Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

1971. JÜLIUS 24., SZERDA MEGYEt TB KJunau Rendelet u polgári repülés szakszemélyzetéről A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletet adott ki a polgári repülés szaksze­mélyzetének szakszolgálati en­gedélyéről. A már érvénybe lépett ren­delet egyebek között meghatá­rozza a polgári' repülés szak­szolgálatait, előírja, hogy ki láthat el ilyen feladatokat, s ki alkalmatlan erre. A rende­let szerint a szakszolgálatban — szakképzett légijármű-ve­zető, rádiós, navigátor, mér­nök, légi utaskísérő, repülés- irányító, üzemi tiszt, légi jár­műszerelő — csak a meghatá­rozott szakmai követelmé­nyeknek és egyéb feltételek­nek megfelelt és sikeres elmé­leti, valamint gyakorlati vizs­gát tett s engedéllyel rendel­kező dolgozó alkalmazható. Ismerteti a rendelet azt is. hogy ki kaphat szakszolgálati engedélyt, s mi a teendő az engedély megszerzéséhez. A KPM légügyi főosztálya mint légügyi hatóság, külön álla­pítja meg s adja ki a szak­mai feltételekef, követelmé­nyeket. A rendelettel tulajdonkép­pen a nemzetközi polgári re­pülési szervezet, az ICAO szabványaihoz, ajánlásaihoz alkalmazkodnak, s a polgári repülés személyzetével szem­ben támasztott nemzetközi előírásokat belső jogszabál­lyal szentesítik. Tcrmcnyszállítás - szivattyúval A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalatnál új rendszerű, úgyne­vezett fluidizációs szállítóbe­rendezések sorozatgyártását kezdték meg. Amint az elne­vezés is utal rá, a folyadé­kok továbbításához hasonló elven — tehát nem ventillá- toros, hanem forgódugattyús berendezéssel — szivattyúz­zák a búzát és más terményt a raktárakban, malmokban, takarmánykeverő üzemek­ben. A gyárban többféle fluidizá­ciós szállítóberendezést készí­tenek. A nagyobbak óránként 10 000 köbméter terményt is szállítanak 200 méter távol­ságra, illetve húsz méter ma­gasba. Pilisi társulás Burgonya — félezer hektárén Rövidesen a legjövedelmezőbb ágazat lesz Komoly piaci riadalom volt a múlt esztendőben: lesz-e burgonya. Az illetékesek még idejekorán „maximálták” az árat, 3 forint 70 fillérbe ke­rült az első osztályú krumpli, s végül a hiányos termést is pótolták — importból. Az ár- szabályozás azonban csupán az állami gazdaságokat, szö­vetkezeteket s az állami, szö­vetkezeti kereskedelmet érin­tették, az őstermelők és a magánkereskedők továbbra is tetszés szerint szabhatták meg a burgonya árát. Persze, eb­ből logikusan az következne, hogy ők sem adhatták drá­gábban, mint a szocialista szektor, különben a nyakuk­ban maradt volna a készlet, azonban nem így történt. Miért? Az okok föl vázolása némi szakmai kalandozáshoz vezet. Leromlott fajták A burgonya vetésterülete — mint más országokban — év­ről évre apadt a hazai gazda­ságokban. Ám amíg Európa számos más országában a ter­mésátlagok számottevően emelkedtek, addig a honi ter­mesztők igencsak elmaradtak e téren: a több éves országos átlag alig haladja meg a száz mázsát hektáronként, ami bi­zony csekély eredmény. Első­sorban a hazai vásárlók által kedvelt fajták leromlása okoz gondot, egyre kevesebbet te­rem a gülbaba, a rózsa krump­li. A különböző vírusfertőzé­sek alaposan megtizedelik a termést, olyannyira, hogy ter­mesztésükkel foglalkozni már- már nem érdemes. Lassan-las- san kikopnak tehát a piacról ezek a fajták, hiába kesereg­nek efölött a háziasszonyok. (A magánkereskedők, őster­melők ezért kérhettek két- annyit is a konyhai divat ál­tal előtérbe helyezett krump­likért.) Alapítási év: 1973 A nagy termőképességű, in­tenzív burgonyafajták bizton­ságosan teremnek a gyengébb, homokos talajon is, például a holland Desireé 250 mázsát is ígér hektáronként. Hasonlóan jó terméssel kecsegtető — az 1 NDK-ból és Hollandiából szár- | mazó fajták — az Axilia, az Astilla, a Jarla, az Ostara —, amelyek immár megteremnek Pest megyében is. Mégpedig a pilisi burgonyatermesztő tár- í sulás jóvoltából. E közös vál- j lalkozást 1973 őszén alapítot­ta a helybéli Űj Élet Tsz, amely azóta az ugyancsak pi­lisi Hunyadival egyesülve, az Aranykalász nevet kapta. Az álapító tagok a társulást irá­nyító gazdaságon kívül a gom­bai Fáy András, a tápiószent- mártoni Kossuth Termelőszö­vetkezet, továbbá Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat, a Pest megyei MÉK, s szerződés alapján támogatja munkájukat a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem. A cél nyilvánvalóan következik az imént vázolt helyzetből, mint arról Virág István, az Arany­kalász Tsz főmezőgazdásza be- i számol: — Az 1950-es években me­gyénkben 15—20 ezer hektá­ron termesztettek burgonyát, az utóbbi években azonban a vetésterület a tízezer hektárt sem érte el. A burgonyaellá- tás javítása érdekében a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kidolgozta és meghirdette a fejlesztés prog­ramját, a támogatás feltételei­nek rendszerét. Így jött létre társulásunk, hogy a legkorsze­rűbb termesztéstechnológiai eljárásokat alkalmazva, ipar- szerflen, vagyis valamennyi munkafolyamat géoesítésével kemizálással törekedjen a mind magasabb termésátla­gokra. A termesztéstől a vég­termékig terjedő modern el­járás ugyanis magas termelé­si színvonalú bázisgazdaságo­kat feltételez, s igényli a ter­melők és a kereskedelem köl­csönös érdekeken alapuló együttműködését. Nagy teljesítményű gépsorok — Milyen sikerrel járt a kezdeményezés ? — A társulásban részt vevő gazdaságok 1972-ben még csu­pán 241, az idén már félezer hektáron termesztenek bur­gonyát. 1975-től egyre na­gyobb területeket öntözünk is, hiszen homokos talajainkon, száraz éghajlati viszonyaink közepette csak így lehet ma­gas hozamokat elérni. A program sikerét a jó táp­anyag-utánpótlás és agrotech­nika mellett a gépesítés szín­vonala határozza meg, magya­rán: nagy teljesítményű gép­sorokra van szükség. Ezek megvásárlásához hitelt vehet­nek igénybe a gazdaságok, mi több, a speciális munkagépek­re 70 százalékos, a tároló épületekre és berendezésekre ötvenszázalékos állami támo­gatást nyújt a minisztérium. Mint a pilisi szakemberek el­mondták, gépeiket elsősorban a szocialista piacról szerezték be, NDK-gyártmányú gépso­runk kiegészítéséhez pedig ha­zai talaj művelő-válogató esz­közöket, szovjet osztályozó­gépeket vásároltak. Remé­nyeik szerint iparosodással ki­billen a holtpontról a burgo- nyatermesztés ügye. A vetés­terület máris nőtt, a várható hozamok azzal kecsegtettek: a burgonyát a növénytermesz­tés legjövedelmezőbb növé­nyei között tarthatjuk majd nyilván. Ami öröm a gazdál­kodónak. S lesz belőle bőven, továbbra is mérsékelt áron — ha nem is rózsaszín héjú, de legalább ugyanolyan jó ízű, mint a gül —, ami viszont föl­tehetően a fogyasztó elége­dettségét váltja ki. A. Z. Társadalmi ellenőrök A fogyasztók érdekeinek védelmében A szakszervezetek és a tanácsok összefogásával Huszonkét évvel ezelőtt hozták létre a társadal­mi ellenőri intézményt, hogy képviseljék a vásárlók érdekeit, ugyanakkor segítsék a kereskedelmi és vendéglátó apparátus munkáját. A társadalmi ellen­őrök a SZOT hatáskörébe tartoztak. Két éve korsze­rűsítették a kereskedelmi társadalmi ellenőrök munká­ját, tavaly, júliusban pedig a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben a tanácsok keretében is létrehozta a társadalmi ellenőri hálózatot, ugyancsak a fogyasztók érdekvédelmére és a kereskedelem munkájának a se­gítésére. Azóta a két ellenőri gárda általában közösen végzi nélkülözhetetlenül fontos feladatát Építő szövetkezet Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács. vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő és hegesztővizsgával építőgép-szerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSRE FEL VESZÜNK Jelentkezni lehet a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. A 11 ezer szakszervezeti társadalmi ellenőrből 460 működik Pest megyében az SZMT irányításával, míg a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztályához 500 társa­dalmi ellenőr tartozik. Azokon a területeken, ahol nagyobb számú ipari munkás él, első­sorban a szakmaközi bizott­ságok irányítják a szakszer­vezeti társadalmi ellenőröket. A szakmaközi bizottság titká­ra a tanácsüléseken rendsze­resen részt vesz, a kereske­delmi állandó bizottságokkal együtt közösen határozzák meg a helyi feladatokat és végzik az országos vagy a megyei vizsgálatokat. Still Róbert, a váci Forte gyár műszaki előadója az egyik legrégebbi és legered­ményesebben dolgozó szak- szervezeti társadalmi ellenőr. Jelenleg is ő irányítja 80 tár­sát. A megyében két vizsgálat folyik egyidejűleg — az or­szágos program részeként. Az egyik az idegenforgalmi te­rületen működő kereskedelmi és vendéglátó egységeket, a másik a zöldség- és gyümölcs­ellátás vizsgálata. Mozgékony gárda Az idegenforgalmi vizsgálat Pest megyében elsősorban a Duna mentére vonatkozik. A Ráckevei-Duna-ág tapasztala­tait Kakukk Károly sziget- szentmikló&i ellenőr, a Csepel Autógyár dolgozója gyűjti össze. A Dunakanyar jobb partján Mihály Lenke, a Szentendrei Papírgyár dolgo­zója vezeti a vizsgálatot, míg a Duna bal partján Dunake­szitől Szobig Still Róbert. — Valamennyi társadalmi ellenőr üzemi dolgozó is, eset­leg nyugdíjas — mondja. Munkaidő után keresik fel a kijelölt üzleteket, mindenkor párosával. Négyszáznál több egységet kell augusztus köze­péig meglátogatni a mi terü­letünkön. Still Róbert azt is elmon­dotta, hogy az ellenőrzés tö­megét elsősorban a KERMI, a kereskedelmi felügyelőség, a NEB végzi. A népi ellenőrzés, a kereskedelmi felügyelőség, a Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet szakemberei A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT ELEKTR1KUS0KAT ÉS SEGÉDELEKTRIKUSOKAT ALKALMAZ ÁRAMTALANÍTÓIBA Az elektrikusoknak telepkezelői bizonyítvány szükséges, segédelektrikusnak szakképzettség nélküli dolgozók is jelentkezhetnek. 44 órás munkahét, 12/24 órás folyamatos szolgálat Dolgozóinknak és családtagjaiknak díjtalan utazási igazolványt, a vidékről bejáró dolgozóknak MÁV-igazolványt, szükség esetén munkásszállást adunk. Jelentkezés: Budapest VII., Kertész u. 16. földszint 64. általában célvizsgálatot tarta­nak, bejelentést vizsgálnak. Ugyanakkor szinte mindenkor támaszkodnak a társadalmi ellenőrök megállapításaira. Gyors intézkedések A társadalmi ellenőrök megvizsgálják, hogy az eláru­sítóhely vagy a vendéglő dol­gozói megtartják-e a fogyasz­tói árakra, az osztályba soro­lásokra vonatkozó rendelke­zéseket, megnézik, lejárt ha­táridejű árut nem kevernek-e a frissek közé, pontosan mér­nek és jól számolnak-e. Arra is ügyelnek, hogy az ott dolgo­zóknak milyenek a munkakö­rülményeik, mi gátolja őket, megismerkednek a kereskede­lem gondjaival is. — A váci Kulacs vendéglő­ben például a vizsgálat nap­ján nem főztek meleg ételt. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vád területi igazga­tója a bejelentés után két nappal már válaszlevélben közölte, hogy a Kulacs ven­déglőben csak átmeneti volt az ételforgalom leállása, a kilépő szakácsot nem tudták aznap helyettesíteni. Ugyancsak a szakszervezeti társadalmi ellenőrök jártak — a ma már váci ÁFÉSZ-hez tartozó — őrbottyáni 20-as számú ABC-áruházban. Ök tapasztalták, hogy a raktár­ban még nem készült el a be­járati lépcső. Igaz, hogy új, nem befejezett épületről van szó, mégis, így a göngyöleg­szállítás életveszélyes. Az üz­let hét dolgozója az irodában öltözik-vetkőzik és még egy szék sincs a számukra, amire közben leülhetnének. Az áp­rilis 11-én jelzett hibákat az ÁFÉSZ május 9-i levele sze­rint addigra kijavították. Ellenszolgáltatás nélkül Kéthelyi István, az SZMT közgazdasági bizottságának munkatársa, a szakszervezeti társadalmi ellenőrök irányí­tója elmondotta, hogy a váci csoport jelentős segítséget adott a tavasszal a TÜZÉP- telepeken tartott vizsgálat­nál. Olyan alapvető dolgokra hívták fel a figyelmet, amit a vállalati belső ellenőrök­nek már régen észre kellett volna venniük. A verőcei ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén az előírások ellenére másfél éve nincs tűzoltó víz, üresek a betonhordók. A váci kis TVZEP-telepen 1970-ben küld­ték el a tűzoltókészüléket ja­vításra és még azóta sem kapták vissza; a nagy tele­pen viszont a vasút felőli ol­dalon nincs kerítés, bárki szabadon ki-be járkálhat. Jelez­ték azt is, hogy a telepeken rendkívül sok a rostált szén­por, amit a vásárlóknak nem lehet eladni, ugyanakkor fog­lalják a helyet. Szobon több­letszámolást is fedtek fel. Té­vedésből két vásárlót károsí­tottak meg jelentős összeggel. A Budapest-környéki TÜZÉP Vállalat azonnali intézkedésé­re a tévesen kiszámított számla többletdíját vissza­küldték, a hibát elkövetőket szigorú figyelmeztetésben ré­szesítették. — A szakszervezeti társa­dalmi ellenőrök munkájuk elismerését elsősorban alapos szakmai képzettségüknek kö­szönhetik — mondta Kéthelyi István. — Legtöbbjük hosszú évek óta közreműködik 'eb­ben a munkában minden anyagi ellenszolgáltatás nél­kül. Legfeljebb erkölcsi el­ismeréssel díjazhatjuk őket, illetőleg néhányan már meg­kapták a KPVDSZ vagy a Belkereskedelmi Minisztérium valamilyen kitüntető elisme­rését. Idén éppen Still Ró­bert, Mihály Lenke, Kakukk Károly és Százhalombattán Kisfalvi István, valamint Gö­döllőn, a műszergyári cso­portból Horváth Jánosáé. A közönség a legfőbb bíró — Többször is megütötte a fülemet, bárkivel beszélget­tem eddig a társadalmi el­lenőrökről: az ellenőrzöttek szívesen fogadják őket. Pe­dig általában senki nem örül, ha a dolgait szemrevé­telezik. — így van — erősítette meg Vinczellér János, a megyei tanács kereskedelmi felügye­lője. — Egy irodában, üzem­ben, csoportban csak az ott- levőknek, a feletteseknek és a munkatársaknak van bele­szólásuk a munkamenetbe. Más a helyzet az üzletekben, vendéglátóhelyeken. Ott a kö­zönség a legfőbb bíró. A be­csületes munkás — márpedig a kereskedelmi-vendéglátóipa- ri dolgozók döntő többsége az — örül, ha figyelmeztetik eset­leges hibáira, hogy máskor elkerülhesse őket. Mintegy ezren, szakszerve­zeti és tanácsi aktívák veszik ki részüket a fogyasztók ér­dekvédelméből. Köszönet jár érte. Komáromi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents