Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-25 / 172. szám
1974. JŰLIUS 25., CSÜTÖRTÖK %Jfíi4av KGST-egyiittmüködés Szárítódobok a ceglédi gépellátóktól Szerződés a további munkára Ütépítő aszfaltkeverő berendezésekhez szári tód ob-gé^>- egységeket gyártanak ez évtől kezdve a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárának új tamási telepén. A szárító- döbctk a KGST-n belüli együttműködés keretében iaz NDK-beli teltowi Telto- mat cég részére készülnek. A henger alakú óriási forgódobokból az idén nyolcvanat, jövőre pedig kétszerannyit gyártanak. A szárítódobok első sorozatát szerdán adták át a Telto- mat cég képviselőinek. Az NDK-beli szakemberekkel megbeszélték a további kooperációt. Ugyanis a két vállalat tudományos együttműködési szerződést is kötött, s a Közúti Gépellátó Vállalat fejlesztő és tervezőirodái közreműködnek a nagyobb teljesítményű útépítő gépek kifejlesztésében. Festőberendezések gyártásában Magyar—szovjet szakosítás A magyar—szovjet szakosítási szerződés: még gazdaságosabbá válik a festőberendezések gyártása; mint ismeretes, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság legutóbbi ülésén kormányközi egyezményt írtak alá a festőberendezések gyártásának szakosításáról. A Kohó- és Gépipari Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az egyezmény alapján a fejlesztésben együttműködő magyar és szovjet vállalatok- — elkerülve a párhuzamosságokat — az egymásét kölcsönösen kiegészítő termékek' gyártására rendezkednek be. Munkásőrbázison Otthonukban, nemrégiben felavatott új bázisukon, látták vendégül az újságírókat szerdán a Magyar Kábelművek munkásőrei. A sajtótájékoztatón kedves vendégeket is köszöntöttek: a Francia Kommunista Párt központi lapjának, a L’Humaniténak hazánkban tartózkodó terjesztőcsoportját. Vas János, a Kábelművek pártbizottságának titkára és Horváth Lajos, a meglátogatott század parancsnoka elmondotta : a Kábelművek gyáregységeiben 96 munkásőr tevékenykedik, olyan kommunisták és pártonkívüliek, akik egytől egyig kiemelkedően dolgoznak, s példamutató eredményeket érnek el a kiképzésben. Egy bajtársuk 1967-ben, szolgálatteljesítés közben életét vesztette. A zászlóalj takarékbetétkönyvet nyitott a fia, Szőczy Dezső nevére. 37 000 forint gyűlt össze. A pénzt tegnap nyújtották át a honvédségtől most leszerelt fiatalembernek, a zászlóaij fiának. A tájékoztatót követőén a sajtó munkatársai megtekintették a munkásotok kényelmes körletét, s rögtönzött fegyverzetbemutatón is részt vettek. A sajtótájékoztatót gyárlátogatás zárta. Futnak, de mi után ? Sok a szárítani való Lassan telnek a magtárak Taríósabb napsütés kellene — Kiváló a minőség A hétfőn és keddre virradó éjjel lezúduló nagy mennyiségű csapadék megyeszerte megnehezítette az aratók dolgát, lassította a betakarítás feszített ütemét. Bár a kukoricának és’ a zöldségnövényeknek jól jött az esőzés, a kombájnotokat méginkább lépés- hátrányba hozta a változékony időjárás. Néhol csak az eget kémlelhették, mert Nagy- kátán például a nedves talaj nem bírta el a kombájnt. Különösen a váci és a ceglédi körzetben kellett kényszerpihenőt tartani a földeken, a szállítás azonban nem állt le; a ceglédi Vörös Csillag, a nyársapáti Haladás, az üllői Kossuth termelőszövetkezet szárítás után jelentős mennyiséget szállított a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepeire. A pilisi Aranykalász Tsz azonban csak nedves búzát tudott küldeni — szárítókapacitás hiányában — Mo- norra, a Budai és a Ferencvárosi malomba. Késésben... A gazdaságok zömében —a tartós napsütés beálltával — a jövő hétre várják a kenyérgabona-betakarítás finisét, Üllőn azonban már ma befejezik az aratást, s a toki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben is az utolsó táblákban forgolódnak a gépek. Karsay Istvánnak, a Budapest és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kereskedelmi igazgatójának íróasztalán pillanatnyi szünet nélkül cseng a telefon, s szinte percenként növekszik a telexüzenet-halom. — A 27 felvevőraktár, 16 malom és 5 keverőüzem 180 felvevővonalán állandó készenlétben várjuk a gabonaszállítmányok érkezését — mondja. A telefonom most valóban amolyan ..forró drót”. A legtöbb hívás azt jelzi, hogy meg kellett szakítani az aratást, illetve kevés a szárítákapacltás. A tavalyihoz képest sajnos továbbra is fennáll a betakarítás időbeli késése, amelyet az esős időjárás okoz. Az igazi gondot azonban az jelenti, hogy a kenyérgabona jelentős hányada magasabb nedvességtartalmú a megengedettnél. Ezért erős a szállítóbrigádok és járművek terhelése mert a terményt előbb a szárítógépekhez s csak ezután lehet a raktárakba szállítani. Vállalatunk szárítókapacitása naponta 80 vagon, míg a mezőgazdasági üzemeké összesen 1350. Az egyik legfontosabb feladat most az, hogy a tsz-ek és az állami gazdaságok maximálisan használják ki szárítógépeiket és saját terményük szárítása után bocsássák azok rendelkezésére akiknek nincs megfelelő eszközeik. Jellemző, hogy míg tavaly ilyenkor 18 vagon búzát és 11 vagon árpát kellett szárítanunk, most 63 vagon búzát és 82 vagon árpát kell szárítani. A terméskilátások egyébként rendkívül jók; tavaly ilyenkor 13 ezer 500 vagon kenyérgabona felvásárlására volt szerződésünk az idén 17 ezer 800 vagonnyi mennyiségre van. Igaz, a szerződött mennyiség 90 százaléka tavaly július végére már beérkezett, ebben az évben a hónap végéig csak 40—50 százalékára számíthatunk. A mai napig mintegy 3 ezer 300 vagon kenyérgabonát vettünk át. Állandó kapcsolatban vagyunk a megyei tanács operatív bizottságával. Lükács László éppen most tájékoztatott arról, hogy a bizottsághoz „S. O. S.” jelzések eddig nem érkeztek, nagyobb fennakadás tehát — a késéstől eltekintve — a megyében sehol nincs az aratási munkában. Mit mond a főmolnár? Komlóssy Gyula, a Ferencvárosi Malom üzemvezető főmolnárja: — Elégedettek lehetünk fl szállítmányok minőségével! Az új búza beltartalmi értéke nagyobb, színe jobb a tavalyinál. Az új és az óbúzát 40— 60 százalékos keverési aránynyal őröljük — amely persze a minőségtől függően változik — s a sütőipar is elégedett a liszt minőségével. Kitűnő a belőle sütött kenyér. ...és a laboratórium? Szavait Hajdú Erzsébet a minőségvizsgáló laboratórium vezetője is megerősíti: — A Gizella Malom 500 va- gonos raktárába 15 százalékos nedvességtartalmú, 80 kg/hek- tolitersúlyú — a hántoló malom 400 vagonos raktárába 15,2 százalékos, 82—83 kg/ hektolitersúlyú gabona érkezett — hétfőn 75 vagonnyi. A legjobb minőségű kenyér- gabona a dunavarsányi Petőfi, a délegyházai Egyesült Törekvés a dömsödi Dózsa termelőszövetkezetekből érkezett. E szállítmányok 84 kg/ hektolitersúlyú kenyérgabonát tartalmaztak, s ez jóval magasabb a szabványban előírt követelményeknél. A termés mennyiségét és a minőségét tekintve tehát kedvező a helyzet. A felvásárló vállalat átvevőhelyein most már a gabonaszállítmányok folyamatos érkezésére készülnek. Számítani is kell er re, mert a barométer mutatója a nyár visszatértét jelzi, az aratóbrigádok ismét teljes erővel láthatnak munkához. Kovács György-Attila Megérdemelt hírénél hangosabb közfigyelem övezte egy ideig azt a ceglédi termelő- szövetkezeteit, amely — ahogy ezt a szakmai tolvajnyelv jelöli — „túlfutotta” magát. Erején felül, s előkészítetlenül vágott neki beruházásoknak, fejlesztéseknek. Ezekben a napokban kétszáz vagonos hűtőtárolóját és száz- vagonos mandpulálóját kínálja bárkinek, aki hajlandó kooperációt teremteni velük, vagy éppen bérbe venné az építményeket. Csábító az ajánlat, hiszen munkaerő is, ipari vágány is van. Sőt, fontiek mellé még fölajánl húsz- hektrányi közművesített területet is, amelyen kis- és nagynyomású gáz áll rendelkezésre. Minden van. Csak munka nincsen. Aminek segítségével a beruházás, a befektetett ősz- szeg megkezdené a törlesztést. Kamatokkal persze. Ködbe vész a kezdet Ma már kideríthetetlen, mire, miféle számításokra, termelési, feldolgozási tervekre alapozódott a tenmelőszövet- kezet beruházási döntése. Ahogy ködbe vész a kezdete annak az építkezésnek is, amely talán idén végre készen lesz, s működhet majd a solymári tégla- és cserépgyár; ugyan tagadhatatlanul korszerű üzem, de már 1972. márciusában avatni kellett volna. .. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, 1974. június 27-én a többi között megállapította: „A beruházások elmaradásának okai nem mai keletűek, de ma is hatnak. Ide sorolhatók mindenekelőtt az előkészítési hiányosságok, amelyek következménye a beruházások bizonytalan indítása, és a kivitelezésnél felmerülő váratlan műszaki problémák. A beruházó munkában a szßk keresztmetszet a legtöbb esetben abban van, hogy a műszaki-technológiai tervek későn készülnek el, gyakran változnak és ezért nem szolgálhatnak elég biztos alapul az egész kivitelezési folyamat előrelátó, optimális megszervezéséhez.” Friss példa: különböző, nemcsak vállalati okok miatt a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, így a diósdi gyáré is úgy kezdődött meg, hogy a terveknek csak kisebb része áll rendelkezésre. Vajon a rekonstrukció be- bejeztekor — a mai határidő szerint 1977-ben — kideríthető lesz, hol és ml csúszott félre kezdetben, mi okozott most rejtve maradó, de a befejező szakaszban súlyos gondokat szülő teendőket? Mérföldes léptek A két világháború közötti húsz esztendőben a vezető nyugat-európai országokban az egy lakosra számított beruházások hatvan százalékkal növekedtek. Ugyanakkor Magyarországon ez csak három százalékot tett ki! Az akkori tempókülönbség nemcsak gazdasági fejlettségünk sokféle vonásában érezteti hatását, hanem abban is, hogy máig sem sikerült kialakítani a nagyarányú beruházási tevékenység minél ésszerűbb szervezetét, szerkezetét, módszertanát. Mérföldes léptekkel haladtunk a beruházási tevékenységben, de csak a dolgok mennyiségi oldalát nézve. Ezek a mérföldes léptek sűrűn elszakítottak bennünket olyan,- nagyon is lényeges fogalmak érvényesítésétől, mint a gazdaságosság, a hatékonyság, a megtérülés ideje. A beruházásra fordított összegek ' növekedésénél gyorsabban bővült a befejezetlen állomány, s legutóbb már meghaladta értéke az átadott létesítményekét. Bebizonyosodott: apró javítgatásokkal nem lehet lényegesen tökéletesíteni a beruházások lebonyolítási rendjét. A beruházásokért folytatott versenyfutás hevessége ugyan csökkent a legutóbbi években — sőt, tavaly a tervezettnél is kisebb összeget használtak fel ilyen célokra —, ám ezzel párhuzamosan neim növekedett a már folyó beruházások tervszerűsége. A megyében jelenleg húsz olyan nagyobb beruházás van folyamatban, amelyet tavaly, vagy még korábban át kellett volna adni rendeltetésének. . Nem pénzkérdés Igazolódik az a, szakkörökben már korábban fölmerült nézet, hogy a beruházási munka ésszerűsítése, kívánatos irányban történő fejlesztése döntően nem pénzkérdés. Sok esetben ugyanis csak a pénz — a fedezet — van meg, de nem tudják elkölteni! Ezt erősítette meg az országgyűlés ipari bizottságának június 18-án tartott ülése is, ahol — az egyedi nagyberuházásokkal kapcsolatban — joggal mutattak rá a képviselők, hogy a gyorsabb kivitelezéshez elsősorban nagyobb szervezettség szükségeltetik, s nem pénz. Kisebb, „csak” milliós ügyekben sem más a helyzet. Aszódon, a Petőfi Sándor szakközépiskola és gimnázium számára 12,7 millióért négyszáz négyzetméter alapterületű szakmai foglalkoztatót építenek. A vasbeton vázszerkezet fölállításánál azonban, különböző szervezési, koordinációs problémák miatt, késedelem keletkezett. S persze, a három hónapnyi veszteség hátrább tolja a falazási, szerelési, gépészeti teendőket; a tervszerű átadásit. Pénz-, fedezetprobléma itt sincsen. Csak lebonyolítás-szervezési. Mint másutt. Ez a „csak” azonban mintha mellékesnek tűnne sokak szemében. Tartja magát az a tévhit, hogy beruházási gondjaink főként tőkehiányból és kapacitásproblémákból származnak. Miniszteri vélemény Érdemes ezzel kapcsolatban utalni arra, amit Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott el a tárca igazgatói értekezletén a napokban, július 15-én. A beruházások túlzott időszükségletét bírálóknak felelve fejtette ki, hogy a baj forrása nem maga a kivitelezés idejének megnyúlása, hanem a túl korai kezdés! Tehát az, amikor megkezdik ugyan a beruházást, de nincsenek meg a tervszerű, folyamatos munka feltételei. Már tart az építkezés, amikor még mindig az előkészítés szakaszába sorolandó feladatokon vitáznak megrendelők és tervezők, tervezők és kivitelezők. Évek óta vita van a fővállalkozási rendszer szükségességéről és formáiról, de tényleges eredményeket felmutatni még ma sem lehet. S ez csak egyike azoknak a lehetséges forrásoknak, melyek nagyot lendíthetnének a beruházások hatékonyságának itt-ott sárba ragadó, döcögő szekerén. Igaz, a Minisztertanács néhány hete módosította a beruházási eljárásokról szóló rendelkezéseket, de ez sem csodaszer. Része a folyamat javításának, sok egyéb tényezővel együtt. Nélkülük ismét csak egy elvben jó, de a gyakorlatba^ másként megvalósuló rendel» kezéssel leszünk gazdagabbak. Hamis okoskodás Az előzetes számítások szerint az ötödik ötéves tervben évi átlagban hét százalékkal kell növekednie a beruházásoknak ahhoz, hogy fejlesztési céljaink megvalósuljanak, hogy az életszínvonal emelésének termelési feltételei létrejöjjenek. Ezért hamisan okoskodnak azok, akik azt hangoztatják, hogy a beruházások „visszafogásával” kellene rendet csinálni. Látszatra járható út: minél kevesebb a beruházás, annál kevesebb a gond velük. Ám aligha gondolhatja komolyan valaki, hogy a rossz gyakorlat megszüntetésének módja magának a gyakorlatnak a fölszámolása ... Vannak ma is, akik a beruházási pénz megszerzéséért futnak, mások a megszerzett pénz birtokában kivitelező után. Akadnak, akik a tervek sürgetése miatt, az anyag előteremtése érdekében futnak, s e nagy mozgás már-már a futkosás benyomását kelti. Mintha túl sokan s túl sok irányban mozognának azon a pályán, amelyen minden versenyzőnek kijelölt helye kellene, hogy legyen, s természetesen, mint minden versenyen, a cél is csak egy lehet. A beruházási tevékenység fokozása szükségszerűség, ezt elkerülni csak súlyos áron lehetne, hiszen távlati életszínvonal-politikánk alapjait gyengítenénk. A valódi okokról, a tényleges akadályokról szükséges tehát Vitatkozni, szervezési elmaradottságunkról, az érdekeltségi rendszer gyengeségeiről, azokról a központi és helyi tényezőkről, amelyek többsége nem objektív adottságainkból, gazdaság- szerkezetünkből táplálkozilc, hanem a lehetőségek gyatra kihasználásából. A lehetőségeket mi teremtjük, a „futókat” mi nevezzük be. Miért nem érdekel akkor bennünket a verseny kimenetele? Mészáros Ottó Túlteljesített félév A termelékenység 8,1 százalékkal nőtt Vasárnap kezdődött az aratás az alagi Állami G azdaságóan, s a legkorábban beérő ősziárpa tábláin a bét (közepén már a báláaőgépek dolgoztak. Gárdos Katalin felvétele A kohó- és gépipar az első félévben még gyorsabban növelte termelését, mint tavaly az év azonos időszakában — tájékoztattak a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. A kohászat termelése az első félévben 7,4 százalékkal volt magasabb . a tavalyinál. A gépipar az elmúlt évi 6,3 százalékkal szemben 10,5 százalékkal növelte termelését. A nyereség növekedése még ennél is gyorsabb volt, ami a gazdaságosabb termékszerkezettel és a kohászati termékek világpiaci árának emelkedésével magyarázható. A kohászat első féléves termelési értéktervét 105,6 száza- i lékra, a gépipar 100,1 százalékra teljesítette. A kohászat 3 milliárd forinttal több terméket értékesített a tervezettnél. A gépipar 46,7 milliárd forint értékű terméket gyártott, 5,1 milliárd forinttal többet, mint tavaly az első félévben. Az első félév eredményeit még értékesebbé teszi, hogy á kohászatban a létszám mindössze 0.1, a gépiparban 0,9 százalékkal növekedett, így a termelésfelfutást a hatékonyság jelentős növelésével érték el. A termelékenység 8,1 százalékkal emelkedett, elsősorban a munka- és üzemszervezés javításával és korszerűbb berendezések munkába állításával. A több termék előállítását a tárca vállalatainál csak igen kis mértékben követte a készletez 's növekedése, tehát meggyorsult a készletek forgási se-- bessége.