Betűzöm a bejegyzéseket. Mind dicséret. Tavaly össze­sen két „panasz” hangzott el: nem szolgálták ki a méltat­lankodókat, mert kapatosak voltak. Hajnaltól estig — Harangozó Károlyné és Kurcbaher Mihályné, velem együtt, húsz éve dolgozik ugyanezen a helyen. Szakács­nők. Kiváló dolgozók. Húsz esztendő pedig szép idő egy helyen, a vendéglátóiparban. Már nekem is felajánlották Vácott egy új üzemegység ve­zetését, de inkább itt mara­dok nyugdíjig. — Hogyan oldották meg a negyvennégy órás munkahét bevezetését? — Megoldottuk — mosolyog jólesően. — Két fiatalt vet­tünk fel nyárra. Az egyik a váci Géza király téri gimná­zium, a másik a Vendéglátó­ipari Technikum tanulója, Persze, én hajnaltól estig tar­tom a frontot. Sok a másfaj­ta gond, a zöldségellátás nem megfelelő, a rengeteg admi­nisztráció pedig leköti az idő­met, nem igen sétálhatok az asztalok között, hogy vendé­geink lássák, itt a gazda is. Mészáros Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents