Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
xMkm 1974. JŰLIUS 23., KEDD TV-FIGYELŐ Azért, nyár van. Láthatólag 1 leS3°bb- legizgalmasabb anyag • ®a s azonban, a legaktuálisabb külpolitikai kérdésben, Ciprus ügyében került képernyőre. A pillanatnyi helyzetről, persze, érthető okok miatt, nem láthattunk képeket. De a Hét egyrészt saját régebbi anyagaiból, másrészt külföldi televízióktól átvett riportokból olyan szemléletes és meggyőző erejű összeállítást szerkesztett, amely — úgy gondoljuk — kielégítő magyarázatot adott a jelenlegi konfliktusok kialakulására. Ha vasárnap óta többet tudunk Ciprusiról, mint eddig, ha jobban értjük, mi történt á sokat szenvedett szigeten, mindenekelőtt az ügyesen szerkesztett Hét kitűnő riportjának köszönhetjük. ö. L. nagy nyári kánikulára számítva, jórészt pehelykönnyű újdonságokból állította össze hétvégi műsorát a televízió. Az időjárás azonban, sajnos, másképpen alakult: a víkendre és a víkendezckre zord, hűvös idő köszöntött. A televíziós összeállítás persze, ennek ellenére, kitűnően szórakoztatott. Az időjárás és a műsor karaktere közötti ellentmondásnak mindössze annyi következménye lett, hogy még azok is a képernyő elé szorultak, akik egyébként szívesebben időztek voina a természetben, fák, erdők hűvösében vagy a vizek hullámaiban. De ha bánkódtunk is az időjárás kellemetlenségei miatt, azt, hogy a képernyő elé kényszerült, hiztosan senki sem sajnálta. Szombaton például — hogy másról most ne beszéljünk, két olyan remeklést láthattunk, mint Kell ér Dezső szellemes, mulatságos, itt-ott szatirikus műsora és — a Garbo-sorozat első darabjaként — a Krisztina királynő. Bizonyos értelemben mindkét anyag .múzeuminak” számít, mégis Az én kabarém és a Garbó-film is egészen frissnek hatott. Akárcsak a vasárnapi francia film, a Keressétek a bálványt, amely mindenekelőtt könnyűzenei érdekességei és értékei miatt jelentett jó szórakozást. Elismerjük: az elmondottak ellenében fel lehetne vetni, hogy ilyen zord Időjárásban szigorúbb lehetne a kritikus. Rá lehetne mutatni például a Krisztina királynő 1 némely giccses-naiv vonására. Csakugyan lehetne. De — azt hi- 5 szem — felesleges volna. Egyrészt aizért, mert nem a história és a oseleikm ény bon vol ítás naivságai érdekesek itt, hanem a főszereplő Garbo lenyűgöző egyénisége. Másrészt a giccs, gondolom, nem tévesztett meg senkit: Garbo tehetségének tündöklését, ragyogását még a naiv történet sem volt képes elhományosítani. S végül ne feledjük azt sem, akármilyen az időjárás, azért nyár van. ISWtél ä Hét. A Hét, a tévé népszerű politikai magazinja vasárnap megint remekelt. Változatossága. aktualitása, újszerűsége miatt az egész összeállítás kitűnő volt. A Egy évvel elhalasztották a tanyai közművelődési napokat Megírtuk, hogy a ceglédi járásban szeptemberben tanyai közművelődési napokat rendeznek, amelyek során Jászkarajenőn, Törteién, valamint Kocséron tudományos értékű vitaelőadásokat rendeznek, továbbá megtartják a megye nyolc legjobb népi együttesének bemutatóját. A tanyai napokat azonban, mint arról a Ceglédi Járási Hivatal művelődési osztálya bennünket most értesít, szervezési okokból egy esztendővel elhalasztották. így tehát csak 1975 őszén kerül sor megrendezésükre. Találták: Vác határában Több mint 2000 Gazdag leletanyag a kelta-avar temető feltárásánál Megjeleni a Fáklya legújabb száma A Fáklya legújabb száma Az egyetemes béke és biztonság érdekében címmel cikket közöl a Moszkvában véget ért III. szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. / Sztálingrádtól a Dunáig hosszú utat járt be a legendás hírű 586. női vadászrepülő ezred ... 1945. május 9., a győzelem napja Budapesten találta a szovjet pilótanőket. Ezekről az időkről beszélgetett a Pilótanők című cikk szerzője Vera Tyhimorovával, a repülőezred parancsnokának egykori politikai helyettesével. A KGST-ről, a tudósok együttműködéséről szóló írásban az olvasó áttekintheti a szakadatlanul növekvő közösen végzett tudományos-technikai kutatásokat. Letűnt népek fiainak fújtak riadót a régészek Vác határában, öt esztendeje. S talán az Yörösmariy-dráma a Dóm téren Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok Amióta létezik felújított szegedi szabadtéri, tehát immár több mint 15 esztendeje, azóta időnként fellángolnak a viták az ország legnagyobb színpadának műsorpolitikájáról. Mi való erre a hatalmas színpadra, milyen dráma és zenés játék, s főképpen, hogy mikor eredeti ennek a színháznak a műsora. Csak akkor, ha új színpadi művet mutat be, vagy esetleg — mint a Dóm téri színház barátai állítják —. eredeti lehet ilyen produkciók nélkül is? A vita megint kiújult. A Dóm tér az idén Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című, A rádióban Indul a humorfesztivál A következő hetekben bizonyára nem panaszkodnak a szórakoztató műsorok kedvelői: augusztus 5-től jelentkezik a rádió által meghirdetett humorfesztivál. Az elmúlt hónapokban meghirdetett , ,h umorv etélk edőr e” — mint Marton Frigyes, a Rádió- kabaré ismert rendezője elmondta —, 2117 pályaművet küldtek be. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen a beérkezett anyagok között egyaránt volt három felvoná- sos vígjáték és pár mondatos villámtréfa. A szakemberek megállapítása szerint a döntőbe jutott anyagok valóban kellemes perceket ígérnek, a hallgatók bizonyára számos új humorista nevével ismerkedhetnek meg. A felvételeket a legjobb színészek közreműködésével rögzítették. A közönség szavazata dönti majd el, hogy a bemutatott jelenetek, tréfák, dalok közül melyek jutnak tovább a finisbe, ugyanis a hivatásosok mellett a rádióhallgatók is véleményt nyilváníthatnak. Éppen ezért minden egyes adást megismételnek. mr JÚLIUS I7T0L í ni« 30-40% AMEORA-OVERT Az Amfora lerakatainál és a szakiizletekben árengedménnyel vásárolhat különféle méretű húzott üvegeket, hazai gyártmányú vizes-, boros- és likőröspoharakat, valamint egyéb háztartási árukat. Sinkovits Imre (Czillei) és Váradi Hédi (Agnes) a szabadtéri előadáson. Budapesten már majdnem kétszázszor játszott drámáját választotta nyitódarabjául. A választással kapcsolatban rögtön el is hangzott a kritika: miért egy más színházban már annyiszor előadott, jól ismert művet tűzött műsorára a színpad, miért nem új, eredeti drámát? Aki látta szombaton vagy vasárnap, a szabadtéri idei évadjának első két napján Vörösmarty drámájának előadását, az válaszolhat ezekre az ellenvetésekre. Jól tette a színpad, hogy ezt a drámát tűzte műsorára. Két okból is. Egyrészt azért, mert a szegedi szabadtéri publicitása semmilyen más színházéhoz nem hasonlítható. A Dóm téren egy-egy előadást 6—7 ezer ember nézhet végig, any- nyi, mint más színházakban 10—15 előadást. Másrészt a színpad közönsége valóban az egész országból verbuválódik. s ezzel megintcsak nem dicsekedhet egyetlen kőszínházunk sem. A szegedi szabadtéri kezdettől vállalt népművelő feladatait teljesítette idei első bemutatójával is. Vörösmarty drámáját ugyanis olyan közönség látja a szegedi Dóm előtt — legalábbis túlnyomó többségében —, amely ott találkozhat először a nagy értékű, megrendítő drámai alkotással. Körülbelül 20 ezer emberről van szó, tehát 30—35 színházi előadás közönségéről. Erre nem lehet legyinteni, ez valóban népművelés, a szó legnemesebb és legigazibb értelmében. Ez az egyik dolog, a másik, hogy a szegedi dóm előtti produkciók eredetiségének — lényeg szerint — szerves része, alkotóeleme a hatalmas színpad karakteréből következő sajátos előadás. Minden dráma átalakul ezen a játéktéren. A tér különleges sajátosságai speciális előadási forma kidolgozását követelik a művészektől, a rendezőktől és színészektől. Ez a forma átalakítja-módosítja a drámát vagy az átvett színházi előadást: „eredeti” produkcióvá teszi. A Czillei és a Hunyadiak sem egyszerűen a budapesti Nemzeti előadásának másolata. Valódi adaptáció ez, ha tetszik, valóságos „eredeti” bemutató. Marton Endre, az előadás rendezője, aki 16 esztendővel ezelőtt a Dóm tér első prózai előadását, az erdélyi Koós Károly Budai Nagy Antal című, ugyancsak történelmi drámáját rendezte, jól ismeri ezt a sa játos stílust. Nem a külső látványosság, hanem a belső monumentalitás ennek lényege. A Marton rendezte előadás ezt az erőteljességet és mélységet hangsúlyozza, a színészi játékkal és Varga Mátyás hatalmas és kifejező díszleteivel együtt: mintha valósággal a hajdani Nándorfehérvár és Buda eredeti épületei között folyt volna a játék. Az előadás színészei közül mindenekelőtt Sinkovits Imre Czillei alakítását emeljük ki, a játék hitelessége és meggyőző ereje miatt. Rögtön utána Váradi Hédi sokszínű Ágnesét, Szacsvay László nem sematikusan megoldott V. Lászlóját. Maróti Gábor Mátyás királyát és Szersén Gyula Hunyadi László alakítását emelnénk ki a sokszereplős előadásból, mint olyan színészi teljesítményeket, amelyek leginkább ráéreztek a szegedi szabadtéri játékstílus lényegére. Ökrös László C.trdos Katalin felvétele idén befejeződnek az ásatások, múzeumba kerülnek az időszámításunk előtti II. századból származó kelta temető, s a körülbelül 800 évvel később ugyanerre a helyre temetkező avarok sírjainak kincsei. E lelőhelyre Huszár Károly múzeumbarát hívta föl a figyelmet, még 1952-ban, de a városi múzeumban már a 30- as évek táján is került néhány olyan korongolt edénymaradvány, cserépdarab, amelyet valószínűleg itt vetett ki a föld, noha föllelési helyül csupán ennyi szerepel a nyilvántartásban: találták Vác környékén. Minő véletlen folytán került egy helyre a két temető? Voltaképpen ennek praktikus okai is lehettek, püha homoktalajok vannak erre, könnyebb ásni. A múlt emlékeit kutatók sem küszködtek sokat a feltárással. (Különösen, mert a betonelemgyár néhány dózerrel segített letakarítani a felső réteget.) Hogy mi került a napvilágra alantról? ötven kelta és 429 avar sír. A kelták népe már két évezreddel időszámításunk előtt Nyugat-Európában élt és az ie. III. században hódította meg a Duna-mentét. Kézműiparuk fejlett volt, kereskedelmük szerteágazó. Erre utalnak a sírleletek is, úgynevezett háromhólyagos bokaperecek, női bronzöv állatfejekkel, vérzománc díszítéssel (az utóbbi jelző a színre utal), s néhány úgynevezett maszkos gyöngy, Janus fejjel. A kelták ránk maradt örökének kutatója, Hellebrandt Magdolna elmondta, hogy a két évezredes rejtekükből előkerült értékeket először idén, a székesfehérvári kelta kiállításon láthatta a nagyközönség. Az avar szokásokat kutató régésztárs. Tettamanti Sarolta szintén elégedett lehet az ásatások eredményével. — Egy ilyen temető feltárásakor szinte megjelennek előttünk az egykori település lakói, s csaknem oly alapossággal megismerhetjük életmódjukat, szokásaikat, mint a szociológusok a ma élő emberekét. A török-tatár eredetű lovas nomád avarok a Don alsó vidékéről törtek előre, s a longobárdok segítségével — az 560-as években — elfoglalva a gepida királyságot, megalapították, a mai Magyarország területén, birodalmukat. Egy kisebb településük lehetett itt, a, Börzsöny lábánál, amelynek lakosai többnyire földművelők lehettek, ámbár akadt köztük harcos és mesterember is. A sírok mélyén baromficsontokat is találtak, ami letelepült életmódra és állat- tenyésztésre utal, és sarlót, ami nemcsak szerszámként szolgált, hanem rendeltetése volt megvédeni holt gazdáját a másvilági ártó szerzetetektől. Tíz sírban fegyvert, kardot, nyílhegyet találtak, Rt hát harcosok leltek örök nyugalomra. Két nemzetségfő nyughelyét is feltárták, őket lovukkal temették el. A temető — a település anyakönyve — sejtetni engedi a tepülés teljes társadalmi képét. Az ékszerek a tehetős emberekről vallanak, s a megrabolt sírok a korabeli gazfickók kéznyomát őrzik. Az utóbbiak egyébként nem sokkal a temetés után láttak munkához. Miből következtet erre a régész ezeregyné- hányszáz év után? — Látnivalóan tudták, mely sírokat érdemes kirabolni, s azt is — talán a mai kopjafákhoz hasonló jelzés alapján —, hogy férfi, avagy nő alussza-e örök álmát alant. A nők sírját tévedés nélkül a fej táján bontották meg, hiszen ott leltek a nyakláncra, a férfiakét deréktájon, ahol a díszes övvereteket, csatokat találták. Szerencsére mindent nem vihettek el az avar haramiák. A legértékesebb lelet? Egy öntőminta, melyhez hasonló mindössze kettő akadt eddig régész kezébe. A hajdani ötvös ezt a szerszámot nem használta még, talán ezért küldték vele, a túl- világi műhelyalapításhoz. A. Z. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT ÉPÍTÉSI FŐMÉRNÖKSÉGE AZONNAL FELVESZ lakatos, marós, villanyhegesztő, kovács szakmunkásokat, gépkezelőket, vizsgázott kazánfűtőket, gázkazán-fűtőket, vasipari és építőipari betanított és segédmunkásokat. A munkaidőbeosztás: 44 órás munkahét, állandóan egyműszakos szolgálat, hetenként szabad szombat. Felveszünk továbbá szakma nélküli térfidolgozókat vasúti pályajavítási és építési munkára, nődolgozókat pályatisztítási munkára. A munkaidőbeosztás: kéthetenként szabad szombat és szabad hétfő. Dolgozóinknak munkaruhát, a pályamunkásoknak munkásszállást adunk. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Minden dolgozónk és családtagja autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és metróra szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16. fszt 64. sz. alatt és a vállalat valamennyi telephelyén.
