Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
k/fMw 1974. JÚLIUS 17., SZERDA Közös művelődés Anyagi feltételek: összefogással Az Olvasó Népért mozgalomhoz kapcsolódó kezdeményezések között egyik legsikeresebb az úgynevezett olvasótáborok létrehozása volt; ezekben a hátrányos helyzetű fiatalok könyvhöz vezető útját egyengették. Az első olvasótábor 1972- ben nyílt meg; 1973-ban már 12 tábor működött az ország hat megyéjében. Az idén legalább 25 olvasótábor nyílik majd, s örvendetes, hogy a szükséges anyagiakat társadalmi összefogásból fedezik: megyei, járási, községi tanácsok, ipari üzemek, termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok közösen teremtik elő a szükséges összeget. Egy-egy táborban 40 fiatal ismerkedik a közös művelődés örömeivel, élményeivel. A táborok célja az ifjúság irodalmi ízlésének alakítása, a fiatal olvasók közösségének gyarapítása, az olvasás megkedvelte- tése, a művelődési készség fejlesztése és tökéletesítése. Bartók-szcminárium Július 20. és augusztus 3. között nyolcadszor rendezik meg a Bartók-szemináriuimot, amelyre eddig 22 országból több mint 66 hallgató jelentkezett. A szeminárium több szempontból különbözik a korábbi Bartók-kurzusok hagyományos rendjétől. Színhelye a Nemzeti Zenedében (V. Semmelweis u. 12.) lesz. A hallgatók részére az idén is több programot szerveznek, köztük több kirándulást, például ellátogatnak Pécsre a Jeunesses Musicale« nem zetközi zenetáborba is. Nyár Zebegényben A megismerés és a visszatérés emlékezetes percei Elektromos citera Végre nyár van. Most még a szél sem bántó: elviselhetővé szelídíti a július forróságát. A dombtetőről lelátni egészen a méltóságteljesen hömpölygő Dunára. És belátni az ötholdas park apró szurdokaiba is, amelyek most nem a megszokott, vagy inkább a nyaranként megszokott képet mutatják. Minden olyan, mint tavaly ilyenkor. Itt is, ott is, mint olasz márványba faragott szobor, egy-egy fiatal lány áll modellt. Festők, grafikusok ülik körül őket, s a lányok megsokszorozódnak a vásznakon, papírlapokon — nézőpont, stílus és egyéniség kérdése, ki mit lát meg a modellből, ki hogyan látja meg a fekvő, ülő vagy álló aktokat. Az alkotás órái Zebegény újra ifjú és már nem egészen fiatal művészektől, művészetrajongóktól hangos. Itt laknak a dombtetőre épült, s lépcsőzetesen emelkedő faházakban, ihletőjük pedig a Szőnyi István Emlékmúzeum szépséges parkja csakúgy, mint az egész falu, lejtős utcáival, őslakóival és üdülőivel. Mindez másfél évtizede még a Kossuth-díjas Szőnyi Istvánt serkentette állandó alkotómunkára, most pedig nyaranként egy hónapra több mint kétszáz művész vagy a művészetekkel ismerkedő fiú és leány, férfi és nő alkotóműhelye. A park csakúgy, mint az iskola vagy éppen a klubkönyvtár. A parkban a festők, grafikusok JULIUS 18-TÖL JÜLIUS 24-10 CEGLÉD, Szabadság 18—22: Francia kapcsolat 23—24: Teresa doktornő CEGLÉD, Kamara 18—21: Szent Teréz és az ördögök 22—24: A látogatók NAGYKOROS 18—21: Ruszlán és Ludmilla I—II. 22: Folytassa, doktor! 23—24: Idegen a cowboyok között I—EL SZENTENDRE, Terem 18—21: Teresa doktornő 22—24: Ordasok között SZENTENDRE, Kert 18—24: Folytassa külföldön! ABONY 18: Idegen a cowboyok között I—n. 19—21: La Mancha lovagja 22—24: Ruszlán és Ludmilla I—n. BUDAÖRS 18—19: Csendesek a hajnalok I—n. 20—21: Farkashorda 22—24: Elefántkirály DABAS 19—21: Merénylők 22—24: Mese Szaltán cárról DUNAHARASZTI 18—21: Kettős bűntény Hamburgban 22—23: Szikrázó lányok DUNAKESZI, Vörös Csillag 18—19: A nagy zsákmány 20—21: Az ördög bájitala 22—24: A vizsgálat lezárult, felejtse el! ÉRD 17—18: niatos út a semmibe 20—22: Sherlock Holmes magánélete 24—25: Az atamán halála 1—II. FŐT 18: Csárdáskirálynő 19—21: A törökfejes kopja 22—23: Az ördög bájitala GYAL 18: A félszemű seriff 19—20: A sziklabarlang titka 21—22: Életünk legszebb napja KISTARCSA 18—19: Szikrázó lányok 20—21: Az imádság már nem elég 22—23: Fogják el Oichit élve vagy holtan MONOR 18—21: Volt egyszer egy zsaru 22—24: La Mancha lovagja NAGYKATA 18—19: Apacsok 20—21: Egy srác fehér lovon 22—24: Periszkóp a fjordok között PILISVOROSVAR 19—2!: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 22—24: Szerelem a tengeren POMA2 18—19: Farkashorda 20—21: Csendesek a hajnalok I—n. 22—23: Dorellik jön! RÁCKEVE 18—19: János vitéz 20—21: Szikrázó lányok 22—23: Farkashorda SZIGETSZENT. MIKLÓS 18—21: Fogják el Oichit élve vagy holtan 22—23: Csendesek a hajnalok I—II. VECSÉS 18—22: Hárommilliárd lift nélkül 23—24: János vitéz Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT és a kerámikusok, az iskolában a szobrászok, a tűzzománcok készítői és a plakáttervezők, a klubkönyvtárban pedig a mozaikkészítők dolgoznak napkeltétől napnyugtáig, nemegyszer azonban még az éjszaka óráiban is. A szabadiskola hallgatói között sok az ismerős. Nagy hajós, a miskolci MÁV-igaz- gatóság dolgozója tavaly talán éppen ezen a helyen állította fel festőállványát, mint ezekben a napokban. Tavaly töltötte első nyarát Zebe- gényben, korábban a tok,aji és a keszthelyi művésztelepekre járt. Az ecset szerelmesei — Aká egyszer eljön ide, az biztos, hogy mindig visz- szatér... Eredetileg festőnek készült, Bernáth Aurél professzor szerint tehetsége is volt hozzá. De mert a családja igen. nehéz anyagi körülmények között élt, dolgoznia kellett. A festészetről azonban nem mondott le. S hogy Nagy Lajosnál ez sokkal több, mint hobby, azt Dániel Kornél festőművész, a múzeum igazgatója magyarázza el. — Nemcsak idehaza, külföldön is jól ismerik már az ötvenkét esztendős Nagy Lajos munkásságát. Egy párizsi kiállításon például második díjat és a kultuszminiszter aranyserlegét nyerte el. Münchenben negyedik díjat szerzett. És kiállított már Bécs- ben és Helsinkiben is... A szomszédja, Németh Ágnes, alig egy hónapja fejezte be Budapesten a gimnázium második osztályát. Fiatal kora ellenére sem kezdő már: két képe jelenleg is látható Budapesten, a XXIV. országos vasutas képzőművészeti tárlaton. Szintén tavaly nyáron járt először Zebegényben, s máris visszatért. — Nagyon sokat köszönhetek az itt eltöltött heteknek. .. Ugyanez a véleménye a másik Áginak, Gaál Ágnesnek, a pécsi Tanárképző Főiskola harmadéves hallgatójának, ö is már másodszor jár Zebegényben: a barátok, évfolyamtársak biztatására jött el tavaly, s úgy tűnik, gyakori vendég lesz ezután. Kísérletek — agyaggal jön ne csak a tájiban, hanem mindenben, amit úgy hívnak: Magyarország. Emberi és művészi kapcsolatok Hosszan sorolhatnám: mi minden születik itt, Zebegény- ben ezen a nyáron is. Festmények és szobrok, plakátok és tűzzománcok, sokszorosított grafikák és szép kerámiatárgyak. És igaz, őszinte barátságok, nemcsak egymással, hanem a művészetekkel is. Hiszen az itt töltött hetek nem csupán az alkotómunka lehetőségeit kínálják. Irodalmi estek, hangversenyek, szellemi vetélkedők, művészettörténeti előadások és filmvetítések teszik teljessé a Zebegényben töltött napok programját. És felfedező, pihentető kirándulások Visegrádra, Verőcére, Pilismaróira vagy éppen Királyrétre. A zebegényi szabadiskolának ma már nemcsak az országban, a határokon túl is híre-neve van. (A napokban éppen a csehszlovák CSEMADOK képviselői jártak ott: együttműködési szerződés lehetőségéről nyilatkoztak.) Az a kétszáz szerencsés, aki egy nyáron megfordulhat itt, mindig boldogan érkezik. Évente legalább hatvan-hetven jelentkező mindig lemarad — helyhiány miatt. Most már csak az a lényeg, hogy a nyár ne maradjon el. A szabadiskola első hetének áprilisi időjárását a napokban végre igazi nyár váltotta fel. Itt. Zebegényben a jó idő legalább olyan fontos feltétele a zavartalan alkotómunkának, mint például a modellek vagy az engedelmesen formálódó agyag. Prukner Pál A keramikusok műhelyében dolgozik Mikola Miklós építésztechnikus, aki Karcagról érkezett Zebegénybe már a harmadik alkalommal. Nyolc esztendeje kezdte a korongo- lást, azóta Zebegény mellett F. Szabó Mihály karcagi fazekasmesterhez jár „gyakorlatra”. Előtte, az asztalon, érdekes agyagkompozíció. Domború alapon élére állított, ko- rongolt tányér adja a hátteret, előtte egy nagyobb és két kisebb, fordított állású, har madában megmetszett váza. összhatásban olyan az egész, mintha a napkorong előtt állna három figura. — Azzal kísérletezem — mondja —, hogyan lehetne harmonikusan összeötvözni a népi fazekasságot a modem kerámiaművészettel... Kísérletezik az anyaggal Be- ke Györgyi is, aki hét esztendővel ezelőtt — a szabadiskola megindulásakor — érkezett első alkalommal Zebegénybe. Azóta -itt tölti minden nyarát, pedig ma már az Iparművészeti Múzeum munkatársa. És nem ő az egyetlen a hét esztendeje vissza-visszatérő hallgatók közül. Balkosi László, a Mátravidéki Erőmű dolgozója szintén a hét éve idejárók közé tartozik. Marsai Ági gimnazistaként kezdte a zebegényi nyarakat, s ma, végzett rajztanárként is a legszorgalmasabb növendékek közé tartozik csakúgy, mint dr. Vizi Béla, a veszprémi egyetem tanára, vagy dr. Jordán Kamill, dunakeszi állatorvos. De vajon mi hozza ide már a harmadik nyáron Singer Annamáriát Chicagóból ? Majd nvolcvanévesen azért repül ide s vissza tíz-tízezer kilométert, hogy el töltsön néhány szép hetet Szőnyi István zebegényi parkjában, rajzoljon és fessen s közben gyönyörködIIúsz ország fiataljai Nemzetközi muzsikustalálkozó A Jeunesse Musicales — az ifjú zenebarátok magyarországi szervezete és Pécs város tanácsa hetedik alkalommal rendezte meg a nemzetközi ifjúsági zenei tábort. A fiatalok neves hazai és külföldi tanárok vezetésével muzsikálnak, tanulmányozzák a magyar zenei nevelés rendszerét, Bartók és Kodály zeneelméleti munkásságát, illetve zeneelméleti módszerét. A túrái Szaszkó József nemcsak ci teraművésznek kiváló, (a népművészet mestere), de az ősi hangszerek készítésével is foglalkozik. Műhelyében jelenleg a szentmártonkátai művelődési ház most alakuló citerazer.ekara számára készül nyolc hangszer. Két esztendővel ezelőtt, amikor megalakult a Galga-menti Egyesített páva-kör, a nyolcvan dalost nem tudta túlzengeni az egyszerű citerája, akkor készítette el saját tervei alapján az elektromos citerát, amely azóta is a kó- rus kísérője. Gáxdos Katalin felvétele Megnyitották a 17. balatoni nyári egyetemet Veszprémben, a vegyipari egyetemen kedden ünnepélyesen megnyitották a 17. balatoni nyári egyetemet. A megnyitón ott voltak a hazai tudományos élet képviselői, a megye és a város vezetői. A több mint 15 éves hagyományokkal rendelkező szabad- egyetemen dr. Vonsik Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára, „Magyarország 30 éve a szocializmus útján” címmel tartott megnyitó előadást. A kedd délelőtti megnyitót várostörténeti előadás követte, majd városnézésen vettek részt a 17. balatoni nyári egyetem hallgatói. A szabadegyetemre 12 országból több mint 170 vendég érkezett. A szomszédos országokon kívül az NSZK-ból és az NDK-ból 50—50-en, míg Olaszországból, ebben az évben fogadták a nyári egyetem történetében — a legnépesebb csoportot. Harmadik helyezés a diákolimpián Az Erfurtban megrendezett XVI. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián Kollár János első. Kertész Gábor, Kiss Emil és Sparing László második, Csuka Gábor, Pröhle Péter és Simányi Nándor harmadik díjat nyert. A nem hivatalos pontversenyben a magyar együttes 18 nemzet csapata között — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok mögött — a harmadik helyen végzett. Nem lett szárny aszegett a jászkarajenői Röpülj páva Két új okarinamester-jelölt — Szeptemberben újra pódiumon kori pásztor, a tsz tehenésze, aki mesterien fújta az okarinát. Két hónapja meghalt. Apa és fiú együtt Halála nagy vesztesége a zeneegyüttesnek, ám helyette most két okarinás-jelölt is van. A tsz nemrég feloszlatta birkanyáját, Pólyák József, a pásztor pedig ezek után nyugalomba vonult. Eddig cite- rát kezelt a zenekarban és szólóénekese is az együttesnek. Most a nyugalomban bőséges a szabad ideje, elhatározta hát hatvanegyné- hány éves korában, hogy megtanul még egy hangszert. Elkérte a művelődési ház okarináját, azon gyakorol szorgalmasan. Ehhez a hangszerhez azután apjától kedvet kapott a fia is, i/j. Pólyák József, Szolnokra ingázó ipari dolgozó, és mert van még egy okarinája a művelődési háznak, most azon tanul muzsikát. Azt mondja róluk Katona István, a művelődési ház igazgatója, hogy apa is, fia is szépen haladnak. Sz. E. Az ország sok-sok Röpülj, páva-köre között határozottan egyik legrangosabb a Jászkarajenői. Csak 1971-ben alakult, de egy évvel utóbb már sikeresen szerepelt Gal- gahévízen, a megyei népi együttesek bemutatóján, aztán a tv-ben, amelyben azóta is többször láthatták az asszonykórust és férfi citerá- sait. Megfordult a karajenői Páva-kör sokfelé az országban fesztiválokon, bemutatókon, sikert sikerre aratott s a versenyekről legtöbbször első díjat vittek haza. Aligha alapul ezért tévedésen az a feltevésünk, hogy a szeptemberi tanyai közművelődési napokat kicsit hírneves Páva-köre miatt is tartják éppen Jászkarajenőn. Nincs hiány dalos kedvűekben Igaz, a község tágas termű művelődési háza is alkalmas ilyen nagyszabású összejövetelre, amelynek záróakkordja a megye legjobb Pávaköreinek ünnepi bemutatója lesz. S arról természetesen a jászkarajenői sem hiányozhat, különösen nem saját pátriájában. Hajszálon múlott mégis az asszonykórus szereplése, mert a magyar dalok hű tolmácsolóinak ez az énekkara átmenetileg ugyan, de hónapokon át nem próbált. Április 10-én még mind a nyolcán együtt léptek fel, azóta nem jöttek össze csaknem három hónapig. Végül július 7-én ismét pódiumra léptek Cegléden, a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségén, de nyolcuk közül kettő hiányzott, időközben kiváltak. Nagyobb lett azonban mégis a kórus, létszáma öt új taggal növekedett. Nincs hiány dalos kedvű, szép hangú menyecskékben Jászkarajenőn. Most tehát ott lesz az asz- szonykórus a tanyai közművelődési napok befejező ünnepségén. Nélkülük csonka lett volna a karajenői Röpülj, páva-kör, egyedül a zeneegyüttes, meg a gyerek- citerások vettek volna részt azon. Fellép tehát az ünnepélyes megyei bemutatón valamennyi citerás, a köcsögdudás, a furulyás, de nem lesz már ott Vágó János, egy-
