Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LÉD VÁROS Pl xviii. évfolyam, 152. szám 1974. jülius 2., kedd TUDÓS KÖNYVEK KÖZÖTT Rendezés után - kapunyitás Hasznos kapcsolatok Szombaton, Nyársapáton A lényeg mindkét helyen azonos A Kossuth Múzeum emeleti szobájának falait körös-körül magas polcok övezik, a polco­kon múltat idéző, vaskos his­torikus könyvek, távoli tájak, vidékek néprajzát őrző köte­tek sorakoznak. Egyikük- másikuk két-három emberöl­tővel ezelőtt került ki az egy­kori nyomdászmesterek mű­helyéből, évszázados, sárgult lapjaikkal napjaink múltat kutató emberének nélkülözhe­tetlen segítői, csakúgy, mint mai, nagy többségben levő társaik, a különböző történeti, régészeti, múzeológiai szak­könyvek. Gondozójuk a mú­zeumi könyvtár avatott isme­rője, Maczelka Tibor. Gondosan őrzött ritkaságok — Bár első látásra hihetet­lennek tűnik, mégis igaz, csaknem ötezer kötet kapott helyet ebben a szobában. Job­bára a múzeumi kutatómun­kát megkönnyítő szakkönyvek ezek, de akad közöttük nem egy irodalom- és művészettör­téneti kiadvány is. Az évek során számos olyan könyv is került a gyűjteménybe, ame­lyet itt nemigen forgatnak, fő­leg szépirodalmi kötetek, de akad olyan is, amelynek két példányát őrizzük. Ezeket most, gondos válogatás után, összegyűjtjük, és iskolai könyvtáraknak ajándékozzuk. Féltve őrzött ritkaság például Pictér Benedek XVIII. századból való imakönyve, amely „a szent vatsorának való élésnek napjaira” készült, a vele egykorú Római irodalom- történet, továbbá az Elmét vi­lágosító és szívet jobbító rö­vid históriák és a latin nyelvű Monumenta Hungarica, amely egyebek között Taurinus Stau- ró machia-ját, Dózsa háború­jának históriáját is tartal­mazza. Átfogó kimutatás — Igyekszünk minden hoz­zánk forduló érdeklődő kíván­ságának eleget tenni, hiszen a könyvtárat magánkutatók is használhatják. Elsősorban helytörténeti vonatkozású ki­adványokat keresnek, mi pe­dig, a megjelölt téma alapján, összeválogatjuk az érdeklődés­re számot tartó köteteket, va­lamint a folyóiratokat is, mi­vel a múzeum könyvgyűjte­ménye gazdag folyóiratanyag­gal egészül ki. Most olyan át­fogó kimutatás összeállításán dolgozunk, amely egyaránt tartalmazza az egyes témák­hoz szükséges könyvek, folyó­iratok címét, adatait, a sajtó- figyelő szolgálat, valamint az adattár révén összegyűjtött, hasznos tudnivalókat. Szükség is van rá, mert amint a mú­zeumi könyvtárosok napokban megtartott országos találkozó­ján kiderült, országszerte mintegy kétmillió kötet sora­kozik a múzeumi könyvtárak polcain, nagy részük felhasz­nálatlanul. A jövőben megál­lapítják a folyóiratok számát, összetételét, és arra ösztönzik a múzeumokat, hogy kutatási területüknek megfelelő szak­gyűjteményt állítsanak össze. Bővítjük kapcsolatainkat más múzeumokkal, valamint a közművelődési és iskolai könyvtárakkal is. A kapcsolatbővítés annál in­kább is dicséretes, mivel, mint Szilágyi Miklós igazgató el­mondta, a ceglédi múzeum 1948-as, a centenárium évé- beni megnyitása után kezdték gyarapítani a könyvek számát, és a gyarapításhoz, igaz, jó néhány évvel később, a járási könyvtár is nagy segítséget adott. Különösen értékesek például a tőle kapott oklevél­tárak és helytörténeti mo­nográfiák. Az országban egyedülálló — Könyvtárunk tudományos könyvtár — mondja az igaz­gató. — Elsődleges feladata, hogy a múzeumi kutatómun­kát segítse. Gyűjtőkörünkbe történeti, néprajzi és régészeti kiadványok tartoznak. Az ál­talános történeti munkákon kívül helytörténeti kiadványo­kat is keresünk. Igen gazdag Ceglédbercel labdarúgócsa­pata a bajnokság utolsó for­dulójában, otthonában veresé­get szenvedett, s a sereghajtók között végzett. Tápiógyörgye—Ceglédber­cel 3:2 (1:2) Ceglédbercel: Feidl (Petró), Sági, Udvaros, Andráska, Nagy (Puskás), Mocsári, Király, Sze­keres, Bogdány, Peszeki, Ki- rályhidi. Az első félidőben jól játszó hazaiak előnyt szereztek, egyik góljukat Peszeki szerez­te, a másik pedig öngól (Mis- kolczi) volt. Szünet után egy­re nagyobb fáradtság jelei mutatkoztak a berceli játéko­sokon, feljött a Tápiógyörgye, s a maga javára fordította az eredményt. A vendégek meg­érdemelt győzelmet arattak, akár többször is a kapuba ta­lálhattak volna. a Kossuth-anyagunk: múzeu­munk az országban egyedül­álló Kossuth-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Számos olyan irodalmi kötetet is őrzünk, amely helytörténeti vonatko­zású, például Kárpáti Aurél és Tömörkény István néhány művét. Természetesen meg­vesszük az alapkutatáshoz nélkülözhetetlen, folyamatosan megjelenő néprajzi és régé­szeti kiadványokat. Évente mintegy tízezer forint jut gyűjteményünk gyarapítására, — Igen sok folyóiratunk van. Különösen fontos ezek közül a helytörténeti kutatásokhoz nélkülönzhetetlen Századok, a magyar történelmi társulat közlönye, a néprajzi vizsgáló­dáshoz az Ethnographia, a ré­gészeti tájékozódáshoz pedig az Archeológiái Értesítő és a Hadtörténeti Közlemények. Kutatómunkánkat könnyíti az Agrártörténeti Szemle, a vi­déki múzeumok évkönyveinek sorozata és még vagy százféle folyóirat. ★ A múzeumi könyvtárosok találkozójukon szóltak arról is, hogy kitárják szobáik ajtaját az érdeklődők előtt, lehetővé téve, hogy az eddiginél még több ember forduljon meg a tudós könyvek között. Ceglé­den is nyomban hozzáláttak alt előkészületekhez, s az ér­tékes, gazdag gyűjtemény, ren­dezése után, ismét várja majd a múlt kutatóit. Ifjúsági eredmény: Ceglédbercel—Tápiógyör­gye 8:0 (3:0) Góllövők: Földi (3), Mezei (2), Hein (2), Havasi. A LEVEL egy nemrégiben megjelent riportom nyomán érkezett, amelyet a Cegléd és Nagykőrös közötti terület egyik településének — múlt­jára utalva — közeli jövőbe is mutató jelenéről írtam: „Gyak­ran járok Kocséron, és isme­rem az ottaniak hét végi nap­jait is. Cikküket olvasva, ön­kéntelenül is eszembe jutott, hogy milyen a hét vége Nyárs­apáton, és csak annyit állapí­tottam meg magamban, bi­zony, nem ugyanaz.” így szól a levél egyik része, amelynek olvasásakor a cím­zett viszont azon tűnődhet, hogy mi lehet a mondat bő­vebben meg nem inkodolt utolsó szavai mögött. Kitalál­ni, persze, nem lehet, legfel­jebb megkérdezni felőle az ol­vasót. Kis meglepetés ért, amikor megtudtam, hogy levélírónk, aki címét nem jelölte meg, a neve után, nem is lakik Nyársapáton, csak a fia és a menye. Maradt tehát a dolog másik része, talán még célra­vezetőbb: körülnézni a köz­ségben. A TANÄCSHÄZÄN Űjfalu- di Lászlóné pénzügyi előadó az adókartonok félévi zárásán dolgozik. — Jelenleg csaknem 2100 la­kosunk van, az adózás szerint általában kedvező anyagi helyzetben, mert félévi bevé­telünk 552 ezer forint, 120 szá­zalékos a teljesítés — mondja a pénzügyi előadó, s miközben a kis község kis tanácsházának szombati csendességű helyi­ségeit járjuk, megtudom még, hogy Nyársapát 1954. decem­ber 1-én vált önállóvá, addig, viszonylag nagy lakosságszá­ma ellenére tanyaközpont jel­legű volt, aminthogy részbeni szétszórtsága máig is megma­radt. A tanácsházból kilépve, hát­rafordulok. A kapu mellett — most veszem észre — tábla, miszerint dr. Benkő Lajos, a ceglédi ügyvédi munkaközös­ség tagja, szombaton 9—12 között várja a segítségére szo­rulókat. Viszont a szobákban nem láttam. Az épület előtt kockás in- ges férfi a Trabantját mossa. — Nem tudja, itt van dr. Benkő ügyvéd úr? — Hát, persze, hogy itt, én vagyok az! — mondja nevet­ve. GÉPSZEMLÉT tartanak a Haladás Tsz-ben, ezt még a tanácson hallottam. Oda igyek­szem, de az ügyvédi félfoga­dás utáni percek még alkal­masak rövid tájékozódásra. — Az Arany János versé­ben olvasható „ha per, úgy­mond, hadd legyen per”, va­gyis a mindenáron pörlekedni akarás ide nem vonatkozik — mondja az ügyvéd, útközben. — A szombatonkénti félfoga­dásra is csak egy-két ember érkezik. Néhány év alatt csak pár válóperes ügyem volt itt, meg ingatlan adás-vétel. Közben elérjük az úgyneve­zett Száraz tanyát, ahol most a tsz gépei katonásan sora­koznak. Dr Benkő Lajostól elbúcsúzva, Csáfor István fő- agronómushoz csatlakozom. — A mi összes területünk­ből, 2700 hektárból, hétszázon termesztünk gabonát, most július 5-től augusztus 5-ig a betakarítás következik. A szemlézőkkel, az ágazati, csoport- és műhelyvezetőkkel, a tűzrendészed felelőssel és a hatósági megbízottakkal együtt nézegetjük a tiszta, rendbe hozott húsz gépet, amelyből tizenkettő vesz részt a hét végén kezdődő nagy munkában. — Régen csak az aratáshoz százötven ember kellett volna, most meg harmincán aratnak, tisztítanak és szállítanak ösz- szesen — mondja a főagronó- mus. Megtudjuk még, hogy a ter­méskilátások, a helyi viszo­nyokhoz képest jók, rozsból tíz, őszi árpából 18 mázsás át­lag ígérkezik, a búza kicsit gyengébb, de az összeredmény így is a tavalyi fölött lesz, kö­vetkezésképpen a tsz-tagok és alkalmazottak jövedelme szin­tén emelkedik, mert a közös gazdaság vezetői továbbra is bíznak a szarvasmarha-te­nyésztés és a kéthavonkénti 15 ezer pecsenyecsirke hozamá­ban is. AZ ÜZLET, melyben a lakosság a jövedelem nem kis részét elkölti, a Nagykőrös és vidéke ÁFÉSZ boltja, vagy in­kább kisáruháza, a községköz­pontban található. — Az idiei forgalmunk húsz —huszonegy százalékkal nőtt, a tavalyihoz képest — mondja Peméki Antal vezető, aki hu­szonkét esztendeje jár ide na­ponta Nagykőrösről. — Sem­miféle élelmiszerben nincs hiány, csak jó néhány ke­rékpár iránt érdeklődtek itt hiába, meg kisebb vasárukat, szögeket kerestek, de ezt a hiányt is pótoltuk. Éppen dél van, nemsokára lehúzzák a redőnyt, aztán fél háromkor nyitna* és öt óráig ismét vásárolhat a közönség. — Kétszer nem jön senki, mert én már az elmúlt 22 év alatt annyira megismertem a lakosokat, egyik-másikát fi­gyelmeztetni is tudom, ha va­lamit elfelejtene, amire szük­sége van, — mondja az üzlet­vezető, majd a kasszakimuta­tásra tekint. Reggeltől 11 óráig több mint húszezer fo­rintot forgalmaztak. Ez a szombat is átlagon felüli. ÁTLAGOS vagy átlagon fe­lüli-e a forgalom az élelmi­szer- és1 iparcikkház melletti italboltban, nem tudom, de valamit mutat, hogy a szom­bat délidő ellenére, egy mint mondani szokás csontrészeg cimborájukat húzkodják ket- ten-hárman a kerékpárállvá­nyok mellett. A várakozó két­kerekűkből arra lehet követ­keztetni, hogy bent nagyon sokan lehetnek. A következő házak egyike az orvos rendelője. A váró­ban, az ajtón szembeötlő pla­káton, óriási pohár borban egy kis emberke fuldoklik, a háttérben hasonló figura kocsmaasztalra borul. A szin­te önmagáért beszélő rajz alatt egyetlen mondat: Az al­kohol bosszúja. — Amit a kocsma előtt lá­tott, az sajnos, elég gyakori látvány — mondja dr. Gyáf- rás Sándor, aztán hozzáteszi gyorsan, hogy ez bortermelő és így borivó vidék. Ahol, persze, nem nyugszanak bele, hogy alkoholisták és veszé­lyeztetett gyermekek is akad­nak, de mint realitást, tudo­másul veszik, számolnak, vele, és a lehetőségekhez mérten védekeznek is ellene. — Betegségekben az elmon­dottak, szerencsére nem mu­tatkoznak meg, ma délelőtt például csak huszonhármán voltak itt. A továbbiakban az alkoho­lizmus elleni és más felvilágo­sító munkáról beszélgetünk, és így önként adódik, hogy pró­báljam meglátogatni az isko­lát is, hátha — a nyári szün­idő ellenére — találok még ott valakit. TÖBBEN IS vannak Kovács Gizella igazgató, Ros­ta Kálmán igazgatóhelyettes és Benkő János napközis ve­zető, szb-titkár az évvégi je­lentést írja. a június 21-i tanévzáró értekezlet alapján. — Iskolánk a hatvanas évek végén épült, és ami na­gyon jó, elég nagy — mondja az igazgatónő. — Nehézsé­günk viszont, hogy nem va­gyunk eléggé jól felszereltek például a napközisek számára különféle szemléltetőeszkö­zökkel, mechanikai vagy más játékokkal, barkácsoló szer­számokkal. Pedig éppen itt, a tanyai gyermekek oktatásához hátrányos helyzetük csökken­téséhez a szemléltetőeszköz és a többi nélkülözhetetlen. Kiegészítik még azzal, hogy 10 ezer katasztrális hold te­rületről jár százötven gyerek az iskolába, köztük igen sok nagy távolságról. Később a felnőttek művelő­dési helyzetére terelődik a szó. Kiderül, hogy van ugyan a községnek úgynevezett mű­velődési háza, lelkes fiatal vezetővel, a ház azonban fel­újításra, átalakításra szorul, szintén gyengén felszerelt, s lehet, hogy ez okból, lehet, hogy sok más oka van — a lakosság nemigen érdeklődik iránta. A pedagógusok azon­ban elszántak. Kicsiny, de határozott, tizenöt tagú csa­patuk terveket sző, és ke­ményen munkálkodik a kis település szellemi szintjének emelésén. HOGY IS IRTA kedves le­vélírónk? Nyársapát nem ugyanolyan, mint korábbi ri­portunk helyszíne. Amennyi­ben a külső képre és egyes jelenségekre gondolt, valóban igaza van. Nem teljesen ugyanaz. A lényeg azonban mindkét helyen azonos. Az ugyanis, hogy Kocséron és Nyársapáton egyaránt jelen­tős eredményeket produkáltak a települések legértékesebb emberei. Ők pedig mindkét helyen biztosítékai a továbbbi fejlő­désnek. Pac.say Vilmos Ezúton mondunk köszönet? mindazoknak, akik felejthetem leányom, testvérem, özv. Gél! Ferencné temetésén megjelente fájdalmunkban osztoztak, sírj ár koszorút, virágot helyeztek. Ki lön köszönetét mondunk a Feldo' gozó üzem Petőfi brigádjának & küldött koszorúért. Korcz család. Ezúton mondunk köszöneté mindazoknak a rokonoknak, szom szádoknak, akik a szeretett özv Nemes Gáborné temetésén megje lentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Juhász József és csa­ládja. Ezúton mondunk köszöneté* mindazoknak, akik a szeretet testvér, keresztanya, özv. Tömös közi Ambrusné temetésén megje­lentek, részvétüket nyílvánították sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Külön köszönetét mondunk a kórház főorvosainak, nővéréinél/ áldozatos munkájukért. Kátesz Györgyné és a gyászoló család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉCEK Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi üzeme felvételre keres nem nyugdíjas portásokat. Jelentkezés az üzem­ben. Eladó a Szüret utcá­ban 800 n.-öl szőlő terméssel, házzal és öt- hektós hordó. Érdek- lődni Csengeri u. 48. Eladó 310 n.-öl szőlő. Érdeklődni: Összekötő út 15.________________ Eladó 250-es Jawa mo­torkerékpár jó álla- potban. Besnvő u 14fa. Bútorraktárnak nagv alapterületű helyiséget bérelnénk. Páva u. 12. Női munkaerőket ke­resünk három műsza­kos beosztással, azon­nali belépéssel, állan­dó munkára, gyü­mölcs- és zöldségfélék feldolgozásához. Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat szárító üzeme. Cegléd. _________________ El adó 600 négyszögöl kenderföld. Érdeklőd­ni: VI. kér. Török u. 5. szám._______________ El adó 800 n.-öl szőlő terméssel, nagy, lak­ható épülettel, mellék­helyiségekkel. Ugver 26 dű^ő U70. Jónás. Eladó kétlemezes vas­kapu. Érdeklődni: IV. kér. Bede u. 10. Eladó kisebb ház, 400 négyszögöl telekkel. VI. kér. Etelka u. 1. Eladó 600-as Trabant. Csemő, Irsai út, Papp dűlő 3. Dénes. _________ El adók 7 hetes tacs­kók. Nyársapát, Isko- la dűlő 6. Szabó. Eladó ház két család­nak is alkalmas. Szűcstelep, Jászberé- nyi út 116.__________ El cserélném bp.-i szó- . ba, konyhás lakáso­mat hasonló ceglé­diért. Érdeklődni: B•’t+hvány u- 4. Eladó családi ház be­költözhetően, 1170 n.­öl területtel. Szüret u. 10. szám. U. L. Tartályok a papírgyárnak A Dunaújvárosi Papírgyár részére EKA—125 típusú tartályok készülnek a Vasipari Elekt­romos és Műszerész Ktsz Déli úti részlegében, a Vegyigép Tervező Fővállalkozási Vállalat rendelése alapján. Apáti-Tóth Sándor felvétele Khim Antal TERÜLETI LABDARÚGÁS Vereség az utolsó fordulóban

Next

/
Thumbnails
Contents