Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
1974. JULIUS 23., KEDD KŐSZOBRÁSZOK A műemlékek megszépítő'] Visegrád, modern faberaká- sos kapu, mellette tábla: Országos Műemléki Felügyelőség visegrádi építésvezetősége. Az udvarban szobrok, nagy kőpillérek, faragott párkányoszlopok. A műhelyben két fiatal nő és egy szakállas férfi agyagból kör alakú falidomot mintáz. Kiss Mihály, kőszobrászt kértem meg, hogy mutassa be az építésvezetőség munkáját, s a restauráló szobrászok életét. Az elhelyezkedés — Alföldi vagyok, makói. 1951-ben születtem, apám kőműves anyám hivatalsegéd. A nyolc általános elvégzése után a szegedi Tömörkény képzőművészeti gimnáziumban tanultam, a szobrászszakon. Leérettségiztem, kő- szobrász szakmunkás-bizonyítványt szereztem — így lesz valakiből koszobrász. — És hogyan talál állást magának a kőszobrász? — Négy éven át nem tudtam a szakmámban elhelyezkedni. Voltam tüzépes. sírkőfaragó, segédmunkás, pincér, öntöző, s két évig katona. Semmiképpen sem akartam műköves lenni. Dolgoztam egy építészmérnöknél, aki az apjától örökölte a sírkőműhelyt. A mérnök mindent gépesített, könnyű volt a munka, de keveset is fizetett. Meg másért sem kedveltem ezt a helyet: a megrendelő ízlése döntött, hogy milyent faragjunk, meg hát nem lehet ízlést formálni a temetőben. Megdöbbentett, hogy negyvenéves emberek előre megcsináltatják a sírkövüket, látni akarják, hogy mi lesz a fejük fölött... — Hogyan találtak el Vi- segrádra? — öten vagyunk itt osztálytársak Szegedről, egyikőnk hívta a másikat. Jól érezzük magunkat, hiszen huszonévesek vagyunk, s anyagilag is jobban járunk: a sírköves nekem hétforintos órabért fizetett, itt minden hatvan percem 17 forintot ér. Két éve alapították ezt az építésvezetőséget, másfél éve Viseg- rádon faragom a követ. A restaurálás — Milyen munka várja a kőszobrászt az Országos Műemléki Felügyelőségnél? — Restaurálunk, a kisebb munkákat kapjuk, a nagy feladatok a soproniakra várnak. Most a jászberényi járásbíróság épületének szobrait szépítjük meg. Az egyik alak lába hiányzott, sokféle tervet készítettünk, amíg megtaláltuk azt a formát, ami a régi hű mása. De elhasználódott az egész kő — az 1830-as évekből való a szobor —, hosz- szú munka volt letisztítani, egy-másfél hónapig tartott. — Az elmúlt másfél évben melyik munka volt a legemlékezetesebb? — Talán a vértesszentke- reszti románkori templom restaurálása. Csodálatos ez a műemlék. A templom bordáinál az átívelések elindítása volt a feladatunk. A nagyságot érzékeltetendő: az átívelés 6 méter 70 centi magas, 25 mázsás kövekkel dolgoztunk, ezt emelgettük — kézzel. Többször ellenőriztük a beépítést, gyönyörködtünk: ha kész lesz, sokan járnak majd oda. Vagy szép feladat volt, amikor a visegrádi fellegvár Herkules kútjának kávaköveiről csináltunk másolatot. Az alkotás — A kőszobrász szakmunkásban bizonyára élnek művészi ambíciók? — Ötünk közül most ketten mentek felvételizni a Képző- művészeti Főiskolára, az egyik hatodszor próbálkozik. Nekem más a véleményem: jobb nagyszerű szakmunkásnak, mint középszerű szobrászművésznek lenni. Mi megtanultunk a kővel bánni, mindenkinek a tehetségén múlik, hogy milyen gondolatot tud lehelni a kőbe. valóban művésszé tud-e válni? — Van-e lehetőség Visegrá- don a művészi ambíciók kiélésére? — Engedélyezték, hogy itt a műhelyben dolgozhatunk, követ is kapunk néha, ha kimarad. — S mi az alkotás a restauráló munkában? — Megtalálni a régi forma hű mását. Ehhez kellene, több segítség, mert „tudatlanul” hamis dolgokat lehet csinálni. Kevés a lehetőség, hogy utánamehessünk a témának, olyan igazolvány kellene, amellyel beengednek a múzeumok raktáraiba is. A kéz íve Kiss Mihály bemutatta munkájukat. Az egyik műhelyben hatalmas keresetre feszített Jézus-szobor restaurálását végzik: egy kezet pótoltak, végignézhettem a gipszmintákon, hogyan formálódott finom ívűvé, lággyá kísérletről kísérletre ez a kéz, amely ma még elüt a szobortól, de a restaurátorok arra is képesek, hogy a mai követ „meg- öregítsék”. Körben a falakon pedig a kőszobrász-szakmunkások alkotásai láthatók, portrék, kisplasztikák, térdíszek — , az önkifejezés szép tárgyai. A régi mű szépségének visszaadása, s a mai szépség megalkotása tehát egyszerre teheti harmóniikussá a kőszobrászok életét. Akik pedig viszonzásul a műemlékek megszépítésével szolgálják a nézők, a látogatók gyönyörködését. F. P. Értelmiség a mezőgazdaságban A KÖZVÉLEMÉNYBEN a mezőgazdasági értelmiséggel kapcsolatban makacsul tartja magát néhány nézet. Ezek: a mezőgazdasági jellegű egyetemekre és főiskolákra már közepes végzettséggel is könnyű bejutni, mert kevés a jelentkező; egyes téeszekben azért nincs agrármérnök, mert a végzett fiatalok nem akarnak vidékre menni, inkább elhelyezkednek városban, más szakmában. A dolgon úgy ‘ lehetne segíteni, ha speciális szakmákra képeznék ki a fiatalokat. Most pedig lássuk, mi a tényleges helyzet. Az idei tanévben az 1974- ben vagy régebben érettségizettek közül a műszaki egyetemekre nagyjából kereken kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány férőhely van. Ezzel szemben a mintegy kétezer mezőgazdasági egyetemi és főiskolai férőhelyre több mint ötezren jelentkeztek. A jelentkezés aránya tehát lényegesen magasabb, mint a műszaki egyetemeken. Ez tehát az érdeklődés a pálya iránt. És mekkora az érdeklődés, a gyakorlat, a „vidék” iránt? Tavaly 1740 fiatal végzett a mezőgazdasági pályára felkészítő egyetemeken és főiskolákon. Ezek hetven százaléka bejelentette, hogy közvetlenül a gyakorlatban vállalt állást. Egy részük nem jelentett be semmit, de bizonyos, hogy ebből a részből is számosán mentek téeszbe vagy állami gazdaságba. Kimondhatjuk tehát, hogy a végzős mérnökök nem félnek sem a gyakorlattól, sem a vidéktől. Ehhez persze hozzájárul, hogy kereken kétszer annyi állást hirdettek meg, mint ahány végzős hallgató volt. A GYAKORLATBAN való elhelyezkedést a biztató kilátásokon túl még két tényező segíti. Egyik, hogy a hallgatók túlnyomó része vidéki gyerek és a megyei vezetőik már tanulmányaik során is foglalkoznak velük, megmutatják nekik a várható lehetőségeket. A másik, hogy a hallgatók negyven százaléka társadalmi ösztöndíjas, ök kötelesek abban az üzemben munkát vállalni, amely az ösztöndíjat folyósította. Ezt a rendszert sokan bírálták, mondván, hogy A főváros kapujában Járőrkocsin, sötétedésig , %.rfui a Két árhullám alakult ki a Dunán. Az első az egy héttel ezelőtti bőséges csapadék hatására jött létre és jelenleg Győr térségében tetőzik. A második árhullám pedig az utóbbi napokban lehullott csapadék hatására indult el a folyó ausztriai szakaszán. Ennek megfelelően korábban számítottnál magasabb vízszint várható Budapestnél. Az első áradás alapján mára 530 centiméter körüli tetőzést jeleztek, s a második hullámban érkező víz a számítások szerint utoléri az előtte haladó áradást, „megnyújtja”, és némileg emeli szintjét. Eszerint később, csütörtökön és pénteken tetőzik Budapestnél a Duna, 600 centiméter körüli vízszinttel. így több mint egy méterrel marad el az alsó rakpart szintjétől. A meteorológiai jelzések szerint a Duna felső szakaszának vízgyűjtő területén a következő napokban már nem várható újabb jelentős csapadék. Mint június 1. óta minden hétköznap és vasárnap, július 21-én is kint voltak a Pest megyei autópálya rendőrség munkatársai a „főváros kapujában”, hogy torlódás és balesetmentes . forgalmat , biztosítsanak a bevezető úton és utakra. A hűvös délután teljes létszámban gyülekeztek a járőrök azM 7-es ésazM.l- es út elágazásában,. Mohot Árpád rendőr, főhadnagy,. , az autópálya rendőrség Pest megyei szakaszának parancsnoka rövid eligazítást tartott a négy járőrautóban és a forgalomban gyorsan cirkáló BMW motorkerékpárokon helyet foglalóknak, Aztán kezdődött a szolgálat. Mi az RA 23—78 rendszámú járőrautóban tettük meg sok oda-visz- sza-fordulókban az Osztya- penkó szobor és a Martonvá- sár közötti, valamint az M 1- es autópályára eső szakaszt A 12 órás szolgálat alatt 1 zony, so< kilométert futnak le ezek a kocsik. Tárcsa - nyugdíjban A munka rendkívül sokol dalú. Nemcsak a közlekedés ellenőrzésére terjed ki a figyelem, hanem közbiztonság feladatokat is ellátnak az autópálya rendőrség szakképzett munkatársai. A technikát is fokozatosan fejlesztik: a tárcsa néhány hete az autópályán-autóúton is idejét múlt eszközzé vált. Helyette valamennyi járőrkocsít gépjármű-leállító készülékkel szereltek fel. Sötétedés után világító irányítóbottal dolgoznak. Betűrendes társalgási szótár segítségével négy világnyelven tudják megértetni magukat a külföldi turistákkal, bár ebben az autóban a szótár ritkán került elő, mert Varga János rendőr főtörzsőrmester és Tóth József őrmester folyékonyan beszél lengyelül, csehül, oroszul, illetve . németül. Arra, hogy idegen nyelvtudásukat hasznosítsák, a szolgálat kezdetén úgyszólván lépten-nyomon lehetőség nyílt. Töb' külföldi turista nem volt tisztában azzal, hogy a sztrádán gyalogosoknak tilos tartózkodni. Gyors intézkedések — Proszin hojtye naszpak ... Kérem, menjenek vissza a benzinkúthoz — magyarázta Varga főtörzsőrmester három lengyel fiatalnak. Itt nem szabad ácsorogni.. Néhány aprónak tűnő, de fontos intézkedés: elakad' autósoknak hívják fel a figyelmét, helyezzék ki az elakadást jelző háromszöget Másutt szintén elakadt autósuk üzennek a „sárga angyaloknak”, jöjjenek értük! Egyik ponton lengyelek integetnek: kifolyt a hűtővíz! Kannát nyújtanak át, kérik, töltsük meg, ők tájékozatlanok, nem tudják, hol lehet vizet venni. Zsögön B. Sándor törzsőrmester, aki a volánt fogja, készségesen segít. Pedig nincs könnyű dolga, mert egy-egy megáÚó után még a rendőrautónak sem könnyű visszasorolni a gépjárművek közé. Négy óra után tovább sűrűsödik a sor. A járőr tagjai szerint ez még semmi, látni kéne., mi van egy-egy kánikulai vasárnapon. Semmi rendkívüli Budaörs fölött megjelentik a helikopter. Mohos főhadnagy, aki állandó kapcsolatot tart a légirendészeti bázissal, ezúttal nem kap külön utasítást rádión, tehát nincs sehol forgalmi torlódás. Az M 1-es autóúton egy baktató fiatalember, Madarász László biatorbágyi lakos bukkan elénk: gyalog vágott neki a hazafelé vezető útnak. Lehetséges, hogy nem ismerné a szabályt? Autópályán, autóúton gyalogosoknak közlekedni tilos! Megbírságolják. Alkonyodik. Az autósor végeláthatatlan színes pántlikává válik. Egy ponton kisebb torlódás keletkezik. Két jugoszláv daruskocsi keveredett bele valahogy a forgalomba. Azonnal és udvariasan leterelik mindkettőt az autópályáról. Még az utat is megmutatják, merre tovább. Általános vélemény: nem akadt rendkívüli feladat, de hiszen tulajdonképpen ez a cél. P. Zs. előfordulhat: a hallgató tovább akar tanulni, vagy a küldő üzemnek nem is lesz rá szüksége. Mindkét aggodalom helytálló volt, ma azonban a helyzet már nem merev. Ka a hallgatót egy téesz „pénzelte”, de egy állami gazdaság akarja alkalmazni, akkor lehetőség van arra, hogy az állami gazdaság visszatérítse a téesznek a folyósított ösztöndíjat. Ha pedig a téeszben nincs alkalmas munkahely, akkor lehetőség van arra, hogy a járáson vagy a megyén beiül más téesznél helyezkedjen el. Sokt-e a mezőgazdasági értelmiségi vagy kevés? A válasz egyértelmű: kevés. Külön problémáit okoz, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nem csupán mezőgazdasági szakemberekre van szükségük. Kell még például közgazdász, jogász, építészmérnök stb. vagyis olyan szakember, akit más egyetemeken, főiskolákon képeznek ki. Ilyen szakemberekhez hozzájutni azonban rendkívül nehéz, egyszerűen azért, mert ezeken az egyetemeken nem számolnak a mezőgazdaság igényeivel. Kell-e mezőgazdasági szakembereket speciális pályára kiképezni? A vita még tart, de sokkal erősebbnek tűnik az az álláspont, amely szerint nem. A mezőgazdasági pálya , már most is meglehetősen tagolt. Tavaly például az egyetemeken (a főiskolák nélkül' 708-an végeztek. Közöttük csak 317 volt az agrármérnök, tehát régi fogalmaink szerint „agronómus”. A többiek pedig: 142 mezőgazdasági gépész- mérnök, 125 kertészmérnök.. 57 állatorvos és 67 erdőmér- nök. A túlságosan szűk szakmára képzéssel óvatosan kell bánnunk. Szarvason például folyik öntözőmérnök-képzés. Budapesten pedig volt kisállattenyésztő kar. Ezeket a hallgatókat azonban nem volt köny.z nyű elhelyezni, mert öt évvel előre nagyon nehéz volt meg- saccolni, hány öntözőmérnök vagy hány kisállattenyésztő keli. Ezt az utóbbi kart meg is szüntették. Szarvason viszont teljes növénytermesztő képzést kapnak a hallgatók és ehhez adalékként az öntözést. KÉTSÉGTELEN, hogy a jövőben egyre több, szűk területre specializált szakemberre lesz szükségünk. A zártrendszerű növénytermesztés, az iparszerű állattenyésztő telepek, a közös vállalkozások stb, mind speciális munkaterületek. A szakemberek mai véleménye szerint azonban az egyetemeken nem úgy kell a képzést megváltoztatni, hogy csak a szűk szakmára képezzünk, hanem úgy, hogy a végzős hallgató képes legyen gyorsan elsajátítani a különleges munkakörhöz szükséges ismereteket. Legyen alaposabb műszáléi és kémiai felkészültsége, legyen alkalmas a tanulásra. tehát a diploma után — szakkifejezéssel: posztgraduá- lisan — szerezze meg a speciális képzettséget. Földeák! Béla MÁR CSÁK 5 NAPIG PIK4MEK Árengedményes vasár július 5-től 27-ig 20%-os árengedménnyel 10%-os árengedménnyel 20%-os árengedménnyel 20%-os árengedménnyel
