Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

4 A PEST MEGYEI IHR! AP RTY-MFIXGKl ETE TV-FIGYELO Televízió Szeptember végén Szendrey Júliának, a magyar történelem e sokat vitatott nő­alakjának életét kíséri végig Má- tis Lívia és Mészáros Márta for­gatókönyve — Petőfi elvesztésétől Júlia közelgő haláláig. Azt az ér­zékeny, nem mindennapi adottsá­gokkal rendelkező fiatalasszonyt rajzolja meg, akinek alapvető él­ménye a fiatal forradalom, és benne a nagy költővel élt szere­lem volt és maradt. Júlia egyre eredménytelenebből próbálja meg­valósítani a puszta asszonyi létnél többet nyújtó, alkotó élet eszmé­nyét, egy olyan korban, amely­nek ezekre az eszményekre már nincs szüksége. Ez a magánélet­ben is megoldhatatlan konfliktu­sokba sodorja azt, aki nem tud kiegyezni egy megváltozott kor­ral, a kisstílű, gyakorlatias kon­szolidációval. Dramaturg: Deine Gábor. Rendező: Mészáros Márta. (A képen: Jelenet a filmből.) Adás: vasárnap, 20.00. Rádió Munkásélet a Duna mentén 1972-ben hallhattuk a rádió­ban Pölöskei Ferenc és Ta­kács Ferenc Grófi földek urai és vándorai című dokumen­tumműsorát. Az egykori ura­dalmi cselédek, summások, gazdatisztek és grófok életé­nek, sorsuk alakulásának be­mutatását ugyancsak ők foly­tatták a tavaly elhangzott Du­nántúli történetek című szo­ciográfiai sorozattal. A Kos­suth rádió e heti programjában ismét új műsor alatt szerepei a szerzőpár neve. A korábbi két alkalommal a magyar ag­rárvilág múltját és jelenét próbálták feltárni és egybevet­ni, most kilenc folytatásban egy másik társadalmi közeg, az tpari munkásság háború előtti, felszabadulás utáni és mai életkörülményeivel Ismer­tet meg a műsor. A dokumen­tumjáték legfontosabb építő­kövének a szociográfiai kuta­tások klasszikus formáját, a?, élő visszaemlékezést tekintet­tek. Idős munkások szólalnak meg a műsorban, mondják el a dunaalmási munkáskolóniá­hoz, az almásfüzítői és a ko­máromi lengyárhoz, a komá­romi vasútállomáshoz, az egy­kori Vacuum Oll Companyhoz fűződő emlékeiket, mesélnek az ipari létesítmények maivá alakulásának sokszor ellent­mondásoktól sem mentes fo­lyamatáról, vallanak megál­modott és beteljesült vágyaik­ról. Adás: szombat, K., 15.05. Az egyil és a másik szemünk. Tulajdonképpen meg kellene dicsérni a tévét. Aki e hasábo­kon rendszeresen olvassa e jegyzeteket, észrevehette, az utóbbi hónapokban többször kifogásoltuk, hogy a televízió elhanyagolta a mai magyar irodalmat és az irodalmi életet. Amíg más műfajok művelői­nek — a képzőművészeknek, zenészeknek például — sok­szor jutott heiy a képernyőn, az írók velük szemben olyan ritkán jutottak ezen a fórumon szóhoz, hogy ezt közömbössé­gen Ju'vül valójában semmivel sem lehet magyarázni. Mostanában viszont mintha változna a helyzet. Sorozat in­dult például a fiatal költők bemutatására, és más egyéb jel is igazolja a tévé változ­tatni akaró jó törekvéseit. Ilyen jel volt — pontosabban lehetett volna —, kedden este Gyurkovics Tibor Fekete va­sárnap című egyfelvonásosá- nak előadása is. Csakhogy ez az egyfelvoná- sos nem sikerült. A műsor és a képernyő groteszket ígért, a végén azonban csak együgyű- ség lett belőle. Hiába hát az öröm, hiába nevet az egyik szemünk, hogy a televízióban is lendül végre valami a mai magyar irodalom ügyében, ha az egyik választott mű, fon­tos állomása áz akciónak, rosz- szul, gyengécskére sikerül. Kö­zönségriasztó egyfelvonásos lett a produkcióból, nem — mint Jcellett volna — közönség­vonzó. Ha valaki most meg­kérdezné, miért kell a mai iro­dalom ürügyén ilyen műve­kért ágálni, nem tudnék mást válaszolni, minthogy nem ilyen a mai irodalom, sőt nem ilyen az írónak sok más, jól is­mert munkája sem. Elismerjük, nem lehet min- I den tévéjáték remekmű. De ami ilyen félresikerült, még- | MAGVAK REMEKÍRÓK Korábban három vaskos gyűjte­ményes kötetben, újabban a Ma­gyar Remekírók sorozatában ke­rülhetett olvasóink kezébe Kaffka Margit Írói munkássága. A na­pokban a televízió vállalkozik író­nőnk portréjának felrajzolására: a magyar századforduló után Jelen­tős alkotóvá érlelődő szellem té­máit, asszonyi és emberi lázadá­sának Irányát, közeledését a Nyu­gathoz. Szó esik majd Ady és az írónő levelezéséről is. Az augusztusban készülő Kaffka Margít-portréfilmet Borús Rózsa szerkeszti. BENJAMIN LÁSZLÓ Azonos műfaj, élő, mai portré- modoll: Benjámin'László. A köl­tő életútját, munkásságát bemuta­tó alkotás Is e hónapban áll a ka­merák elé. A 30-as években raj­tolt munkásköltö kiteljesedését kí­vánja ábrázolni a film, szólva Benjámin emberi tartásáról, fej­lődésének töretlenségéröd. A szo­cialista nemzeti költészet egyik példás alakjának útja jó alkalmat ad Bihari Sándor szerkesztőnek. Oláh Gábor rendezőnek (s magá­sem kellene bemutatni. Ráadá­sul éppen ilyen időszakban, amikor — sokféle ok, minde­nekelőtt a korábbi elhanya­goltság miatt — mindenki na­gyon érzékeny a mai irodalom dolgaiban. Az ismeretlen csata, ismerjük, hogyne ismernénk az ameri­kaiak nagy csendes-óceáni há­borúját Japán ellen. Olvastuk a Meztelenek és holtakat, a Jacarandra fát, a Híd a Kwai folyant, a háborúnak e szaka­száról írt legfontosabb regé­nyeket. Ismereteink azonban mégsem annyira pontosak és elevenek erről, mint az euró­pai háborúról. Az ok nem szo­rul magyarázatra: a Csendes­óceán messze van. Ezért tűnt szinte teljesen újnak a Nagy csaták új filmje erről a messzi háborúról. Csu­pa ismeretlen tény, csupa is­meretlen hiradórészlet: szá­munkra megannyi új adat a második világháborúnak erről a hosszan tartó, keserves és kegyetlen szakaszáról. Szerda este csak az e tárgy­körről készített film első ré­szét láttuk. Igen nagy érdek­lődéssel várjuk a második részt. Táborban. A folyton alakuló — változó — méghozzá jó irányban változó — Ki mit tud? klub szerdán este ifjúsági építőtáborba látogatott. S jól tette, hogy odalátogatott. Ko­rábban még a legsikerültebb adások környezete is mester­kéltnek, csináltnak hatott. Most végre olyasmit láttunk ebben a műsorban is, ami tényleg az életet tükrözte. A korábbi csináltság után az adás valóságszaga nagyon frissnek hatott. Valahogyan így kell — kel­lene — csinálni ezt máskor is. / ö. L. nak Benjámin Lászlónak Is), hogy szóljon a lírai realizmus egyik sa­játos értelmezéséről, s a költő sor­sáról, hivatásáról, helyéről társa­dalmunkban. KAMARABALETT Maurice Béjart neve „fogalom”. A balettművészet megújulásának e vezéralakja 1967-ben meghívta egyik kitűnő fiatal táncosunkat, Markó Ivánt „A XX. század ba­lettje” nevű együttesébe. Az utób­bi években a magyar balettmű­vész Béjart társulatának egyik ve­zető táncosa lett. Most a készülő Kamarabalett című tévéprodukció­ban Is főszerepet kap: három Béjart-koreográfiát táncol. We­bern Op. 5. című művére duettet ad elő Metzger Mártával: Sztra­vinszkij Tűzmadár című alkotásá­nak szólószerepe, valamint egy petrarcal ihletésű. Luciano Berio komponálta (Firenzében a minap bemutatott) új Béjart-balett, vé­gül egy klasszikus, Csajkovszkij Hattyúk tava című művének duettje a további program. Há- mos Vera szerkeszti, Horváth Adám rendezi majd t műsort a rv-es stúdióban. Televízió Az éhes hajó A hajó, amely Gál László tv-;á- tékának középpontjában áll, te.'e van férfiakkal, akiknek figyelme egyetlen nőre irányul. Az össze­zárt férfitársaság tagjai mindent megtesznek, hogy megkaparintsák maguknak — s eközben kitárul­koznak és összevesznek, emberi jellemek, sorsok, törekvések tűn­nek elő . .. Főszereplők: Tábori Nóra, Szilágyi Tibor, Horváth Sán­dor, Buss Gyula, Dózsa László, Agárdy Gábor, Lencz György, Sinkó László, Alimási Éya. Ren­dező: Horváth Tibor. Adás: kedd, augusztus 13., 20.00. „PARÁDÉS” MULATSÁG ,.Az én csatornám” szerzője—fő­szereplője: Komiás János rövide­sen másféle önálló műsorát ,,fény- képezteti” a Mikroszkóp Színpa­don. A Radványi Ervin szerkesz­tette, Deák Ferenc rendezésében készülő műsorban Psota Irén, Pé­csi Ildikó, Major Tamás, Kállai Ferenc és Sinkovits Imre Ígér (a parádés szereposztás mellé) „pa­rádés” mulatságot. Rádió A magyar népköltészet hete Megrendezésének Immár Je­lentős hagyományai varrnak a rádióban, öt esztendeje, 1969- ben szerepelt első ízben fő­címként több műsor élén, az alkotmányunk ünnepét meg­előző napokban. A népkölté­szet — tanú rá a hallgató — egész évben jelen van az iro­dalmi osztály programjában: a népiköltészet hete azonban arra Is alkalmat nyújt, hogy egyidejűleg több oldalról, többféle műfajban mutatkoz­zék be múltunknak ez a gaz­dag kincsesháza. Zalán Péter összeállítása a dokumentumértékú s megany- nyl népköltészeti elemet is tartalmazó XVni—XIX. szá­zadi falujegyzőkönyvekből (egyszerűbb nevükön: falu- könyvekből) meríti témáját. Ezekben örökítették meg a falvak ügyes-bajos dolgait, lapjaikról a paraszti élet gond­jai, hétköznapjai tárulnak elénk. Az újabbkori, a XX. századi szegénysorssal ismer­tet meg bennünket Fogarassy Miklós, a népi önéletírásokat tartalmazó Emlékül hagyom ... című Gondolat-kiadvány kap­csán. Olyan krónika ez is, amelyből Imreh Istvánnak, A rendtartó székely falu szerző­jének szavaival szólva, egység­gé forrottan lép elénk a pa­raszti élet alapsejtje, ősi intézy ménye, a falu. Adás: szerda, K„ 15.43. RTV-MOZAIK TiEiUEjViliZiliO melléklete Tárgyilagosan és felelősséggel a televízióról A mióta a tévé megjelent, úgyszólván állandó té­mává vált a magyar né­ző számára, de valószínűleg vi­lágszerte is. A kezdeti idők rá- csodálkozása után a készülék 1974. augusztus 12—18. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Mit üzen a rádió? 8.50: A Magyar Rádió és Televízió ének­karának operafelvételeiből. 9.L1: A magyar népköltészet hete. 9.30: A hét zeneműve. 10.05: Érdekes szi­getek. Dr. Balogh János útijegy­zetei. 3. rész. 10.27: Telemann: a- moll szvit. 10.53: Híres történetek — nagy egyéniségek. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Cigánydalok, csárdások. 14.05: Édes anyanyel­vűnk (ism.). 14.10: Szaliman—Vla- gyimirov: A diiyeperi hősök átke­léséről — kantáta. 14.16: Rossínl- müvek. 14.40: Kikötőben. 15.10: Várbarátok bajvívása (ism.). 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Aranypart helyett — zátony. 16.25: Kathy Horváth Lajos népi zene­kara játszik, László Annié és Mik- lóssy Dezső énekel. 17.05: Külpo­litikai figyelő. 17.20: A hét rádió- hallgatója. 18.00: Húszas stúdió. „Válogatottak.” 19.30: A Rádió Ka­la arészínházának humorfesztiválja. I. forduló — 2. rész. 20.46: Jan Kiepura énekel. 21.04: Pódiumon — Ted Heath és zenekara. 22-20: András Béla féld.: Maros menti népdalok női hangra és kamara- együttesre. 22.48: Peter Schreier dalestje a hamburgi rádió stúdió­jában, zongorán kísér: Rudolf Dunckel. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Nótacsokor. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. 12.03: Zenekari muzsika. Közben: 12.43: A falusi értelmiség­nek a falusi értelmiségről. 13.03: A zenekari muzsika folytatása. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: öt­órai tea. 18.05: Külpolitikai figye­lő (ism.). 18.20: Szimfonikus zene. 19.18: A rock mesterei. 20.10: Üj könyvek (ism.). 20.13: Jancsó Ad­rienne, Palcsó Sándor és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara népdalokat énekel. 21.07: Rádiószínház. 22.05: A hét zene­műve (ism.). 22.35: Záray Márta és Vámosi János felvételeiből. 23.15: A cigányprímás. Részletek Kálmán Imre—Harsányi Zsolt—Innocent Vin-cze Ernő operettjéből. 3. MŰSOR 18.05: Huszonöt perc beat. 18.30: Rádiószínház. 19.00: Mozart: Don Juan. Közben: 20.41: Láttuk, hal­lottuk — a színházban és a mozi­ban (ism.). 21.01: Az operaközvetí­tés folytatása. 22.32: Magyar zene­szerzők. POZSONYI TV 18.00: Kalózok. Francia tv-$oro- zat. 18.30: Dalok. 19.00 és 21.10: Híradó. 20.00: A mulatság vége. Tv- játék. KEDD KOSSUTH RADIO 8.20: Böbe Gáspár Ernői népi ze­nekara játszik, Világhy Erzsébet és Mozsár Imre nótákat énekel. 9.00: Harsan a kürtszó! 9.35: Beethoven: F-dúr „Tavaszi” szo­náta. 10.05: Iskolarádió* 10.25: Ze­nekari muzsika. 11.07: A magyar népköltészet hete. 11.22: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló. Intermezzo — két részben. 12.33: Melódiakok­tél. 13.48: Törvénykönyv. 14.03: Krinolin és Kiflikandúr. Tordon Ákos mesejátéka. 14.49: Éneklő If­júság. 15.10: Külföldről érkezett. .. 15.30: Az olasz ellenállás dalai. RADIOF1GYELO A FŐSZEREPBEN: PÉCSI SÁNDOR sorozat legutóbbi adásaként hallhattuk ismét Mándy Iván LEGENDA AZ ÁRUSOK TERÉRŐL című hangjátékát. Edzett rádióhallgató már megszokta az abszurd hely­zetekben típussá csupaszított hangjátékhősök vergődését, a 15—20 perces rövidhang játé­kok nehéz műfajában. Itt szinte versszerű feszültség követeltetik meg írótól, szí­nésztől, rendezőtől egyaránt. Nincs idő a legapróbb hibát sem helyrehozni, feledtetni. A legkisebb melléfogás és az egész produkció hitelét vesz­ti. Ha viszont minden a helyén van, a húsz perc megrendítő — és éppen az idő rövidsége miatt — rendkívül intenzív művészi élményt adhat. A „Legenda az árusok teréről”, ilyen tökéletesen sikerült rö- vidhangjáték. Mi a titka, mi­ben különbözik a többi, job­bára sikertelen kísérlettől, töprenghetünk a „minden a helyén volt” hatást megér­teni, megmagyarázni kíván­va.. A darab tartalma — a két ócskapiaci figura gyilkos­sággal végződött beszélgetése —, nem párját ritkítóan ere­deti. A rövidhangjátékok dia­lógusai gyakran végződnek felfokozott indulati cselek­véssel, gyilkossággal, öngyil­kossággal. Sokszor a darab nem más, mint az indulati cselekvés motivációinak, ér­zelmi hátterének rajza. így az utolsó percei: feszültsége — amikor az utalások már teljes képpé állnak össze, és a végkifejlet előre látható — rendkívül erős. Hány ha­sonló felépítésű rövidhang- játékot éreztünk mégis mes­terkéltnek? Mándy, egyéni tí­pusalkotásával teremti meg a szituáció hitelét, ö tudja, hogy egy tipikus figurát a rövid idő alatt setm lehet bün­tetlenül a róla szóló legko- pottabb közhelyekből össze­hordani, hanem lényeges ele­meit eredeti módon formálva kell megteremteni. Mennyire tipikus,- és mennyire egyéni mégis ez a nevesincs Bódes „az árusok teréről”. Pedig sok mindent nem tesz, amit egy Bódéstól elvárhatnánk; nem kiabál, nem hangoskodik. A konkurrencia pedig búvár- felszerelést ad el, s ezzel vá­lik irigylésre méltóvá. A gyil­kosság előtt pár perccel ne­vetnünk kell, annyira meg­lepő, újszerű az ötlet. A Bó- dés alakját Pécsi Sándor kel­tette életre. Jó, hogy ezzel a sorozattal a Rádió lehetővé te­szi szerepeinek újrahallga- tását. A meggyilkolt Milcsit Bilicsi Tivadar alakította. Csak egy ócskapiaci gyilkos­ság okát és történetét mondta el a darab, s az esemény mégis mindnyájunk személyes ügyévé vált. A hangjátékot Marton László rendezte. A NÉZŐPONT PÉNTEKI ADÁSA a külföldre irányuló képexportunk „minőségével” foglalkozott. A minőség szót a műsorban feltárt tények zárják idézőjelbe. Az AR- TEX kínálata ugyanis nagy­részt szériában készült giccs, s attól minősége mitsem vál­tozik, hogy a kereskedelmi igazgató szerint a giccs fo­galma túlhaladott, s ezután dekorációs kereskedelmi áru­nak kellene hívni. Az AR- TEX vezetői után Mészáros Tamás szerkesztőn porter So­mogyi József szobrászművész- szel, az Országgyűlés Kultu­rális Bizottságának tagjával beszélgetett, aki elmondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a giccsforgalmazás mellett kí­vánja az ARTEX a művészi értékű képek külföldi kiállí­tását, értékesítését lebonyolí­tani. A kultúrának fontosabb­nak kell lennie, mint az üzleti manipulációknak — fejteget­ték a műsor készítői. A nyilat­(Folytatás a 2. oldalon.) egyre rohamosabb elterjedésé­vel szélesedett a tévét megvi- tatók tábora és növekedett a bírálókészségük, igényességük is. Ez éppolyan örvendetes, mint a készülékek, tehát a né­zők számának gyarapodása, hi­szen a tévé hatásához, közmű­velődési szerepéhez aligha csu­pán az tartozik, amit közvet­lenül nyújt. Legalább annyira az is, amit kivált, az érdeklő­dés, amit felébreszt, az igé­nyek, amiket felkelt, az érté­kelési, megítélési magatartás, amit a nézőben kialakít. Még akkor is, ha ez nem mindjárt és minden esetben tényleges igényesség. S ma valahol itt tartunk, hogy amit láttunk, otthon, a munkahelyen, társa­ságban témává válik, megra­gadjuk az alkalmat, hogy érté­keljük, nemegyszer bíráljuk. Ügy tetszik, mint tévénézők felserdültünk. S aki felserdült, annak ideje a szubjektív meg­ítélés szintjén túllépni, tárgyi­lagos, tudományosan is meg­alapozott nézőpontot alakítani ki, tájékozódni, ha úgy tetszik nem iskolás értelemben tanul­ni. Ezt a tudatosodást szolgálja, széles körű tájékozódást nyújt­va tömören, tárgyilagosan Sán­dor Györgynek a Gondolat ki­adónál megjelent A televízió és a közönség című könyve. A szerző a Magyar Rádió és Te­levízió műsorigazgatójaként felelősséggel és a világszerte kiterjedt tömegkommunikációs kutatásokra alapozott igényes­séggel vizsgálja a tömegkom­munikációs eszközök funkcióit, hatásuk lehetőségeit és — a számok tükrében —' valóságát, kapcsolatukat a hagyományos művelődési ágakkal, hatásukat az életmódra. Felvázolja az audiovizuális közlésmód sajá­tosságait. Mindezek sokak ál­tal ismert, gyakran vitatott kérdéseket érintenek, olyano­kat, mint az, hogy vajon a te­(Folytatás a 3. oldalon.) A rádió állandó műsors7ámai KOSSUTH RADIO: I.ÍSi RáKOizI Induló 1.36: Hírek iauj*i»»je­lentés. 145: Szót térek! 5.00. Reggeli krónika 5.40: Musoraiánlatunk. 5.30: Hírek. Idő Járás jelenté*. 5.40: Falurádió 3.59: Pontos tdójelzéa. 6.00: Reggeli krónika II. 6.40: Reklám *.10: Hírek Idojárasielemea. 6.45: Szól kérek! 6.58: Reklám. 6.59: Pontos időjelzés 1.00: Reggeli krónika III. Utána: Körzeli Idójárásjcleniés. 1.40: Reklám ».33: Mü- sorajánlatunk. 3.59: Pontos Időjelzés 9.00: Hírek Idftiárasjelenté* ».051 Műsorismertetés. ».IS: Budapest és a vidék Kulturális programjából. 9.59: Tonlos Időjelzés. 10.00: Hírek. Iddiaiásidenies 11.59: Pnnlot idő­jelzés. 14.00: Harangszö. Utána: Déli krónika 14.59: Pontos Id4|elres. 15 00: Hírek. Idóiárásjelrniés. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.99» Pontos Időjelzés, 11.00: Hírek Időjárás Jelentés 15.59: Pontos időid- zés. 19.00: Esti krónika. 41.59: Ponlos időjelzés 42.00: Hírek Időjá- r ás jelentés. 44.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 0.25: Himnusz. 0.30: Vízjel- zószolgálat. PETŐFI RADIO: 4.25: Rákóczi-Induló 0.10: Hírek Időjaraslelemés. 5.00: Hírek. Időjárásjelentés 5.30: Hirek ldő|árá«jelemé* *.00: Hírek. Időjárásjelentés. S.IJ: Reklám. 6.40: Torna 6.30: Hírek. Időjárásjelen- tés. 9.45: Oj könyvek. 6.58: Hallgatóink figyelmébe! J.uO: Hírek Idő- Járásjelentés. j.30: Hírek. Utána: Körzeti időjárásjelen lés 1.50: Mú­zeumi híradó. J.59: Pontos Időjelzés 6.00: Hírek Idöjárásjelentés s.OOi Hírek. 9.59: Pontos Időjelzés. 10.00: Hírek. Idftjárásleienlés 12.00: Hí­rek. 13.00: Hírek, [(tójárásjelentés 13.45: Időjárás- és vlzállásjelenlés. 14.30: Hirek. 15.30: Hírek. ,9.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés 17.301 Hírek. 19.00: Hirek. Idöjárásjelentés 19 41: Jó estét, gyerekekl 19.591 Pontos időjelzés. 40.00: Éjül krónika II kiadás 43.00: Hírek Időjárás- Jelemé* 41.00: Hirek. Időjárásjelenlés. J. MOSOK: 18 00: Hírek. Idftlárásjelentés. 23.00: Hírek. Időjárás­(elemes. Szombat-vasárnap: 16.00: Hirek. Idöjárásjelentés,

Next

/
Thumbnails
Contents