Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

1974. JŰLITJS 9., KEDD V­ÍJj Éyógy-idegenforgalmi iroda Á gyógy-idegenforgalom se­gítésére iroda nyílt Buda­pesten a Martinelli-téren, ahol a gyógyvizeink mellett mű­ködő szállodák szobáit lehet megrendelni. Az új irodahe­lyiség megnyitásának alkal­mából Panel Jánosné, a Da­nubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat vezérigazgató­ja, sajtótájékoztatón elmon­dotta: a gyógyturizmus to­vábbfejlesztésére az idén és a következő években új szál­lodák épülnek az országban, többek között Hévízen és a Margitszigeten. Az iroda ezek­ben az új szállodákban biz­tosít elhelyezést. tMim A végrehajtó bizottság az ellátásról Megoldható helyben is Arról nevezetes Szentlörinc- káta, hogy a fóliás kertészke­dés legkorábban Itt kezdődött a megyében és valóságos nép­szokássá vált. Jóformán egyet­len házikertből sem hiányzik a napfényt ezüstösen visszaverő 3—4, korai primőr epret, salá­tát, paprikát vagy egyéb kere­sett zöldfélét bőségesen adó műanyag sátor. A fóliás ker­tészkedés azonban nemcsak szép jövedelmet ad, fáradságos munkát is és emellett az érté­kesítés gondját. Helyben ugyanis nincs felvásárlás és ezért a termelők kénytelenek terményeiket Budapestre szál­lítani, az ottani piacon saját Hatásos növényvédő szerek Új vegyianyagok kerültek forgalomba f A mezőgazdaság idén az elmúlt évinél mintegy 25—30 százalékkal több növényvédő szert használ fel. A növényi kórokozók és a rovarkártevők pusztításának megelőzésére a MÉM növényvédelmi főosz­tálya új vegyianyagok forga­lomba hozatalát és felhaszná­lását engedélyezte. A gazda­ságok felhasználhatják az amerikai eredetű Eradicande gyomirtó-permetező szert a ku­koricások védelmére, ugyan­erre a célra szolgál a szin­tén a tengerentúlról szárma­zó Sután mintájú gyomirtó­permetező szer. A szőlőskertek, gyümölcsösök, valamint a cukorrépatáblák kártevői el­len használhatják fel a pe- remartoni gyártelepen készí­tett Cidialt, Svájcból impor­tálják az amerikai fehér szö­vőlepke ellen jó hatással ki­permetezhető Ekalux-anya- got. A Kinatlatot hazai ké­szítményék egészítik ki, ilyen például a Budapesti Vegyi­művekben előállított Buvinol vegyszer, amely főleg a kuko­ricaföldeken fokozza majd a termésátlagokat azzal, hogy kiirtja a különféle gyomokat. A BKV SZINTEM! VONAL ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ 18—40 év közötti, érettségizett nőket és férfiakat FORGALMI SZOLGÁLATTEVŐNEK továbbá az általános iskola nyolc osztályát elvégzett dolgozókat, jegyvizsgáló, térközőr, váltókezelő és pénztárkezelő munkakörbe, valamint karbantartó szak- és betanított munkásokat modern vasúti járművekre. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Dolgozóink és családtagjaik díjtalan utazási igazolványt kapnak a HÉV-re, autóbuszra, villamosra és a metróra. Jelentkezés és felvilágosítás munkanapokon 8-tól 15 óráig, a Békásmegyer állomáson, Varga Kálmánnénól. Telefon: 688—814. maguk árusítani. Érthető te­hát, ha a községi tanács leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén, amelynek napirendjén a községben is működő Nagy- káta és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet beszámolója szerepelt, a testület tagjai főként a felvá­sárlás megoldását sürgették. Tíz kilóval több Megjegyzendő, hogy az elő­ző vb-ülésen is a község keres­kedelmi ellátottságával foglal­koztak. Akkor az Egyesült Le­nin Tsz beszámolója kapcsán a tej-, Hús- és zöldségellátást vizsgálták meg. Különösebb kifogást nem hangoztattak. Di­csérték . a tsz mintaboltját, amelynek építéséhez a községi tanács tavaly 200 ezer forinttal járult hozzá. Szabó Sándor, a tsz elnökhelyettese a forga­lomnövekedésről beszélt. Idézni érdemes adat: 1972- ben a község minden egyes lakosára 33 kiló hentesáru ju­tott, 1973-ban pedig már tíz kilóval több. Ugyanezen a vb-ülésen Min­ké József, a Tápiószecső és Vi­déke Takarékszövetkezet szentlőrinckátai kirendeltségé­nek forgalmáról számolt be. Kimutatta, hogy a község la­kosainak kamatozó és gépko- csibetét-állománya, amely együttvéve 1973 végén négy­millió 763 ezer forint volt, ez év első negyedében már négy­millió 961 ezer forintra növe­kedett. Ezzel szemben a köl­csönigények nem jelentősek, főleg kevesen kérnek termelé­si kölcsönt. (Ami újabb jele, hogy a lőrinckátaiak általában nincsenek pénzszűkében.) A takarékszövetkezet for­galma új irodaház építését te­szi indokolttá, amit a végre­hajtó bizottság nemcsak sür­gősnek tart, hanem utasította Kókai Ferenc tanácselnököt, hogy az épület kivitelezéséhez nyújtson segítséget a takarék- szövetkezetnek. Megfelelő árakat Visszatérve azonban a leg­utóbbi vb-ülésre; a tej, a hús, a fűszer és általában az első­rendű szükségletek kielégíté­sére szolgáló élelmiszercikkek­ből az ellátás megfelelő a köz­ségben, amit a felszólaló vb- tagok is elismertek. Egyikük azonban, miután helyeselte az iparcikkbolt átszervezését, ki­fogásolta, hogy ennek ellené­re hiányos benne az áruellátás. A felvásárlás hiánya élénk vitát váltott ki. Ezt a tevé­kenységet az ÁFÉSZ tavaly nem folytatta, idén sem kezdte el. Az átvételi árak annak ide­jén alacsonyak voltak,' a ter­melők ezért nem adták el ter­ményeiket az ÁFÉSZ-nek. Több felszólaló is követelte, hogy a felvásárlással ismét foglalkozzon az ÁFÉSZ, de olyan árakat állapítson meg, amelyek mellett a termelők megtalálják számításukat. Kifogásolták a vb tagjai azt is, hogy nincs a községben ter­ménybolt, ahol a háztáji állat­tartáshoz szükséges táptakar­mányt beszerezhetnék. Holott nemcsak a fóliás kertészkedés­ben, de az állat-, főleg a ba­romfitenyésztésben is jelesked­nek a lőrinckátaiak és szá­mukra terhes a táptakarmány beszerzéséért Nagykátára vagy más megyébe, meg a főváros­ba utazgatni. A vb határozatot hozott, amelyben felhívta az ÁFÉSZ-t, hogy egy hónapon belül nyis­son terményboltot, a gyü­mölcs- és zöldségfelvásárlást pedig azonnal valósítsa meg. Italboltok étel nélkül Nem lenne azonban teljes a vb-ülésről szóló tudósítás anél­kül, ha az italboltokra vonat­kozó lényeges kifogás kima­radna belőle. Felhozták ugyanis, hogy a két italbolt kizárólag italt árusít, még egy pogácsa sem kapható bennük, pedig az egyikben főzési lehe­tőség is volna. Időnként ren­dezhetne halvacsorát, disznó­torost, még vacsorával egybe­kötött magyarnótaestet is, az igények megkövetelnék. Az ÁFÉSZ osztályvezetője közölte a vb-ülésen, hogy va­lamennyi felmerült kíván ságu kát továbbítja a szövetkezet vezetőségéhez. Szentlőrincká tán most kíváncsian várják, mit és főlég hogy mikor tesz valamit az ÁFÉSZ a vb-ülésen elhangzott panaszok orvoslásá­ra. ­Sz. E. ELEKTROMOS olaj- és lakkfesték, kalapácslakk, politúrfesték szórására. Megrendelhető: a VftSÉIt/ TATAI TELEPÉN Tata, Somogyi B. u. 19—23. Magánvásárlók beszerezhetik AZ 5. SZ. BOLTBAN Budapest Vili., üllői út 32. Százhúszmilliós rekonstrukció Korszerűsítik Dunabogdány kőbányáját így is túlteljesítették a tervet Valamivel több mint 266 ezer tonna az éves termelési terve a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság dunabogdá- nyi kőbányájának. Az év első felében 154 ezer tonna kő hagyta el a bányát, azaz a program 57,8 százaléka. Az éves értékesítési tervük több mint 12 millió forint, ebből hat hónap alatt 8 milliót értek el. Túlteljesítésük tehát igen jelentős, s különösen ilyen kö­rülmények között: megkezdő­dött a kőbánya valamennyi fontos üzemrészének korsze­rűsítése, rekonstrukciója. Pár­huzamosan folyik a termelés és az építés, a munkálatokat tehát össze kellett hangolni, hogy ne akadályozzák egy­mást. Kereken 120 millió forintot fordítanak felújításra. A többi között két nagy teljesítményű mélyfúrót vásárolnak, ame­lyekkel húsz-huszonöt méte­res robbantólyukak készítése is lehetővé válik. Ezekkel egy­szerre huszonöt-harmincezer tonnás úgynevezett jövesz- tést érnek el. Érzékeltetésül: a meglevő régi típusú fúrók teljesítménye ennek csupát a fele. A rakodás megkönnyítésé­re, gyorsítására kotrógépe­ket szereznek be, míg a szállítás korszerűsítését tizenhárom, most munká­ba álló dömper szolgálja. Végre megépülhet a kőbá­nya saját szállítóvonala. A kő­szállítmányok eddig keresz­tezték a 11-es főközlekedési utat, s ez lassította, balesetve­szélyessé tette a szállítást. Az új út építésével megszűnik a kereszteződés: készül már a híd, a felüljáró, amely a mű- út felett ível át: olyan uszálykikötőt létesítenek — szintén a rekonstrukció ke­retében — amely lehetőséget magas vízál­ad rakodásra láskor is. Megoldják a bánya vízel­látását és szennyvizének elvezetését. Fürdő és öltöző, valamint ebédlő és több munkáslakás épül, tehát a szociális léte­sítményeik korszerűsítésére szintén jelentős összeget fordí- „ tanak. Az elkészült üzemrészeket, illetve a megvásárolt beren­dezéseket folyamatosan adják át rendeltetésüknek. A re­konstrukcióval a tervek sze­rint 1975. szeptemberére lesz­nek teljesen készen. Várják: ugrásszerűen megnő majd a termelésük. Jelenleg háromféle követ indítanak útjára a bányá­ból. A termésköveket a Duna szabályozásához használ­ják, ez a legnagyobb mennyiség, s ennek termelése a fő fel­adatuk. Ütalapozáshoz hasz­nálják az úgynevezett for­gácskövet, míg a faragott kő­ből készül az utak szegélye. Ez utóbbi egyébként mennyi­ségileg a legkevesebb, ám ez a minőségi kő a leginkább munkaigényes. Gépi előállítá­sát még nem sikerült megol­dani, kézzel munkálják, fa­ragják a sziklatömböket. — Gyorsabb , festés! A szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatnál a gyártmányok festését a ko­rábbi 24 óráról három órá­ra csökkentették, Tixotrop jellegű műanyag festék és alapozó felhasználásával. A kézi szerelőm unkákat 40 pneumatikus és elektromos kisgép beállításával gyorsí­tották meg. zt hiszem, sok pesti ember van így ez­zel; amikor csak időm engedi, leruc­canok vidékre friss levegőt szippan­tani. Legnagyobb örömmel a főváros­tól nem messze elterülő pilisi faluba tartok, Kató nénihez. Itt minden nagyszerű: a táj, a levegő, a háziasszony főztje. Itt az írás is jobban megy. Ha végigsimíthatom tekintete­met a lankás hegyoldalon, máris hű társam a munkakedv, vagy ha úgy tetszik, az ihlet... Csak egy baj van, néha bizony ömlik a szó Kató néniből... Dehát annyit igazán megér­demel ez a kedves, nyughatatlan energiájú, ősz hajú fürge asszony, hogy türelmesen vé­gighallgassam, ha beszélhetnékje támadt... Amikor legutóbb egyhetes szabadságomat töltöttem ott, egy este szinte levegőt kapkod­va mesélte: . ■ — Nem tetszik nekem a szomszéd Gáspárék szürkecsíkos macskája. Hetek óta figyelem, mindenfelé látom mostanában a kertben, még a kocsiútra is kimerészkedik. Azt hi­szem, kölykezett és valahol elrejtette a kicsi­ket. Van neki esze, magáhozvaló ... Tudja, azok a szívtelen Gáspárék eddig valamennyi kicsinyét vízbe ölték. Azt hiszem, otthagyta őket. Mert van ám annak esze... Nem ismerem Gáspárékat, de az állatok iránti rokonszenvem révén máris ellenszen­vesek lettek. * — És most mi lesz? — kérdeztem. Egyrészt mert kezdett érdekelni a dolog, másrészt meg igyekeztem Kató néni kedvében járni a fi­nom vacsoráért. ;> — Hogy-hogy mi? Hát nem jött rá? Hol tartja az eszét? — lövellte rám kissé érthe­tetlenül tekintetét. — Maga itt ráérős ember. Ne írogasson reggelenként, hanem keresse meg a vackát. Holnap munka után én is ne­kilátok a keresésnek. Én máma is pirkadat­kor keltem, megetettem a jószágot, aztán be­mentem a szövetkezetbe. Ha egy kicsit jót akar nekem, akkor segít... Megvallom, nem rajongok túlságosan a nyávogú négylábúakért. És állatszeretetem sem közelíti meg a Kató néniét. Ahogy elgon­dolkoztam kérésén, eszembe jutott, láttam én tegnap is azt a szürkecsíkost a ház kö­rül, a kertben. Riadt mozgása, no meg szo­katlanul hosszú farka vonta fel rá a figyel­memet. Másnap reggel kivételesen nem írással kezdtem a napot, hanem macskakereséssel. Sétálgattam a ház körül, szaporán nézelőd­tem, tébláboltam ide-oda, majd megunva az egészet, bementem a házba. Alighogy neki­ültem az írógépnek, hallom: kaparásznak az ajtón. Óvatosan lenyomtam a kilincset, s kit látok? A szürkecsíkost. A meglepetéstől néz­tem egy nagyot. — Hát te meg mit akarsz? — kérdeztem halkan. — Talán megéheztél? Macskahűség Gyorsan nyávogott vagy hármat, de nem lépte át a küszöböt. Csóválta a farkát, s bá­mult rám ábrándosán szomorú szemgolyó­jával. Bárhogyan is csalogattam befelé, nem jött. Aztán megfordult és elindult a fás­kamra felé. Kíváncsian, izgatottan követtem. Az alacsony mennyezetű faépület, a szerszá- moskamra homályos sarkában volt a vacka. A kis „kandurbandi”, amint megpillantotta anyját, kibújt a rönkök mögül és nyaldosni kezdte. Majd a macskamama vette kezelésbe kölykét egy csöppet sem zavartatva jelenlé­temtől. Mintha csak büszkén hivalkodna: „lám, őt megmentettem a gyilkos Gáspárék- tól”. Mit tegyek? — töprengtem. Nem rajongok a macskáért, attól viszont, ahogyan Gáspá­rék bántak a kis állatokkal — a vízbefoj- tástól — egyenesen viszolygok. Itt valamit tenni kell. Igen ám, de mit? Óvatosan kézbevettem a cicát. Anyja tehe­tetlenül figyelt, majd amikor elindultam a házba, követett. A küszöbnél megtorpant. Szinte könyörögve mondtam: — Na, gyere beljebb ... Ne félj... Nem jött. Pedig az ajtókat nyitva hagytam. Hiába csalogattam a reggelire vágott kolbász- szeletekkel is. A kis kölyköt megitattam langyos fejecské­vel és néhány rongydarabból vackot készí­tettem neki. Este, a boldogságtól sugárzó Kató néni tejbegrízt főzött az új „vendég­nek”. A kandúrbandi remekül érezhette ma­gát, mert minduntalan lábunkhoz dörgölő- dött, ölbe kéredzkedett, és sűrűn nyivákolt cérnavékony, de éles hangon. Mintha anyja nem is hiányzott volna. Másnap Kató néni megint korán bement a szövetkezetbe. Mikor nyolc óra tájt kiléptem az ajtón, hirtelen megtorpantam. Egy megfoj­tott egér hevert a küszöbön és délután még két újabb volt a macskaanya igyekezetének, ösztönének a bizonyítéka. — Ez ő! — magyarázta öntudatosan Kató néni. — Látja, ő tudja, hogy maga meg én nem vagyunk Gáspárék ... A virgonc kölyök csupa vidámságot vará­zsolt a lakásba, és bár engem néha zavart a munkámban, természetesen osztoztam Kató néni örömében. A kis cica anyja nap, mint nap hordta az idegen ház küszöbére az egereket. De a házba sosem lépett be. Haza Gáspárékhoz ment. Pedig biztos érezte: igazi otthona nem Kató néni szomszédjánál van ... Egyébként a néphit azt tartja: csak a lo­pott magcskából lesz jó egerész. Kovái Iván

Next

/
Thumbnails
Contents