Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

im. jttltcs rr„ szerda V/feJri» Mínusz 18 fok — 280 liter r r Uj Lehel hűtőgépcsalád Elkészülték a nyugatnémet Bosch céggel közösen kifej­lesztett új Lehel hűtőgép­család mintapéldányai. A gép­család a változó fogyasztói szokásoknak megfelelő, a ko­rábbinál nagyobb hűtőterű és nagy méretű mélyhűtő résszel «llátott készülékekből áll. Új­donság lesz a 280 liter űrtar- taimú nagy családi hűtőgép és az a készülék, amelynek egész belső terét mínusz 18 fokra le­het lehűteni. A nyugatnémet Ecenc alapján évi 300 000 új tí­pusú kompresszoros készülék gyártását tervezik Jászberény­ben. A Bosch—Lehel emblé­mával ellátott hűtőgépeket 1976-tól gyártják, a megálla­podások értelmében a hazai ellátáson kívül évente 50 000 darabot exportálnak Nyugat­éi émetországba. Két lakásban a lopott holmi Földre került a betörő Ismét rendőrkézen az álkul­csos betörő. Eddig már tíz évet ült börtönben és csak nemrégen szabadult. Mostani elfogásáig több tucatnyi betö­rést követett el. Egész vagyon lopott holmit foglaltak le a lakásán. Elfogása egy éber, szolgálaton kívüli rendőrnek és egy tizennégy évés tanuló­nak köszönhető. Szombat reggel volt. Kiss János r. főtörzsőrmester ár- pádföldi lakásán töltötte a szabad idejét. Kilenc óra kö­rül munkaruhában indult, hogy füvet szedjen a nyulai- nak. Amint az utcára lépett, a negyedik szomszéd háza előtt egy ismeretlen, jói öl­tözött férfit pillantott meg, aki nagy aktatáskát szoron­gatott a kezében. A házat fi­gyelte, s lopva tekingetett körül. Amikor Kisst meglátta, gyorsan elindult az ellenkező irányba. A rendőr Füvet szed A rendőrnek gyanússá vált á viselkedése, de nem ment az idegen után, hanem az egyik üres telken elkezdte szedni a füvet. Félszemmel azonban az idegent figyelte. Az aktatás­kás látva, hogy amaz nem tö­rődik vele, visszament az iménti házhoz, és körülnéze­getett. Aztán bement Kiss közvetlen szomszédjához. A főtörzsőrmester befejezte a fűszedést, s gondolta, meg­nézi, mit ténfereg itt ez az idegen. A szomszéd kapujá­ban futottak össze, amint az illetőt éppen kísérte kifelé a .Sándor gyerek. — Mit keresett itt ez az em­ber? — kérdezte a fiútól. —: Berta bácsiék után ér­deklődött — mondta a fiú, s a jelzett házra mutatott, ahol előzőleg az idegen ténfergett. — Miért keresi a szomszé­dot? — kérdezte kíváncsian az idegentől. — Hirdetésre jöttem. — Miféle hirdetésre? — le­pődött meg a rendőr, mert jól tudta, hogy Bertáéknak semmi olyan ügyük nincs, amit hirdetés -ttján, kellene elintézni. — Az ne érdekelje magát, majd estére visszajövök — vá­laszolta az idegen, és otthagy­ta őket. A rendőr nem vála­szolt e pökhendi kioktatásra, hanem a fiúhoz hajolt, és kér- *te: gyorsan készítse ki a ke­rékpárját, míg ő átöltözik az egyenruhájába. A tettes futni kezd Mintegy ötszáz méterre az Istráng utcától érte utol az idegent, aki igen meglepődött, hogy az imént látott munkás­ruhás férfit rendőr-egyenru­hában látja, és kéri az iga­zolványát. Szó nélkül átadta. A főtörzsőrmester átvizs­gálta az igazolványt, s mivel látta, hogy hónapok óta nincs munkahelye, az igazolványt zsebre tette. — A munkahelyét majd a XVI. kerületi kapitányságon tisztázzuk — mondta az ide­gennek. Azzal a kölcsönkért kerékpárt betette az egyik házhoz, és elindultak. Cinikota felől jött egy gép­kocsi, azt a rendőr leállítot­ta, s kérte, vigye be őket a kapitányságra. Az addig nyu- godtnak látszó idegen azon­ban futásnak eredt a Szilas- patak felé. A rendőr, persze, nyomban utána vetette ma­gát, de látta, hogy már nem tudja beérni, így segítségért kiabált. — Fogják meg! Fogják meg! A földeken, kertekben dol­gozók közül többen az idegen üldözésére keltek. Varró Lász­ló tanuló is — aki barátjával a patak vizénél tartózkodott — felfigyelt a segélykiáltások­ra. Felkapaszkodott a patak partjára, és észrevette az ép­pen feléjük futó férfit, akit a rendőr üldözött. Nem habo­zott ... Hátulról elkapta a menekülő gallérját, és magá­val rántotta a földre, mire a szökevény feltápászkod hatott volna, már Kiss főtörzsőrmes­ter izmos keze szorította. Elő­állította a kapitányságra. Perceken belül kiderült, hogy az elfogott férfi nem más, mint Gözsi László, is­mert betörőtolvaj. Aktatáská­jából kisbalta, zseblámpa és ötven darab különféle lakás­kulcs, a zsebeiből pedig zseb­órák, aranygyűrűk, zálog- és patyolatcédulák, valamint öt­ezer forint került elő. Dunakeszire, Cyálra hordta Gözsi nyomban beismerte, hogy Árpádföldön is betörési szándékkal volt terepszemlén és, hogy a mátyásföldi meg a cinkotái betörést az ő szám­lájára lehet írni. Csakhogy a nyomozók ezzel nem elégedtek meg. Az állandó dunakeszi és ideiglenes gyáli lakásán fan­tasztikus mennyiségű, betö­résből származó holmit fog­laltak le. Ezüst evőeszköz- készletek, táskarádiók, fény­képezőgépek, aranytárgyak, több mint háromszáz új zseb­kés, egy 15 ezer forintos be­tétkönyv stb. került a kapi­tányságra. A kerületi nyomozók né­hány nap alatt 17 — a fővá­ros több kerületében — általa elkövetett betörést tudtak azonosítani, illetve bizonyíta­ni. De ez úgy tűnik, még csak a kezdet... Kiss János főtörzsőrmester — szolgálaton kívül is éber magatartásáért — kapitány­ságvezetői dicséretben és pénziutalomban részesült. A rendőr segítségére siető és bátorságból jelesre vizsgázó Varró László tanulót pedig a főkapttánvságon dicsérték meg és átadtak neki ajándé­kul egy karórát. Szilvási Ferenc Gílrdos Katalin felvétele A kondenzátorok iránt kü­lönösen a nyugati piacokon egyre nagyobb az érdeklődés világszerte. A Mechanikai Mű­vek abonyi gyáregységében évente egymillió 800 ezer da­rab fénycsőkondenzátor ké­szül. A kondenzátorüzem az idei esztendő első félévében eddig 900 ezer darab konden­zátort gyártott le, ennek egy- harmad részét tőkés exportra. — Dolgozó diákok. Az idei nyáron 300 általános iskolás és 200 középiskolás diák kap munkalehetőséget a Nagykő­rösi Konzervgyárban. Busák otthona? Két éve, a balatoni vízvé­delmi bizottság engedélyével kísérletképpen, néhány ezer fehér, illetve pettyes busát telepítettek a tóba. A súly- gyarapodásuk, az elmúlt he­tek zsákmányainak tanúsága szerint, szembetűnően jó. A haltenyésztési szakembe­rek arra következtetnek, hogy a busák kitűnő környezetre, elegendő táplálékra találtak a Balatonban. Főbérleti jogot ennek ellenére miég nem kap­tak. A Tihanyi Biológiai In­tézet további beható vizsgá­latok tapasztalatai alapján tesz majd javaslatot a kérdés eldöntésére. A NAGYMAROSI, ILLETVE ALBERTIRSAI PÉLDA Rendezési tervek — építési tilalmak Felülvizsgálat az év második felében Az építésügyről szóló 1964. évi III. tv. értelmében a vá­rosok és községek tervszerű fejlesztése céljából általános rendezési tervet, valamint — a szükségletnek megfelelően, fokozatosan — részletes ren­dezési tervet kell készíteni. Az általános rendezési terv fel­adata, hogy meghatározza a város vagy község, valamint a környékükhöz tartozó terület egyes részeinek rendeltetés szerinti felhasználását. Meg­jelöli ezenkívül a közleke­dési és közműhálózatot, a főbb létesítmények elhelyezé­sét, továbbá a rendezés meg­valósításának rendjét. A rész­letes rendezési terv — az ál­talános rendezési tervet fi­gyelembe véve — a város vagy község egy-egy összefüggő területrészének építészeti és műszaki kialakítását' határozza meg, továbbá a közintézmé­nyek és más építmények el­helyezését, valamint részle­teiben a közlekedési és köz­műhálózatot. A terv két faj­táját az különbözteti meg, hogy az általános rendezési terv a község vagy város egész területére, a részletes pedig annak egy elhatárolt részére vonatkozik. Köföitségek — kártalanítás nélkül A rendezési terveket a nép- gazdasági tervek elkészítése és végrehajtása során figye­lembe kell venni. A városok vagy községek területét fel­használni és beépíteni, köz­lekedési, valamint közműhá­lózatot létesíteni csak a ren­dezési terveknek megfelelően szabad. Elfogadásuk előtt a rendezési terveket az érde­kelt államigazgatási szervek­kel egyeztetni kell. Ezt kö­vetően közszemlére kell ten­ni, majd ae érdekeltekkel is­mertetni kell, amelynek so­rán a rendezési tervekre ész­revételeket tehetnek. A rende­zési terv jóváhagyására jo­gosult hatóság — a terv vég­rehajtásának biztosítása cél­jából — a város vagy község meghatározott területeire te­lekalakítási, illetőleg építési tilalmat rendelhet el. Nép- gazdasági érdekből telekala­kítási vagy építési tilalmat az építésügyi hatóság is elren­delhet. Az ingatlan tulajdo­nosa a tilalom fennállása VIDÉKI VÁLLALATOK. SZÖVETKEZETEK! Nagy vólasztékban árusítunk irodai papírt, írószert és irodaszert 5% árengedményt adunk 1148 Budapest, Martos Flóra u. 5. sz. alatti boltunkban a csekkre vásárolt áruk után, az alábbi szelvény ellenében: E szelvényre az 1148 Budapest Martos Flóra u. 5. sz. alatti APISZ-bolt vidéki vevő vásárlása alkalmával 5 %-os árengedényt ad a számla végösszegéből, 1974. december 31-ig. 0ts* a vásárló cég • ••••••■ o számla száma, kelte alatt is birtokolhatja ingatla­nát és azzal rendelkezhet. A tilalom elrendelése miatt az érdekeltek részére kártalaní­tás nem jár. Fontos tudnivaló, hogy épít­kezni csak a rendezési ter­vek előírásai szerint lehet. A tervek a települések terüle­tét övezetekre osztják és elő­írják, hogy az egyes öveze­tekben milyen módon lehet építkezni. így például egyes övezetekben csak családi há­zakat, más övezetekben több­szintes épületeket, egyes, er­re kijelölt övezetekben pe­dig csak üdülőket lehet épí­teni. Ha tehát a rendezési terv változása következtében valamely terület rendeltetése vagy építési övezet beosz­tása megváltozik, az ott levő ingatlanok tulajdonosai a ko­rábbi módon már nem épít­kezhetnek. Ezért nagyon fon­tos, hogy az ingatlantulajdo­nosok a rendezési terv, illet­ve az övezeti beosztás válto­zásáról tudomást szerezzenek. Tudni kell az Ingatlantulaj­donosoknak, hogy az építési tilalom lehet teljes és rész­leges is. Teljes építési tila­lom esetében a kérdéses te­rületen mindenféle építke­zés tilos, ezért az építésügyi hatóság az építési tilalommal terhelt területre építési en­gedélyt nem ad ki. Részleges építési tilalom alatt álló terü­leten ezzel szemben toldalék­építkezés, felújítás vagy ta­tarozás engedélyezhető. Van­nak olyan esetek is, amikor a tilalom csak bizonyos épít­ményfajtákra vonatkozik, ezért csupán építési korlátozásnak mondható. Így például egyes területeken van olyan építési korlátozás, hogy melléképü­leteket vagy garázsokat épí­teni tilos. Mikor szűnik meg a korlátozás? Az építési tilalmat a ren­dezési terv jóváhagyásáról szó­ló, vagy pedig külön hatá­rozatban kell elrendelni. A ha­tározatban a tilalommal ter­helt területet pontosan meg kell határozni, továbbá meg kell jelölni a tilalom időtar­tamát és mértékét. Az építési tilalmat elrendelő határoza­tot a tilalommal terhelt tel­kek tulajdonosaival levél út­ján közölni kell, vagy a hely­ben szokásos módon közhírré tenni. A tilalmakról az épí­tésügyi hatóságok nyilvántar­tást vezetnek, amelyeket bár­ki megtekinthet. Meg kell szüntetni az építési tilalmat, ha azok az okok, amelyek az elrendelést szükségessé tették, már nem állanak fenn. Hosszú ideig tartó építési tilalom az érdekeltek számá­ra több szempontból hátrá­nyos. Be nem építhető telek forgalomképessége és forgal­mi értéke erős mértékben csökken. Építési tilalom alatt álló telek értékesítése ezért csak egész ritkán le­hetséges. Egyébként a hosz- szú ideig tartó építési tila­lom elveszti realitását és ko­molyságát és gyakori. hogy a tilalom miatt elszaporodnak az engedély nélküli építke­zések. Sajnos, hosszú ideje fennálló építési tilalom egyes helyeken Pest megyében is akad. Így pl. több mint 10 éve áll fenn építési tilalom Nagymaros környékén a ma­gyar—csehszlovák együttmű­ködéssel létesülő vízi erőmű elhelyezésére szolgáló terüle­ten. Ezzel szemben a viszony­lag rövid ideje fennálló épí­tési tilalomra és a helyes ha­tósági intézkedésre is talál­ható példa. Albertirsán az éDítésügyi hatóság 1969. év­folyamán a 4. sz. főközle­kedési út teljes szakaszára építési tilalmat rendelt el. A tilalmat azonban 1972-ben feloldotta, mivel a KPM Bu­dapesti Közúti Igazgatósága bejelentette, hogy a tervek módosulása folytán az út nyomvonala a községet el­kerüli. . Kisajátítás, cseretelek Az építési tilalmak egy ré­sze a megyében szükségtele­nül, elavult város- és köz- ségrendezési tervek alapján áll fenn. A rendezési tervek nagy részét már korábban át kellett volna dolgozni, erre azonban megfelelő anyagi fe dezet hiányában, nem került sor. Az év második felében azonban sor kerül a város- és községrendezési tervek fe­lülvizsgálatára, és remélhető­leg ennek következtében ke­vesebb helyen lesz építési ti­lalom. Feltehetően a felül­vizsgálat változtat azon a nem kívánatos helyzeten is, ami abban jelentkezik, hogy egyes helyeken az építésügyi hatóság a tilalmakról nem vezet nyilvántartást. Az építési tilalmat illetően jelentős változást . hozott a 9/1970. (IV. 21.) Korm. számú rendelet megjelenése. E jog­szabály ugyanis meghatáro­zott feltételek fennállása ese­tén lehetővé teszi az építési tilalommal terhelt telkek ki­sajátítását. A kisajátításhoz elsősorban az szükséges, hogy valamely telek öt évnél hosz- szabb ideje álljon építési ti­lalom alatt. Szükséges ezen­kívül. hogy a tulajdonos cse­retelekre legyen jogosult, építkezésre azonban — szo­ciális helyzete vagy egyéb méltánylást érdemlő körül­ményei miatt — nem tud kö- telezetsséaet vállalni. Ilyen esetben a tanács végrehajtó bizottsága kötelezi a kisajá­títási kérelem benyújtására azt a szervet, amelynek ér­dekében az építési tilalmat elrendelték. Amennyiben ilyen szerv nincs, akkor az illeté­kes szakigazgatási szervet hívja fel a kisajátítási kére­lem benyújtására. A hivat­kozott jogszabályi rendelke­zésekkel kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül, hogy csak belterületi ingatla­nokra vonatkoznak. Ennek következtében a hivatkozott jogszabály értelmében mező- gazdasági művelés alatt álló ingatlanok kisajátítása nem kérhető. Az előzőekben Ismertetett rendelkezések nem eléggé köz­ismertek. mert a 9/1970. (IV. 21.) Korm. sz. r. megjelené­se óta aránylag kevés kérel­met nyújtottak be. A tanácsi szerveknek azonban a kevés kérelem is gondot okozott, mivel a kisajátítási kártala­nításhoz szükséges összeg nem állott rendelkezésre. Dr. Varga Emil Felvételre keresünk az Óbudai Malomba a távolsági busz végállomásától 2 percre:- három műszakos beosztásba molnár szakmunkásokat, vagy örlőüzemi munkára betanítható férfi segédmunkásokat,- két műszakos beosztásba, kisegységű csomagológép kiszolgálásához mechanikai műszerészt, valamint csomagolónőket,- egy műszakos beosztásba készárura ktári férfi segédmunkásokat, elektromos villamostargoncára vezetőt. jelentkezni lehet: a Budapesti és Pest megyei GFV, Óbudai Maloműzemében, Budapest III., Hunor u. 30. sz. alatt. Fénycsőkondenzátorok Abonyból

Next

/
Thumbnails
Contents