Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

1974. JÜLIUS 4., CSÜTÖRTÖK 15 A Csepe/szigetrő/ írták Naponta utazom lakásom és munkahelyem között, így al­kalmam van látni és tapasz­talni, hogy Szigeihalmon, a HÉV-átjárónál, valamint az áruház előtt nagy balesetve- Szély leselkedik a gyalogosok­ra. A helyzet a következő: A Csepel felől érkező utasok a 138-as és a 38-as autóbu- ízokról a HÉV-átjáróknál lé­vő megállóban szállnak le. Sokan átrohannak az úttes­ten, az autóbusz előtt, a kö­zeli HÉV-m egállóhoz, foly­tatni útjukat. Bár a vasúti átjáró mindkét oldalán az úttestre felfestették a záró­vonalat, sok gépkocsivezető zi az autóbuszt. Igaz, hogy a gyalogosok is szabálytala­nul közlekednek. Véleményem szerint jó lenne, ha az illeté­kesek egy kijelölt gyalog- átkelőhelyet festenének fel itt, és megjavítanák a rossz­minőségű utat. Két tudósítás Túráról Méltán nevezheti magát Al- Só-Galgavölgy egyik legné­pesebb tömegszervezetének a MÁV nyugdíjas-szakszerve­zet, ugyanis közel 400 tagot tömörít soraiba. Az öttagú vezetőség min­dent elkövet azért, hogy a szociális problémák megol­dása mellett gondoskodjon a munkában megfáradt vas­utasok oktatásáról, kultúrá- lódásáról, szórakozásáról. Nem egy esetben hívnak meg ne­ves előadókat, járási vezető­ket, országgyűlési képviselőt üléseikre, ahol kérdése­ikkel ostromolják a vendé­geket. Lajkó István, a szak- szervezet elnöke, minden szombaton fogadónapot tart a lakásán, ahol meghallgatja a nyugdíjas társak panaszait és javaslatait. Talán egy ilyen alkalommal merült fel an­nak a gondolata, hogy augusz­tus 20-ra műsoros délutánt állítsanak össze, amelyben a nyugdíjasok szerepelnek. Ter­mészetesen maga a műsor még titok, csupán annyit si­került megtudni róla, hogy abban többek között elsza- valnak egy csokorra valót Lajkó István verseiből is, aki gyermekkora óta foglal­kozik rímfaragással. A minap a szakszervezetve­zetői meglátogatták és meg­ajándékozták a hosszabb kór­házi ápolás után hazatért társukat, Sára Istvánt, majd részt vettek egy családi ün­nepségen, ugyanis egyik tár­suk, Surányi Sándor és ne­je, Szilágyi Agnes gyémánt­lakodalmukat tartották. Az ünnepeltek 1914-ben kötöttek házasságot. Most a 60 éves évfordulón 5 gyermekük, 11 unokájuk és 16 dédunoká­juk mellett a szakszervezet is nagyon sok szeretettel kö­szöntötte és ajándékozta meg a boldog „vőlegényt és meny­asszonyt”. ★ Mivel a kastélyiskolában eb­ben a tanévben megszűnt a tanítás. így a tanulók nagy része 3—4 kilométeres távol­ságról jár a Köztársaság úti és a Tabán úti iskolába. Ilyen esetben természetesen jó szolgálatot tesz a kerék­pár. Az iskola vezetősége azt tapasztalta, hogy a kerékpá­rok zömén nem volt lakat, ezért többször előfordult: egy- egy síró kisfiú vagy kis­lány hiába kereste hiányzó járművét. Április óta megváltozott a helyzet, ugyanis 12 fővel a negyedikesekből megalakult az úttörő közlekedési járőrcso­port és elkezdte a kerékpá­rok naponkénti rendszeres ellenőrzését. A munka szép eredménnyel járt: a tanév végéig minden kerékpárt fel­szereltek tulajdonosaik. A HÉV-átjárótól mintegy 200 méterre található a Cse­pel Autógyár művelődési há­za, egy üzletház, és vele szem­ben, az út túlsó oldalán a nemrég felépült Sziget Ru­házati Áruház. Itt is napon­ta több százan kelnek át az út egyik oldaláról a másikra. És itt sincs kijelölt gyalog- átkelőhely) Gál István >1 Tököl ★ Szívesen emlékezem vissza az ünnepi könyvhét egyik ese­ményére, melynek színhelye a ráckevei járási hivatal ta­nácsterme volt. Az irodalmi délutánon a járási könyves­bolt könyvterjesztői, a nagy­község irodalom barátai és a járási könyvtár képviselői előtt Czine Mihály egyetemi ta­nár, irodalomtörténész a ma­gyar könyvnyomtatás félez­redik évfordulója alkalmá­ból áttekintést adott a ma­gyar- és a világirodalom re­mekeiről, a szocialista költők és prózaírók munkásságáról. Elismerőleg szólt a könyvtá­rosok és a könyvterjesztők munkájáról, majd a megje­lentek irodalomtárgyú kér­déseire adott választ. A szö­vetkezet képviseletében dr. Magyar Lajos szövetkezeti el­nök mondott köszönetét az él­vezetes előadásért. Asztalos Imre Szigetújfalu ★ Másfél hónappal ezelőtt hir­telen meghalt a nagy köztisz­teletben álló fodrászmeste­rünk: Kovács István. A tö­köli út sarkán lévő ükletét 18 évig működtette, számos fia­talt tanított meg a szakmá­ra. Halálával egy egész fa­lurész fodrász nélkül maradt. Hiába várjuk, hogy valame­lyik növendéke a mester üz­letét átvegye, és foglalkozzon a régi ügyfelekkel továbbra is. Az ajtó zárva. Három ta­nácstagi körzet férfilakossá­ga nevében kérem, hogy mi­előbb oldják meg az illetéke­sek ezt a problémát. Vöő Imre Szi ge tszentmiklós ★ A szigetújfalui szakmaközi bizottság mellett működő nyugdíjas csoport, összesen 90 taggal két busszal kirán­dult a Dunakanyarba. Meg­néztük a szebbnél szebb tá­jakat, műemlékeket. Sokan közülünk még nem jártak itt, pedig már valamennyien el­múltunk 60 évesek. Szemé­lyenként 35 forint részvételi díjat fizettünk. A kirándu­lás nagyon jól sikerült, jól éreztük magunkat. Gazdag élményekkel, emlékekkel tér­tünk haza. Id. Károly János, a nyugdíjas klub elnöke, Szigetúj falu Köszönet Nemrég a Postabontás fog­lalkozott panaszommal: hat hónapja vásárolt motorkerék­párom sebességváltója elrom­lott, s e kis alkarész hiánya miatt csak nagy üggyel-bajjal tudok mezőőri tisztemnek ele­get tenni. A Postabontás ta­nácsára elvittem a sérült mo­torkerékpárt a Hungaroszer- viz autó- és motorkerékpárja­vító szövetkezethez, ahol kifo­gástalanul megjavították a gépet. El sem tudom monda­ni, mennyire boldog vagyok! Azóta a sülyi Virágzó Tsz két­ezer holdas területét minden­nap többször játszva körüljá­rom. Gépem igen jól működik, pedig a határban sokszor ár- kon-bokron keresztül megyek vele. Németh Benedek Süly Vidám műsor Kis falunkban, Kocséron, nagy sikerű, vidám műsoron lépett fel ősz Ferenc, Németh Marika, Szűcs Judit, Marik Péter és ifjabb Latabár Kál­mán. Ősz Ferenc mulatságos konferálása után Németh Ma­rika és Marik Péter operett­slágereket énekelt, majd Szűcs Judit adott elő táncdalokat. Ifjabb Latabár Kálmán humo­ros, mókás dalai zárták az es­tet Végig jól szórakoztunk. Borzák Tibor Kocsér Szerkesztői üzenetek V. A., Nagymaros: Levelére írásban válaszolunk. V. M., Albenrtirsa: Köszönettel vettük a tudósítást. E. G., Budapest: A napokban felkeressük, hogy személyesen be­széljük meg a problémát. Gy. I., Ocsa, B. J.-n-é, Isaszeg és T. M., Alb-ertirsa: Panaszaikkal foglalkozzunk, visszatérünk rájuk. Sz. Zs., Domony: A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya ké­vésünkre kivizsgálta a panaszát, írásban tájékoztatják önt a vizs­gálat eredményérőL P. J.-né, Pilis: Kérdésére jogta­nácsosunk levélben ad feleletet. Az illetékeseké a szó Május 30-i Postabontásunk­ban közöltük Szász Ferenc vá­ci olvasónk levelét arról, hogy a Volán Vállalat hibájából je­lentős késéssel és Budapesten át jutott el Salgótarjánba — vonaton. Erre a levélre kap­tunk választ az illetékes Vo­lán 20-as Vállalat főosztályve­zetőjétől, dr. Pártay Tivadar­tól és Sohár István osztályve­zetőtől: „A panasz teljes mértékben in­dokolt és jogos. Május 17-én, a szabad szombatot megelőző pénte­ken a forgalom igen nagy volt, különösen délután. Az Engels tér­ről 17.25-ikor induló járat valóban zsúfolt volt, de a gépkocsihiány miatt a forgalmi szakszolgálat csak késve indította el mentesítő járatként a Volán 2-es számú Vál­lalathoz tartozó GC 66—61 rend­számú autóbuszt, mely azt az utasítást kapta, hogy Vácról men­jen tovább Salgótarjánig. Bár ezt a gépkocsivezető tudomásul vette, Vácra érkezve mégis azt közölte, hogy csak Balassagyarmatig köz­lekedik. Váci üzemegységünk for­galmi szolgálattevője nem tette meg a szükséges intézkedést a Balassagyarmaton túl utazni kí­vánó utasok elszállítása érdeké­ben, ezért ellene fegyelmi eljárás van folyamatban.” A június 20-i Postabontás­ban látott napvilágot Határ­idők kötelezők címmel Perei Imre péceli olvasónk levele a lassú ügyintézésről. Bár még februárban megtörtént a te­lekmegosztás, nem tudtak épí­tési engedélyt kérni, mivel az illetékes gödöllői járási földhi­vatal nem küldte el a szüksé­ges iratokat. Ezzel a levéllel kapcsolatban a szóban forgó földhivatal vezetője, Mous- song Sándor a következő tájé­koztatást adta: „A hivatal földmérési csoportjá­nál betegség és egyéb feladatok miatt munkatorlódás keletkezett. Ez volt az oka annak, hogy az ol­vasó ügyét nem intézték el idő­ben. A panasz tehát jogos. Június 26-án kiadtuk a levélírónak a szükséges iratokat.” Amit úgy hívun k: Élet MÁR KRÚDY KORÁBAN ALAPELV VOLT — ISASZEGEN MA SE TUDJÁK? A közben úttörővé avatott „kisrendőrök” rendszeresen tanulnak, hogy még többet tudjanak segíteni társaik biz­tonságos közlekedésében. Az MHSZ-szervezet a nyár vé­gén a kastélyparkban köz­lekedési pályát épít, és ez jó gyakorló területe lesz a közlekedési járőröknek. Az általános iskola egyensap- kákkal, karszalagokkal látta el a csoportot, a tanulók pe­dig elkészítették a forga­lom irányításához nélkülöz­hetetlen tárcsákat. A lelkes kis csoport a nyár folyamán is rendszeres szolgálatot tart. Takács Pál Túra Van-e Isaszegen Frank Je­remiás és neje utca? Nincs, Budapesten sem található, sőt, nem is volt sohasem: e furcsa utcanév Krúdy Gyula: Asz- szonyságok díja című művé­ben szerepel. Az utcanév te­hát kitalált, ám az utca és lakói nagyon is való­diak. A hajdani Jó­zsef- és Ferencváros támad életre ebben a regényben, melynek hőse Czdfra János temetésrendező. „Igen tisz­tességes ember volt, adóját pontosan fizette, gond nem szomorgatta, nagyra vágyást nem ismert, csöndeskén, las­sacskán, zajtalanul élt, élde­gélt, észre sem vette, hogy kartársai, a többi temetésren­dező, bizonyos tisztelettel, nagyrabecsüléssel övezték”. A történet elején Péter- Pál napján, mely akkor va­sárnapra esett, Czifra, miután meglátogatott két halottat, hogy a temetésekről intéz­kedjék. betéved a Bakáts téri templomba, egy esküvőre. Czifrát meghívják a lakoda­lomba. ahol alaposan berúg, mégsem felejti kötelességét. Kimegy a hullaházba, s utá­nanéz: segédei rendben elin­tézték-e a temetéseket, aztán felül a hullaszállító kocsira, mert a Frank Jeremiás és ne­je utcából újabb halálesetet jelentettek. Egy szóval Czifra János ren­desen ellátta feladatát, és ha Isaszegen működik, bizonyá­ra nem írta volna meg Or­sóval Pál (Isaszeg, Szent Lász­ló út 24.) olvasónk az alábbi levelet: A panasz „Az emberi érzést megsér­tő, szomorú hírrel fordulok a szerkesztőséghez. Ugyanis a Pest megyei Temetkezési Vál­lalat isaszegi kirendeltségén lévő halottszállító kocsit ja­vításira vitték. Azóta a halot­takat olyan kocsival szállít­ják: amellyel egyébként fát, szenet és trágyát hordanak. Vajon miért nem tud a válla­lat addig egy másik halottas kocsit Isaszegre küldeni ? Mit szólnának, hogyha az ő hoz­zátartozójukat is ilyen szállí- tóalkalmatosságon vinnék?” A magyarázkodás A panasszal kapcsolatban Czeczulics Jánostól, az illeté­kes vállalat műszaki vezető­jétől megtudtuk, hogy az isa­szegi fiók kezelésében lévő lovas furgon kocsit Gödöllőre vitték korszerűsíteni, mivel kivitelező a községben nincs. Addig is a péceli tsz által megjavított üveges gyászko­csit irányították át ideigle­nesen Isaszegre. A panaszbe­jelentés időpontjában ennek a gyászkocsinak a fékrendsze­re elromlott, melyet helyben nem lehetett megjavítani. Mi­vel a temető dombtetőn van, ezt a kocsit se lehetett hasz­nálná. így történt, hogy egyéb szállítóeszköz hiányában a háztól a ravatalozóba egy egész más célt szolgáló jár­művön vitték a halottat. Tanulságos! Czifra János a regénybeli történet kezdetén immár 25 éve űzá ezt a furcsa mestersé­get. Ez idő alatt eltemetett vagy tízezer pesti embert, és azt tanulta meg, hogy mivel az életet és a haladt csak egy kis mezsgye választja el, nemigen kell törődni az élet aprólékosságaival. A regény végén fájón azonban, hogy senkit sem szabad eleve a koporsó mértékével mérni és részvétlenül sírba tenni. Ö, aki eddig csak halottakként foglalkozott embertársaival, ráeszmél az élőkre, lakoda­lom, tor és keresztelő hár­masságában az örömre, bá­natra, szerelemre, szenve­délyre. A hős végül örökbe fogadia a szegény kis Natália árvaságra született gyerme­két. s most már nemcsak te­meti, de szereti és érti is az emberi életet. Előrelátóan! Nem kívánunk mi ennyit — már ami az örökbefogadást illeti — a Pest megyei Te­metkezési Vállalattól. azt azonban igen. hogy egyetlen egy temetéssel kapcsolatban se. legyen, semmiféle panasz­ra adó ,ok. Az isaszegi lovas furgont időközben megjaví­tották, és a vállalat írásban elnézést kért olvasónktól, mentségül felhozna azt, hogy nagy nehézségekbe ütközik a lovas járművek javítása, mi­vel kevés a kivitelező. Ám ez nem lehet magyarázat: a vál­lalat találjon megoldást akár úgy is, hogy ,n.e akkor kezd­jen kivitelező után nézni, amikor már elromlott a jár­mű, hanem alkalmazzon ál­landóan egy mestert, aki karbantartja, ellenőrzi, és, ha szükséges, javítja is a jármű­veket. Az isaszegi eset és Czifra János története oku­lásul és tanulságul szolgál az illetékeseknek. Összegező idézet „A gyermek elkezdi útját a földön, az ösvényen, melyet mindenki magának tapos, és amelyen egyedül kell végig­mennie ... Az út végén ásó­jára támaszkodva áll a sir­ásó és nyugodalmasan pipá­zik ... Ámde mi lesz addig, amíg a gyermek görnyedt öregasszonyként, a gond és bánat rőzsekötegével a hátán a sírásó karjába tántorodik?” — teszi fel a kérdést Krúdy Gyula. S bár a válasz több­féle lehet: boldog múlt vagy boldogtalan — mindegyik vég­ződjék egyformán tisztességes temetéssel! Mert tisztelni kell a szállításnál, a ravatalnál, a sírba eresztéknél egyaránt a halottat, nem megfeledkez­ve a hozzátartozók, barátok, ismerősök érzelmeiről sem. Hisz paradox módon a teme­tésnél becsüljük meg legjob­ban azt a nagyon furcsa va­lamit, amit úgy hívunk — Élet. Dalos Gábor ÁRLESZÁLLÍTÁS JÚLIUS 1-TŐL 15,5 ‘Vo-KAL OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT NŐI NYLONHARISNYÁT, HARISNYANADRÁGOT ÉS FÉRFI NYLONZOKNIT A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN sem ezt, sem pedig a fény­sorompó tiltó jelzését nem veszi figyelembe, és megelő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents