Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6L XVin. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1974. JŰLIUS 7., VASÁRNAP Megalapozott remények Jól jövedelmezett a zöldborsó Már nem gond a gabona szárítása A törteli Aranykalász Termelőszövetkezet évek qta legtöbb jövedelmet hozó ágazata a növénytermesztés. *. — Az elmúlt gazdasági évben 2 millió 300 ezer forint többlettel növeltük a bevételt. Ha az elkövetkező hetekben nem köszönt ránk mostoha időjárás, 1974-től is hasonló kellemes meglepetést remélünk — mondta Szigeti István, a növénytermesztési ágazat vezetője. — A termelőszövetkezet szántóföldi növényei közül a zöldborsó betakarítása a befejezéshez közeledik. A két korai, a budai csemege meg a Krestensen Glóriáé és a három később szemesedő fajta, a BR—52-es, a DSP és az Ovocsnoj jó termést hozott, a tavalyi 22 mázsás hektáronkénti átlagot a BR— 52-es és a DSP 12, illetve 25 mázsával lépte túl. A kikerülő zöldborsó helyét másodvetésű silókukoricával és napraforgóval hasznosítjuk. A borsó vetésterületének mintegy negyedét kitevő, 40 katasztrális hold magborsóból jó közepes termés ígérkezik. — A 368 hektárnyi búzához fűzött reményeinket a május második felében hullott eső s az azóta kedvező időjárás megerősítette: 32 mázsát várunk hektáronként. Az említett terület 50—50 hektárján Múltidézés Egyedül a tanyán Meggyfák a keresőben Könyvtár a gyárban Rendszeres oktatással és színvonalas rendezvényekkel Jelentős eseményre került sor pénteken az ÉVIG ceglédi gyárában: ünnepélyesen átadták a korszerűen felszerelt, új orvosi rendelőt és a gyár újonnan kialakított könyvtárát. Bár a most átadott létesítmények jóval kisebb értékűek, mint az előző évek százmilliós beruházásai, feladatukat tekintve, nem kevésbé nemes célt szolgálnak; az ott dolgozó nyolcszáz ember egészségének védelmét és szellemi gyarapodását, egyben újabb bizonyosságát adják a munkásokról való gondoskodásnak, a velük való törődésnek, aminek egyébként a ceglédi gyárban már szép hagyományai vannak. Amint Kovács Károly igazgató elmondta, igyekeznek évről évre, lehetőségeikhez képest, mind jobbá tenni a munkahelyi körülményeket, javítani a munkavégzés és a kulturálódás feltételeit. Feltérképezendő fehér foltok A törteli Sós-majorba vezető bekötő út mellett aprócska, fehérre meszelt házikók rejtőznek, bokrokkal, fákkal körülvéve. Az egyik, nyárfás- akácos tanya elé őszes hajú férfi érkezik. Vízért volt a jó fél kilométerre csordogáló forrásnál. Invitálását egy kis diskurzusra örömmel elfogadom. A múltfdézést illusztráló fényképek, s a hozzájuk fűződő emlékek közül néhány különösen megragadja figyelmemet. ★ LABDÁT KERGETŐ GYEREKCSAPAT A HAJDANI FTC-PÁLYÁN. — Életem egyik legszebb szakasza volt, amit a Ferencváros ificsapatában töltöttem mondja Mráz István, muta- tatóujjával többször is rábökve 53 évvel ezelőtti képmására. — Iparitanuló-éveim voltak azok. Nevelőszüleim sorsa azonban úgy alakult, hogy haza kellett jönnöm Törteire. Azóta is állandóan kísértenek a nagy csaták emlékei, különösen azokéi, melyeket az MTK ifi legénységével vívtunk. ★ KENYERET SZELŐ ASZ- SZONY. KUTYÁJÁVAL BARÁTSÁGOSAN PAROLÁZÓ FÉRFI. — Feleségemet kilenc éve veszítettem el. Kedves volt, de szigorú, akárcsak a nevelőapám. Már-már megsokalltám nevelőapám keménységét, mígnem egyszer hallom \ám, amint újságolja egyik barátjának: „Az én Istvánomnak nem gyűlik meg a baja a honvédséggel, némelyik katona a leszerelés végére sem tanul annyi rendet, mint amennyit én 14 éves korára belévasal- tam.” Jókora tányér túróslepényt tesz az asztalra, falatozni kezd. — A lánya járt itt, vagy a menye? — Nem a — mondja. — Magam készítettem, hála feleségem asszonyi hatalmának. ★ TISZAI HID. — A Pesten szerzett boltostudományt Törteién, később Tiszaion hasznosítottam. Kitört a háború. Ki ne szeretne háború idején egy fedél alatt lenni a családjával? Mi is hasonlóképpen gondolkodtunk, a feleségemmel. De máig is ösz- szeszorul a szívem, ha visszagondolok: húsz perccel azután, hogy átértünk, felrobbantották a hidat. ★ PORTÁSFÜLKÉRE EMLÉKEZTETŐ, KIS HELYISÉG. — Az! — csillan fiatalosat az idős szempár: — Hat és fél évig egy szolnoki raktárban portáskodtam. A feleségem halálakor úgy gondoltam, nem bírom többé a munkát. Szerencsére, másként alakult, a ceglédi vízkutatóknál négy és fél évet töltöttem, hasonló munkakörben. ★ Kimegyünk az udvarra. Az öreg eperfák alatt kétszáznál több hófehér csibe, valamennyi Plymouth. Lefotózom őket. — A gyümölcsfák is látszanak? — kérdi a ház sarkában álló idős ember. Amikor a meggyfák is megjelennek a keresőben, kattintok a masinán. Gy. >1. Parkosítás, árokásás - társadalmi munkában A virágos Ceglédért mozgalom keretében, 81 ezer négyzetméternyi területet parkosítottak és ültettek be virággal az önkéntes társadalmi munkások, akik kivették részüket a fák gondozásából, és számottevő az a segítség is, amelyet az ívóvízhálózat bővítésében nyújtottak: a körzeti tanácstagok szervezése nyomán, az utcák lakói több mint hét ki- lo/héternyi árkot ástak ki, majd temettek be a munkálatok befejezése után. Védekezés az amerikai szövőlepke lárvái ellen A szőlőkben, házi-, zárt- és hobbykertekben, a gyümölcs-, eper- és díszfákon megjelentek az amerikai fehér szövőlepke pusztító lárvái. Az ellene való védekezés kötelező. Az irtást ellenőrzik és a mulasztókat megbírságolják. Ha nincs lehetőség a pókhálós lárvafészkek leszedésére és elégetésére, a szakemberek szerint, Ditrifon 50 WP kétszázalékos oldatával kell ellene sürgősen permetezni. az Auróra és a Kavkáz elnevezésű, jól bevált szovjet fajta érik, továbbszaporítás céljából, a többi 268 hektár termésére, mintegy tízezer mázsára, a ceglédi malommal kötöttünk szerződést. Csaknem 100 hektáron vetettünk triti- kálét, abból 10—11 mázsás termést várunk hektáronként. Őszi árpából, 27 hektárról, 800 mázsára számítunk. — Az aratást tizediké körül kezdjük, öt, alaposan átvizsgált kombájnnal, közöttük egy új SZK—5-ös géppel. Az aratást nyomon követő talajmunkákat végző gépek állapota is kielégítő. Sokáig gon- dott okozott nálunk a gabona szárítása, korábban Abonyból vagy Ceglédről kértünk segítséget, viszont a sertéskombinátban tavaly üzembe helyezett, nagy teljesítményű takarmányszárító berendezéssel a gabona szárítása sem jelent A Ceglédi VSE legutóbbi elnökségi ülésén a labdarúgó- szakosztály múlt évi munkáját értékelték, s meghatározták a jövő feladatait Az értekezleten megjelent Nagy Sándor, a ceglédi vasútállomás főnöke is. Július 1-én valamennyi csapat edzőjének szerződése lejárt. Nagy János a Ganz- MÁVAG-hoz szerződött, ezért az elnökségi tagok, az elkészített jelentés alapján, Molnár Jánosnak, a szakosztály ügyvezető elnökének tették fel kérdéseiket. — Több mérkőzésünkön is egy-egy gólos vereséget szenvedtünk el, végül a kilencedik helyet szereztük meg. Elég gyakori volt a sérülés, a hajrában az erőnlét is kívánnivalót hagyott maga után, főként ezért nem értük el a kitűzött célt, a 7. helyet. Meg kell szilárdítanunk a fegyelmet, arról, aki kihúz a sorból, ideiglenesen vagy végleg is le kell mondanunk. Ezután csak azok léphetnek bajnoki találkozón pályára, akik hétközben is megfelelően készülnek, edzenek. Az utánpótlás meg- és továbbszervezé- séhez az iskolákban tóborzót kell tartanunk. — Molnár János végül beszámolt arról, hogy Czopkó leszerelt, s visszaigazolt Pilisre. Utassy József, a CVSE elnöke ismertette az OTSH utasítását. majd javaslatot tett a szakosztály új szervezeti felépítésére. Az ülés által elfogadott névsor Társadalmi elnök: Molnár János, vezető edző: Darányi Miklós, segítője az első csapatnál: Kökény István, technikai vezető: Haffner Vladimir, az első csapat intézője: Tiirei Benő, a tartalékok edzője: Laborcz Tibor, intézője: Marton Mihály, a szakosztály elnökségének tagjai: Szalisz- nyó László, Száraz Mihály, T. Tóth János, Varga Gyula, Gyikó Lajos, Variház Endre. A jövőben olyan edzőik irányítják tehát a munkát, akik maguk is Cegléden játszot— E témáról sok szó esik mostanában, különösen a Központi Bizottság határozata nyomán. Milyen gondjaik, lehetőségeik, és milyen terveik vannak a munkások műveltségének emelésével kapcsolatban? — kérdeztük az igazgatótól. — A feladat nem kicsi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kívánunk vele foglalkozni, mint ahogy eddig sem hanyagoltuk el a munkások, a dolgozók képzését, szervezett oktatását és kulturális igényeik kielégítését. Tekintve azonban, hogy ezen az igen szerteágazó tevékenységet igénylő területen csak mód-- szeres, átgondolt munkával lehet előbbre lépni, amire egyébként, természetesen, nagy szükség van, mi most elsősorban a fehér foltokat igyekszünk feltérképezni. — Egyik legnehezebb gondunk, hogy . a fizikai dolgozók mintegy húsz százaléka nem fejezte be az általános iskolát. Az utóbbi időben sok munkáskézre volt szükség a gyárban, nemigen válogathattunk a jelentkezők között. tak. Emlékezetes Darányi Miklós fegyelmezett, kemény, erőteljes játéka, Kökény István sok remek elfutása, gólja. Gazdag tapasztalatokat adhatnak ót, melyekből a város sportja profitálhat. Nagy Sándor állomásfőnök elmondotta: jó az, hogy az elnökségben nemcsak vasúti dolgozók kaptak helyet, úgy gondolja, e változás is elősegíti, hogy a CVSE labdarúgócsapata Cegléd . reprezentatív együttese legyen. Igaz, munkáskézre most is szükségünk van, de azért nem feledkezhetünk meg a már itt dolgozók képzéséről sem. Más ösztönzőkkel is Csaknem százötven emberrel, betanított és segédmunkással beszélgettek a gyár vezetői, és igyekeztek meggyőzni őket az általános iskola elvégzésének szükségességéről, hasznáról. Többen hajlottak is a jó szóra, és vállalták, hogy nekilátnak a tanulásnak. Ám még mindig csak igen kevesen, ősszel húszán tanulnak majd az általános iskola valamelyik osztályában. Mivel a nyolc osztályt nem végzettek fele harminc év alatti, a többiek tartózkodása alig érthető. Pedig valamennyi iskolába járó részesül az őt megillető kedvezményekben, például tanulmányi szabadságban. A gyár vezetőinek most azon kellene gondolkodnia, hogy a személyes meggyőzésen túl, milyen más ösztönzőkkel lehetne a másfél száz embert tanulásra serkenteni. Az országban, és a megyében is, sok jó példa akad. Más üzemek, gyárak ilyen jellegű tapasztalatai, eredményei, a helyi lehetőségekhez alkalmazva, bizonyára segítséget jelentenének. Nyilván akad Cegléden is általános iskola, amelyik vállalja, hogy az üzemben kihelyezett osztályokat indít, a gyár pedig munkaidő-kedvezménnyel és talán anyagiakkal is növelhetné a tanulási kedvet. Az eredmény a gyár és a munkások szempontjából egyaránt kedvező lenne. Gépmunkásból — üzemvezető — A szakképzett dolgozók miként bővíthetik ismereteiket? — Rendszeresen indítunk részükre tanfolyamokat, amelyeken sokan részt vesznek a betanított munkások közül ist az előbbiek már megszerzett szakmai ismereteiket egészíthetik ki, az utóbbiak pedig megismerkednek a különböző szerszámok, gépek, alkatrészek funkcióival, az előállított termékek jellegével. Ezeken a tanfolyamokon most száz dolgozó vesz részt. — Többen tanulnak üzemen kívül is, technikumban, gimnáziumban. Az elmúlt tanévben ötvenketten szereztek bizonyítványt valamilyen középiskolában. A sikeres vizsgák után rendszerint magasabb beosztást is kapnak, végzettségüknek megfelelően, művezetők, csoportvezetők lesznek. Van olyan dolgozó, 28 éves fiatalember, aki gépmunkásként kezdte nálunk, iskolába járt, előbb diszpécser, programozó, majd művezető lett. Hozzáértése és munkája alapján, a napokban üzemvezetővé lépett elő. Az igazgató jól tudja, mit jelent a napi nyolc óra munka utáni tanulás, nem csupán beszél róla: ő maga is'esztergályosként kezdte, a Lenin Kohászati Művekben, és bizony, sok-sok éjszakáját töltötte a könyvek fölé hajolva. Utódai, a mai fiatalok, a már dolgozó szakmunkások és a még tanuló jelöltek, mint mondja, igyekvőek, szorgalmasak. Jól ismeri őket, hiszen évente ötvenen tanulják az esztergályos, marós, géplakatos, elektrolakatos és szerszámkészítő szakmát. Szívesen maradnak — Az általános alapismeret teken kívül speciális felkészültséget is szerezhetnek nálunk az ipari tanulók. Korszerű motorgyártó üzemünkben ugyanis a legmodernebb hazai és külföldi gépekkel dolgozunk, amelyek javítása, előkészítése és természetesen a velük való munka is alapos hozzáértést követel. A végzős tanulók nagy része szívesen marad a gyárban. Fizetésüket a napokban rendeztük: az adható legkisebb bért, a kollektív . szerződésben foglalttal szemben, tíz százalékkal emeltük. A legutóbb meghirdetett szocialista munkaversenybe 57 kollektíva nevezett be. Köztük sok szocialista brigád is akad, amelyek szőrgos kezdeményezői a közös rendezvényeknek. Számosán vettek részt az elmúlt évben politikai oktatáson. A pártoktatásnak százhuszonöt, a szakszervezeti tanfolyamoknak száztizenkilenc, a KISZ által indítót kurzusoknak pedig hatvan hallgatója volt. Gyakran rendeznek különböző témájú TIT-előadáso- kat, szakmai vetélkedőket és többször volt író—olvasó találkozó is a gyárban. Összegyűjtött kívánságok alapján Egy utóbbi felmérés során száz, a ceglédi gyár különböző üzemeiben dolgozó embert kérdeztek meg arról, milyen gyakran nézi a televíziót és halgatja a rádiót. A megkérdezettek 40 százaléka rendszeresen figyeli a képernyőt, 80 százaléka pedig naponta rádiózik. Mindössze ketten akadtak olyanok, akik nem érdeklődnek egyik iránt sem. Lehet, hogy az új könyvtárban fellelhető szakkönyvek, szépirodalmi és ismeretterjesztő kiadványok, folyóiratok majd az ő érdeklődésüket is felkeltik. — A jövőben elsősorban a tömeges képzésben kell előbbre lépnünk — vélekedik az igazgató —, egyrészt szervezett, rendszeres oktatás révén, másrészt pedig igényes, színvonalas rendezvények segítségével. összegyűjtjük a dolgozók kívánságait, s azok alapján folytatjuk a munkát, melynek egyik segítője a most átadott több ezer kötetes, új könyvtár is. Khim Antal U. L. Sokat segítenek Száztizenöten élnek a városi tanács szociális betegotthonában. Az otthon lakói sokat segítenek az udvar gondozásában, az áruszállításban, a ház körüli munkákban. Képünkön: Cu- cur György és Huzsvár Ferenc az épület falát javítja. Apáti-Tótli Sándor felvétele nehezseget (győri) NAPIRENDEN: A LABDARÚGÓ-SZAKOSZTÁLY MUNKÁJA Megszilárdítani a fegyelme t AZ ÚJ VEZETŐ EDZŐ: DARÁNYI MIKLÓS
