Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

miont "HM/jr TB \ 1974. JÚLIUS 31., SZERDA FÓKUSZ Történelmi döntés RÉGI IGAZSÁG, hogy a „történelmi” jelzővel ajánlatos csínján bánni. Számos példa van arra, hogy egy-egy ese­mény ^z adott pillanatban óriási horderejűnek tűnik, de jelentősége nem állja ki a múló idő próbáját. Azzal a döntéssel kapcsolatban, ame­lyet most hoztak Lisszabon­ban, kizártnak tekinthető az ilyen tévedés. A portugál kor­mánynak az a határozata, amely szerint magadja az ön- rendelkezést afrikai gyarma­tainak, nyilvánvalóan rászol­gál a „történelmi” minősítés­re. EZZEL A HATÁROZAT­TAL az első és egyben az utolsó nagy gyarmatbirodalom szűnik meg létezni. A „fekete kontinens”. Afrika egy nagy lépéssel ismét közelebb ke­rült ahhoz, hogy elindulhas­son az elmaradottságból kive­zető hosszú és rögös úton. A KÉSŐBBI NAGY GYAR­MATBIRODALMAK, az an­gol, a francia, a holland bir­tokok még messze voltak, amikor Afrika partvidékét spanyol és portugál telepek, kolóniák népesítették be és a pápa a híres tordesillasi ok­mányban kénytelen volt Mad­rid és Lisszabon között fel­osztani az akkor ismert vilá­got. A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ UTÁN a NATO segít­sége lehetővé tette Salazar, majd utódja Marcelo Caetano számára, hogy egy időre még konzerválja a modem idők egyik legkiáltóbb anakroniz­musát, az úgynevezett Mundo Portuguesét, vagyis „portugál világot”, ahogy a gyarmatbiro­dalmat Lisszabonban nevez­ték. ANGOLÁBAN, MOZAM- BIKBAN, PORTU GÁL- (BIS­SAU) GUINEÁBAN, A ZÖLD- FOKI-SZIGETEKEN az atom­korszakban is a teljes faji el­különítés és a kényszermunka uralkodott. Mindezeken a he­lyeken azonban már eszten­dők óta fegyverek dörögtek: élt és terjedt az ellenállási mozgalom. AHHOZ AZONBAN, hogy az önrendelkezés végre meg­születhessen meg kellett szü­letnie az „anyaország”, portu­gálja új rendszerének is. Nem túlzás azt állítani, hogy a ré­gi rezsimnek éppen a gyarma­ti háború kilátástalanságának nagy felismerése adta meg a kegyelemdöfést — elég Spino- la tábornok emlékezetes köny­vére gondolnunk. ÚJRA BEBIZONYOSO­DOTT: nem lehet szabad az az ország, amely más népeket elnyom. Mind Portugáliában, mind a most önrendelkezést kapott országokban rengeteg még a nehézség. De a „portu­gál világ” alkonya otthon is, Afrika nagy területein is — a hajnalt jelenti. AZ 'SZKP KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK meghívására kedden Moszkvába érkezett a Szíriái Kommunista Párt kül­döttsége. A delegációt Khaled Bagdas, a párt központi bi­zottságának főtitkára vezeti. TUN ABDUL RAZAK, ma- laysiai miniszterelnök kedden bejelentette: szerdán feloszlat­ják a parlamentet és az állam­tanácsot, hogy lehetővé tegyék az általános választások kiírá­sát. KEDDEN MOSZKVÁBA ér­kezett a Palesztinái felszaba- dítási szervezet delegációja. Makariosz Londonban (Folytatás az 1. oldalról.) erők élelmiszert, gyógyszert és ivóvizet juttassanak el a városban tartózkodó ezer gö­rög és 30 brit menekültnek. A sziget déli részén — je­lenti a Reuter — pontosan for­dított a helyzet, mivel itt a görögök vágtak el nagyszámú törököt a külvilágtól. Fama- gustában több ezer ciprusi tö­rök elbarikádozta magát a város török negyedében. Li- massolban a görög erők mint­egy 1700 török hadifoglyot őriznek a város stadionjában. New Yorkból jövet kedden reggel Londonba érkezett Ma­kariosz ciprusi elnök. Bár lá­togatását magánjellegűnek minősítették, a repülőtéren Roy Hattersley külügyi és nemzetközösségi államminisz­ter fogadta. A ciprusi érsek-elnök lon­doni programjáról hivatalos bejelentés nem történt. Mind­azonáltal az AP amerikai hír- ügynökség Makariosz Lon­donba érkezéséről szóló tudó­sításában azt a feltevést han­goztatja, hogy az elnök eset­leg rövidesen visszatér Cip­rusra. Szállodájában két nap­ra foglaltak szobát számára, és az amerikai hírügynökség valószínűnek tartja, hogy Ma­kariosz találkozik a genfi tár- i gyalásokról — azok befejező­dése esetén -f visszatérő Cal­laghan brit ,külügyminiszter- reí. WASHINGTON Alkotmányjogi vádemelési törvényjavaslat-tervezet - Nixon ellen Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága hétfő este megszavazta a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádeme­lési törvényjavaslat-tervezet második cikkét is. A szavazás eredménye 28:10 volt, és míg a tervezet első cikke ellen 11 republikánus törvényhozó sza­vazott, g második cikknél még egy köztársasági párti képvi­selő elpártolt Nixon elnöktől. A második cikk az elnöki hatalommal való visszaéléssel vádolja Nixont mind a Water- gate-ügy előtt, mind azt kö­vetően. A vád szerint Nixon visszaélt az olyan szövetségi ügynökségekkel, mint például az FBI, a törvényjavaslat-ter­vezet — némi módosítással — jóváhagyott második cikke az említett vádak alapján java­solja Nixon alkotmányjogi vád alá helyezését és eltávo­lítását elnöki tisztségéből. A jogügyi bizottság kedden folytatta a törvényjavaslat­tervezet harmadik és negye­dik cikkének megvitatását. Ezek Nixon állítólagos adócsa­lásaival, illetve az elnöknek azzal a lépésével foglalkoz­nak, amellyel megtagadta 147 magnetofonfelvétel átadását a bizottságnak. Egyes demokra­ta párti képviselők esetleg még egy további cikket ter­jesztenek elő, amely a kam­bodzsai törvénytelen bombá­zások elrendelésével vádolnák Nixont. Megfigyelők értékelé­se szerint az első két cikktől eltérően, a törvényjavaslat­tervezet további cikkeinél szo­rosabb szavazási eredmény várható. Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága kedden megszavazta a Nixon elnök el­leni alkotmányjogi vádemelési törvényjavaslat-tervezet 3. cik­kelyét is. Ez a kongresszussal szembeni engedetlenséggel vá­dolja az elnököt azon az ala­pon, hogy nem volt hajlandó kiadni a képviselőházi bizott­ság által követelt 147 magne­tofontekercset. * Genf Roscsin a vegyi fegyverekről Alekszej Roscsin, a Szovjet­unió képviselője a genfi le­szerelési bizottságban, a bi­zottság nyári ülésszakán el­hangzott felszólalásában ismé­telten felhívta a figyelmet a vegyi fegyverek betiltásának proolémájára. Emlékeztetett arra, hogy a harmadik szov­jet—amerikai csúcsértekezlet során a felek ismételten meg­erősítették érdekeltségüket egy hatékony nemzetközi meg­állapodás iránt, amely az ál­lamok fegyvertárából kizárná az olyan veszélyes tömegpusz­tító fegyvereket, amilyenek a vegyi fegyverek. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok abból a célból, hogy elősegít­se a lehető leggyorsabb hala­dást ezen 3 téren, megegye­zett abban, hogy a kérdést kö­zös kezdeményezésre a lesze­relési bizottság elé viszi. A szocialista országok — mutatott rá Roscsin — évek óta törekszenek a vegyi fegy­verek valamennyi fajtájának betiltására és a meglevő kész­letek rf'megsemimisítésére. A bizottság előtt fekszik a szo­cialista országok konvenció­tervezete a vegyi fegyverek előállításának, feldolgozásá­nak és felhalmozásának ti­lalmáról és a készletek meg­semmisítéséről. I Palesztin száműzettek Hétfőn este másfél őrás összecsapás zajlott le Bejrut esyik külvárosában palesztinai gerillák és a szélsőjobboldali liba­noni falangista párt fegyveresei között. A moszkvai Izvesztyija ked­den nagyobb terjedelmű kom­mentárban foglalkozott a pa­lesztin ellenállási mozgalom keletkezésével és osztályjelle­gével. A lap a többi között ezeket írja: Az 1948-as palesztin háború és az 1956-os hármas agresz- szió egyik legbonyolultabb kö­vetkezményét jelentik a szom­szédos arab országokban szét­szóródott menekültek, akik különböző, külön erre a célra létesített menekülttáborokban telepedtek le. Sotkan közülük az arab kelet olajban gaz­dag országaiban, vagy Nyugat- Európában kerestek és talál­tak munkaalkalmat. Megjegy­zendő, hogy az arabok Pa­lesztinából való kiűzése már jóval Izrael állam létrejötte előtt kezdődött, s annak gya­korlati végrehajtói a cionista terrorista alakulatok voltak. Az arabokat egyébként azokról a területekről is elűzték, ame­lyeket 1947. november 29-én az ENSZ közgyűlésének ide vonatkozó határozata értelmé­ben az arab állam létrehozá­sának céljaira jelöltek ki. Az 1967. júniusi agresszió tovább növelte a palesztin menekültek számát, s létszámuk akkor el­érte az 1,8 millió főt. Jelenleg (az 55 000 fős évi természetes szaporulattal együtt) több mint Az ázsiai kollektív biztonsági rendszerről A moszkvai Pravda keddi kommentárjában rámutat, hogy az ázsiai kollektív biz­tonsági rendszer eszméjét Mongólia, India, Banglades, Malaysia, Sri Lanka, Irán, Szí­ria, Irak számos vezető szemé­lyisége, több neves japán és más politikus és közéleti sze­mélyiség támogatta és támo­gatja. De minél szélesebb körű ez a támogatás, annál dühöd- tebben acsarkodnak az ázsiai kollektív biztonsági rendszer eszméje ellen a SEATO és a CENTO gazdái, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia militarista körei, sőt a pekingi vezetők is, akiknek a politiká­ja mindinkább azonosul az ázsiai népek ellen irányuló re­akciós imperialista cselszövé­sekkel. A kommentátor ezután azt írja, hogy Pekingben kitaláltak egy mesét, és a nyugati reak­ciós sajtó örömmel felkapta ezt — nevezetesen, hogy az ázsiai kollektív biztonság állí­tólag „Kína bekerítését” cé­lozza. A lap megállapítja: ez a koholmány már régen lelep­leződött, s ha a maoisták még mindig támogatják, akkor azt csakis azzal a céllal teszik, hogy elvonják a figyelmet ar­ról a valódi okról, amiért nem támogatják az ázsiai országok­ban a békére és a biztonságra irányuló közös erőfeszítéseket. A Pravda hírmagyarázója a továbbiakban megjegyzi, hogy a pekingi vezetők azért törek­szenek a helyzet kiélezésére, mert expanzionista terveik vannak Ázsiában. Ha a Pe­kingben kibocsátott térképek­re pillantunk, észrevehetjük, hogy Peking területi éhsége milyen hatalmas: területi igé­nyekkel lép fel Mongóliával, a Szovjetunióval, Indiával, Thai­földdel, a Fülöp-szigetekkel és más szomszédos országokkal szemben, szeparatista elemeket támogat Burmában, és külön­féle módokon beavatkozik más ázsiai államok belügyei- be. Köztudott, hogy a ciprusi események miatt kiéleződött a helyzet a Földközi-tenger ke­leti térségében — állapítja meg végezetül az SZKP sajtóorgá­numa —, ez ismét a világ elé tárja, hogy milyen nagy szük­ség van az államok kollektív erőfeszítéseire a háborús konf­liktus kiterjedésének megaka­dályozása érdekében. A görög militaristák által kirobbantott ciprusi események tanulságos leckét jelentenek az ázsiai or­szágok számára is. Aratnak a Szovjetunióban A Szovjetunió gabonatáblái mintegy 128 millió hektárt tesznek ki, annyit mint Anglia, Franciaország, Olaszország és az NSZK területe együttvéve. Tavaly rekordtermést: 222,5 mil­lió tonna gabonát takarítottak be. A vetések állapota, és az el­ső cséplési eredmények (az ország déli részén, ahol már meg­indult az aratás) arra engednek következtetni, hogy a Szov­jetunióban az idén is sokkal nagyobb termést takarítanak be, mint a legutóbbi tíz esztendő évi átlaga. Ennél pontosabban meghatározni á teméskilátást még korai lenne. A Szovjetunió­ban ugyanis a vetésterületek egymástól igen különböző éghaj­lati övezetekben fekszenek. És nincs olyan esztendő, hogy az időjárás, valamelyik gabonatermelő körzetben ne okozna kel­lemetlen meglepetéseket. Így például Belorussziában és az or­szág néhány más körzetében az erős tavaszi fagyok okoztak kárt az őszi gabonavetésekben, számos kolhoznak és szovhoz- nak újra kellett vetnie. Az idei tavasz jóformán mindenütt hűvös volt és hosszú ideig tartott. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság- előnyei, a mezőgaz­daság további belterjesítése. a szovjet parasztság növekvő ta­pasztalatai azonban évről évre csökkentik a terméseredmé­nyek függőségét a természet szeszélyeitől. A megerősödött, jól gépesített gazdaságokká vált kolho­zoknak és szovhozoknak tág lehetőségeik vannak, hogy a ter­mésbetakarítást igen rövid idő alatt és nagy területeken vé­gezzék el. 1973 végén a szovjet mezőgazdaság 670 ezer gabo- nabetakarító kombájnnal, 1 284 000 teherautóval és ugyanilyen nagy számú másfajta betakarító géppel rendelkezett. A Szovjetunióban a termésbetakarítás nemcsak a mező­gazdasági dolgozók, a kolhozok és szovhozok gondja. A beta­karítás országos, össznépi ügy. A szovjet állam nagy segítséget nyújtott a gazdaságoknak az idei aratás megszervezésében is. Az SZKP KB és a szovjet minisztertanács már májusban ki­dolgozta a mezőgazdasági termények idei termésbetakarításá- nak és felvásárlásának biztosításával kapcsolatos intézkedések széles körét. Ennek megfelelően az ipar az előírtnál gyorsabb ■ütemben szállítja a mezőgazdaságnak a/ teherautókat, gabona­betakarító kombájnokat és másféle gépeket. Csupán két gyár — a rosztovi és a taganrogi mezőgazdasági gépgyár — 79 ezer hatalmas erejű Kolosz és Nyiva kombájnt szállít az idén a kolhozoknak és szovhozoknak. Ezekben a gyárakban, akár­csak az ország sóié más üzemében, a falunak nyújtott segítség keretében, sok ezer kiváló gépészt és javító szakmunkást képez­tek ki. Egyre növekszik a kolhozok és szovhozok, valamint a spe­cializált mezőgazdasági fuvarozó vállalatok szállító eszközei­nek a száma. Minden megyében, köztársaságban különböző szervezetek tulajdonát képező teherautók ezrei és tízezrei dol­goznak majd, mindenütt létrehozták az operatív központokat, amelyek a teherautón történő terménybeszállítást irányítják. Számos megyében elektronikus számítógépek segítségével dol­gozták ki a gépkocsik gazdaságos — gabonatároló útvonalának órákra bontott közlekedési ütemtervét. A kubányi sztyeppéken és számos más körzetben, ahol már megkezdődött a gabonafélék tömeges betakarítása, nyári esőzések akadályozták a munkát. Emiatt nagy területeken dőlt meg a gabona. De a szovjet parasztok ezeken a helyeken is felvették a harcot a természet szeszélyei ellen; megszervezték a csoportos kombájnaratást, a gépeket felszerelték kalászemelő szerkezettel, széles fogású gépeket alkalmaztak. A gazdaságok célul tűzték ki, hogy optimális idő, 10—15 nap alatt fejezik be 'a gabonafélék betakarítását, idejében és szemveszteség nélkül takarítják be a termést. Gleb Szpiridonov kétmillió palesztin arab él a száműzetés nehéz körülményei között. A palesztin ellenállási moz­galmat elemezve feltétlenül érintenünk kell annak osztály­struktúráját. Bejrútban, kü­lönösen a tengerparti részeken, de a hegyekben is, fényűző villák találhatók, amelyek tu­lajdonosai rendszerint a Per­zsa-öböl államaiból származó gazdagok. Ezek szintén ara­bok, csakhogy milliomosok, és több száz, sőt több ezer Palesz­tináinak adnak munkát és ke­nyeret. Igaz, hogy a paleszti­nok itt kapják a legalacso­nyabb munkabéreket. Más­részről a palesztinok bizonyos része viszonylag jó megélhe­tést talált az arab országok­ban. Van palesztin burzsoá elit is. Egyes palesztinok mil­liomosok lettek ugyancsak Libanonban. A palesztin bur­zsoázia rendszerint keveredik a helyi libanoni burzsoáziá­val. De ezek a palesztinok is, akár hazafias érzelemből, akár politikai szempontokból, rend­szerint támogatják, dotálják a palesztin felszabadítási szer­vezeteket. A menekülttáborokban ural­kodó súlyos helyzet, valamin! az izraeli militaristák terror- cselekfhényei kisebb palesz­tin csoportokat olyan meggon­dolatlan akciók útjára taszí­tották, amelyek jelentékeny károkat okoztak a palesztin; ellenállásnak. Mindenekeiőts gépeltérítésekről, emberrab­lásokról, túszok ejtéséről vas szó. E műveletek többségét a Fekete Szeptember-szervezet követte el, amely 1970 szep­temberéről nevezte el magát amikor is Jordániában vérbt fojtották a palesztin mozgal­mat. E szervezet tagjai a ter­rort mozgalmuk alapvető for­májának tekintik. A halad» arab társadalom elítéli ezeket a cselekményeket. A palesztin mozgalomban azonban az a lényeg, hogy í tömegek az Izrael által elra­bolt szülőföld visszahódításá- ra törekednek. Miután az iz­raeli hódítók nem vonulnak ki az elfoglalt területekről, a palesztinok fegyverrel har­colnak. Mose Dajan még had­ügyminiszter korában, 1961 novemberében egy sajtóérte­kezleten kénytelen volt be­ismerni, hogy a palesztin el­lenállási mozgalomnak sike­rült megvetnie lábát a pa­lesztin arabok tömegei között Jelenlegi adatok szerint több tucatnyi palesztin partizán- szervezet működik, de reális befolyással csupán néhány rendelkezik. Közülük a palesz­tin ellenállási mozgalom leg­erősebb szervezete az El Fa­tah, amelynek hivatalos szü­letésnapját 1965. január 1-től keltezik, attól a naptól, ami­kor az első hadműveletet haj­totta végre Izrael ellen. CSAK RÖVIDEN... A MŰHOLDAS távközlési rendszer további tökéletesí­tésére irányuló program ke­retében hétfőn a Szovjetunió­ban felbocsátották a Molnyija —1/C távközlési mesterséges holdat. KILENCNAPOS hivatalos látogatásra kedden az egyip­tomi fővárosiba érkezik Fej- szal, Szaúd-Arábia királya. LUIS FIGUEROA, a Chilei Dolgozók Egységes Központ­jának (CUT) elnöke és Ro­lando Calderón, a CUT főtit­kára sajtóértekezletet tartott Stockholmban.

Next

/
Thumbnails
Contents