Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

1974. JÚLIUS 16., KEDD %f&*aD Három hónap - 257 hatósági bizonyítvány Ügyintézés magasabb színvonalon, gyorsabban A ceglédi városi tanácshoz évente 24—26 ezer ügyirat ér­kezik és a kiadott határozat jellegű okiratok — járlatlevél, adóív, hatósági bizonyítvány stb. — száma eléri a 80 ezer darabot. A helyi tanácsok hatáskörének szélesedésével együtt emelke'dett a hatósági ügyek száma is. Míg az 1967— 70 közötti években évente négy, négy és fél ezer első fokú határozat született, addig 1971 —73 között évente több mint hat és fél ezer határozatot hoz­tak első fokon a ceglédi városi tanácsnál. Egyhormada: felvilágosításért Rendkívül nagy az ügyfél- forgalom is, a tanács dolgozói a félfogadási idő alatt évente átlag 90—95 ezerszer fogadnak ügyfelet. Különösen nagy a forgalom a piaci napokon, mert a külterületen és a peremré­szeken élők — a 38 ezer lakos­ból hét és fél ezer él külterü­leten — rendszerint ilyenkor keresik meg ügyeikkel a váro­si tanácsot. A tanács vezetői tavalyelőtt és a múlt év első felében ele­mezték az ügyfélforgalmat és megállapították, hogy a ta­nácsra betérőknek több mint egyharmada csupán tájékozta­tásért, felvilágosításért jön. A lakosság, az ügyfelek tájé­kozódásának megkönnyítésére, egyszerűbb ügyeik gyorsabb el­intézésére és a tanácsi dol­gozók munkakörülményeinek megjavítására — néhány Ceg­lédhez hasonló város tapaszta­latai nyomán — tavaly augusz­tus elsején létrehozták az ügy­félszolgálati irodát. Minden munkanapon Megközelítően egy év telt el azóta és a tapasztalatok — mi­ként azt dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára a me­gyei hatósági kollégium leg­utóbbi ülésén is elmondotta — rendkívül kedvezőek. Az ügy­félszolgálati iroda a hét min­ien munkanapján munkaidő­ben az ügyfelek rendelkezésé­re áll, s számos olyan egysze­rűbb ügyet intéz el, amellyel eddig a lakosság a különböző osztályokat kereste fel. Szóban és írásban tájékoztatják az irodához fordulókat a leggya­koribb ügyek elintézési módjá­ról; 28 féle ügyben sokszorosí­tott írásos tájékoztatók és ti- zenkétféle űrlapnyomtatvány áll az ügyfelek rendelkezésére. Számok bizonyítják, hogy a lakosság is jónak Ítéli az iroda működését. Ez év első negye­dében például naponta átlag­ban kilencvenen, százan for­dultak az irodához, legtöbben hatósági bizonyítványért, ki- és bejelentkezés miatt és na­gyon sokan vittek be talált tárgyakat. Az év első három hónapjában az ügyfélszolgálati iroda dolgozói 257 hatósági bi­zonyítványt adtak ki és 61 da­rab talált tárgyat vettek át (ebből 51 kerékpár). Ugyan­csak a fenti megállapítást bi­zonyítja, hogy amióta az iroda működik, a tanács különböző osztályait és vezetőit a koráb­binál mintegy 30—35 százalék­kal kevesebben keresik fel. Különösen jelentős a tájékozó­dásért, a különféle nyomtat­ványokért, befizetési űrlapo­kért, csekkekért megjelenő ügyfelek számának csökkenése. Mindez a változás — miként ezt dr. Lakatos József hang­súlyozta — feltétlenül hozzá­járul ahhoz, hogy a tanácsnál emelkedjen az államigazgatási munka színvonala és gyorsul­jon a hatósági ügyek intézése. Ez nemcsak feltételezés, ha­nem máris tény s erre álljon itt ismét egy összehasonlítás. A városi tanácsnál 1972 végén mintegy 18 százalék volt a 30 napon túl intézett hatósági ügyek aránya s ez a szám az idei év első negyedének végén 6 százalékra csökkent. Tapasztalatcsere nyomán KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON Termelői ár — fogyasztói ár Az anyagoknak, termékek­nek, áruknak két ára van, afc egyik a termelés, a másik a fogyasztás körében érvénye­sük A termelői tevékenységet végző vállalatok úgynevezett termelői áron vásárolják és értékesítik a javakat, amelyek — amennyiben fogyasztási cé­lokat szolgálnak — a kiske­reskedelemben fogyasztói áron vásárolhatók meg. A termelői ár összetevői: a teljes önköltség + vállalati nyereség. A teljes önköltség egyes esetekben, amikor a ter­mék csaknem kizárólag hazai alapanyagokból készül, a ter­melés hazai ráfordítását veszi figyelembe, más esetekben vi­szont — amikor az anyag kül­földről származik — az import költségeit. Ha az előállítás teljes önköltsége bármilyen okból — pl. az import drá­gább lett — növekszik, annak, legalább is elvben *—• a terme­lői árban is kifejezésre kell jutnia, mert az ár egyik funk­ciója a gazdasági döntések ori­entálása. Gazdaságpolitikai okokból már 1968-ban sem érvényesí­tettük teljes mértékben azt az árképzési elvet, hogy a terme­lői arat a tényleges ráfordítás -f- vállalati nyereség alkotja. Számos iparágban és vállalat­nál — dotációk, termelési ár- kiegészítések és egyéb ked­vezmények révén — a terme­lői árat a ráfordítási költsé­geknél alacsonyabban állapí­tottuk meg. Ezek a támogatá­sok évről évre folyamatosan, a közelmúltban pedig a tőkés import drágulása következté­ben ugrásszerűen emelkedtek. Ebben az évben csupán a do­táció, a termelési árkiegészí­tés és az importárak támo­gatása kb. 30—40 milliárd fo­rintot tesz ki. Ez az összeg az államkasszában kiadás, a vál­lalatoknál — a dotáció és az árkiegészítés—árbevétel, amelyből létrejön a vállalati nyereség. A fogyasztói ár — a lakos­ság által a fogyasztási cikke­kért, szolgáltatásodért fizetett összeg. Ez — elvben — tar­talmazza a termelői árat, a forgalmi adót és a kiskeres­kedelmi árrést. (Az utóbbi­ból kell fedezni a kiskeres­kedelem működtetésének költ­ségeit, a béreket, a boltháló­zat fenntartásának, fejleszté­sének kiadásait, az áruk szál­lítási, raktározási stb. költsé­geit.) A fogyasztói ár min­den országban magasabb a termelői áraknál, részben a forgalmi adó, részben a kis­kereskedelmi árrés miatt. Ná­lunk a forgalmi adó — a tel­jes kiskereskedelmi forgalom összegéhez viszonyítva — alig néhány százalékos, mert az állam, ugyancsak gazda­ságpolitikai okokból az alap­vető fogyasztási cikkek je­lentős részét a termelői árnál alacsonyabb összegért hozza forgalomba Ezt a célt szol­gálja az úgynevezett fogyasz­tói árkiegészítés, összegszerű­en; 1974-ben a költségvetés­nek mintegy 27,5 milliárd fo­rint bevétele lesz a forgalmi adóból, egyidejűleg mintegj 25 Inilliárd forint fogyasztó árkiegészítést folyósít. (Ez a' összeg nem tartalmazza a; import ártámogatást — ezt ; termelő vállalatok kapják — holott annak is szerepe vai a fogyasztói árszint alakuld sában.) A termelői ár kizárólag a termelő vállalatok között kapcsolatokban, forgalombar érvényesül; a fogyasztói ár pedig a lakosság vásárlásai­nál. (Mellesleg a közül etek is fogyasztói áron vásárolnak.) A két ár közül a termelői ár­nak van meghatározó szerepe, I mert végső soron attól függ a j fogyasztói ár, amely társadal­mi megfontolásból egyes ese­tekben alacsonyabb lehet a termelői árnál, de ennek ára van, amelyet a költségvetés­nek, végső soron a társada­lomnak kell megfizetnie, fo­lyósítania. Közös máit, j „A közművelődés a szocialista tudat formálásának egyik fontos eszköze, tehát a közművelődési tevékeny­séget ideológiai, politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembe véve kell biztosítani méltó megbecsü­lését, személyi, szervezeti és anyagi feltételeit”. E mondattal fejeződik be az MSZMP Központi Bizott­ságának 1974. március 19—20-i ülésén elfogadott ha­tározata, mely megemlíti a nemzetiségi szövetségeket is: „...segítsék az anyanyelvi műveltség, a folklorisz- tikus hagyományok őrzését és fejlődését, a politikai tájékozódást, a szocialista tudat, a szocialista hazafi- ság és internacionalizmus elmélyítését.” A párthatározat szellemében Ez a határozat a mi határo­zatunk is, melynek végre­hajtásában részt vállalunk. Délszláv nemzetiségi dolgo­zóink élnek alkotmányunk­ban biztosított jogukkal. Szö­vetségünk igyekszik segíteni a jogok gyakorlását, karöltve a területi párt-, tanács- nép­front- és más tömegszerveze­tekkel. Alapszabályunk és az alapján elkészített éves mun­katervünk is a fenti célt szol­gálja. Most a párthatározat szellemében kiegészítjük ezt. A közművelődési határozat hosszú időre szóló munka- programunk. Ami az értel­mezést illeti, az alapvető orientációt megadta Kádár János nyíregyházi beszéde. Ebből kiviláglik, hogy az irányelvek az eddig követett politikán alapulnak, annak hatékonyabb végrehajtását szolgálják, s nem szűkebb ér­dekeket és célokat, mint az egész nép, a szocialista tár­sadalom fő érdekeit és fő céljait. A kulturális politika min­dig elválaszthatatlan része az álalános politikának. Messzi­ről indultunk el és nem kis utat tettünk meg. Az eredmények és körül­mények nem (tesznek kivételt a nemzetiségiekkel szemben sem. A közművelődés nem választható el az oktatástól, a tudománytól, a művészetek­től, mégis önálló, különvá­lasztható feladatköre (ran. Ezt segítjük megvalósítani mi is a magunk eszközeivel, a délszláv szövetség appará­tusa, választmányi tagjai és aktívái — hivatásos és társa­dalmi népművelők ezrei. A különböző szakterületeken dolgozó értelmiségieinket is fel­kutatjuk és munkánkba be­vonjuk. A klubok és a közélet Az iroda létrehozása előtt a városi tanács vezetői a többi között a szolnoki ügyfélszolgá­lati Iroda munkáját is tanul­mányozták és számos jó ta­pasztalatot szereztek. A ceglé­di ügyfélszolgálati iroda ápri­lis eleje óta illetékbélyegeket is árusít, nem kell tehát az ügyfeleknek trafikokat, postát keresgélni, bélyeg után szalad­gálni. Ezt a szolgáltatást most — miként értesültünk róla — a ceglédi jó példa nyomán Szol­nokon is bevezetik. Az iskola műveltségi alapot ad, amelyet napról napra fej­lesztünk tovább. Sokat kísér­letezünk e területen is. A közművelődésben részt vevő embernek az önműve­lés természetes. Az öntevé­keny csoportokban részt ve­vők alakulnak anélkül, hogy észrevennék. Közösségek lesz­nek, egymásra utalt emberek, akik a szocialista együttélés szabályait alakftják, miköz­ben szórakoznak és új isme­retekkel gazdagodnak. Így van ez az egyre nagyobb számban megalakult délszláv- klubokban és honismereti- krónikaíró körökben is. Akik ilyen helyen művelődnek, jobban szükségét érzik a demokráciának is, könnyeb­ben megértik a körülöttük zajló életet, zökkenőmente­sebben kapcsolódnak be a közéletbe. Természetesen ez ma még nem várható el mindenkitől. Nehézebb a mű­velődés például az ingázók­nak, a munkásszálláslakók­nak is. A párt Központi Bizottságá­nak ülésén a művelődési há­zak, könyvtárak, öntevékeny művészeti együttesek támoga­tása, a szociális és kulturális alapok felhasználásának kér­dése is napirenden volt. Ter­mészetesen országosan még egy ideig egyenlőtlenségek lesznek, de enyhíteni a gon­dokat az erők összefogásá­val, az emberek meggyőzé­sével azért most is lehet. A legfontosabb a munka tartalma. A realitás határain belül maradva a színvonalra összpontosítjuk a figyelmet. Nem hagyható, hogy a kül­sőségek és szavak ragadjanak el bennünket, hanem a tar­talomra kell összpontosíta­nunk, s akkor az egységet erősítve mehetünk tovább. A közművelődés fejlesztése az egész társadalom feladata. A párt ideológiai irányításának alapján kell megvalósítani. Rosszul gondolják azok, akik azt hiszik: ez nem gazdaság, ez másodrendű kérdés. Ezért teljesen természetes, hogy a munkásosztály helyzetének elemzésével együtt került a Központi Bizottság elé a köz- művelődés ügye. Akik csak gazdasági ügyeket látnak, jus­son eszükbe: a gazdaság esz­köz a felszabadult, kulturált, szocialista emberi közösség megtermtéséhez. A kettő egy­mástól elválaszthatatlan. Gyakorlati munkánk meg­javításának serkentője felké­szülésünk pártunk XI. kong­resszusára. Sorozatban olvas­hatjuk az újságokban a mun­kafelajánlásokat. Hagyomány már nálunk, hogy munka­verseny köszönti nagy jelentő­ségű ünnepi eseményeinket. A kongresszus előkészítése: a számvetés ideje. Eredmé­nyeink , önmagukért beszélnek. Munkánk további javításához is jók a feltételek, nyugodt légkörben folyik az alkotó munka. Tökoion, Lóréven, Pomózon Délszlávjaink szeretik az életet, a maguk és a társada­lom boldogulásáért sokat vál­lalnak. A lenini nemzetiségi politikánkat elismerően érté­kelik, életmódjuk pedig beszé­des bizonyítéka töretlen, fejlő­dő társadalmi-gazdasági rend­szerünknek. Hogy csak néhány Pest megyei példát említsek, a túlnyomórészt délszlávok lakta Lóréven a közös gazda­ság olyan színvonalon dolgo­zik, hogy joggal büszkék le­hetünk rájuk, és hasonló jó­kat lehet mondani az ugyan­csak jelentős százalékban dél­szlávok lakta Tököl termelő- szövetkezetéről és szakszövet­kezetéről. A fent elmondottak Lórév és a többi község ar­culatán is tükröződnek.. Aki ismerte a községet 25 évvel ezelőtt, az mindezt tanúsíthat­ja. A délszlávok számará­nyuknak megfelelően jelen vannak lakóhelyük közéleté­ben. Utalnék például Pomáz tanácsi bizottságainak mun* kájára, vagy a művelődési házban működő klubokra és lehetne a községek nevét to­vább sorolni. A szocialista internaciona­lizmus elveit tartjuk szem előtt. A X. kongresszus hatá­rozatainak jó végrehajtásával, helytállással készülünk mi ia a XI. pártkongresszusra. 1975. tavaszán, a pártkongresszus évében lesz hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója és a délszláv szövetség megala­kulásának 30. évfordulója, ju­bileumi ünnepélye is. Múltunk, jelenünk, jövőnk szorosan egymásra épüL A számvetés ünnepi alkalmain még inkább érezzük felelős­ségünket a munkáért, amelyet vészünk, a jelenért és a jö­vőért, amelynek formálásában részesek vagyunk. MANDICS MIHÁLY a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára Amatőrfilmes szakbolt Az OFOTÉRT a fővárosban, az Alpári Gyula u. 2. sz. alatt volt bemutató terme helyén hétfőn szakboltot nyitott az amatőr filmeseknek. A szakbolt sokrétű szolgálta­tást is nyújt az amatőröknek. A jó felvételek elkészítéséhez és összeállításához szükséges szakmai tanácsokon kívül a ---------------------.----------------------­bo ltban vállalják a filmek vá­gását, s hozzá feliratok készí­tését, s akinek nincs vetítőgé­pe, az üzlet vetítőjében meg­nézheti filmjét. A bolt külön­féle amatőr mozicikkek — fel­vevők, vetítők; stb. —• felvá­sárlására is jogosult, s mozgó filmvetítő- és diavetítőket köl­csönöz. Megkezdődtek a júliusi PIK-hetek Árengedményes vásár július 15-től 27-ig Több mosógéptípus Elektron 20, Silver Sztár, Vénusz, Super Vénusz, Super Nova televíziók Villanymotorok minden típusa Több szivattyútípus vásárolható meg a PIK-szaküzIetekben. Most vásároljon ön is, most érdemes! Ne feledje: minden hónapban PIK-hetek! PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 20%-os árengedménnyel 10%-os árengedménnyel 20%-os árengedménnyel 20%-os árengedménnyel

Next

/
Thumbnails
Contents