Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
xMrlan 1974. JŰLIUS 21., VASÁRNAP Ä közösség k SÚLYOS VISSZAÉLÉSEK A KEREPESI SZILASMENTI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Koós László, a kerepesi Szilasmenti Termelőszövetkezet elnöke a korábbi években vitathatatlan érdemeket szerzett a gyenge tsz gazdálkodásának megerősítésében. Utóbb azonban egyre több .iel arra utalt, hogy az elnök letért az egyenes útról. A legelemibb bírálatot is visszautasította. Jaj volt azoknak, akik valamilyen visszásságot szóvá tették: ilyen vagy olyan címen, de rövidesen elkerültek a tsz-ből. Munka nélkül: vagyon Pedig volt miről szólni. Nem kellett hozzá éles szem, hogy a tsz dolgozói és alkalmazottai lássák a valóságot. Az egymás között kiosztott, de valójában közös termelésre egy tagban hagyott 18 hold háztáji föld, amelyen az elnök és a termelőszövetkezet több vezetőállású embere kamillát termelt, önmagáért beszélt. Ha azt nem is tudták a tagok, hogy ebből összegszerűen mennyi haszon származik, sejtették, hogy sok! Hiszen a kamilla a termelő- szövetkezet lepárló üzemébe került, ahol a 18 vezető olajjá dolgoztatta fel a háztájinak minősített 18 holdon termett gyógyfüvet. Gondolhatták, hogy a jelentősen magasabb értékű, kilónként 23—25 ezer forintot érő kamillaolaj — amiből a kamillacsepp is készül —, eladásából nemcsak hogy csurran-cseppen, hanem folyik a pénz. Nyílt titok volt az is, hogy a „tizennyolcak” közül többen azt sem tudták, hol van a háztáji földjük, sem a betakarítás előtt, sem azután nem dolgoztak rajta. Azon minden munkát, minden műveletet a tsz növénytermelő részlegének dolgozói végeztek. Megszépített életrajz Mikor kiszivárgott, hogy Koós László önkényeskedik az emberekkel, többeket törvénytelenül elbocsát, a felsőbb szervek figyelmeztették: sürgősen változtasson módszerein. Az elnök azonban nem tanult. Ugyanúgy nem, ahogy nem szűrte le 1970-es párt- fegyelmijének tanulságát sem. Ezt a büntetést azért kapta, mert önéletrajzából kihagyta, hogy 1959-ben — 1956-os ellenforradalmi magatartása miatt —, a Székesfehérvári Megyei Bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte őt a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás miatt. A későbbi években többször felelősségre vonták, hol ittas vezetésért, hol közokirathamisításért. E büntetések hátrányos jogkövetkezményei alól immár mentesült. Már- már azt hitte, az idő mindent elmos, mindenből ki lehet lábalni, hovatovább — ha az életrajza nem is tökéletesen, de az élet egészen szép! Legalábbis olyan, amilyennek ő berendezte magának: Havi jövedelme 12 ezer 240 forint. Gödöllőn saját háza, saját Renault 16-os személy- gépkocsija van. Ez önmagában még elképzelhető lett volna. De az már kevésbé, hogy rendelkezésére áll egy „hivatali” autó is, sofőrrel és garázzsal. Ez o termelőszövetkezet pénzén a saját háza udvarán épült. Tovább folytatva a sort, a tsz Volgája rendszeresen háztól házig szállítja az elnököt, de ő a saját R—16-osa után vesz fel gépkocsihasználati átalányt; három év alatt több mint 52 ezer forintot. Ezenkívül külön havi kiküldetési átalányt is kap, illetéktelenül, mert nem utazik. Kinek virágzott? Minderre akkor derült fény, amikor a Pest megyei Népi Ellenőrző Bizottság megvizsgálta a tsz 1970—73. évi gazdálkodását, s a feltárt visszaélés-sorozat alapján a Pest megyei rendörfőkapitányság nyomozást rendelt el Koós László és társai ellen. Az elnököt május 27-én őrizetbe vették. A rendőri vizsgálat immár tényként rögzítette, hogy a közö6 tulajdonként „leltározott” tizennyolc holdon a kamilla hektáronkénti átlagtermése 118,6 mázsa volt, a közösben viszont csak 16,4 mázsa kamilla termett hektáronként. E jó minőségű és új vetésű „háztáji” földről aratták le az összes virág 48,3 százalékát. A többi régi, részben magnak hagyott táblákon tehát lényegesen rosszabb lett a termés. Nem véletlen, hogy a termelőszövetkezet a maga háromezer holdján mindössze 724 ezer forint tiszta jövedelemre tett szert. De nem úgy a tizennyolc vezető, akiknek az egy holdra jutó jövedelme 51 ezer 280 forintra rúgott, míg az egész termelőszövetkezeti tagságé viszont — háztáji holdanként — csak néhány ezer forintra. Koós László és társai a jelentősen magasabb értékű kamillaolajat értékesítve számították ki és osztották fel maguknak a 18 holdra eső jövedelmet, 899 ezer 514 forintot. Nincs olyan jogszabály, ami ezt lehetővé tenné. A tizennyolc vezető minden keretet túllépve, mindent áthágva, megsértve a szövetkezeti törvény egyik lényeges pontját, a tagegyenlőség elvét: olyan eltérő nagyságú jövedelmet biztosított a szűk csoportnak, ami mögött egy szikrányi munka sem volt. Az 1967. évi III. számú törvénynek azt a rendelkezését sem vették figyelembe, hogy a közös vagyon nem osztható fel, illetőleg nem sajátítható ki. Rá sem hederítettek arra az előírásra, hogy a szövetkezetben kizsákmányolástól mentes gazdálkodást kel folytatni. Nem volt joguk saját háztáji földjüket másokkal megműveltetni! A háztáji, a tsz-tagok kisegítő gazdasága, a tagok és családtagok háztartási szükségleteinek kielégítésére, jövedelmének fokozására szolgál, de — nyilvánvalóan — kellő hatá- ■ rok között. Ami felől Koós elnök jogtalanul intézkedett, — a kamillavirág olajjá való lepárlásáról, és a 89 ezer 514 forint kifizetéséről — az a közös vagyon rovására ment. Mást álmodott Ami azt illeti a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Koós László nem ilyen nyarat képzelt magának és családjának. Márciusban a Fonyód- Bélatelep, Jegenye utca 6. számú telkére a Szilas- menti Termelőszövetkezet egész építőbrigádja felvonult, hogy egy kétszintes 10 szobás, garázzsal és minden szinten külön társalgóval, összkomforttal ellátott üdülőházat építsen a már kész faház mellé. A villán minden kőművesmunkát elvégeztek az intenzív ütemben munkálkodó tsz-dolgozók. A tervezett és hallatlanul alacsony munka- díjjal Koós ráadásul adósuk maradt, bár hangoztatta, hogy később majd fizet. Az ingatlan, a telekkönyv szerint, egyébként Koós László fiának és feleségének nevén van. A tsz üdülőjének nincs csónakja, de Koósnak kettő volt. Szintén jellemző Koós László gondolkodására, hogy ugyanitt, Fonyód-Bélatelepen egy másik, 150 négyszögöles telket az eredeti vételár több mint négy és félszereséért, 315 ezer forintért szándékozott továbbadni. Hogyan vélekedik a kamillaügyletről Koós László? — Utólag átgondolva, ha bűncselekménynek nem is tartom, de erkölcsileg nem helyes — vallotta az elmúlt napokban a Pest megyei Főügyészségen. — Hangsúlyozom, négy jogász véleménye alapján találtam törvényesnek elképzelésem valóra váltását. Álmodni sem mertem volna, hogy mindazt, amit elvileg helyesnek, anyagi szempontból kifizetődőnek, termelőszövet- kezeti-politikailag — akár tsz-tag, akár népgazdasági szempontból — úttörő, de feltétlenül hasznosnak véltem, hogy az a gyakorlatban ilyen magas értéket eredményez. Amikor a közgazdász kimutatta a háztáji kamillaföldről betakarított, a lepárló üzemben kamillaolajjá feldolgozott és értékesített terméseredményt, a nagyságrend meghökkentett ... Koós László tehát részben változtatott korábbi szemléletén, „meghökkent”. Azt azonban régebben, „négy jogásszal körülv.éve” sem tudta, és most utólag sem látja be, hogy az általa vezetett tsz-ben történt manipuláció nemcsak erkölcstelen, hanem valamennyi törvényünkkel, szabályzatunkkal ellentétes, a szocialista közmorál szerint megvetendő. Mint párttagnak a gazdasági vezetőnek elsősorban neki kellett volna politikánk szellemében erélyesen fellépni a harácsolás, az egyéni haszonszerzés, a csoportérdekkel való szembehelyezkedés ellen! Felelniök kell „Szigorúan meg kell büntetni azokat, akik ... harácsoló vagy élősdi szemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményt” — szögezi le a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jogpolitikai irányelvei. Hogy ebben az ügyben kit és mekkora felelősség terhel a Szilasmenti Termelőszövetkezetben, erre a közeljövőben következő büntető bírói eljárás hivatott feleletet adni. Jelenleg Bánki János főagro- nómusnak, Varga Tibor termelési főosztályvezetőnek, dr. Garancsi Kálmán igazgatási főosztályvezetőnek, Baran József né főkönyvelő-helyettesnek és társainak, valamint Koós Lászlónak, aki mint már utaltunk rá, előzetes letartóztatásban van, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt kell felelniük. Pless Zsuzsa Tízmillió rubelért Gyemekruhák a Szovjetuniónak A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat tavaszi gyermekruha-be- mutatóin a korszerű alapanyagokból készült, ízléses kollekció megnyerte a legnagyobb külföldi vásárló, a szovjet Raznoexport tetszését. A bemutató alapján hat rur házati szövetkezet modelljeiből rendelt a partner vállalat, amellyel most magánjogi szerződést kötött a Hungarocoop, mintegy 10 millió rubel értékű pamut gyermekruházati cikk, fiú és leányka gyapjú felsőruházati termék 1975. évi szállítására. Cgyüttműködési ff Szegedi Ruhagyárral PEST MEGYEI VÁLLALATOK A 28. SZEGEDI IPARI VÁSÁRON Vásári nagydijat nyert a szemperlen. Több mint 250 hazai és külföldi kiállító részvételével pénteken délelőtt megnyílt a 28. szegedi ipari vásár, amely a fogyasztási cikkeket előállító magyar ipar és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok 1974. évi áruválasztékáról, valamint a Jugoszlávia, Dél- Magyaronszág kishatár-menti árucsere-kapcsolatairól nyújt színes, gazdag képet a kiállítás látogatóinak. A szemerkélő eső nem volt hangulatrontó: már az első órákban a Marx tér lobogóktól, transzparensektől tarka vásárterületén alig lehetett parkolóhelyet találni. A pavilonokban és a szabadtéri kiállítóhelyeken — összesen 18 ezer négyzetméteres területen — szakosított elrendezésben láthattuk az ország különböző részeiből jött kiállítók termékeit, például a B pavilon Otthon ’74 címszó alatt a Tisza, az Agria, a Székesfehérvár, a Szatmár, a Kanizsa, a Zala bútorgyár, valamint a Domus áruházak legújabb lakószobagarnitúráit. A kiállítók között Csangrád megye után a Pest megyei ipart képviselő vállalatok jelentkeztek szép számban. Mindjárt elsőként említeném a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalatot az E pavilonban: 145 négyzetméternyi széles területen — versenytársai a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, a kőbányai és a szegedi textilművek szomszédságában — vonultatta fel legkorszerűbb áruit. Losonczi Róbert, a vállalat marketing osztályának vezetője elmondta: Munkaruhaszövet — Budakalásziéi — Először mutatkozunk be a szegedi vásáron. Célunk a regionális piackutatás, szeretSZAMITOGEPES PROGNÓZIS Az öntözés hatása a mezőgazdaságban A hazai öntözésfejlesztés szakmai-tudományos előkészítésével, koordinálásával megbízott Tisza-vidék mezőgazdaságfejlesztési iroda — amely a MÉM intézeteként Szolnokon működik — 22 mezőgazdasági üzem gazdálkodási adatainak, tervszámainak gépi feldolgozásával megvizsgálta, hogy a nagyarányú öntözés milyen átalakulást hoz az évtized végére a mezőgazdaságban. A vizsgálati eredmények szerint az országos átlagnál jóval nagyobb, 3500 hektáros átlagterületen gazdálkodnak az öntözésre berendezett termelő- szövetkezetek, amelyek zömében kiváló minőségű talajokon vállalkoznak az esőztető öntözés bevezetésére. Az öntözéses termelés belterjesebb gazdálkodást jelent, azaz csökken majd az egy tsz-ben termelt növények száma. Felhagynak a kevésbé gazdaságos kultúrákkal. Az öntözött területeken a búza hektáron- kéti hozama 8, a kukoricáé 20, a cukorrépáé 174 mázsával nő 1980-ig a gazdaságok prognózisa szerint. Az öntözéses takarmányter- mesztés folytán a vizsgált gazdaságokban csökken a szarvasmarhatartás költsége, az állatállomány pedig a szárazgazdálkodást folytató termelőszövetkezeteknél gyorsabban nő. Az öntözésfejlesztést tervező gazdaságokban a hektáronkénti tiszta jövedelem 1980-ra a jelenleginek kétszeresére nő, az egy munkanapra jutó személyi jövedelmek pedig mintegy 36 százalékkal emelkednek. nénk termékeinket megismertetni Dél-Alföld lakosságával. Csoportosítva, funkcionális megjelenítésével rendeztük kiállításunkat, melyen a felső- ruházati cikkektől a láng- és kopásálló ruhákig, kemping- felszerelésig, átfogóan mutatjuk be termékskálánkat. Sok újdonság szerepel kollekciójukban, melyek közül vásári nagydíjat nyert a stilizált virágos szemperlen filmnyomott női ruhaanyag. A szegedi vásár 1974. évi kiváló áruk fórumán viszont a Kolo- rádófantáxia nevű farmeranyaguk jogosult megkülönböztető jelzésre. A vásár első üzletkötéseként említhetjük azt a jelentős együttműködési szerződést is, amelyet csütörtökön a Hungária Szállóban rendezett szakmai napon a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat részéről Beck Tamás vezérigazgató, a Szegedi Ruhagyár részéről Szabó Sándor igazgató írt alá. A három évre szóló szocialista megállapodás szerint évente hárommillió négyzetméter munkaruhaszövetet szállít a budakalászi vállalat szegedi partnerének. A korszerű táplálkozás jegyében Az E pavilonban két Pest megyei kiállítóra találtunk, a Nagykőrösi Konzervgyár a korszerű táplálkozás jegyében válogatta össze változatos termékajánlatát: kalóriaszegény gyümölcskészítmények, dzsemek, befőttek, szörpök, számos különlegesség hívja fel magára a figyelmet. Kellemes fanyar ízű Maraschino üdítő iltal, a gyümölcskrémek fagylaltként is felhasználhatók. — Több mint száz termékkel jelentkeztünk a vásáron — tájékoztat Székelyhídi József marketingcsoport-vezető. — Gsongrád megyében köz- Icedveltek konzerveink, sőt több élelmiszer-üzletben megtalálható teljes áruválasztékunk. Kiállított termékeinkért vásári díjat nyertünk és két cikkünkre felkerült a Kiváló Aruk Fóruma jelzés. A Börzsöny-vidélái Termelő- szövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő önálló vállalkozása szintén ebben a pavilonban mutatta be közkedvelt díjnyertes szörpjeit. A kétszeresen kitüntetett szobi üzem jaffaszörpjét ismét a kiváló áruk fórumán sikert aratott termékek közé sorolták. Motoroktól a bébiruhákig A C pavilonban az ikladi Ipari Műszergyár általános és speciális motorokat, ipari háztartási készülékeket, szellőzőket, automata kézszárítókat mutatott be. Boxuktól nem messze állított ki a vecsési Ferroelektrika Szövetkezet, a kiváló áruk fórumán díjat nyert elektromos hajsütő vasuk és az elektromos hordópumpa sok vásárlátogatót késztetett megállásra. Bármerre jártunk a vásárban, mindenütt Pest megyei termékekre bukkantunk. A HÓDIKÖT társaságában — az A pavilonban — szolidan húzódik meg a Gödöllő és környéke Háziipari Szövetkezet; gyermek, bébi kötöttárut, tűzött takarókat, női nyári ruhákat állítottak ki. H. A. IMI-term ékek a C-pavilonban. Dr. Somogyi Rárolyné felvétele Kapcsolók, konnektorok gyártásához Hazai villanyszerelő-automata A Kontakta Alkatrészgyár gépesíti, részben automatizálja a legmunkaigényesebb kézi munkafolyamatokat, így a villanykapcsolók, konnektorok gyártását, összeszerelését. A szentesi gyáregységben működik az ország első „villanyszerelő gépe” amelyet a vállalat szakemberei terveztek és készítettek. A gépsor húsz ember munkáját végzi el egyszerre: 15—20 féle alkatrészből készíti el a kapcsolót A műanyag alkatrészek gyártását 24 külföldi gyártmányú sajtológép felszerelésével automatizálják. Az első ilyen, NDK gyártmányú gépek már megkezdték működésüket
