Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-03 / 153. szám
1974. JÚLIUS 3., SZERDA %Mdai , Jubiláló borászok * Uj telepítések 25 000 hektáron f Kedden, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a pincegazdaságok szakemberei ünnepi értekezleten emlékezteik meg az állami pincegazdasági szervezet negyedszázados évfordulójáról. A találkozón tíz országból hatvan külföldi vendég is_ részt vett. Ott volt dr. Leltárt Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. ' Dömötör József, a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója elmondotta: I 1949-ben az állami bor- f gazdaságok elaprózott kis f üzemeket, felszerelés nél- I kuli elavult létesítményeket vettek át; az elmúlt 25 év alatt az állami borgazdasági vállalatok összesen 2,6 millió hektó bor tárolására rendezkedtek be és 170 millió palackra növelték töltőállomásaik, palacko- . zóik évi teljesítményét. A következő években újabb telepítésre kerül sor, 25 000 hektáron a szőlészeti kutatók segítségével kidolgozott termelési módszereket alkalmazzák majd, s az itteni tapasztalatokat széles körűen elterjesztik. A szakemberek azt remélik, hogy a 47 mázsás hektáronkénti termésátlagot 80—100 mázsára sikerül fokozni. A teljesítmény növelésére társulási és együttműködési szerződéseket kötnek a termelőkkel, akiknek egész sor kedvezményt, esetenként például felárat biztosítanak. Projektor pen Új termékkel jelentkezett á szakmában az Európa legnagyobb és legjelentősebb gyártói közé tartozó Írószer Szövetkezet. A projektor pen előnyös tulajdonsága, hogy fára, fémre, üvegre, műanyagra és természetesen papírra egyaránt írni lehet vele. A négyszínű speciális rost- iron különlegessége magában a festékanyag összetételében van, amelyet a szövetkezet szakemberei kísérleteztek ki. Világrekordot repült 60 esztendeje Építették: Aszódon A Közlekedési Múzeumban várja látogatóit a magyar technikatörténet egyik becses ritkasága A századforduló körüli időben még a közúti közlekedés fontos eszköze volt a lovas kocsi, a hintó. 1907-ben, az igazságügyminiszter engedélyével és fennhatósága alatt, az aszódi fiújavító-nevelő intézetben kocsigyártó ipariskolát szerveztek, jól felszerelt munkahelyekkel, műhelyekkel. A négyéves képzés során a kocsigyártás egyes szakmáit: a bognár-, kovács-, kocsilakatos, kárpitos-, nyerges-, fényezőipart sajátították el a javító-nevelő intézetben tartott fiatalok. Az új intézmény kettős célt szolgált: hasznos munkával foglalkoztatni és szakmai ismeretekre tanítani a fiúkat, másrészt az elképzelhető legolcsóbb munkaerőhöz juttatta az ipart. Az autoinobilgyár A technika fejlődésére újabb közlekedési iparágat honosítottak meg hazánkban, a gépjárműipart, ennek egy korai képviselője volt az 1912. november 20-án, a brémai autó- és motorgyár közreműködésével, 500 ezer korona alaptőkével alakult Magyar Lloyd Automobil- és Motorgyár Rt. Az új gyár telephelye Aszódon, a javítóintézet területén volt és kézdte kiszorítani a már akkorra halódó kocsi- és hintógyár- tást. Az új vállalat a termelési kapacitás bővítésének reményében korszerű, nagy gyári csarnokot emeltetett. A tanulóképzés kibővült az autómotorszerelés és egyéb, a gépjárműépítéshez szükséges szakmákkal. A közben bekövetkezett gazdasági válság, az átmeneti ipari pangás a részvényesek elképzeléseit romiba döntötte, a társaság a- várt rendelést nem kapta meg. Ebben az időben Európa felett már az első világháború felhői tornyosultak. Az akkor még csak 10 éve feltalált és gyorsan fejlődő-tö- kéletesedő repülőgépre nagy jövő vár egy háborúban — így elmélkedtek a világon a tőkések, és az imperialista államok vezetői. (És utána hányszor! Sajnos, a technikatörténet sok olyan új és békében is remekül felhasználható eszközt, találmányt, géVIDÉKI VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! Nagy választékban árusítunk irodai papírt, írószert és irodaszert. 5% árengedményt adunk 1148 Budapest, Martos Flóra u. 5. sz. alatti boltunkban a csekkre vásárolt áruk után, az alábbi szelvény ellenében: E szelvényre az 1148 Budapest Martos Flóra u. 5. sz. alatti ÁPISZ-bolt vidéki vevő vásárlása alkalmával 5 %-os árengedményt ad a számla végösszegéből, 1974. december 31-ig. a vásárló cég a számla száma, kelte Az öreg gép a — felújítás után. pet, berendezést ismer, amelyet a háború, a háborús készülődés hívott életre.) A tőkés vállalkozóik hazánkban is nagy jövedelmet reméltek a repülőgépipar megteremtésétől. Az első hazai repülőgépgyár már 1912. végén megalakult Budapesten, majd pár évvel később hatalmas gyártelepet létesített az akkor Pest megyéhez tartozó Albertfalva község területén. Siker az első versenyen A második repülőgépgyár gondolata — hogy az aszódi automobilgyárat új részvényesek bevonásával repülőgép- gyárrá kell átszervezni —, már 1913-ban felvetődött. Az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. hivatalosan csak 1914. május 1-én alakult, de a munka már kora tavasszal elkezdődött. Az új gyár vezérigazgatója az osztrák származású Bier Henrik lett, aki előzőleg a lipcsei repülőgépgyárnak volt az igazgatója. Az aszódi gyár vezetősége és munkásai magyar állampolgárok voltak. A Budapesti Közlekedési Múzeum állandó kiállításán magára vonja a látogató figyelmét a nagycsarnok tető- szerkezetére felfüggesztett kétfedelű repülőgép, az első, iparilag előállított magyar légi jármű, az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár első önálló terméke. Ez a kétüléses repülőgép — amely sikeresen vészelte át a két világháború pusztításait —, ma féltett kincse a múzeumnak és rendkívül értékes példánya a sajnálatosan kevés hazai technikatörténeti emléknek. A repülőgépen a 40.01 gyári jelzésen kívül a törzs végén 20-as szám is látható. Ez azt jelenti, hogy a repülőgép a Bécs melletti asperni repülőtéren 1914. június végén megrendezett versenyen ezzel a startszámmal indult. A versenyről a Neue Freie Presse című bécsi napilap 1914. június 30-i számának 17. oldalán ezt olvashatjuk: „I. aij. Magyar Lloyd kétfedelű hadiirepiílőgép. Repülte (június 21- én. — A szerk.) Bier Henrik. Legnagyobb magasság: 6170 mé'er. Világrekord. 50 méterrel magasabb. mint az eddigi utas nélküli világrekord.” Az aszódi gép utassal is (utas + pilóta) repült világrekordot. 1914. június 21-én: 4120, június 28-án pedig 5400 magasra emelkedett. Az aszódi gyár világrekordot elért gépében Hiero hathengeres, soros, vízhűtéses, 140 lóerős motor volt beépítve. ’’...történelmi beccsel bír” Érdekes a repülőgép további sorsára is visszatekinteni. A bécsi repülőverseny után a iármű sok eseménynek volt részese. De jobb, ha fellapozzuk az 1917. évi április—június között Budapesten rendezett ri hadirepülőgép-kiállítás tárgymutatóját — gépünket, két másik, ugyancsak a Llovd- gvárban készült repülőgép társaságában ott mutatták be először a közönségnek. A könyvecske 43. oldalán így ír a rekorder gépről: . E hadirepülőgéppel leg- gyakrabban Dworzák kapitány, Pieler főhadnagy és Dobos őrmester pilóták repültek, és bogy hányszor voltak a legnagyobb életveszélynek kitéve, azt a törzsön és a szárnyakon látható, lövéséktől eredő találatok mutatják. Kétévi hűséges szolgálat után a repülőgép a gyárhoz került viisz- sza, a gyárvezetőség pedig e légi veteránt, mely úgy ipari, mint sport- és haditechnikai szempontból Magyarország részére történelmi beccsel bír, a Magyar Kir. Közlekedésügyi Múzeumnak ajánlotta fel.” A híres repülőgépet a két világháború között a Közlekedési Múzeum nagycsarnokában helyezték el. Társadalmi munkában A gépnek a felszabadulás utáni első, közönség előtti bemutatójára 1959-ben a Nemzeti Múzeum és a Legújabb- kori Történeti Múzeum közös rendezésében, o Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére készült kiállításon került sor. Ehhez azonban fel kellett újítani. Ezt a MALÉV KISZ- szervezete — tanácsköztársasági felajánlásként — társadalmi munkában, nagy lelkesedéssel vállalta. Ehhez a felajánláshoz csatlakozott több idősebb szakember is. A Közlekedési Múzeumnak sikerült két — akkor már nagyon idős — mérnököt felkutatni, akik mint az aszódi Magyar Lloyd Repülőgépgyár alkalmazottai, részt vettek a gépek építésében. A MALÉV KISZ-istái a két veterán repülős szakmai tanácsai és felügyelete mellett állította helyre a neves járművet. A Nemzeti Múzeumban hat hónapig volt kiállítva a repülőgép, majd utána újra raktárba került. A Közlekedési Múzeum 1966-ban újjáépült és a látogatók előtt megnyitotta kapuit, de megfelelő hely hiánya miatt csak az 1971-ben újjárendezett kiállításon vált lehetővé e légi jármű végleges múzeumi elhelyezése. A repülőgép-matuzsálem, a Magyar Lloyd — legrégibb repülési emlékünk, a magyar technikatörténet ritkasága — most 60 éve repülte sokáig meg nem döntött magassági világrekordját. Rév Pál Munka és közéleti munka V an egy vissza-visszatérő félmondat, ami sokadik alkalommal hallva bosz- szant. A félmondat így szól: „de igen-igen jó szakember”. Nincs a jellemzéssel semmi bajom, különösen, ha valóban jó szakembert mutatnak be vele csak akkor, ha a közéleti kérdések iránti érdektelenség mentségéül, magyarázatául mondják, akkor az a szembeállítás hamis. A hamisságot világosan jelzi a közéletben cselekvő résztvevők munkahelyi helytállása. „Furcsa” módon —* szerintem természetesen — a tanácstagok, a népfront aktivistái, a párt- és KISZ-tisztségviselők, a társadalmi megbízatást nemcsak elfogadó, de az újabbakat sürgető fizikai és szellemi dolgozók azok, akik munkájukat is az átlagosnál jobban végzik. (Akadhat kivétel, de most a jellemzőről, az általánosról szóljunk.) Mindannyian tudjuk, hogy ez így igaz, így helyes. Gondoljunk csak a választásokra, a taggyűlésekre. A jelölteket mindannyiszor munkájuk méltatásával mutatták be. Ezt követte a rátermettség, a szervezőkészség, a helyismeret és a többi. Ügy is fogalmazhatom, hogy a munkahelyi jó teljesítmény volt a jelölés minimális feltétele. R égen tudomásul vettük, lehetségesnek tartjuk és gyakorta megköveteljük a munkahelyi és a közéleti helytállást együtt. A kettő egyébként is nehezen választható el egymástól. Hiszen a közélet nem reked a munkahelyen kívülre. A munkapad, az íróasztal mellett fo- gyó-sokasodó közösségi gondok megoldásáért fáradozók ugyancsak rendre azok közül kerültek ki, akik a teljesítménylistán is az elsők között szerepelnek. Sőt, majd’ minden alkalommal a legjobbak a többiek szószólói is, mert kinek volna tekintélye, kinek a tanácsát fogadnák megértéssel,-figyelemmel, ha nem a jó szakemberét? A hátul kullogok nem válhatnak hangadóvá, legfeljebb hangosko- dókká. ip s mégis, hiába vagyunk L részesei a helyes gyakorlatnak, a köztudatban újra-újra előbukkan a szakember és a közéleti tevékenységet vállaló ellentéte. Valahányszor a KISZ-titkár agitál, szervez — különösen, ha felhasználja törvényesen engedélyezett munkaidőkedvezményét —, valahányszor a szakszervezeti bizalmi ügyintéz, el-elhangzik egy-egy csipkelődő megjegyzés. Szakmai előmenetelét is kritikus szemmel figyelik,, vajon szakmai tudásért vagy „jó helyezkedéséért” kapta-e? És ellentétről bölcselkednek egyesek akkor is, amikor kiváló tudósok, orvosok munkáját értékelik, mondván, nekik nem jutott idejük másra, csak a szakma tökéletes elsajátítására. Látszik is az eredményen. Így a képzelgés — a valóságban pedig felelős közéleti funkciót látnak el. ugyancsak kiválóan, a szellemi élet legjobbjai. Egyszerűen azért, mert a közösséget kívánják szolgálni szakmai munkájukkal is, másként is. Szerencsés dolog, hogy így van. Hiszen a közéleti kérdések jó része igényli a szakmai hozzáértést is. Budapesti kerületek vagy városok, községek példái igazolják, hányszor kellett a társadalmi nekibuzduláshoz a szakértő irányító munkája. Munkaidőn túl, munkahelyen kívül. Egy park megszépítéséért vagy akár nehezen érthető politikai-társadalmi kérdés megértetéséért. A közéleti tevékenység fogalma rendkívül széles körű Igaz, ezen a széles körön is kívül maradnak, maradhatnak jó néhányan. Feladatunk megnyerni őket is, a közéleti munka hasznosságának. szépségének megmutatásával. Ez a közösség érdeke! M. D. Keramikusok nemzetközi alkotótábora Siklóson kedden nyitotta meg kapuit a keramikusművészek nemzetközi alkotótábora, amelynek résztvevői öt héten át a tanács vendégeként laknak és dolgoznak a Tenkes alján. A művésztelep az UNESCO védnöksége alatt működik, a kulturális világ- szervezet erkölcsi és anyagi támogatását élvezi. Hazánkban ez az egyetlen alkotótábor, amelynek tagjai kifejezetten kerámiával foglalkoznak. A magyar művészek mellett bolgár, csehszlovák, jugoszláv, NDK-beli és szovjet kerámikusok is dolgoznak Siklóson. Ott-tartózkodásuk idején neves hazai és külföldi művészek, illetve művészet- történészek tartanak majd számukra előadásokat, s szakmai kirándulásokat tesznek híres kerámiagyárainkban. Építő szövetkezet Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő tetőfedő, szigetelő bádogos, festő, oarkettás, geokocsiszerelő könnvügép-kezelő. nehezgep-kezelő, építőgép-szerelő. E-302-es kotrógéphez geokezelő szakmunkásokat, qépkocsivezetőket betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet o „Prosperitás” KSz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Hatezren — huszonegymilliót Mintegy hatezer tagja van a dunaharaszti takarékszövet- kezefnek. s a betétállomány több mint 21 millió forint. Pénzügyi szolgáltatásainak középpontjában a kölcsönzés áll; az idei keretük 10 millió forint A taksonyi ÁFESZ-szal kötött megállapodásuk értelmében az idén a taksonyi boltok átvállalták tagjaik áru- vásárlási hitelleveleinek ügyintézését. Trófeák Két hónapja tart az őzbak- vadászati szezon, és máris kiemelkedő eredményekről érkeznek jelentések a vidéki vadasterü! etekről. Az országos trófeabíráló bizottság adatai szerint iúnius 30-ig 3750 őzbakagancsot küldtek be a vadászok elbírálásra. A szakszerű bírálat megállapította. hogy az idei eredmények minden eddigit felülmúlnak: a beküldött példányok közül 84 aranyérmet érdemelt ki. 188-nak ezüstérmet adtak és 243 bronzérmes lett. — Bogyós gyümölcs-ankét. A bogyósgyümölcsök — a szamóca, málna, szeder, egres, a piros és fekete ribizli — voltak tegnap a Fertődön rendezett ankét főszereplői. Az ottani Kertészeti Kutató Intézetben sok új. bőtermő, vitamindús bogyósgvümölcs- faitát kísérleteztek ki az elmúlt években.
