Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
wssssssssssss/sss/r*//i 19 74. JŰLIUS 27., SZOMBAT ''''''''''""''"'"''''''''"'"'''''"''''''*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS**AmSSSSSSSMSSMWSfMS*SmMMSS*WM?* ^ \-/r r j /j/1 ^T\ ^ «' I ?'**'*''''*'''r*''''*'r''r*r**'******''j'**'*'*''*'*^*r*'sss*sssssSssssjrsssssssssssssssfSAssss*ssssssssssssssss*ssssssssrss'sss^xJ(Mts§t Csak összefogással Látleleta nagy családok helyzetéről /„A több gyermek felneveié- ] sét vállaló szülők helyzete — ! az állam fokozódó segítsége A jós érdekében A kocsigyár szomszédságában lakó izbégiek az utóbbi időben meglehetős bosszúsággal veszik tudomásul, hogy reggel hattól délután kettőig, ha csak nem esik az eső, festékszag szennyezi jó levegőjüket. Egyikük panaszos levelével szerkesztőségünket i‘s felkereste : „Két kisgyerekem van, az egyik másfél éves, a másik háromhónapos. Ebben a jó időben kénytelen vagyok a lakásban tartani őket”. „Még szellőztetni sem tudom a lakást, mert az éktelen festékszag mindent eláraszt.” A szagnyomok a kocsigyárba vezetnek, ahol egy idő óta az udvaron festik a héttonnás pótkocsis szálastakarmány- szállító felépítményeit. A vállalatnak a betakarítás ideje alatt sürgős, szerződésben rögzített szállítási kötelezettsegei vannak, s ennek kizárólag ilyen körülmények között tudnak eleget tenni. A festőcsarnokban ugyanis a pótkocsikat festik. Aki megfordult már egyszer is a jó öreg kocsigyárban, az tanúsíthatja, hogy a viszonylag nagy felépítményeket még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne valamelyik fedett, elszívó berendezéssel ellátott helyiségben festékkel bevonni — olyan mérvű a zsúfoltság. Így aztán az udvaron is festenek, igaz, csak időszakosan, terv szerint még előbb húsz, majd további hetven darab felépítményt, s eközben a műanyag bázisú, az emberi szervezetre nem teljesen ártalmatlan festék szagát felkapja a szél, s nem elképzelhetetlen, hogy több szomszéd házhoz szállítja — még akkor is, ha legalább kétszáz méterre van a legközelebbi lakóház. Vagyis érthető a tollat ragadó édesanya kissé eltúlzott aggódása, különösen egy olyan időszakban, amikor országosan annyit teszünk a környezet védelmében. Ugyanakkor a kocsigyáriak érvelését is el kell fogadnunk, akik egy népgazdaságilag rendkívül fontos terméket határidőre csak ilyen körülmények között tudnak a kívánt mennyiségben elkészíteni. Mégis azt vallom Móricz Zsigmonddai; ha a kecske jól lakik, a káposzta nem marad meg. Vagyis: a kocsigyáriaknak kellene a jószomszédság érdekében kitalálni valamit. Például azt, hogy időszakosan a festőműhely két, illetve három műszakban üzemeljen, s így meg lehetne oldani a betakarításhoz nélkülözhetetlen felépítmények fedett helyen történő festését. Ha másként nem — hát ösztönzéssel. ellenére is — szinte minden szempontból hátrányosabb, ezért sorsukat megkülönböztetett figyelemmel kell kísérnie az állami és társadalmi szerveknek. Életkörülményeik vizsgálata és szervezett javítása pedig állandó feladat” — ez a summázata annak a részletes, elemző, a nagy családok életkörülményeit, lakáshelyzetét, jövedelmi viszonyait felderítő vizsgálatnak, amelyet a járási pártbizottság a közelmúltban végzett. Egy jövedelemből A szentendrei járás területén élő 11 ezer 748 család közül 514-ben nevelnek három vagy annál több gyereket, szám szerint 1817-et. A nagy családokon belül a háromgyermekesek aránya 66, a négygyermekeseké 19,1, az ötgyermekeseké 8, a hat, illetve annál több gyermekes családoké pedig 6,9 százalék. A családok csaknem kétharmadában két kereső van s csak minden tizedik nagy családban akad harmadik kereső is. 151 család viszont mindössze egy jövedelemből tartja fenn magát. A jövedelmi viszonyok alakulását természetesen döntően befolyásolja a gyermekek s nem utolsósorban a keresők száma. Egy főre átlagosan a háromgyermekes családokban még 800 forint jut, ötgyermekes családokban már csak 530. A szóródás eléggé tekintélyes: hiszén van ahol 1500 forint jut egy családtagra, máshol 340 forintokat kell a következő fizetésig — ki tudja hogyan — beosztani, fgy azután nem csoda, hogy a családi pótlék valósággal életmentő tényező a nagy családok háztartásában: a felmérés szerint két eltartó esetében 35—47, egy keresőnél pedig a teljes jövedelem 40— 60 százalékát is eléri. Szükséglakások Nem rózsásabb a szentendrei járásban a nagy családok lakáshelyzete sem: saját tulajdonú házzal, lakrésszel 63 százalékuk rendelkezik — ebben benne vannak a cigány- családok minimális alapterületű házai, kunyhói is —, 29 százalék tanácsi bérlakásban, 3,3 százalék albérletben lakik. A lakások többsége meglehetősen régen épült, korszerűtlen s nem ritkán egészségtelen. Az egy családra jutó 1,44 szobaszám talán a legfigyelmeztetőbb felhívás a változtatásra. A járási párt- bizottság megítélése szerint legalább 200 nagy család lakása minősül napjainkban szükséglakásnak, függetlenül attól, hogy saját vagy tanácsi lakás. Az agglomerációs övezetben a keresők többsége bejáró dolgozó. S bár a nagy családosok körében számottevő a törekvés családi ház építésére, vagy a már meglevő bővítésére, mégis azt kell tényként elfogadni, hogy zömük saját erőből képtelen alapvetően változtatni a sorsán. A járási pártbizottság és a járási hivatal azonban a rendeletek értelmében a legközelebbi években megoldja a nagy családosok gondját. Villa tízezer sestertíusból Pismányban még egy 1969- I es terepbejárás során bukkantak arra a hatalmas római kori villára, amelynek régészeti feltárásához tavaly áprilisban láttak hozzá a szabadtéri néprajzi múzeum területén, méghozzá ott, ahol eredetileg a Közép-Tiszavidé- ki tájegységet építették volna. A 80x80 méteres területen előtűnő összefüggő épülettömb, amely lakóépületből, fürdőházhoz s számos gazdasági épületből áll, az eddig feltártak közül Pannónia legnagyobb villája. Topái Judit régész, akinek értő „művezetése'’ mellett a pesti egyetemisták s a helybéli Móricz Zsig- mond Gimnázium diákjai valósággal kvalifikált régészszakmunkásokká válnak egy hét leforgása alatt, elmondta, hogy az összkomfortos villa minden bizonnyal egy veterán otthona volt, aki a leszerelés után itt kapott földet s utolsó zsoldjából, a tekintélyes összegű 10 ezer ses- tertiusból építette fel rezidenciáját időszámítás után a 3. század közepén. Az éremleletek bizonysága alapján 375ben még laktak a színes freskókkal díszített villában. A népes família feltehetően a század végén menekült erről a vidékről a hunok elől — méghozzá annyira szervezetten, hogy az ajtókról a vasalásokat is magukkal vitték. Szentendre újabb kultúrtörténeti kincsének régészeti feltárása a jövő esztendő végére fejeződik be. Gyermek- és ifjúságvédelem Pilisszántón Változatlan veszélyforrások Társadalmi esküvők Pomázon a szívós, lankadatlan tudati nevelés eredményeként örvendetesen emelkedik a társadalmi ünnepségek száma. A megyei tanács értékelése alapján a nagyközség tanácsi és társadalmi szerveinek ezen a téren kamatozó fáradozása nemcsak járási, hanem megyei szinten is kiemelkedő. Különösen a társadalmi esküvő nyer mindjobban polgárjogot: az elmúlt esztendőben 101 jegyespárból már 66 választotta a házasságkötés új, szocialista formáját — valamennyien fiatalok. Valamivel kisebb mértékben, de ugyancsak sokasodott a névadó ünnepségek száma is. Önéletrajz helyett Hallgató Sándort éppen két héttel ezelőtt, a három város szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán ismertem meg. A tapasztalatcserén kettős minőségben vett részt: mint szállítási brigádvezető és úgy is, mint a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyára termelő üzemeinek párttitkára. Zömök, keménykötésű férfi, talán csak homlokának barázdáltságán, s tapasztalatainak csiszoltságán észlelhető, hogy egy esztendő híján fél évszázada jár már nyitott szemmel a világban. Somogyországban, azon belül is Komlósdon született, egykeként. mint számosán azokon a vidékeken, ahol úgy tartották: egy örökösnek is kevés a jussa. Tizenkét évvel ezelőttig mindig a földön dolgozott, akkor adódott úgy, hogy Szentendrén megözvegyült az asszony édesapja. s nem volt. aki gondját viselje. A betongvárban Hallgató Sándor vagonkirakodóként kezdett, ma már két szakmája is van: vontató- és targoncakezelő. Magánélete ma már elválaszthatatlan a megújult, immár világszínvonalú gyár életétől. Jócskán benne él a változás erővonalainak sűrűjében, hiszen párttitkárként nap mint nap szembe kell néznie a mozaiklapgyártás, a két csőüzem — a Siómé és a Sentab —, a targoncagarázs és a szállítás valamely orvosolandó nehézségévei. „A gépek nem teljesen beüzemeltek, döcög az anyagutánpótlás, stb.” Vagy: nem ritkán elégedetlenséget szül, ha a rosszabb minőség miatt az emberek nem keresik meg azt a pénzt, amire számítanak. Persze, hogy a párttitkárhoz fordulnak ilyenkor esetről- esetre, aki viszont a gazdasági vezetőkkel próbál egyezkedni. Szerencsére ez a csatorna jól kiépített: „Gál Sándor főmérnök a saját kérésére az én alapszervezetembe kérte a felvételét, hogy közelebb lehessen a tűzhöz”. A legnagyobb gond azonban kétségkívül a munkaerőhiány — legalább félszáz ember kellene a termelő üzemekbe. Munka, munka, munka. Hallgató Sándor családjáról csupán annyit sikerült megtudnom, amennyi egy szűkszavú önéletrajzból kiolvasható: a lánya — most éppen szülési szabadságon van — és a felesége a PEVDI-ben, a fia meg a kocsigyárban dolgozik. Szentendrei munkáscsalád: van miről beszélgetniük otthon esténként! Pilisszántón a községi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban vitatta meg titkára, Skripek Bálint beszámolóját a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a gyámügyi munkáról, feladatokról. — A hattagú gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság a művelődésügyi-egészségügyi állandó bizottság éves munkaterve alapján tevékenykedik. Feladatunk meglehetősen sokrétű. Negyedévenként ellenőrizzük a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket közegészségügyi és ifjúságvédelmi szempontból. Hasonló kötelezettséget jelent a tanács intézményei — iskola, napközi otthon, óvoda — költségvetésének, fejlesztési feladatai végrehajtásának felülvizsgálata. Feladatunk továbbá a rendszeres szociális segélyben, közgyógyellátásban, hadigondozásban részesülők eltartási, életjáradéki, öröklési szerződései teljesítésének figyelemmel kísérése, az egyedül élő öregek látogatása, is- tápolása. S nem utolsósorban a veszélyeztetett kiskorúak védelmének garantálása — rendszeresen s ha a szükség úgy kívánja, egyedi eseténként is. A korábban is tapasztalt nyugtalanító jelenségek — állapította meg a vb — csak részben szűntek meg. Nem egy felelőtlen szülő ma is magával viszi óvodás- vagy legfeljebb iskoláskorú gyermekét az esti órákban szórakozni. Még nagyobb gond a veszélyeztetett gyermekek védelmének a biztosítása, hiszen a veszély- források — idült alkoholista, garázda, közveszélyes munkakerülő, vagy éppen tbc-s szülő — változatlanul fennállnak. Egy-két olyan eset akadt csupán, ahol a figyelmeztetés használt. Pilisszántón jelenleg gyámság alatt 16, gondnokság alatt 6 kiskorú áll. Cölöpakpozzák a A Mathiász Tsz építőipari részlege jócskán leapadt az elmúlt években — jelenleg félszáz embert foglalkoztat. A kis kollektívának azonban a termelőszövetkezet saját beruházási kivitelezésén túl különféle földmunkák — alapozás, csatornaépítés — vállalására is jut erejük. Horváth Tibor részlegvezető-helyettes elmondta, hogy sajé1 kivitelezésben rövidesen elkészül a tsz új, 160 férőhelyes tehénistállója, mindössze 300 ezer forintos költséggel. Ugyancsak most végzik az elsősorban szőlészetéről és gyümölcsöséről ismert termelőszövetkezet kétszintes irodaházának a karbantartását is. A legrangosabb folyamatban lévő munka azonban a Postás-strand területén létesülő csárda, amelynek már hozzáláttak a cölöpalapozásához. Az ötmillió forintot kóstáló háromszintes, belül galériával, kint autóparkolóval ellátott csárdában minden turista és helybél: polgár megtalálja majd a kedvére való vendéglátási formát, lévén lesi benne bisztró, presszó, büfé és étterem is. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotó: Gárdos Katalin Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy SZENTENDRÉN a HÉV-végállomásnál augusztusban megnyílik AZ ORSZÁG LEGKORSZERŰBB BEVÁSÁRLÓKÖZPONTJA Gyorsan megközelíthető HÉV-vel, autóbusszal vagy személygépkocsival. Hívjuk és varjuk Önt is!PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VAL’ '
