Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

VIRÁGOS UTCÁK CSÖMÖRÖN Hangoshíradót vesznek ÚJ JÁRDÁK, Befejezéshez közeledik az új járda építése a Drego-nya utcában. Kovács László felvétele RÁBESZÉLÉSRE: 10 SZÁZALÉK Postázzák az adóíveket NYOLC ÉV - 1764 HÁZ A gödöllői városi tanács pénzügyi osztályának adócso­portjánál most postázzák az adóíveket, amelyek az elkö­vetkezendő napokban össze­sen 6000 címre érkeznek meg. Az ,ívek mellé a félfogadást ismertető tájékoztatót is mel­lékelnek, s ez a kis figyelmes­ség sok bosszúságtól óvja meg az állampolgárokat. A tízféle adóforma egyben a város „kasszájának” bevétele is. Gödöllőn a hagyományos könyvelést a gépkönyvelés váltotta fel, amely lényege­sen gyorsabb és megbízhatóbb is. Érdekességképpen: Gödöl­lőn 4700-an házadót, 4000-en községfejlesztési adót, 1800- an gépjárműadót, végül 1600- an mezőgazdasági jövedelem- adót fizetnek. A gépjármű után adózók száma, bár ez nem meglepő, évente növek­szik. Az adózók 90 százalé­ka — szaknyelven szólva — az önkéntesség alap­ján fizet, vagyis időben. !a fennmaradó 10 százalék, ha felszólításra és rábeszélésre is, előbb-utóbb eleget tesz kötelezettségének. Egyes adófajta kivetések­nél figyelembe veszik a szo­ciális helyzetet is, és a kérel­mező számára kedvezményt adnak, esetleg el is engedik az adót. E kedvezményekről sokan nem tudnak, nem is­merik, mikor lehet igénybe venni. Például lakásátalakí­tásra, vagy lakásfelújításra a munka megkezdése előtt le­het adókedvezményi kérelmet benyújtani. Pólai Béla, az adócsoport vezetője a minap kapta meg á városi főtanácsosi címet. Immár 28 esztendeje, a tanácsok megalakulása óta dolgozik közalkalmazás­ban. korábban az aszódi járásban tevékenykedett. Búcsúzásomkor hatalma» könyvet vesz elő, ebben ké­szítette el azt a kimutatást. amely elárulja, hogy 1966 óta, tehát amióta Gödöllő város lett, hány magán- és társas- ház-, valamint szövetkezeti la­kás épült. Gyorsan összeadja, és az eredmény: 1764. Nem kis szám. Csiba József Sok ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járulnak hozzá a csömöriek községük fejlesztéséhez, szépítéséhez. Mint arról Szigeti Mihályné, a községi tanács gazdálkodási előadója tájékoztatta lapunkat: eddig közel 10 ezer forint ér­tékű társadalmi munka ered­ményeképpen járda épült a Hegyalja utcában és a közel­múltban készült el egy 140 méteres járdaszakasz a Dobó István utcában. A lakosság önzetlen segítsé­gével folyik a parkosítás az Erzsébet, Somogyi Béla, Szé­chenyi és Mező Imre utcák­ban. S hogy a község művelő­dési házának se kelljen szé­gyent vallania: a községfej­lesztési alapból mintegy 10 ezer forintos felújítást hajta­nak végre az épületen még az idei év során. Ugyancsak a községfejlesztési alapból szán­nak 5 ezer forintos keretet a könyvtár könyvállományának új kiadványokkal történő ki­egészítésére, a polcokon sora­kozó olvasnivaló felfrissítésére. A községfejlesztési alapból járulnak hozzá hatezer forint­tal a járás balatonlellei úttörő­táborának fejlesztéséhez és eb­ből a pénzből vásárolnak 20 ezer forint értékű új sportfel­szerelést a községi sportkör számára. Az idei év tervei között szerepel a tanácsháza hangos­híradójának megvásárlása és felszerelése is. Ez utóbbi költ­ségei több, mint tízezer forin­tot tesznek ki. Óvodabővítés- kommunista szombatokkal A Ganz Műszerművek gö­döllői Árammérő Gyárának dolgozói a második félévben rendezendő kommunista szom­batok bevételét a jelenleg 100 férőhelyes gyári óvoda bőví­tésére fordítják. Az új helyi­ségek felépülése után a dol­gozók valamennyi gyermekét el tudják majd helyezni eb­ben az óvodában. I. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM 1974. JÚLIUS 17., SZERDA PÉLDÁM UTAT AST VARNAK Parlament pedagógusoknak, népművelőknek Tizenhárom szolgálati lakás TÁBORHÍRADÓ Chilei vasárnap Lellén A járási, városi, úttörők ba- látonlellei táborában jelen­leg a dányi, hévízgyörki, mo­gyoródi és túrád pajtások üdül­nek, összesen 230-an. Vasár­nap chilei szolidaritási napot tartottak, az „Ember az em­bertelenségben” elnevezésű akció keretében. Aznap reg­gel titkos parancsban kapták az úttörők a versenyfeladatot, hogy készítsenek szolidaritási plakátokat. A húsz őrs közül a turaiak nyerték a plakát- versenyt. Hétfőn egész napos badacsonyi kiránduláson vet­tek részt, amelyet akadály­versennyel kötöttek össze. A zárótábortűzre július 20-án kerül sor. A veresegyházi művelődési központ nagytermében a gö­döllői járás fiatal pedagógusai és népművelői ifjúsági parla­menten találkoztak, amelyen csaknem száz fiatal jelent meg, és részt vett rajta Kovács János, a járási pártbizottság munkatársa, Logodi Katalin, a járási KlSZ-bizottság titkára, Kovács Dezső, a járási peda­gógus szakszervezet titkára és Danis Istvánná a TIT járási- városi szervezetének titkára. Bemutató Ikladon A fiatalok helyzetéről és az ifjúsági törvény végrehajtásá­ról a járási hivatal munkatár­sa, Kováts Tibor számolt be. Először az épületekről, felsze­reltségükről beszélt. Elmond­ta, hogy a fiatalok munkába- állását-jelentősen befolyásolja, hogy milyen körülmények kö­zött kezdhetik a pályát. Pél­dául Kistarcsán és Veresegy­házon jók a viszonyok, de Er­dőkertesen igen sok a gond. Vannak tantestületek,1 ahol igyekeznek ellensúlyozni a pá­lyakezdéssel járó gondokat. Hévízgyörkön és Túrán a pe­dagógus szakszervezetnek kö­szönhető, hogy az új nevelőket mindenütt bemutatják, és tá­jékoztatják őket az eljárások­ról, feladatokról. Pécelen pél­dául a kezdők élmenyeit, eredményeit, benyomásait tes­tületi értekezleten beszélik meg. Sokat segítenek az ikladi fiataloknak a házi bemutató­tanítások és az aktuális peda­gógiai módszertani problémák közös megbeszélése. Nagyon ió az aszódi 2-es számú iskola kezdeményezése, ahol szabad szombatot adnak, elsősorban a kisgyermekes anyáknak. Ahol összefognak A szakmai képzéseket és az önképzést nehezíti, hogy rossz , az iskolai könyvtárak össze­tétele, igen kévés a szakiroda- lom. De van, ahol külön ener­giát fordítanak a továbbkép­zésre. Dányban a fiataloknak előadássorozatot szerveztek, Galgahévízen az iskolavezetés segít a kezdők módszertani szakmai képzésében. A közsé­gek pedagógusellátását és az ifjú nevelők helybentartását nehezíti a lakáshiány. A nagy fluktuáció oka hetven száza­lékban a lakásgond. Az elmúlt tanévben tizenhárom szolgá­lati lakás épült. Kováts Tibor és több felszólaló is elmondta, hogy célszerű lenne garzon- jellegű pedagógus házakat épí­teni, magányos pályakezdők részére. A letelepedést segíti elő a kedvezményes OTP la­kásépítési akció, amelyben a múlt év végéig 58 fiatal házas­pár, vagy gyermekét egyedül nevelő pedagógus részesült. Ahol a községiek összefognak, megszűnhet a lakáshiány, jó példa erre Verseg, ahol évti­zedes munkával sikerült lete­lepíteni a pedagógusokat, pe­dig a község még járási vi­szonylatban sincs a legjobb adottságok birtokában. Vonzóerő íehet egy-egy köz­ségben a sportolási és kulturá­lódási lehetőség. Ezt Aszódon és Túrán biztosították, kísérle­teznek Kartalon is. A fiatal dolgozók érdekkép­viseletére az ifjúsági törvény megszületése után nagyobb a lehetőség. A törvény megvaló­sításáért a munkahelyi veze­tőktől kezdve minden szintű felügyeleti, párt- és államha­talmi szervezet, minden szintű ifjúsági és tömegszervezet kü- lön-külön és együttesen fele­lős. Célszerűbb lenne az is­kolákon belül pedagógus KlSZ-alapszervezetet létre­hozni, amely eddig csak Túrán alakult meg. Sajnos, a járási ifjúsági parlamentre nem minden iskolából jöttek fiata­lok. Az előzetes felkérés elle­liilib itnl, kevesebb sülé meny Legújabb: a gyümölcsszelet * Es lakodalomkor? Szerelmeslevelet is kóstol­hatott az ínyenc a Túra és Vidéke ÁFÉSZ cukrászati be­mutatóján, amelyet a hévíz­györki 13. számú cukrászdá­ban tartottak a hét végén. A szerelmeslevél 'mellett a búr­kifli, a sonkáslegyező, a virslis roló állt étvágygerjesztő pira­misokban. A süteményes tálak mellett Mészáros Mátyás, a túrái cuk­rászüzem vezetője rendezge­tett. — Nyolcán dolgozunk a ter­melőüzemben, tíz helyre szál­lítunk süteményt. A legtöbb édességet talán a vérségiek eszik, hetente tizenöt félét visznek el, mindegyikből negy- ven-ötven darabot. — Melyik a legnépszerűbb süteményük? — A legkisebb, a legmunká­sabb és a legolcsóbb: a mignon. Persze próbáljuk rá­venni a vevőket, hogy más­ból is rendeljenek. Három he­te csináltunk először gyü­mölcsszeletet — mondja a tukrászmester. A szép sárgálló szelet tetejét őszibarack és cseresznye díszíti. Mészáros Mátyás papíron számolja át kiskonyhái gazdasszonyi fel- használásra a gyümölcsszelet receptjét. — Először piskótatésztát kell készíteni öt tojásból, 15 deka lisztből és 15 deka cukorból. Ha elkészült, egy kis konyakot locsolunk rá, a töltelék hozzá­valói a következők: 1,2 deci tej vagy tejszín, 15 deka vaj, 2 deka vaníliapuding, 1 tojás- sárgája és 15 deka cukor és vaníliás cukor. A pudingport a cukorral és a tejjel felfor­raljuk, előtte még kis tejet meghagyunk és kikeverjük a sárgájával. Ha a pudingos tej már forr, összefőzzük a tojásos keverékkel, ha a keverék ki­hűlt, habosra keverjük a vaj­jal. Ez a gyümölcsszelet re­ceptje, cukrászdái ára: 2.00. Nagy tételekben vásárolják a cukrászüzemben a nyers­anyagot, ők nem 15 deka va­jat használnak egy sütemény­hez. Van olyan hónap, amikor 150—180 kiló fogy el, cukorból elmenne a kedve az édességek­től, én 10 éve dolgozom Tú­rán, de csak akkor kóstolok, ha muszáj. Nagy Mihályné, a hévízgyör­ki presszó vezetője nagyon el­foglalt, hol a vendégeket szol­gálja ki a pultnál, hol pedig a váratlanul felbukkant KÖJÁL- ellenőrnek ad felvilágosítást. A szépen megterített, megren­dezett cukrászati kiállítás asz­tala előtt jegyzetelget az ellen­őr Kuti Gáborral, a Túra és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályának vezetőjével és Bolbás Mihály osztályvezető­vel. Winkler Csaba felvétele A jegyzőkönyv elkészült és Nagy Mihálynét megkérdezhe­tem az üzletről, a bemutatóról. Ebben a cukrászdában három éve dolgozik, egy beosztottja van, a lánya, aki 1954-ben lé­pett be az ÁFÉSZ-hez. — Változó a forgalmunk. Amikor lakodalom van, 8 ezer forint értékű árut is eladynk, de nyáron sokkal kevesebben vesznek süteményt. Teremnek a gyümölcsfák, és ez frissebb, jobb csemegét ad. Sajnos, az ital jobban fogy, ezen az üz-. létén kívül van még a köz­ségben egy italbolt. Közel van hozzánk a téesz. Sokan bejön­nek a sörre, meg a borra. Re­mélem, hogy látva a helybe­liek ezt a sokféle süteményt, ezután nemcsak mignont vesz­nek. Nekem mind közül a leg­jobban a gyümölcsszelet ízlik. Bolbás Mihály, a kereskedel­mi osztály vezetője elmondta, hogy az utóbbi években csök­kent a süteményfogyasztás. Talán ezzel függ össze, hogy presszóink színvonala is ala­csonyabb lett. Havonta 100 ezer forint értékű áru készül el túrái üzemünkben, ezt húsz­harminc százalékkal szeret­nénk emelni. Az első bemuta­tónkat Bagón tartottuk, s a mintegy háromezer forint érté­kű sütemény már az első na­pon elfogyott. Azóta Bagról több a rendelés. Ö. E. nére kevés helyen készültek felszólalások. A veresegyházi ifjú pedagógusok a parlament előtt közösen beszélték meg gondjaikat. Közülük felszólalt Nagy István és Szító Mária. Elmondták, hogy bár ismerik az ifjúsági törvényt, de a rá­juk vonatkozó fejezetekkel nincsenek tisztában, erről nem kaptak felvilágosítást. Csak úgy „belökték" Felszólalt még Monostori Józsefné Dányból, Sára Zsuzsa Túráról és ugyanebből a köz­ségből Benke Ilona KISZ-tit- kár, továbbá Kereskényi Já­nos Galgamácsáról, Gersei Fe­renc, Péterfia Gáborné, Szabó Sándorné Karfáiról, Urbán Lajosné, Balogh Jánosné, Krajcsik Józsefné Aszódról, Iglói Sarolta Erdőkertesről, Barta Pálné Ikladról és Nagy Anna Túráról. A felvetett kérdésekre, problémákra Kováts Tibor vá­laszolt. Logodi Katalin, a já­rási KISZ-bizottság titkára az ifjú pedagógusok mozgalmi tevékenységérőlf a pedagógus KISZ-szervezetek jelentősegé­ről beszélt. Kovács János, a járási pártbizottság munkatár­sa a tantestületi vezetés ne­hézségeiről szólt. Kovács De­zső szakszervezeti titkár hang­súlyozta a munkaköpeny álta­lános elterjedésének szüksé­gességét. Földiák András az ifjúsági parlament hasznos­ságáról beszélt, s elmondta, hogy bár szó esett itt a nehéz­ségekről, de a községekben járva ennél sokkal súlyosabb gondokkal is lehet találkozni. A felszólaló pedagógusok és népművelők helyi sajátos gon­dokról beszéltek, s elmondták: több segítséget várnak a mun­kába való beilleszkedéshez. Kereskényi János például el­mondta, hogy mint képesítés nélküli nevelő, úgyszólván előzetes betanítás nélkül ke­rült az osztályba. Megfogal­mazása szerint csak úgy „be­lökték”. Másolt szerint gyen­gék a szakmai továbbképzé­sek, nem kapnak, vagy csak későn segédkönyveket. Segíte­ni kellene anyagilag is a to­vábbtanulókat. Helyenként aránytalan a közéleti feladatok elosztása. És amit nagyon vár­nak az idősebbektől: igazi, személyi példamutatást. A küldöttek Az ifjúsági parlament ja­vaslatát, amelyet a megyei parlament elé terjeszt, két pontban fogalmazta meg: 1. A nagyközségekben, il­letve nagyobb településeken pedagógusszállások (garzon) építésének szorgalmazása. 2. Utazási költségek térítése he­lyett lakbérhozzájárulás, kért és indokolt esetekben. A járási parlament a me­gyei parlamentre következe küldötteket választotta meg az óvónők képviseletében Urbán Lajosnét Aszódról, a tanítók közül Monostori Jó- zsefnét Dányból és Szító Má­riát Veresegyházról. A taná­rokat Szabó Sándorné Kar­fáiról és Nagy István Veres­egyházról képviselik. A képe­sítés nélküli nevelőket a túrái Sára Zsuzsa, a népművelőket pedig Cserenyin Petemé Pá­céiról, Iglói Sarolta Erdőker­tesről és Dániel Kornél Ve­resegyházról képviseli. Örszigethy Erzsébet 10 mázsa. Féléves tervük 680 ezer forint. — Édesszájúak-e a cukrá­szok? — Jönne el csak egy hétre hozzánk — nevet a magas, so­vány, fehérköpenyes férfi —,

Next

/
Thumbnails
Contents