Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
1974. JÜLIITS 12., PÉNTEK %Mn1av Küldöttségek Pest megyében Marokkóiak látogatása a megyei pártbizottságon A marokkód Felszabadulás és Szocializmus Pártjának hazáikban tartózkodó küldöttsége magyarországi tapasztalatcsere útján egy napot Pest megyében töltött. Az MSZMP Pest megyei bizottságánali székházában Cservertka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a delegációt, s baráti, elvtársi beszélgetést folytatott velük Arató András, osztályvezetőnek, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, dr. Ádám Mihálynak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének és dr. Ilcsik Sándornak, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesének részvételével. Lévy Simon és Khalid Násziri, a delegáció tagjai számos kérdést tettek fel, hangoztatva, hogy látogatásuk célja: megismerkedni a szocialista építés eredményeivel, t különösen konkrétan kívánják tanulmányozni a szocialista demokratizmus érvényesülését. Ennek kapcsán a megye általános, politikai, gazdasági, kulturális életének ismertetésén túl kérdéseikre tájékoztatást kaptak egyebek között olyan témakörökről, mint a tömegszervezetek részvétele a párt politikájának megvalósításában, vagy arról, miként sikerül a gyakorlatban megvalósítani a párt-, a szakszervezetek, a népfront és az ifjúsági szervezet egybe- hangolt munkáját, hogyan reagál a felszabadulás után felnőtt generáció a szocialista építés problémáira. Az őszinte és bensőséges légkörű, elvtársi beszélgetést — amelyet a marokkói vendégek igen értékesnek, hasznosnak minősítettek — látogatás követte a budai járásban, Arató András társaságában. Fölkeresték az érdi pártbizottságot, majd a Bentavöl- gye Termelőszövetkezet munkájával ismerkedtek. A dél-vietnami nődelegáció Kistarcsán A Nguyen Thi Dinh ^sz- szony, a Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő Nőszövetség elnöke, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnökségének tagja, a dél-vietnami népi felszabadító fegjveres erők helyettes főparancsnoka, nemzetközi Lenin-békedí-. jas vezetésével a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Nők Országos Tanácsa vendégeként hazánkban tartózkodó dél-vietnami nődelegáció csütörtökön Pest megyébe, a Hazai Fesűsjonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárába látogatott. A delegációt a látogatásra elkísérte Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára. A vendégeket Kovács Istvánná országgyűlési képviselő társaságában Werner Jánosné, a gyár igazgatója fogadta; kalauzolásukkal megtekintették a gyárat, majd aktívaülésen találkoztak a dolgozókkal. Fontos vizsgálatok a KNEB második félévi munkatervében A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi vizsgá- latáiiíák főbb tapasztalataiból, valamint a KNEB második félévi munkateréről tartott tájékoztatót csütörtökön Péteri István, a bizottság általános elnökhelyettese. Pozitív tapasztalatok Az elmúlt időszak munkájáról szólva elmondotta egyebek közt, hogy az ipari dolgozók üzemi szociális körülményeinek utóvizsgálata során szerzett tapasztalatok alapvetően pozitívak. A termeléshez szorosan kapcsolódó munkafeltételek tekintetében határozott és kielégítő fejlődést állapíthattak meg. A vállalatok általában nagy gondot fordítanak a szociális létesítmények fejlesztésére, de elhanyagolják a meglevők felújítását, karbantartását, és így ezek állapota sok helyen nem kielégítő. A karbantartásra, felújításra fordított összegek az utóbbi négy évben 15 százalékkal csökkentek. Nincsenek megfelelően kihasználva jelentős beruházási összeggel létrehozott munkásszállások helyei, ugyanakkor köztudott, hogy nagy gondot okoz az ipari szakmunkástanulók kulturált elhelyezése. Középpontban a szolgáltatások Ebben a félévben is számos jelentős vizsgálatot végez a bizottság. Utóvizsgálatot tartanak a lakosságot érintő ipari szolgáltatások és javítások áralkalmazási és számlázási rendszerével kapcsolatban. A cél annak megállapítása, hogy a szolgáltató — termelő — egységek a lakosság részére végzett munkáknál a rendelkezéseknek megfelelően alakítják-e ki az árakat, számláikban a költséget a megrendelő által is érthető módpn tüntetik-e fel, s milyen eredményekkel jártak az alapvizsgálat után tett intézkedések. A személygépkocsi-javítás helyzetét is megvizsgálják. A téma annál inkább jelentős, mért a negyedik ötéves terv végére a személygépkocsik száma megközelíti a félmilliót. Az autószervizek munkájára vonatkozóan az utóbbi időben egyre több a bejelentés. Ezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a szervizek a garanciális javítási munkákat nem végzik el hiánytalanul, a fizető munkáknál gyakoriak a túlszámlázások, sem a társadalmi tulajdon védelme, sem az állampolgárok érdeke nincs megfelelően biztosítva. A vizsgálat kiterjed az állami, a szövetkezeti, s a magánkisipar személygépkocsi-javító tevékenységére. A tömegsport támogatása A KNEB megvizsgálja a reprezentációról szóló rendelkezések, valamint a felügyeleti és belső ellenőrzésre vonatkozó határozatok végrehajtását is. Egy további vizsgálat a múzeumok tevékenységével, a muzeális értékeink védelmével foglalkozik. A tömegtestnevelés és a tömegsport helyzetével kapcsolatos vizsgálat célja annak feltárása, hogy a lakosság nagy többsége, ezen belül különösen az ifjúság és az iskoláskorúak, akik a verseny- sportba nem tudnak, vagy nem akarnak bekapcsolódni, milyen lehetőséget találnak sportolási igényük kielégítésére, a tanácsok, társadalmi szervek, vállalatok és az iskolák hogyan szervezik a tömegtestnevelést és -sportot, hogyan segítik fejlődését. Valamikor szénbánya volt Ahol mészkő és márvány van, ott vagyunk! Solymár után, kissé a hegy mögé húzódva épült fel " a telep. Bejáratánál őrtoronyként magasodik a vasvázas kőosztályozó. A haragoszöld bozótos háttérből élesen válik ki az irodaház és a szélesen terpeszkedő csarnok. Valamikor itt szénbánya volt... — Nem is olyan régen, 1969- ben vette meg a pilisszentiváni telepet a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat, fnind- össze 5,5 millió forintért. 450- en dolgpztunk a bányában, s amikor megszüntették, gazdát cseréltünk. 320-an maradtunk, a többiek megpróbálták az ingázást, de hamar ráúntak a napi 60—70 kilométeres utazásra, s visszajöttek a telepre. Kögyúróvá lett vájárok Niffsz Antal termelési csoportvezető megkerüli az útjában terebélyesedő víztócsát, átvágunk az udvaron. — Huszonnégy évet dolgoztam a bányában — folytatja —, barnaszenet fejtettünk. Más volt a fold alatti munka. Főleg nálunk. Korszerűtlen viszonyok, száz év alatt csak a kisgépesítésig jutottunk el. Viszont jól fizettek. Egy vájár megkereste a négy, négyezerötszáz forintját. A család költségvetése is ehhez a jövedelemhez szokott. Kezdetben a műkőüzemben gyatrán kerestünk. Hiányzott a gyakorlottság. Honnan is lett volna? Addig azt sem tudtuk, hogy létezik egy kőfaragó vállalat. Egymást biztattuk; ha a bányában 15—25 évig kitartottunk, akkor ez a kőgyúrás se fog ki csákányhoz szokott tenyerünkön. A szénbánya fatelepének — mert bányafa is készült itt — átalakították az épületeit; 1970-ben már húzták a csarnokfalakat. Van ebédlőnk, hideg-meleg vizes, kétszáz személyes fürdőnk, öltözőnk — mutat az emeletes irodaház felé. Tavaly óta teljesítménybérben dolgoznak 15—18 forintos besorolással. A férfiak megkeresik a 3000—3400 forintot. Negyvenöt asszonyt és lányt osztották be a vegyes munkabrigádokba. Éves átlagkeresetük tavaly 28 ezer 920 forint volt. Gyökeret vért munkáskollektíva, évtizedek óta ismerik egymást, a fiatalok egy falubeliek, szomszédok, sőt, van akinek itt dolgozik az egész rokonsága. A márkanév: Pilis — Hat brigádunk versenyez a szocialista címért. A kongresszusi versenyt elajánlj] otthonban A ceglédi kórház múlt héten felavatott 59 személyes nővérszállásán ugyan még nincs telt ház, de a minden igényt kielégítő, nagyon csinosan berendezett szobák nagy részét már elfoglalnák új lakóik. Képünkön Eszes Irén nővér és Balogh Vera laborasszisztens látható új otthonában. Gárdos Katalin felvétele lásaik is jelentősek: 10—15 százalékkal vállaltak terven felül, s november 15-ig teljesíteni akarják az idei termelési feladatokat. A munkások 54 százaléka szocialista brigádtag — mondja Niesz Antal. Hat év alatt gyorsan fejlődött a műkőtelep. Termékeiket Pilis néven ismeri az ország építőipara. Kődarabolással kezdték, majd keménymészkő- és márványfeldolgozással, műkőburkolatok gyártásával foglalkoznak. A hazai márványok közül a tardosi vörös, a siklósi rózsa, sárga és zöld, a rakacai szürke gyártmányaik alapanyaga, de importköveket — román és jugoszláv fehérmárványt — is használnak. Éves tervük 54 millió forint. A telepet a vállalat legkorszerűbb üzemévé fejlesztik, rövid idő alatt megkétszerezik termelését. 1975-ig további 21 millió forintos beruházással fejlesztik. A meglévőhöz hasonló, 2500 négyzet- méter alapterületű újabb csarnok- és zúzaléktárolók épülnek. A gyártás titkai — Jöjjön, beavatom a mű- kögyártás titkaiba — hív a csoportvezető, hangját elnyeli a lárma, a falak élesen verik vissza a csiszológépsor sivító zaját. Gumicsizmás munkások kőtömböket raknak fel a négykorongos gyémánt daraboló- ra. Mintha egy óriás fogai között köveket morzsolna. A csarnok végében életre kel a keverőgép is, puttonyát dugig rakták zúzalékkal. — Háromféle szemnagyságú mészkőzúzalék, az egy köbméter nyersanyaghoz, még 300 kiló cementet, gyorskö- tőanyágot és vizet adunk. Ennyiből áll a műkő. 24 óra alatt köt — kiabálja fülemhez hajolva a csoportvezető. A keverék szállító kocsira kerül, innen a bedolgozó asztalhoz viszik, formába öntik, vibrálják, azaz tömörítik. Majd érlelés után kiszedik a sablonból. Lépcsőlapokat, játékparkok homokozóelemeit, loggiaszegélyeket, sőt, még kerti pingpongasztalt is állítanak elő a zajos csarnokban. — A műkőgyártásnál is szeretnénk korszerűbb technilcát bevezetni, hasonlóan a kőlapgyártáshoz. Itt még sok a kézi bedolgozás. Az agglome- ratlap-készítés kísérleteit 1971- ben kezdtük. Egyedül mi gyártjuk ezzel az eljárással az országban: zúzott márvány- és mészkő hat szemnagyságban cementkötéssel — ez az összetétele. 40X40X3 centi nagyságra darabolva értékesíti a vállalat a Pilis padlóburkolólapot. Tíz, tizenkét fajtát állítunk elő különböző arányú és fajtájú zúzalékból, színezett kötőanyaggal. Gyógyír a fülnek A zajos lapgyártást jövőre elkülönítik, mert az új csarnokba költöznek át a csendes műkövesek. Addig még tűrniük kell! Valamit segít majd a hangszigetelt fal, mellyel kettéválasztják a teret. Szükség lesz rá, mivel a’ zaj csak fokozódik, már szerelik a második olasz gyártmányú csiszolóberendezést is. Gyógyír a fülnek, ahogy kijutunk újból az udvarra, a csarnok mögé. Zsákokban tárolt cement hever a kerítés mentén. Már nagyon elkelne a raktár. Nem messze tőlünk Volángépkocsira rakodnak a trikóra vetkőzött munkások. — Győrbe viszik a zúzalékot. Évente 35 ezer tonna nemes- és mészkőzúzalékot rendelnek tőlünk. Sokat használnak fel ebből a győri, a szegedi és a miskolci házgyárak. A homlokzati panelokba építik. — Erről az eldugott kis üzemről nem Is hinné az ember, hogy országos jelentőségű. .. — Igen, ahol mészkő és márvány van, mindenütt ott vagyunk. H. A. Koszorúzás Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából A mongol népi forradalom 53. évfordulója alkalmából P. Sagdarszuren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség diplomatái csütörtökön délelőtt megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál jelen volt B. D. Sevikin követtanácsos, ideiglenes ügyvivő, vezetésével a szovjet nagykövetség képviselője, s ott voltak a Külügyminisztérium vezetőbeosztású munkatársai is. P. Sagdarszuren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, a mongol nemzeti ünnep alkalmából, csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Az első főnök T íz év telt el a két kormányrendelet kiadása között. Az 1964-ben megfogalmazottat lényegesen módosította, korszerűsítette a közelmúltban a Minisztertanács. Szükség volt rá, mert ez az egy évtized alaposan átformálta az üzemek belső szervezetét, technikai, technológiai állapotát, s mindezekkel egyetemben a művezetők munkakörét. Az első főnök, a művezető, a legközvetlenebb kapcsolatban áll a munkásokkal, ezért szerepköre megkülönböztetett figyelmet érdemel; Ezt a figyelmet ma még nem kapja meg. • Viszonylag széles hatáskörrel, például nagyfokú bérmegállapítási joggal dolgoznak a Nagykőrösi Konzervgyárban a művezetők. Tekintélyük egyik alapköve kétségtelenül az, hogy a dolgozók látják: a gyári szervezetben a művezetők világosan körülhatárolt helyet foglalnál! el, tisztázottal! jogaik és kötelességeik. Ez utóbbiak közé tartozik egyebek mellett a termelési tervek teljesítéséért viselt felelősség, a gépeik termelésre- kész állapota. A szükségszerűség felismerése vezette a Híradás- technikai Anyagok Gyárát arra, hogy a korábbiakhoz mérten növelje a művezetők szerepét, ne csupán a munka elosztását bízza rájuk, hanem a munka megszervezésének bizonyos mozzanatait szintén, s olyan jogokat is, melyeket korábban a gyárvezetés valamelyik osztá- lya gyakorolt. A Pamutfonóipari Vállalat Finompa- mutfonó és Cérnázógyárá- ban a jelentős termelésnövekedésben, a termelékenység emelkedésében, a belső szervezettség nagy mértékű fokozódásában döntő szerepe volt annak, hogy bővítették a művezetők hatáskörét, megteremtették irányító munkájuk feltételeit. H árom példát említettünk, s a. belőlük levonható következtetések korántsem csak ezekre a gyárakra érvényesek. Napjainkban nemcsak téves, hanem egyenesen káros óhaj lenne feleleveníteni a régi állapotokat, amikor a művezető a gyáron belül maga volt az első és utolsó főnök, a kezdet és a vég Ma, sem a termelési feltételek, sem a szervezeti körülmények bem engedhetnek utat annak, hogy a művezető teljes önállóságot élvezzen, mindenben maga döntsön. A technológiát, bármennyire gyakorlott legyen is a művezető, tökéletesebben, pontosabban képes meghatározni a technológiai osztály, s utasításként továbbítja. Ahoey aligha vezetne jóra a művezetőknek az az esetleges joga, hogy ők szabják meg a termelési terveket. Ezt megintcsak ott tudják eldönteni, ahol átlátják a gyár, a vállalat egészét, ahol érzékelik a belső kooperáció gyenge pontjait, zökkenőit, ahol ismerik a kiszállítási terveket. Ezek szerint a művezetők nem is lehetnek mások, mint engedelmes végrehajtók? Ott a baj, hogy a gyárak, a vállalatok tetemes része a dolgokat így értelmezi. Összetéveszti a termelési szervezettséget az irányítás túlzott centralizálásával. Utaljunk csál! bevezető példánkra, a Nagykőrösi Konzervgyárra. Miben élveznek nagyfokú önállóságot a művezetők? Nem a termelési tervek, nem a minőségi követelmények meghatározásában, nem a gyártási technológia kialakításában, hanem az emberekkel kapcsolatos jogokban. Bérmegállapításban, jutalmazásban, a szükséges átcsoportosítások végrehajtásában, esetleges munka közbeni könnyítések megengedésében, s így tovább. Azaz nagyon is élesen meghúzható a választóval a feszes szervezettség és a művezetői önállóság között. Nem ellentétei egymásnak, sokkal inkább kiegészítői. V annak feladatok, amelyeket át keleti vennie a felsőbb irányításnak a művezetőktől, mert ezt követelte" meg a termelés bonyolultabbá válása, a technikai alapok korszerűsítése. Ám ugyanakkor — s éppen az előbbiekből következően — megnövekszik az első főnök szerepe a közvetlen irányításban, az emberekkel összefüggő, úgynevezett személyes döntések meghozatalában. Ki tudná jobban a művezetőnél, hogy az adott munkacsoportban melyik dolgozó érdemel béremelést —, jutalmat? Mégis, sűrűn ezt a bérosztályon döntik el. Miért? S vajon elképzelhetetlen lenne, hogy ne a munkaügyisek vegyél! fel a munkára jelentkezőt — csak az adminisztratív részét bonyolítsák le az ügynek —, hanem a művezető? Napjainkban ugyanis' küldenek hozzá egy embert, állítsa munkába ... Holott, ha kipróbálhatná az illető szakmai képességeit, bizonyára több gonddal egyengetné útját, mint most, amikor az új embert a „nyakába akasztják.” Példák persze ezek. esetlegesek, tetszés szerint helyettesíthetők, bővíthetők. Ä Minisztertanács közelmúltban hozott határozata vállalati hatáskörbe utalta a művezetők munkájának, jógáiknál! és kötelességeiknek részletes megszabását. Ez ismét növelte a vállalati önállóságot, ám ahogy másban, úgy ebben is élni kell azzal! Amihez talán az lenne az első lépés, hogy kérdezzék meg, hallgassák meg a művezetőket, hogyan látják helyzetüket. Mert bármilyen furcsa, erre a legtöbb üzemben mé(j egyszer sem volt példa ... Mészáros Ottó
