Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-19 / 167. szám
I. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1974. JÚLIUS 19., PÉNTEK Felújítás 15-30 naponként Az MQ és &ékmtésítás Páka — külföldről Ekevas élfelújító hegesztését végzi a MGI-ben Kocsis István szakmunkás, aki — mint a kísérleti munkák részese — „mellesleg” több mint négyszáz üzemi szakembert is megtanított az új technológia gyakorlati fogásaira. Kovács László felvételé Filmfelvevővel, kerékpáron * Indul a Galga-expedíció TÍJ. kipróbált módszert ajánlanak a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetben a gazdaságoknak. Kidolgozták és számos üzemben ínár bevezették a gépek úgynevezett művelőszerszámainak éltartósítását. Jött a KITE — Az eljárás lényege, hogy az ekék, kultivátorok, földmunkaképek szerszámának élére meghatározott minőségű, kopásálló keményfémet viszünk fel, így az új élkialakítás következtében a szerszám önélező lesz — mondotta Horváth József, az intézet javícástechnológiai főosztályának vezetője. Az ilyen módszerrel kezelt ekevas éltartóssága — garantáltan! — 15, sok esetben 25—30-szoros lesz. Ez azt jelenti, hogy ■amíg a hagyományosan, tehát kovácstűznél élezett ekevasakat naponta kell cserélni, élesíteni, addig az új módon önélezővé tett szerszámot elég 15—30 naponként felújítani. Az új technológiát az intézet kutatói — Hartmann Vilmos és Kalmár Vilmos — dolgozták ki, akik a módszer terjesztésében is sokat fáradoztak; hiszen mint újdonságot, először ezt is idegenkedve fogadták az emberek. Nem így például a Pest megyei Gödi Egyesült Duna-menti Termelőszövetkezet, ahol az MGI által előírt technológiával kezelt ekevasakat homoktalajon próbálták ki, s bebizonyították, hogy e módszer jóvoltából egyetlen hektár felszántásánál 25—30 forint a megtakarítás. Az indoklás egyszerű: az ekevasak élezésére és cseréjére jóval kevesebb munkát és időt kell vesztegetni. Továbbá az állandóan éles szerszámmal jobb a szántás minősége, kisebb az egységnyi területre eső üzemanyag-felhasználás, hiszen azt már korábban kimutatták, hogy az életlen ekevas a vonóerő ugrásszerű növekedését okozza. Említhetjük a négyezer hektáron gazdálkodó Fejér megyei enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet példáját, ahol a módszer bevezetéséből eredő tiszta megtakarítás évenként mintegy 70 ezer forint. Ma már tehát némiképp változott a helyzet: termelőszövetkezetek (köztük a váci Kossuth is), állami gazdaságok érdeklődnek az új technológia iránt. Például ezekben a napokban keresték meg az intézetet a nádudvari Kukorica és Iparinövény Együttműködés (KITE) szakemberei. Már kialakult az intézet kapcsolata a Szolnok és a Zala megyei tsz- szövetségekkel, valamint a Győr-Sopron megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályával. A körzetükben lévő üzemek szakemberei számára tanfolyamokon ismertették a kutatók az éltartósítást. Bármely műhelyben A kutatók legnagyobb gondja, hogy nem állt rendelkezésre a legfontosabb kellék: a hazai gyártási!, speciális keményfém anyagú hegesztőpálca. így a kísérletek, majd a nagyüzemi bevezetés idején is (sőt, mindmáig) a külföldről drágán és nem is mindig elegendő mennyiségben behozott pálcával kellett dolgozni. Tz arra ösztönözte az MGI munkatársait, hogy laboratóriumban kísérletezzék ki a hazai gyártású pálca anyagát. Sikerrel jártak. Túl vannak az általuk készített felrakóanyag gyakorlati próbáin, s ezekben a hetekben már hazai gyártócég készül fel a hegesztőpálcák előállítására, a tervek szerint, még ebben az évben megindul a gyártás. Az új éltartósítási eljárás népgazdasági haszna nagy. Előnye, hogy — amennyiben a szakemberek megtanulják és betartják az alapjában véve egyszerű, bármely hegesztőműhelyben végrehajtható technológiát — nem igényel komolyabb beruházást. F. I. Mustár és tritikálé - kombájnra várva Vasárnap óta aratják a búzát Befejezték az őszi árpa betakarítását a galgamácsai Egyesült Összefogás termelőszövetkezetben. A termésátlag: holdanként 18 mázsa. Persze, a munka ezután sem szünetel, vasárnap megkezdték a búza aratását, a kilenc darab SZK—4-es kombájn a hét közepéig 500 holdnyi tarlót hagyott maga után, de több mint 800 hold búza betakarítása még hátra van; Várhatóan még ebben a hónapban mindent learatnak. Mindezeken kívül hátravan még 100 hold tritikálé és 220 hold mustár levágása. A városi tanács gyámhatóságának komoly feladatot jelentett, hogy figyelemmel kísérjék az állami gondozásba- vett gyerekek szüleinek szociális és erkölcsi körülményeinek alakulását. Ebben a munkában segítséget nyújtott a városi tanács ifjúsági és gyermekvédelmi bizottsága. Közös munkájuk során huszonnyolc családot látogattak meg és adtak környezettanulmányt tapasztalataik alapján. A kiA tervek szerint október 15-én kezdődik a Galga menti népi fesztivál, amelyet először 1970-ben rendeztek meg. Túrán, majd 1972-ben a járás öt községében. Az idei fesztivál lesz az eddigi legszélesebb körű, részese lesz a járás szinte valamennyi községe. Január közepéig a művészeti csoportok saját közséA gödöllői járás könyvtárainak tagjai 1938-ban 5 százalékban mezőgazdasági dolgozók voltak, hét évvel később arányuk már a két százalékot sem érte el. Sajnos a munkásolvasók száma sem emelkedett a megfelelő mérA kellékek a következők: sátrak, gumimatracok, hálózsákok, távcső, iránytű, térkép, ügyeletesi karszalag, kon- dér, fakanál, balta, vizeskanna, zászló, egészségügyi láda, zsineg, gyufa, filmfelvevők ... Nos, hosszan folytathatnánk még a felsorolást. Mindezek a július 22-től 29-ig tartó Galga-expedíció kellékei. A Galga-expedíciót pedig a tur.ai úttörők szervezték azzal a céllal, hogy felkutassák a Galga völgye községeinek életét, múltját, megismerkedjenek az úttörőcsapatokkal, a községekben élő híres emberekkel, a népművészettel, a vizsgálás nyomán kiderült, hogy egyetlen gyermeket sem tudnak visszahelyezni állami gondozásból, vagy nevelőszülőktől édesszüleikhez. Ennek oka, hogy a szülők életkörülményei az állami gondozásba- helyezés óta nem változtak. A felmérésben és a környezettanulmányban jelentős segítséget nyújtottak az üzemektől delegált társadalmi aktívák is. geikben mutatnak be műsorokat, majd március közepéig — zsűrizés alapján — kerül sor a körzeti bemutatókra. A Galga menti fesztivál legrangosabb programját a bagi művelődési központban rendezik, itt kerül sor április 4-én a díszbemutatóra. tékben, 7 év alatt mindössze egytized százalékkal növekedett, arányuk ma 16,5 százalék. ' Szepfemberben Ezer véradó Ikladon Sajátos vállalással csatlakoztak a XI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott országos versenymozgalomhoz az ikladi Ipari Műszergyár dolgozói. A gyár, ahol már a korábbi években is rendkívül régi hagyományai voltak a térítésmentes, önkéntes véradómozgalomnak, idén vállalta, hogy a korábbi hétszázzal szemben idén ezer véradót toboroz. A sajátos vállalás első felvonására szeptemberben, az idei év első gyári véradásán kerül sor. A második véradás megszervezését az év utolsó hónapjaiban tervezik. Dányi változás Három helyett egy A kongresszusi versenyfelajánlásai keretében 2,3 millió forintot fordít a Zsámbok és Vidéke ÁFÉSZ a hatáskörében található üzlethálózat bővítésére és korszerűsítésére. A közeljövőben építik fel azt az élelmiszerboltot, amely három korszerűtlen dányi üzlet — két élelmiszerbolt és egy hentesüzlet forgalmát fogja átvenni. Ugyancsak a jobb ellátás érdekében bővítik az üzletele hűtőkapacitását is. A Gödöllői Városi Tanács, valamint a Hazafias Népfront városi elnöksége közösen rendezi meg július 20-án, szombaton az öregek napját. Az idős vendégek délután megtekintik a mozi-iskola épületében található helytörtel&pülések természeti viszonyaival, egyszóval mindazzal, amit a Galga-völgyéröl tudni lehet. A terv szerint a kutatást három expedíciós csapat végzi, egy-egy csapat a vezetővel együtt öt személyből áll. Szarvas László csoportja a községek múltjával és népművészetével, Lendvai Márton csapata a községeik természeti viszonyaival, mai életével és létesítményeivel, míg a Takács Pál vezette csoport a települések híres embereivel, az úttörőcsapatok munkájával, valamint a felszabadulás helyi eseményeivel foglalkozik. A várhatóan gazdag anyag összegyűjtéséhez minden lehető eszközt, tehát filmfelvevőt, fényképezőgépet, magnetofont és jegyzetfüzetet is felhasználnak. Ezenkívül a lehetőségek szerint gyűjtenek különböző népművészeti tárgyakat, és készítenek rajzokat is. Az expedíció tagjai július 22-én reggel vonattal utaznak Becskére, a Galga forrásához, onnan kezdik a kutatást visz- szafelé, lakóhelyük irányába. A visszautat kerékpáron teszik meg. (fb) Rossz társaságba keveredőt „Megállni tilos” — suttogja a tábla azoknak a gép- járművezetőknek, akik Gödöllőn a Szabadság tér és a Dózsa György út találkozásánál a járási •hivatal irányába kívánják útjukat folytatni, Suttogja — mondom —, mert gépkocsiból ugyancsak nehezen lehet észrevenni a képen látható közúti „létesítményt”. Szegényke ugyanis jelentős színvonal- változáson ment át az elmúlt hónapok során. Fent kezdte ő is, mint megannyi társa. A buszmegálló építésekor helyezték el — feltehetően azért, hogy a munka zavartalanságának biztosítékául szolgáljon. Az építést azóta befejezték és róla megfeledkeztek. Talán sértettségében és efölött érzett bánatában egyre lejjebb csúszott. A lejtőn pedig nincs megállás — mivel „Megállni tilos” —, így előbb rossz társaságba keveredett a tőszomszédságában veszteglő vén csavargóval: a szemétládával haverkodott össze, majd nála is mélyebbre csúszott, egészen le a sárga — akarom mondani az aszfaltos — földig. így telnek napjai. Nap füzében izzad, eső és kóbor ebek áztatják, mert színvonala miatt magasztos küldetésének — ha egyáltalán szükség van még rá jelenlegi helyén —, csak hellyel-közzel tud eleget tenni. Mi legyen hát vele...? Szöveg: Berkó Kép: Winkler téneti szobát, majd városnéző sétára indulnak. Délután öt órától az Agrártudományi Egyetem régi könyvtárhelyiségében fővárosi művészek közreműködésével operettestre kerül sor. Elriadlak a fiatalok Zenés hely-e Gödöllő? Címben szereplő kérdést néhány héttel ezelőtt egyik olvasónk tette fel levelében azzal kapcsolatban, hogy fél évvel ezelőtt egyik napról a másikra a Gödöllő Étteremben megszüntették a tánczenét. Többen a „Rézgombosban'’ A kérdés megválaszolására Lőrincz Istvánnál, a Pest megyei Vendéglátói pari Vállalat 5. számú — gödöllői — területének igazgatójánál keresve sem találhattunk volna illetékesebb személyt. — Idén január 1-én a Gödöllő Étteremben valóban megszüntettük ezt a fajta zenét, mégpedig azért, mert az étterem kongott az ürességtől. Forgalommérést végeztünk és ennek során kénytelenek voltunk belátni azt, hogy a cigányzene nemhogy fellendítette volna az étterem forgalmát, de valósággal elriasztotta a fiatalabb korosztályhoz tartozó közönséget. Igazgatóságunk tervszerű üzlet- politikával dolgozik, ezért meg kellett állapítanunk, hogy a fiatalok, jelentette forgalom üzleteink számára nem lehet közömbös. Szerettük volna megkeresni azt az arany középszert, amely egyformán kielégíti a fiatalabbakat és az idősebbeket is. Áthidaló megoldásként úgy hisszük, jól döntöttünk, amikor egy, mindkét korosztály zenei ízlését kielégítő tánczenekart szerződtettünk az étterembe. A „Rézgombos” forgalma azóta egyenletesen növekszik, és annak gondolata, hogy a cigányzenét „visszaállítsuk”, ma már fel 6em vetődik bennünk. Mint azt a beszélgetés során Lőrincz Istvántól megtudtuk, éppen a hét közepén került sor egy „zeneügyi” intézkedésre az Agrár presszóban. A vállalat igazgatósága ugyanis nemrég panaszos levelet kapott az egyetem gazdasági hivatalától, amelyben az oktatási intézmény vezetői rosszallásukat fejezték ki a presszó harsogó rock-zenéjével kapcsolatban. — Nagyszerűen bevált kezdeményezésnek tartottuk á presszó disc-jockey programját — mondja az igazgató -r, és ez a forgalom növekedésén is lemérhető volt. Rengeteg fia■ talt csalogatott a presszóba az a lehetőség, hogy szinte napokon belül lemezről és magnóról, ötletes kommentárok kíséretében hallhatták viszont kedvenc zeneszámaikat. Az egyetem gazdasági hivatalának kérésére azonban meg kellett szüntetnünk ezt a rózsásnak ígérkező vállalkozást. Helyette a jövőben magnózene várja majd a törzsközönséget. Ez a gyors és „lovagias” intézkedés megítélésem szerint 50 ezer forinttal fogja majd csökkenteni a presszó havi forgalmát, FONICA a járásban A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat a járásban 31 üzemegységet: éttermeket, cukrászdákat, eszpresszókat, bisztrókat és italboltokat tart fenn. A vállalat vezetői kiforrott üzletpolitikával dolgoznak és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kulturált körülmények között és hangulatos üzletekben fogadják vendégeiket. Ehhez azonban ma már a zene is hozzá tartozik. A közelmúltban három új, lengyel gyártmányú zenegépet vásároltak. Galgamácsán, Aszódon és Kistar- csán működnek ezek a FONICA-gépek. Egy pénzbedobós zenegépet a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól bérelnek. Ez utóbbi Gödöllőn a Joli eszpresszóban működik. „Élő zene” a Bagi Csárdában, Aszódon a j Galga Étteremben és ugyancsak ott a Hon- ! véd eszpresszóban „kapható”. Cigányzenés hely létesítését, vagy ilyen jellegű zenét játszó zenekar toborzását a közeljövőben tehát nem tervezik a vállalat vezetői. Részint azért, mert korszerűtlennek tartják, másrészt pedig, mert távol tart egy olyan réteget, amelyre a vállalat üzletpolitikájában igen sokat épít: a fiatalokat. A cigányzenés helyek a szakemberek szavajárá- sával élve „itatnak”. Márpedig a vendéglátó vezetői szerint nem ez az egyetlen — és nem is mindig a leghatásosabb — módja a forgalom növelésének. Sokkal inkább fontosnak tartják azt, hogy a fiatalok a jövőben akár egy coléra is beüljenek hozzájuk, ahelyett, hogy egy-egy átmulatott éjszaka után az átlagosnál jobb bevétellel zárt napot tudjanak maguk mögött. Berkó Pál Környezettanuhnányr felmérés Marad — huszonnyolc gyerek Október 15-ápriIis 4 Galga menti népi fesztipái •> Ma: 16,5 százalék Olvasók a járásban Városnézés és opereltest • • Öregek napja szombaton
