Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

1974. JŰLIÜS 3., SZERDA Munkás tanácstagok a közéletben Rendkívül hasznosnak bizo­nyult az az újszerű kezdemé­nyezés, amelyet — az MSZMP Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetére vo­natkozó határozata szellemé­ben — valósított meg az MSZMP Pest megyei Bizott­sága. Tanácskozásra hívták meg a Pest megyei tanácsta­gok közül a párttag munkáso­kat. llcsik Sándornak, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesének bevezető szavai után Kurucz Sándor, a me­gyei pártbizottság munkatársa beszélt a tanácstagok testületi és közéleti tevékenységének időszerű kérdéseiről, tenniva­lóikról. Ezt követően termé­keny beszélgetés alakult ki. Ennek folyamán előtérbe ke­rültek azok a sokrétű és érté­kes tapasztalatok, amelyeket a termelésben közvetlenül részt vevő tanácstagok szerez­hettek napi munkájuk során, s amelyeket e véleménycsere révén Is nemcsak önmaguk hasznosíthatnak, még jobban, hanem a megyei pártbizottság is. Ülésezett a tanácsi koordinációs bizottság A tanácsi koordinációs bi­zottság dr. Papp Lajos ál­lamtitkárnak, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnö­kének vezetésével kedden ülést tartott a Parlamentben. A bizottság megtárgyalta a Békés megyei Tanács végre­hajtó bizottságának munká­járól szóló beszámolót és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának a beszámolóhoz készített kiegészítő jelenté­sét. Ezt követően a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának a :tanácsokat érintő jogi túl­szabályozásról szóló előter­jesztését vitatta meg a bi­zottság. Irakba szállít a Medicor A Medicor Művek és az ira­ki egészségügyi minisztérium képviselői egymillió dollár ér­tékű szerződést írtak alá. Az egy évre szóló megállapodás értelmében a Medicor külön­féle röntgenberendezéseket és műtőfelszereléseket szállít a közel-keleti országokba, ahol mind nagyobb az érdek­lődés a magyar orvosi mű­szerek és berendezések iránt. Üres lakások Vácott Miért nem költözhet 226 család? Tavaly Pest megyében 7606 lakás épült fel. Ebből 1029-et adtak át tanácsi pénzből. Lehetett volna több is. Kétszázhuszonhat­tal mindenképpen. Vácott ugyanis két lakó­ház, egyenként 113 lakás­sal, teljesen készen áll. Az egyik június, a másik de­cember óta. Csak lakók nem lelhetők benne. A há­zak készek. A lakások lak­hatatlanok. A fűtést, me­leg vizet szolgáltató tömb- fűtőmű e sorok írásáig, 1974. július 2-ig, nincs használható állapotban. Először majdnem egy esz­tendeje, tavaly augusztusban kényszerültünk szólni. Igaz, nem vészharangot kongattunk, csak figyelmeztető csengety- tyűt ráztunk. A város vezetői­nek kétségeit tolmácsoltuk. Tartottak attól, hogy — a munka láttán — nem készül el a végső határidőre, novem­berre a tömbfűtőmű. Sajnos, igazuk lett. Hosszú átmenet Közben tető alá került a másik épület, de fűtés híján csak üres dobozként állhatott. Január végén erről írtunk. Egyik cikkünk sem maradt válasz nélkül. A magyarázat úgy hangzott: átmeneti nehéz­ségek adódtak. Foglalkozott az­után a két váci lakóház ügyé­vel a Ludas Matyi — három ízben is —, a televízió, A hét című műsorában. S természe­tesen foglakozott vele a váci városi pártbizottság, a városi tanács vezetői, megyei szervek, s persze, generálkivitelezők és alvállalkozók, a megyei beru­házási vállalat vezetői és munkatársai... Nem véletlen a hosszadalmasnak tűnő fel­sorolás. Fénycsóvát vet arra, hogy a mulasztások miként kötnek le, vonnak el másutt hasznosítható energiákat, mennyi vesződséget okoznak a mulasztók körén kívülálló, de az ügyet nagyon is magu­kénak érző embereknek, tes­tületeknek. S a hosszúra nyúlt átmeneti nehézségekben az az elgondolkoztató, hogy az ilyen és hasonló átmeneti nehézsé­gek korántsem véletlenek. Nem a körülmények szeren­csétlen összejátszása folytán születnek. Nemzőjük a szerve­zetlenség, bábájuk a felüle­tesség, anyjuk a kapkodás. Akták után per Bárkivel beszél az ember, papírokat nyomnak a kezem­be. Ebben az ügyben rengeteg a papír, s mégis, vagy éppen ezért, nagyon csekély a vilá­gosság. A két lakóházat az építő, o Pest megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki­lag rendben átadta. Ugyanő végezte tömbfűtőmű építészeti kialakítását, mint egyik gene­rálvállalkozó. A gépészeti, sze­relési munkák generálvállal­Épül a raktárváros Budapesti nagyvállalatok raktározási gondjain enyhít majd az a Törökbálint határában épülő raktárváros, amely­ben 120 ezer négyzetméter fedett és mintegy 50 ezer négy­zetméter nyílt tárolásra alkalmas raktárterület lesz. A több mint egymilliárdos beruházás nagyságára jellemző, hogy megvalósítása a 21. sz. Állami Építőipari Vállalatnak mint­egy 5—6 évét köti le. kozója a Láng Gépgyár. Igenám, de ő jó néhány továb­bi alvállalkozóval dolgoztat... Formailag felel ugyan tevé­kenységükért, de valójában kevés befolyást gyakorolhat arra, mit mikor, hogyan tesz­nek. Papírok, jegyzőkönyvek, le­vélváltások, igazoló jelentések, teléxüzenetek, értekezletekről készült emlékeztetők, komor műszaki megállapítások, s ne­mes fogadkozások. Per már van — érthetően a beruházó indította —, tömbfűtőmű még nincsen. Megcsonkított mérce Miért nincsen? Erre teljes részletességgel csak nagyon hosszan lehetne felelni. Egye­bek között azért, mert ha­zánkban még ' kiforratlannak számító technológiára alapoz­ták a tömbfűtőmű üzemét. Azért, mert a műszerek egy része nem felelt meg a köve­telményeknek, egy másik ré­sze késve érkezett külföldről, illetve nem jött meg. Azért, mert a szükségesnél kevesebb ember dolgozott a szerelési munkákon, mert a szervezett­ség foka rendkívül alacsony­nak bizonyult, a szakképzett­ségé nem kevésbé. A csövek hegesztői után például majd’ minden varratot szét kellett vágni, mert nem felelt meg az előírásoknak... Folytassam? Vagy már ez is elég ahoz, hogy az ember úgy érezze, torkig van a hibák megemészthetetlen tömegé­vel. Holott — figyeljünk csak! — valójában senki, semmiben nem követett el szörnyű mu­lasztásokat, megdöbbentő mel­léfogásokat. Csak éppen sokan és sok mindenben megcsonkí­tották a mércét, mely a becsü­lettel végzett munkát jelöli. A csonka mérce meg annyit mu­tat: így is jó lesz, s ha nem, hát akkor nem. Ennek a men­talitásnak a következménye, hogy még mindig nincs tömb­fűtőmű. Víz lenne Található e házak szom­szédságában úgynevezett mo­bilkazán, amellyel egy har­madik épületet fűtöttek, s amely a szóban forgó két lakóház melegvíz-ellátását ugyancsak megoldhatná. Vajon kárhoztathatók-e a város ve­zetői, egészen ipontosan a párt- bizottság és a tanács veze­tő tisztségviselői azért, hogy nem 'mentiek bele ebbe a veszélyes játékba, s a fűtési szezon befejeztével nem já­rultak hozzá a költözéshez? Nyilvánvalóan helyesen te­szik, mert most csak meleg víz kell. A lakók boldogok lennének, végre valahára az áhított új otthon falai kö­zött vannak. Ám júliust írunk. Októberben fűteni kell. Két­szer 113 lakást. És bizalmat­lanság-e, ha nem hisznek a város vezetői az ígéreteknek, ha azt tartják, a tömibfűtőmű akikor lesz készen, amikor valóban képes a 113, s a még- egyszer 113 lakás zavartalan, folyamatos fűtésére. Amikor semmiféle átmeneti zavar nem jöhet közbe... Jelképpé vált Ma itt tartunk. A kétszer 113 lakást Vácott úgy tekin­tik, mint jelképét annak, hogy az építésben, akárcsak min­den másban, nincsenek „fon­tos” meg „lényegtelen” mű­veletek, mozzanatok. Egy ap­róságon elcsúszhat mindaz, ! amit nemes igyekezet, be- i csületes erőfeszítés hozott I létre. Egy kis mulasztás, mint •mágnes a szöget, vonzza a többit. „Ha már ők úgy is késnek... Ha már ők így csi­nálták meg...” Elhangzott ez a tömbfűtőműnél? Nem ta­núskodhatok erről, de biztos vagyok benne. A tények alap­ján. A folyamatban lévő per le­zárásakor a bíróság feltehe­tően megjelöli majd a felelő­söket, meghatározza az anyagi következményeket. Ennek ne vágjunk elébe. Azt azonban joggal megállapíthatjuk, hogy azt a rossz ízt, melyet ez az egész ügy a városban, s ha­tárán kívül kavart, semmifé­le ítélet nem tudja egyik napról a másikra eltüntetni, édesre változtatni. Mert nem zárható a tömb­fűtőmű falai közé a gyatra szervezés, a felületesség, a sa­ját emlőin meghízó mulasz­tás. Mindenki tud róla, lát­ta, látja. A döntő szerep Idáig jutottam a cikk írá­sával, amikor kapom az ér­tesítést: július 8-án sor ke­rül a próbaüzem előtti, tá­jékozódó jellegű műszaki be­járásra. Az. ott résztvevők figyel­mébe ajánlom azt, amit Ha­vas Péter, az Állami Fejlesz­tési Bank elnöke a közelmúlt­ban egyik cikkében így fogal­mazott meg: a beruházások előkészítésében és lebonyolítá­sában „a legtökéletesebb sza­bályozás mellett is döntő szerepe van a személyes fe­lelősségvállalásnak, a mun­ka- és vezetési stílusnak.” E tanulságot se zárják be a tömibfűtőmű falai közé. Vigyék magukkal. Szükségük van rá. Mészáros Ottó JÚLIUS 6. Nemzetközi szövetkezeti nap Világszerte július 6-án ün­nepük az 52. nemzetközi szö­vetkezeti napot. Az Országos Szövetkezeti Tanács ez alka­lomból felhívással fordult az 5500 hazai mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetke­zet 3 millió 900 ezer főnyi tagságához, hogy hagyomá­nyos szokásaiknak megfele­lően, ünnepeljék meg ezt a napot. Csati ak ozzan ak a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ munkaverseny-f el­hívásához, s végül ajánlotta, hogy az ün­nepi alkalomból emlékezze­nek meg a nemzetek közötti békés együttműködésnek a moszkvai békekongresszus szellemében való továbbfej­lesztéséről is. A nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésének ha­gyományos módja hazánk­ban, hogy ilyenkor a vezeté­sért üléseket, a tagsági ta­nácskozásokat és a kulturális eseményeket is felhasználják a megemlékezésre. Emellett mindig a mozgalom leg­jobb időszaki eredmé­nyeit felmutató megyé­ben rendezik meg a központi ün­nepségeket. így az idén So­mogybán, Kaposvárott tart­ják szombaton a nőszövetke­zők országos konferenciáját. Ugyancsak a hét végén ke­rül sor a szövetkezeti nép­táncosok V. országos találko­zójára, Lellén, Siófokon, és a szomszédos megyében, Ba- latonfüreden. Mindez látványos beveze­tése lesz a siófoki szabadtéri színpadon sorra kerülő nagy­gyűlésnek, amelyen Szabó Ist­ván, a TOT elnöke, az OSZT alelnöke mond ünnepi meg­emlékezést, s felszólal Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter is. Emlékplakett Kedden a tv székházéban Vass Istvánná, az Országos Béketanács alelnöke átadta a magyar békemozgalom jubi­leumi emlékplakettjét a Tv- híradó kollektívájának. A ki­tüntetést Matúz József né, a Tv-híradó főszerkesztője vet­te át. A pártélet első lépéseinél A PÁRTÉPlTÉS igen fontos tevékenység pártszervezeteink életében. Elengedhetetlenül fontos foglalkozni az új párt­tagokkal, mivel a szervezeti erősödés mellett növelik a pártszervezetek befolyását, erősítik a párt tömegkapcso­latát. Különösen így van ez amióta a párt tagjaival, to­vábbá a felvételt kérőkkel szemben magasabb követel­ményeket állítanak pártszer­vezeteink. Azért is nagyjelen­tőségű a foglalkozás az új párttagokkal, mivel a tagfel­vétel nem lehet politikai munka kezdete és befejezése, hanem csak az egyik, fázisa. A nevelőmunka nem fejeződik be a taggyűlés határozatával, pontosabban az egyén tagfel­vételével. Állandóan szemmel kell kísérni, hogy a pártba felvett új tagok mennyiben erősítik a pártot, mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, hogyan tudnak beilleszkedni a kommunista közösségbe. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani arra is, hogy az új párttagok értik-e, tudnak-e élni jogaikkal, tel­jesítik-e a szervezeti szabály­zatban rögzített kötelessége­ket és kapnak-e elég segítsé­get jogaik és kötelességeik gyakorlásához. Nem szabad megfeledkezni arról sem —, hogy a pártba felvett új ta­gok még nem kész kommu­nisták, hanem aázá kell ne­velni őket, tovább kell taní­tani a marxizmus—leniniz- musra, a kommunista erkölcs normáira, a pártélet, a párt­munka különféle mozzanatai­ra, módszereire. Csak így és ezzel a tevékenységgel érhető el, hogy az új párttagok is képzett marxistává, a párt aktívan tevékenykedő harco­saivá váljanak. Minél művel­tebbé, politikailag képzetteb­bé válnak, annál jobban erő­sítik a pártszervezetek tevé­kenységének tudatosságát, cél- tudatosságát, s növelik a párt­munka hatékonyságát. „A pártélet fejlesztése meg­követeli, hogy a pártszerveze­tek munkájában növekedjék a tagság aktív, folyamatos részvétele, a pártfeladatok rendszeres vállalása és végzé­se” — mondja a párt X. kongresszusának határozata. E határozat végrehajtása el­képzelhetetlen a régi és az új párttagok, a pártvezetőségek szoros együttműködése nélkül. Ehhez pedig szükséges, hogy az új párttagok ne csak párt- megbizatásokat kapjanak, ha­nem mindennapos, tevékeny résztvevői legyenek a párt­életnek. Feltétlenül fontos az is, hogy a pártvezetőségek a régi és az új párttagokkal egyaránt folyamatosan, terv­szerűen foglalkozzanak. NEM VÁLT MÉG általános gyakorlattá mindenütt foglal­kozni az új párttagokkal és vannak még olyan pártszerve­zetek, ahol a tagfelvételt kö­vető időszakban nem kísérik figyelemmel az új párttagok fejlődését, tevékenységét. így fordulhatott elő, hogy a párt­vezetőség még azt sem vette észre: az új párttagnak nincs megbízatása, nem vesz részt aktívan az alapszervezet éle­tében, legfeljebb a tagdíjat fizeti és résztvesz a taggyűlé­seken. Ma még sok esetben hiányzik a tervszerűség, a rendszeresség, a céltudatosság az új párttaggal való foglal­kozásból. így azután egyes új párttagoknak hiányos az is­merete a politikai munkát meghatározó felsőbb szintű és helyi határozatokról, a párt- szervezet előtt álló gyakorlati feladatokról. MOST, AMIKOR NÖVEK­SZIK a fizikai munkások fel­vétele' a pártba, igen fontos, hogy megkülönböztetett figye­lemmel foglalkozzunk az új párttagokkal, a fiatalokkal és a dolgozó nőkkel. A pártveze­tőségek sokféle módszerrel segíthetik tevékenységüket. Általános szabályzat nem rög­zíthető erre, annyi azonban megkövetelhető, hogy a párt­vezetőségek nagyobb gondot fordítsanak az egyéni szemé­lyes beszélgetésekre, adjanak nagyobb szerepet a pártcso­portok tevékenységének. Az egyéni beszélgetések során gyorsabban, közelebbről meg­ismerhetik az új párttagok problémáit, elképzeléseiket munkájukról, javaslataikat a munka javítására. Ezzel a módszerrel a pártvezetőség könnyebben, konkrétabban tudja meghatározni az egyé­nek ■ adottságainak megfele­lően a tennivalókat és a fel­adatokat, a pártcsoportok pe­dig színvonalas munkájukkal elősegíthetik — és elő Is se­gítik — az új párttagok ak­tivizálását, ellátását konkrét feladatokkal, politikai, erköl­csi magatartásuk formálását. Eredményej lehet az is, ha a felvétel után az ajánlók to­vábbra is foglalkoznak azok­kal a párttagokkal, akikért a párt előtt felelősséget vállal­tak. Ezzel elérhető egyrészt az is, hogy a taggá nevelés idő­szakától a felvételt követően is segíthetik gyors beilleszke­désüket az alapszervezet éle­tébe, a kommunisták közössé­gébe, másrészt konkrét támo­gatást adhatnak az új pártta­goknak a pártmegbizatás tel­jesítése során felmerülő ne­hézségek, problémák leküzdé­séhez. így segíthetjük a pórt­éléiben az első lépéseiket. A pártvezetőségeknek bizto­sítaniuk kell, hogy az új párt­tagok mielőbb bekapcsolódja­nak a pártoktatásba, képzett­ségüknek megfelelően részt vegyenek az elméleti képzés­ben, hiszen politikai tisztánlá­tásuk, marxista ismereteik bő­vítése megkönnyíti számukra a pártmegbizatások, a köteles­ségekből fakadó pártmunka teljesítését. Ehhez jó segítség a fiatal párttagok több helyen megindított tanfolyama. TÖREKEDNI KELL arra is, hogy a pártcsoport-értekezle- tek, taggyűlések magasabb színvonalúak legyenek, érdemi tanácskozással, vitával. Ezzel elősegítjük, hogy az új pártta­gok rövid idő alatt egyenran­gú részesévé válnak az alkotó munkának. Ehhez az is szük­séges, hogy minden új párt­tag ezeken a rendezvényeken bátran, őszintén és nyíltan mondhasson véleményt az alapszervezeti munkáról. Ne felejtsük el, hogy ahol a párt­életre sok formális vonás a jellemző, ott az új párttagok nem ambicionálják magukat, kezdeti lendületük megtörik, kiábrándulnak és a megszo­kott régi rosszhoz alkalmaz­kodnak. Ez pedig gátolja az alapszervezeti munka színvo­nalának emelését, az egyének fejlődését. Az alapszervezeti pártmun­ka színvonalának állandó emelése, a jól előkészített pártcsoportértekezletek, tag­gyűlések, a párttagok egyéni­ségére meghatározott párt- megbízatás, a feladat végre­hajtása, a végrehajtás segítése és ellenőrzése tehát igen fon­tos, meghatározott szerepet játszik az új párttagok maga­tartásának formálásában. A párttagokkal szembeni követelmények növelése a párt minden tagjára vonatkozik. Ez magával vonja a hatékony foglalkozást a párttagokkal, különösen az újonnan felvet­tekkel. Ezért minden pártve­zetőség tekintse fő feladatá­nak a párttagok tervszerű, szervezett marxista képzését, továbbképzését. Az új pártta­gok pedig mielőbb tanulják meg jogaik, kötelességeik gya­korlását, az aktív, céltudatos pártélet normáit. AZOK A PÁRTVEZETÖSÉ- GEK dolgoznak jól és eredmé­nyesen, amelyek szem előtt tartják, hogy fontos: az új párttagok többsége érezze jól magát a kommunista közös­ségben, de érezze a felelőssé­get is azért, amivel a párttag­ság jár. Teljesítsék megbíza­tásaikat. A pártvezetőség jó munkájának mércéje is, ha az új párttagok igénylik, hogy többet, céltudatosabban fog­lalkozzanak velük, segítsék munkájukat. És e segítségnek nem is maradhat el az ered­ménye. Piszter István, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents