Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

Építési tájékoztató Vecsésen is elszaporodtak az engedély nélküli építkezések. A nagyközségi tanács műsza­ki csoportja most nyomtatott tájékoztatót adott ki, amely felsorolja az engedélyhez kö­tött és az engedély nélkül vé­gezhető építési munkákat, re­mélve, hogy azzal is hozzá­járul a szabálysértések meg­szüntetéséhez _______ A te levízióban — (jvomrorol A televízió Hét című mű­sorának stábja Gyömrőre lá­togatott, s a művelődési ház Rákóczi ifjúsági klubjában riportot készített, mely a va­sárnap esti adásban kerül a nézők elé. Igyekvő brigádok M0N0B>71Dín A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI* ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1974. JÚLIUS 5., PÉNTEK Valahol mindig Útépítők között Zavartalan a forgalom Mutnéfalvy Adorján felvitele A Gyümrői Ruhaipari Szö­vetkezetben, ahol jobbára férfi­kabátokat és felöltőket készí­tenek, az idén 58 millió forin­tos termelési érték elérésére törekednek. A félévi eredmé­nyek biztatóak. Elérésükben a szocialista brigádoknak is nagy szerepük van. Képün­kön: ifj. Józsa Istvánné, a Béke brigád tagja, munka közben. MÚSOR MOZIK Monor: Kettős bűntény Hamburgban. Pilis: Nincs idő. Vecsés: Hangverseny Bangla- desért. KIÁLLÍTÁS Gyömrőn, a TÖVÁL szék­házában, 10-től 18 óráig: a Nagy István képzőművészeti csoport kiállítása. A monori járásban egyetlen olyan nap sincs, melyben az útépítők valahol, valamelyik úton ne dolgoznának. Nemrégen fejeződött be egyebek között a Monor— Gyömrő összekötő út szélesí­tése, a sülysápi űj út aszfalto­zása, a vecsési és a monori- erdei felüljáró átépítése. A jelenlegi legnagyobb út- átépítés színhelye: Üllő. A vasbetonosok A Baross utca előtti kanyar­ban tiltó és figyelmeztető táb­lák: Vigyázat, útépítés! Előzni 200 m tilos, a megengedett leg­nagyobb sebesség 20 km. Vi­gyázat, bukkanó, útszűkület, éles kanyar, előbb balra, aztán jobbra ... Az egyik brigádvezetővel, Gábor Bélával beszélgetünk. — Szélesítjük az utat, egy részén belvízelvezető vasbeton csatornarendszert is építünk. De meg kell oldanunk a meg­emelt úttest saját vízelvezeté­sét is. A forgalom jelenleg csak egy sávon tartható fenn, ami miatt állandósultak a ve­szekedések. A gépkocsivezetők behajtanak a munkaterületre, kidöntik jelződeszkáinkat, be­szorulnak, és elzárják a for­galmat. Így, persze, nagyon lassan haladunk. Ebben a hó­napban, ha minden jól megy, átadjuk ezt a kanyart. Mi, vasbetonosok, máris költö­zünk, hogy hová, azt majd a főnököm mondja meg. Nézze, mintha összebeszéltünk volna, máris itt vannak — és egy most megálló, hangosan du­dáló autó felé mutat, aztán már szalad is. Hiába a tiltó táblák Zúgnak a gépek, kattog a kis kézimotoros földgyömö­szölő, és súlyos terhével csi­korog a daru is. Türelmetlen dudálás jobbról és balfelől. Ing nélküli útmunkások, a fiatalabbak nagy karimájú szalmakalapban, verejtékező arccal vesznek körül. A tár­csás, sárga mellényes menet­irányító munkásnak a kősze­gélyre kell ugornia, nehogy elgázolja a teherautó, amely­nek vezetője, fittyet hányva a tiltó táblára, legalább 50 kilo­méteres sebességgel hajt. Gilló Bertalan széttárja a karját: — Nem vagyok rendőr. Néha kár, mert a noteszom fél nap alatt betelne. Piros Sándor a kompresszort kezeli: — Szó, ami szó, nem a leg- nyugodalmasabb hely ez. Át­törni az utat, de úgy, hogy közben a forgalmat se zavar­juk nagyon. Persze, megszok­tuk, rosszabb helyen is dol­goztunk már. Monoron lakunk, munkásszálláson. Reggel busz hoz ide bennünket, és este is eljön értünk. — Egész nap az úttesten va­gyunk — szól közbe Szőrös László lapátjára támaszkodva. — Ott az ebédlőnk is — és az árok partjára mutat. — Ha esik az eső, sincs baj, mert bebújhatunk a csövekbe, vagy behúzódunk valamelyik ház eresze alá, de ha a határban dolgozunk, elázunk, mint az ürgék. Kaszások az árokparton Alig hagyjuk el Üllő belte­rületét, ismét sárga-fehér csí­kos mellényű munkásokkal ta­lálkozunk. Az árok partján kaszálnak. Az egyikük éppen jót húz az ötliteres demizsonból. — Aztán be ne rúgjon — tréfálkozom vele. — Nagy baj is lenne akkor — fordul felém, miközben Példamutatással Derék kereskedőket nevelnek Kedvezőbb munkakörülmények Gyakran olvasható hirde­tés, meiyuen. kereskedelmi vállalatok kínálnak munka­alkalmat: „Szakképzett eladót felveszünk, szakképzetlent be­tanítunk”. A kereskedelmi hálózatban meglehetősen nagy a fluktuá­ció, különösen megbecsült a törzsgárda. A vállalatok alkalmat ad­nak a továbbképzésre, és az utánpótlás neveléséről is gon­doskodnak, így a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat is, mely a monori járás szinte vala­mennyi községében tart fenn élelmiszer- és húsboltokat, egyikben-másikban pedig zöldség- és gyümölcsárudá­kat. Több helységben, Vecsé­sen is, az élelmiszerboltokban kínálják a vevőnek a zöld­ségfélét, ami nem épp a leg­szerencsésebb megoldás. A kereskedelmi dolgozók elsődleges igényét szociális helyiségek építésével igye­keznek kielégíteni. Ez a tö­rekvés is segíti a törzsgárda kialakulását, s alapot teremt az utánpótlás biztosítására Vecsésen a 91-es bolt tan­boltként működik. Azért, hogy a követelménynek megfelel­jen, tavaly a raktárt átalakí­tották, hideg-meleg vizes mos­dót, fehér öltözőt, külön iro­dahelyiséget létesítettek. Nagy Miklósné boltvezető, a tannlófelelős, maga is to­vábbtanul: kereskedelmi szak­középiskolai érettségi vizsgá­Véget ért az 1973/74. évi Cegléd—Monor összevont járási labdarúgó-bajnokság FELNŐTT IFJÚSÁGI 1. Ecser 25 18 5 2 81í25 41 1. Bem SE 25 24 — 1 144- 10 46 2. Abouy 25 19 3 3 84:28 41 2. Abony 25 21 2 2 100- 20 44 3. Mend« 25 17 3 5 88:29 37 3. Dánszent­4. Dánszent­miklós 25 18 1 6 82- 29 37 mikilós 25 17 2 6 90:35 36 4. Vecsés II. 25 15 3 7 55- 39 33 5. Vecsés n. 25 15 2 8 67:47 32 5. Ecser 25 15 1 9 91- 41 31 6. Nagy­6. Mende 25 13 3 9 58- 38 29 kőrös n. 25 14 — 11 60:61 28 7. Nyár­7. Nyáregy­egyháza 25 13 1 11 62- 42 27 háza 25 10 5 10 67:68 25 8. Törtei 25 9 1 15 49- 53 19 8. Manor II. 25 9 5 11 59:73 23 9. Kőrös ­9. Kőrös­te tétlen 25 9 — 16 38- 89 18 letétien 25 8 4 13 46:61 20 10. Vasad 25 7 2 16 48-101 16 10. Törtei 25 8 4 13 47 :66 20 11. Monor II. 25 7 1 17 38-120 15 11. Maglód n. 12. Vasad 25 25 8 4 2 15 3 18 40:67 36:74 18 11 12. Maglód II. 25 5 4 16 22-100 14 13. Gomba 25 2 2 21 16:89 • 13. Gomba 25 2 2 21 8- 79 6 14. Gyömrő visszalépett 14. Gyömrő visszalépett ra készül. Kun Józsefné bolt­vezető-helyettes is fiatal, nemrég szerzett érettségi bi­zonyítványt, a kollektíva se­gítségével. Egymást támogatva érik el a dolgozók a jó eredménye­ket, a rájuk bízott nyolc _ ta­nulót lelkiismeretesen képe­zik derék kereskedőkké. Sorra rakják le az irodában a szép bizonyítványokat a ta­nulók: valamennyien sikere­sen végeztek. Molnár Margit, Beitelbech Erzsébet, Ince Mar­git. A szakma kiváló tanulója oklevelet mutat. Rimaszomba­ti Mária, Tarr Zsuzsa, Örhe- gyi Éva is ígéri, hogy a pél- daadóan dolgozó kollektíva se­gítségét meghálálja. Fekete Gizella Kiskorúaknak szolgáltak fel szeszes italt Nyáregyházán a közelmúlt­ban a tanács két feljelentést tett kiskorúak szeszes itallal való kiszolgálása miatt. HELYESBÍTÉS. A június 13-án megjelent „Vendégség­ben” című cikkünkben tévesen szerepel Bartalos Tivadar ne­ve: a szakmaközi bizottság az elhunyt Bartalos Tivadarnéról emlékezett meg. szája előtt tartja beburkolt üvegét, majd nevetve toldja meg: — A víztől csak megbo­londulni lehet, kérem. — És jobb-e, mint a bor? — Kóstolja meg, monori víz, reggel ugyanis Monoron véte­leztem — mondja Visnyár Kázmér, majd újra nekilát a kaszálásnak. — Géppel távolítják el a füvet, mi csak azt, ami meg­maradt, és az útjelző kövek közöttit vágjuk le. ★ Pár lépéssel odébb egy út­építő sárga Rábája húz el mellettünk, de olyan sebesen és olyan közel, hogy valóság­gal le kell szaladnunk a hepe­hupás útpadkára. Nem szidják a vezetőjét: • — Csak hadd siessen, hogy minél előbb végezzenek. Kovács György Szolgálatkész szolgáltatás Többször szóvá tettük már, hogy járásunkban a szolgál­tatások színvonala nem kielé­gítő. Gyömrőn, a Steinmetz kapi­tány utcában dolgozik ifj. Pin­tér László rádió-tv-műszerész kisiparos, aki nemrég kapott működési engedélyt, s máris a lakosság őszinte elismeré­sét váltotta ki azzal, hogy kis ládikát, papírt, ceruzát helye­zett el a műhely külső falán: bárki felírhatja, hogy hová kér hívást, hol hibás a készü­lék, s 6 24 órán belül megjele­nik. (g-) NEGYVENNYOLC ELSŐS Csak hatan t nem tanulnak tovább A nyáregyházi tanács végrehajtó bizottságának ülése Az iskolaév befejezésével, a pedagógusok nyári szabadsá­gának megkezdése előtt, a községi tanácsok végrehajtó bizottságai megvitatják az el­múlt tanév eredményeit, a ta­nulók nyári foglalkoztatásának terveit. Megvitatták Nyáregy­házán is. Varga Mihály, a helyi álta­lános iskola igazgatója előbb általánosságban ismertette az ifjúságvédelmi helyzetet, az iskoláztatási törvény végrehaj­tását, majd a végrehajtó bi­zottság elé tárta a veszélyez­tetett és hátrányos helyzetű tanulókról készült felmérés eredményeit. Tíz veszélyezte­tett körülmények között élő és tizennégy hátrányos helyzetű tanulót tartanak nyilván. Hat tanulónak az iskola költségvetéséből tanszereket, illetve könyveket vásároltak. Javult a cigánygyerekek is­kolalátogatása: csupán hat fel­szólítást kellett küldeni a tan­évben a szülőknek, igazolatlan mulasztások miastt. Az igazgató előterjesztése szerint Nyáregyházán, a há­rom általános iskolában, ösz- szesen háromszázhetvenhatan tanultak az 1973/74-es tanév­ben, közülük túlkorosság és egyéb okok miatt tizenkettőt mentettek fel a rendszeres is- kolábajárás alól. A tanulók szüléd az összevont, illetve az osztálybeli szülői értekezleteken szép számban vettek részt, de nem volt ki­elégítő a rosszul tanuló, nem megfelelő magatartású gyere­kek szüleinek részvétele. Töb­ben még a gyerekük ellenőrző könyvébe beírt érdemjegyeket sem nézték meg rendszeresen, és már csak akkor keresték fel az iskolát, amikor a tanuló sorozatosan gyenge eredményt ért el több tantárgyból is. A helyzeten sokat javított a ta­nárok családlátogatása. A következő tanévben negy­vennyolc elsős kezdi meg ta­nulmányait Nyáregyházán, napközi otthonba száznegy- venöten kérték felvételüket A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban az idén végzett harminckilenc diák továbbta­nulási lehetőségeiről tárgyalt. A végzettek közül csak hatan nem tanulnak tovább. A nyáron, mint a korábbi években, a tanulók zöme, fő­leg a 7. és 8. osztályosok, munkát is vállalnak: a hete­dikesek közül huszonötén, a nyolcadikosok közül pedig húszán dolgoznak majd vala­hol. Legtöbben szüleik mun­kahelyén, budapesti üzemek­ben helyezkedtek el, de sokan a helyi termelőszövetkezetben, valamint a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban vállaltak kukoricacímerezést, gyümölcs­szedést, locsolást és egyebet A végrehajtó bizottság az előterjesztést, amelyet majd a tanácsülés is megtárgyal, vita után, öt pontból álló határo­zati javaslattal együtt, egy­hangúlag tudomásul vette. K. Gy. A Rákóczi-kor emlékei Miben segíthetnek a helytörténeti kutatók l ANKÉT — TIT-ELŐADŐKNAK A Magyar Tudományos Aka­démia Történelemtudományi Intézetének tudományos fő­munkatársa, dr. Benda Kál­mán is részt vett a gyömrői Gyomtalanítók T A monori Űj Élet Tsz répaültetvényein megkezdték a gyomtalanítást. Tóth János, Kovács Imre, Mészáros György és Szabó János tsz-tagok a lóvontatta eke mögött. A keskenyebb sorokból, melyekbe nem fér az eke, szorgos asszonyok kézikapával távolítják el a gyomot. Ifj. Fekete József felvételei művelődési ház, a TIT Pest megyei szervezete történelmi szakosztálya, a TIT monori járási szervezete, valamint a Hazafias Népfront monori járási bizottsága által ren­dezett előadói ankéton. A résztvevőket GaramvöV- gyi István tanácselnök üdvö­zölte, majd a II. Rákóczi Fe­renc nevét viselő és a meg­alakulásának tizedik évfor­dulóját ünneplő klub plakett­ját, idei műsorait tartalmazó füzetét adták át Benda Kál­mánnak. egy Gyomrot bemu­tató fényképalbummal együtt. Előadásában a Rákóczi sza­badságharc Gyömrővel kap­csolatos emlékeit elevenítet­te fel, és azokat a tennivaló­kat vette számba dr. Benda Kálmán, melyeknek elvég­zése a szabadságharc törté­netének, az akkori kor társa­dalmi, gazdasági fejlődésé­nek kutatásában napjainkra vár. Hangsúlyozta, hogy a munkában rendkívül nagy feladat hárul a helytörténeti kutatókra, akik az országos kutatást segítő anyagok fel­tárásában, közreadásában hasznosan tevékenykedhetnek. Az előadást tartalmas és érdekes vita követte, mely­ben felszólalt Hegyi Füstös István és ,dr. Kiss József is. A továbbiakban érdeklődést váltott ki dr. Lakatos Ernő­nek, a Pest megyei Levéltár igazgatójának korreferátuma. A tanácskozás végén javas­lat hangzott el: szerepeljen az 1975-ben és 1976-ban kiíran­dó helytörténeti pályázatok­ban a Rákóczi-kor történe­tének kutatása. A jelenlé­vők egy kérést is megfogal­maztak: az 1976-ban, Gyöm­rőn felállítandó Rákóczi-em- lékszoba kialakításához a me­gyei szervek és a Magyar Tu­dományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete nyújt­son segítséget. A tanácskozás befejezté­vel, dr. Benda Kálmán kije­lentette, hogy a fejedelem nevét viselő klub tagjai az őszi hónapokban meglátogat­hatják őt, és a kor problé­máiról elhangzó beszélgeté­süket magnószalagra rögzít­hetik a klub archívuma szá­mára. Furuglyás Géza

Next

/
Thumbnails
Contents