Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-11 / 160. szám
1974. JÜLIUS 11., CSÜTÖRTÖK Az üvegház gazdája Két méter széles és ugyanilyen hosszú és magasságú az a csupa üvegből készült ház. melyet Misalek István nyugdíjas épített. Az üvegház belvilágát is ő maga alakította ki. Jobbról-balról polcrendszert állított fel és egy kis fűrészporos kályhát. Csak annyi területet hagyott szabadon, amennyi a közlekedéshez szükséges. A polcokon faládikák, edények: bennük palánták, virágok. Paprikát, paradicsomot, dísznövényeket ápol itt. A munkában megfáradt nyugdíjas kedvenc időtöltése a virágnevelés. Minden évszakban nyílik itt valami. Nagyon szereti a virágokat: ezt mutatja az üvegház, és kertje, udvara. lakása is, melynek zárt üvegverendáját különböző cserepes virágok díszítik. Padányi Lajos, Budakeszi Nyugdíjaskirándulás A veresegyházi Váci Mihály művelődési központ kétnapos kirándulást rendezett a nyugdíjas klubtagok részére. Az út végcélja Sopron műemlékeinek megtekintése volt, de megálltunk Győrben is, ahol megnéztük a várost és a Xantus János Múzeumot Ellátogattunk a fertőül Eszterházy kastélyba is. Az idős emberek, akiknek csak életük alkonyán nyílt lehetőségük arra, hogy megismerhessék hazánk szép tájait, nevezetességeit és mubereknek mindazt, amit fiatal korukban nem volt lehetőségük látni, hallani. Irházi Mária Veresegyház Szigetújfalu és a mozi Június 23-án moziba mentem a férjemmel, és ez indított e levél írására. Sziget- újfalun ugyanis a mozi nein szórakoztat, hanem inkább bosszúságot okoz a nézőknek. Az említett időpontban a Pókháló című magyar filmet vetítették. Figyeltem és számoltam a szüneteket: a 90 perces előadás alatt 7 szünet, illetve filmszakadás volt. Azért „csupán” ennyi, mert párja felsegíti az ittas embert, és elindul vele, hogy hazavezesse. Az utasok egyetértőén veszik tudomásul a nemes emberi cselekedetet, és csend lesz a tairól. Június 30-án Gödöllőről Szadára utaztunk. Az ez év májusában kiadott új menetrend szerint 10.10 órakor van egy járat a 2620 sz. vonalon. Hiába vártunk azonban körülbelül harmincán a buszra, az nem állt be a megállóba. Az éppen szolgálatban levő forgalmista kérésünkre körülbelül 10.25-kor arról tájékoztatott, hogy ilyen busz nincs, csak 10.27-kor, mert módosították a menetrendet. Ám ezt a buszt is hiába vártuk, mert az autóbusz csak 10.35-kor állt kott felszállni. Ezen a napon is, 10 perccel előbb kint álltunk. Rajtunk kívül még egy fiatal pár is várt a buszzeális értékű tárgyait, szívesen szemlélték az említett városokat és azok emlékeit. Szinte fáradságot sem érezve követték az idegenvezetőt például Sopron utcáin. Felejthetetlen élményekkel gazdagodva jöttünk haza Veresegyházra. A művelődési központ igyekszik minél többet segíteni a nyugdíjasokon: változatos témájú előadásokkal, filmvetítésekkel pótolja az idős emhíradót és reklámot nem vetítettek. Ez utóbbiak esetén a szünetek száma jelentősen megnövekedett volna. A mozigépész szerint a sok szakadás oka, hogy agyonstrapált filmeket küldenek Szigetúj- íaluba. Két évvel ezelőtt körülbelül 6 millió forintos beruházással épült a Petőfi művelődési ház. A mozinézők számára 200 hely van, ám az előadásokon a helyeknek csupán egytizedét töltik meg a látogatók az említettek miatt. Mészáros Lászlóné Szigetújfalu Ember a sötétben A pesti vonat megáll a pilisi állomáson. Késő este van. Sötét. Az utasok elhagyják a peront és a Rákóczi út felé sietnének, amely a faluba vezet. Sietnének, de az állomásépület oldala vaksötát és csak óvatosan, szinte tapogatva botorkálnak. Többfelől bosszankodás, szitkozódás hallatszik. Szidják a vasúti alkalmazottat, aki nem gyújtja meg a kijáratot megvilágító lámpát, de még többen az ÁFÉSZ-t, amelynek italboltja évek óta elmulasztja a társadalmi tulajdonban levő üzletek utcai oldalára szokásos villanyvilágítás felszerelését. A szitkozódó hangokat túlharsogja egy kiáltás: — Vigyázz, itt egy ember fekszik! — Bizonyosan részeg! — felel valaki és továbbsiet. — Persze, részeg állapotban is kiszolgálják, mert a pénze ígé is jól jön — kontrázik egy női hang. Miközben az egymást nem ismerő emberek élénk beszélgetésbe elegyednek. a IT, számú á’talános iskola egyik pedagógus házaspilisi éjszakában, mintha az imént még beszédes társaság kifogyott volna minden mondanivalójából ... Bognár Józsefné, Pilis Tököli mozaik Tököl tanácsának legutóbbi ülésén Szusics Péter tanácselnök ismertette a négyéves ciklusprogram eddigi eredményeit. Ezután Marton Ernő vb-titkár a nagyközségben található kereskedelmi és vendéglátóipari egységek működéséről számolt be. és ismertette a tennivalókat. ★ A községben 8 tantermes iskola építését tervezik. 1975. szeptember 1-i átadási határidővel. ★ Az MSZMP tököli bizottsága kezdeményezésére a községben a két téesz és a vállalatok kommunista szombatokat szerveznek. A bevételt a község egészségházának építésére fordítják. A Kis-Duna mellett parkerdőt kívánnak telepíteni. Az erdőben szalonnasütő helyeket építenek, az utak mellé pedig pihenőpadokat állítanak. ★ A Lenin-telepen az, egyetemi tangazdaság üzemeltetésében korszerűen felszerelt étterem és borozó építését tervezi a gazdaság. Bundies Péter Tököl Panasz a Volánra Közérdekű témában szeretnénk szólni: a Volán 20. számú Vállalat gödöllői kirendeltségének menetrendszerinti járabe és 10.45-kor indult el a megállóból. Szadán ezen a napon búcsú volt. Erről természetesen a Volán vezetősége nem tudott — miért is, elvégre nem kötelessége —, vagy nem akart tudni. Este visszafelé a 18.30-as járatra nem fértünk fel, hathónapos terhes feleségemmel és kisfiámmal. Harmincad magammal egy órát kellett várnunk a megállóban, hogy aztán hering módjára összepréselve hazajöhessünk a 19.30-as járattal Gödöllőre. Javaslatunk: fordítsanak több energiát az utasigény kielégítésére, hisz ez elsődleges feladatuk! Mód és lehetőség lett volna kisegítő járatok beállítására. Ugyanakkor arra is lehetőséget ke'lett volna teremteni, hogv tájékoztassák az utazóközönséget a menetrendváltozásról, mert nem mindegy, hogy az utasnak oár percet, vagy esetleg egy órát is kell várnia. Kiss László, Gödöllő Nem állt meg a busz Június 23-án édesanyám látogatott meg minket. Délután a 16.55-ös busszal szeretett volna visszautazni Gödöllőre. Eddig minden alkalommal a trafóház megállónál szóra, 4—5 hónapos kisbabával. A kocsi végre megjött, de a legnagyobb meglepetésünkre, nem állt meg. Tehetetlenül néztünk utána, ugyanis ez volt az utolsó járat, amivel haza mehettek volna. Idős édesanyám és a kisgyermekes pár ezért kénytelen volt vonattál előbb Budapestre utazni, s ott felszállni a HÉV-re. így jutottak Gödöllőre. Az út 1 óra helyett 3 órát tartott Selmeczy János Vác Huszonkét hónapja Bagón Huszonkét hónapja költöztem Pest megye egyik kis községébe, Bagra. Nagyon megszerettem a községet az embereket. Szebbnél szebb komfortos házak épülnek itt. Becslésem szerint a házak 80 százaléka új épület. A községbéliek gondosan művelik kertjeiket, a veteményest és a virágost egyaránt. Még az utcán is virággruppok találhatók. Jelentős a művelődési élet. A művelődési központ igazgatója, Bagó József eredményesen tartja kezében ezt a területet. Bag iskolája jól felszerelt, egy műszakban .folyik a tanítás, a szakos pedagógusellátás csaknem 100 százalékos. Iszlai Albert, Bag Válaszol az illetékes Június 22-1 számunk Falugyűlés a színpadon című cikkében szóvá tettük, hogy a kisalagi boltban nincs hűtőpult, a legyek szabadon garázdálkodnak. Erre kaptunk választ dr. Messik Lajostól, az illetékes Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat osztályvezetőjétől: „A bolt vezetője a hagyományos megoldásnak megfelelően, a közvetlenül fogyasztásra kerülő árukat' tüllel takarja le és ezenkívül a legyeket Bio-Strip elnevezésű, korszerű szerrel irtja. Való igaz, hogy a korszerű és kultúrált árubemutatás és tárolás legmegfelelőbb módja a hűtőpult. Vállalatunk ebbén az évben 14 darab ilyen berendezésre adott be igényt, melyből a Belkereskedelmi Minisztérium fejlesztési bizottsága mindössze négy darabot fogadott el. A négy hűtőberendezést központunk elsősorban azoknak az egységeknek kellett, hogy adja, ahol a helyi tanácsok (Szob, Aszód, Kismaros) a gépek finanszírozásához hozzájárultak. Pályázatunkat a hűtőpultokra 1975-ben is megismételjük, és reméljük, hogy a helyi tanács esetleges hozzájárulásával mielőbb hűtőpultot kap a 68. számú kisalagi bolt is.” Szerkesztői üzenetek Vemczel György vecsési olvasÖri» kát arra kérjük, hogy írja meg pontos címét. Sch. L., Szentendre: Panaszával foglalkozunk, visszatérünk rá. M. T., Cegléd: Köszönjük a küldött információt. Cz. Gy., Dunakeszi: A nyugdíjas agrár szakemberek klubjáról szóló beszámolója július 7-i, vasárnapi lapunk 3. oldalán látott napvilágot. K. J., Gödöllő: Köszönjük a levelet az Agrártudományi Egyetemről. A társadalmi munka elismeréséről VÁLASZ EGY TINNYEI LEVÉLRE A BKV METRÓ ÜZEMIEAZEA TÓ SÁG A legfeljebb 35 éves, érettségizett férfiak és nők jelentkezését várja háromhónapos motorkocsi-segédvezetöi tanfolyamára E munkakörből később lehetőség nyílik az átképzésre motorkocsi-vezetővé. A kiképzés idején a fizetés havi 1800 Ft. A motorkocsi-segédvezetői munkakörben évi 5000 Ft munkaköri pótlék. Bérezés és egyéb juttatások a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruha-, illetve munkaruha-ellátás. Munkaidő: havi 182 vagy 191 óra, a munkakörnek megfelelően. Dolgozóink és a családtagok autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és a metróra érvényes, díjtalan utazási igazolványt kapnak. Munkásszállás, üdülési, sportolási lehetőség. Jelentkezés és részletes felvilágosítás a BKV Metró üzemigazgatóság felvételi irodáján: Budapest XIV., Hungária krt. 46. fszt. 60. Kedves Olvasónk! Levelét, amely a 700 éves Tinnye ünnepi tanácsüléséről szóló tudósításomat bírálta, köszönöm. Elsősorban azért, mert vette a fáradtságot és papírra rótt olyan közérdekű kérdéseket, amelyekre válaszolva alkalmam van akkori cikkemet kiegészíteni, s amit joggal hiányolt méltatni derék, sőt nagyszerű emberek tevékenységét, akik községükért, szűkebb hazájukért szabad idejük egy nagy részét áldozzák. Másrészt, mert egyetlen kérdésben most ünnep után alkalmam van a teljesebb igazságot megírni. Nos, a pontosság kedvéért hadd vegyem sorra gondolatait. Többek között ezt írja: „Én nem voltam az ünnepségen, csak a hazafelé igyekvő emberek szavait hallottam, na, meg másnap az újság!!! Elgondolkodtam. ha egy újságíró kijön egy riportra, ne csak az ott elhangzott dicséreteket vesse papírra, hanem mielőtt megírná riportját, beszéljen másokkal is. kérdezze meg, hogy ki készítette elő a szép ünnepséget?? Évek óta figyelem — különösen a pedagógusok munkáját — az újságban egynek sincs ott a neve ” Való igaz, az ünnepség előkészítőiről, rendezőiről nem írtam. Ebben az esetben is az történt — az ünnepség rendezői és az ünnepeltek azonosak. Amit a pedagógusokról írt, az — ne haragudjon — lapunkkal < szemben igazságtalanság. Ha én most felsorolnám mindazokat a cikkeket, amelyekben a pedagógusok munkájával, köz- és magánéletük problémáival foglalkoztunk, ha név szerint sorolnám azokat a kitűnő pedagógusokat, akiknek a munkáját tisztelettel és elismeréssel tártuk a nyilvánosság elé. akkor ez az egész újságoldal nem lenne elég még a névsorra sem. Elkerülte volna tán figyelmét, hogy az ünnepi tudósítás összesen három fejezetéből is az egyik Fásítók és nevelők címmel név szerint szól Varga László iskolaigazgató munkásságáról és a nevelő munkáról általában. Persze igaz, Tinnyén. és másutt is van még több más kitűnő nevelő az iskolaigazgató mellett, aki szintén minden idejét, energiáját hivatásának áldozza és élenjár a társadalmi munkában is. Szerencsére oly sokan vannak, hogy vala- mennyiüket méltatni némelykor szinte lehetetlen. Lapunk azonban, amikor csak lehet, megteszi. íme, most ismét élve az alkalommal, hadd fűzzem hozzá múltkori soraimhoz, hogy az évforduló alkalmából oly sokak, által megcsodált helytörténeti gyűjtemény létrehozatalában igen nagy szerepe volt Papp, Gábornénak, az iskola volt nevelőjének, akitől idén március elejétől Tóth Jánosné igazgatóhelyettes vette át a szép feladatot. Az évfordulóra megnyílt kiállításért sokat tett Engerth Jánosné úttörővezető, ífkinek csapata egyébként tavaly a kisiskolások között elnyerte a járás legjobb úttörőcsapata címet. Sokat segített a szervezésben Kutasi Jánosné is. A levél egy másik részében azt írja: „Azt, hogy a község fellendülőben van, részben a tsz-nek, vezetőinek és Herein Gyula elnöknek köszönheti.” Igaza van. Az Űj Élet me- zőgazu-.sági termelőszövetkezet vezetői nemrégiben vezették ki a zsákutcából a termelőszövetkezetet. Herein Gyula elnök és munkatársai, Z semberi József, Kuc sera Ferenc, Kiss Béla, Dobó Károly és a tagság az 1970-ben még másfél milliós mérleghiánnyal küszködő tsz-t 1971 óta nyereségessé tették. Növekedett a tagok jövedelme, sőt, az öregek nyugdíját mindenkinek 700 forintra emelték. Tavaly az időseket az NDK-ba, Weimarba vitték kirándulni. A mintegy ötven ember boldog izgalomban volt, hiszen régen még gyorsvonatra sem ülhetett, tavaly pedig repülőgépen utazott. Természetesen, egy tudósításban nem lehet mindent megírni. — Nincs viszont igaza — szerintem —, a Zrínyi utca felújításáról írt soraimmal kapcsolatban, amely összesen egy mondat. Olyasmi, hogy az utat felújították és abban egy tinnyei nyugdíjas bányásznak és egész családjának szerepe vall Azt írja erről: „Jöjjön rajta végig és nézze meg, hogy hogy néz ki?!” Végigmentem rajta. A Zrínyi utcát igenis, felújították. Egy részét. Egyszerűen és csak sóderral, de felújították. Ügy kezdődött, hogy községük iskolaigazgatója észrevette, hogy egy véglegesen megépülő út régebbi sóderanyagát magánteikekre szállítják a teherautók. Szaladt az igazgató a tanácsra, hogy ne a telekre vigyék a sódert, hanem a Zrínyi utcába, amely a művelődési ház mellett van, ahol történetesen ön is lakik. A tanács műszaki előadója azonnal intézkedett, mire az iskolaigazgató és sebtében szervezett társadalmi munkások kezdték a Zrínyi utcát feltölteni, 25—30 billenős teherautó-rakománnyal és 22 kis úttörő kemény munkájával. Fel is javítottak az utcából vagy 30—40 méternyit, amikor egy lakó beszaladt a tanácsra és követelte, hogy hagyják abba az ahyaghor- dást, mert sáros lesz az utca. Az is lett — a későbbiekben, de nem azon a részen, ahová már hordtak sódert, hanem ahová — utcájuk lakosának panasza miatt — már nem hordtak, ön azon a részen lakik, ahová szomszédja panasza miatt már nem hordtak sódert. Teljes tisztelettel Pacsay Vilmos