Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

1974. JULIUS 11., CSÜTÖRTÖK ‘xMiap lengyel—magyar magállapodás Gyorsult a tranzilforga lom, A MASPED szállítmányozá­si vállalat első ízben kötött szerződést közvetlenül a len­gyel kikötői egyesüléssel. Ed­dig a MASPÉD a magyar tranzitárut a Hartwig len­gyel szállítmányozási cégen keresztül juttatta el a három nagyforgalmú balt:-tengeri kikötőváros — Gdöynis, Gdy­nia, Gdansk és Szczecin ke­reskedelmi flottájával a ten­gerentúlra. A most aláírt szer­ződés lehetővé teszi, hogy ezentúl a MASPED és a len­gyel kikötőik közvetlenül érint­kezése útján meggyorsítják a tranzitforgalmat. A magyar tengerentúli kül­kereskedelmi . áruforgalom csaknem 40—45 százalékát e három lengyel kikötő kereske­delmi hajói bonyolítják le. A 'magyar tranzitáru szempont­jából a "legjelentősebb kikötő Szczecin, itt rakodják át a magyar export- és importtö­megáru nagy részét. Gdyniá- ból elsősorban darabárut szál­lítanak. Gdansk forgalma a következő években emelked­ni fog, ugyanis nemrég fejez­ték be az új rakpart építését, ahol a foszfátot és az apatitot automatizált berendezésekkel rakják át. Ezekbe a kikötők­be futnak be többek között szójabab, kávé, nyersbőr, fosz­fát és egyéb szállítóanyagok. Exporttermékeink közül acél- és vasgyártmányokat, alumí­niumtermékeket, síküvegárut továbbítanak a tengerentúlt államokba a lengyel hajók. Az év első hat hónapjában összesen több mint 300 000 tonna magyar tranzitárut szál­lítottak Gdanskból, Gdyniá- ból és Szczecinből, s az év vé­géig ez a mennyiség várha­tóan eléri az egymillió ton­nát is. " Rövid séta Pátyon Pesten csak dolgoznak A busz a Széna térről indul a zsámbéki medence községei­be. Pátyra is. Menetideje: 30 perc. Fiatalok nyomulnak fel, há­tukon hatalmas zsákokkal. Időbe telik, míg elhelyezked­nek, a busz végében. — Na, erre a nagy sietségre iszunk — törli meg egyikük a homlokát. — Add már ide a demizsont. — Pátyig nem vesszük elő a bort. Addig csak pátyolgatjuk. Hatalmas nevetés. — Csak nem pátyiak? Nem ismerem magukat. — Az ér­deklődő idősebb, megtermett asszony, ölében jó néhány csomag, a Verseny Áruház reklámtáskájában. — Á, kirándulni megyünk, egy kis erdei sétára. Ila találnak vizet Ráncos, cserzett bőrű öreg­ember támaszkodik a kerítés­nek egyenes derékkal. Időn­ként jobbra néz, talán vár va­lakit. Elhaladnék előtte, de megszólít. — A mostani busszal jött? — Azzal. — Nem látott egy magas, pocakosodó férfit, kockás ing­ben? A fiam. Reggel ment be Pestre, falfestékért. Csak nem horgonyzott le valamelyik kocsmában? — Szokása? — Nem, dehogy. Férfiem­bernél ugyan soha nem lehet tudni. És közben nem halad a munka, a plafont én nem bírom megcsinálni. — Régóta él Pátyon? — Az apám is idevalósi volt, a nagyapám is. A fiam is itt maradt. Tudja, a pátyiak nem mennek be Pestre, csak dol­gozni. meg látogatóba. — Adna egy pohár vizet? — Adnék, de nem adok. Az általános iskola 8. osztályát elvégzett fiatalokat IPARI TANULÓNAK AI 1974/75 ÖS TANÉVRE FELVESZÜNK kőm ű vesszakmába f-. Szállásról, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat és társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" KSz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A BKV SZENTEMRE VONAL ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ 18—40 év közötti, érettségizett nőket és férfiakat FORGALMI SZOLGÁLATTEVŐNEK továbbá az általános iskola nyolc osztályát elvégzett dolgozókat, jegyvizsgáló, térközör, váltókezelő és pénztárkezelő munkakörbe, valamint karbantartó szak- és betanított munkásokat modern vasúti járművekre. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Dolgozóink és családtaaiaik díjtalan utazási igazolványt kapnak a HÉV-re. autóbuszra, villamosra és a metróra. Jelentkezés és felvilágosítás munkanapokon 8-tól 15 óráig, a Békásmegyer állomáson, Varga Káimánnénál. Telefon: 688-814. [ Még meghajtja. Rossz víz az itteni, többnyire csak forral­va isszuk, de egy üveg sörre S behívom, ha nem siet. — A tanácselnök vár. — Nézd csak! Talán a fúrás ügyében jött? — Milyen fúrás? — A sportpálya mögött fúr­nak vízért Biatorbággyal kö­zösen. Ha sikerül, lesz jó vi­zünk, meg állítólag vízvezeték is hozzá. No, az az egy üveg sör öt perc alatt lecsúszik. Ezer lehetőség A boltnál csak egy pillanat­ra állok meg, a főváros kör­nyékén szokásos hirdető pla­kát miatt. A Csemege Csoko- ládégvár keres munkaerőt. A jelentkezőket saját busszal szállítja, kedvezményes étkez­tetést és üdültetést is ígér. Is­merve a kialakult helyzetet, aligha jelentkezhetnek solzan a propagandára. Ezt mondja a tanácselnök, S. Nagy Imre is. — Pátyon ugyan alig van munkaalkalom a termelőszö­vetkezeten kívül, de Budapest ezer lehetőséget kínál. Tízszer több felnőtt is találna mun­kát, de hát a falu lakossága mindössze négyezer ember. Tíz éve, amikor idekerültem, ezerrel még kevesebb is volt. — Betelepülők adják a nö­vekedést? — A község természetes szaporulata évente 30—35 .fő. Bevándorló kevés van, néhány fiatal Pestről, akik nem bír­ták tovább az albérletet. A házhelyet olcsón adjuk, négy­szögölenként száz forintért, az építtetés is könnyebb. Az it­teni barátságos nép hamar befogadja az újakat. Aztán ők is igazi helybeliek lesznek, akik szentül vallják, hogy: először is Pátv, másodszor is Páty, és harmadszor is Pátv. Meg: vajon mikor csatolják már Budapestet Pátyhoz? — Ez a patriótaszellem a szavakon kívül mást is jelent? — Sokat! Nézze, a községi tanács fejlesztési alapja egy évre 160 ezer forint. Semmire se elég. Gyár nálunk nincs, hogy segítene. Pátyon mégis mindenhol szépek a házak, járda van az utcákon, bővül a villanyhálózat. A járdára pél­dául a tanács adta az anyagot, de társadalmi munkában épí­tették. A villanyoszlopok­nak szükséges gödröket is tár­sadalmi munkában ásták ki. Még egy vendég érkezett, Bánáti Gézáné, a budai járás országgyűlési képviselője. A „tsz-ügyben” jött.' Felvételre keresünk az Óbudai Malomba a távolsági busz végállomásától 2 percre: — három műszakos beosztásba molnár szakmunkásokat, vagy őrlőüzemi munkára betanítható férfi segédmunkásokat, — két műszakos beosztásba, kisegységű csomagológép kiszolgálásához mechanikai műszerészt, valamint csomagolónőket, — egy műszakos beosztásba készáruraktári férfi segédmunkásokat, elektromos villamostargoncára vezetőt. Jelentkezni lehet: a Budapesti és Pest megyei GFV, Óbudai Malomüzemében, Budapest III., Hunor u. 30. sz. alatt. Április 1-én — közgazdasá­gi megfontolásból — ugyanis egyesült Páty, Biatorbágy és Zsámbék termelőszövetkezete. Nagyobb táblákon előnyöseb­ben használhatók a modern mezőgazdasági gépek, a terme­lékenység fokozásával több pénz kerülhet a munkáért a borítékba. — Azt szeretném megnézni — mondja a képviselőnő —, miben segíthetnék a frissen egyesült termelőszövetkezet­nek. Jól keresnek a tagok, át­lagosan napi 130—140 forin­tot, de megpróbálnak nyilván még jobban gazdálkodni. Például az iskola — Képviselőasszony, a budai járás többi községéhez viszo­nyítva, milyennek látja Páty helyzetét? — A járásban Páty a „leg­szegényebb”. No, nem az it­teni emberek, hanem maga a község. Például Budaörsön 3 ezer új lakás épült, egy teljes lakótelep. Pátyon tavaly mind­össze 16 lakást adtak át álla­mi segítséggel. Nemrég ké­szült el a szolgáltatóház, két­évi harcba tellett a rá való pénz megszerzése. Egyáltalán. Páty csak megyei segítséggel képes fejlődni, saját eszközei úgyszólván nincsenek a la­kosság lelkes munkayállalásán kívül. Például az iskola: jelen­leg három különböző helyen folyik az oktatás. A tanárok egy-egy tízperces szünetben majd egy kilométert kénysze­rülnek gyalogolni. Egy nyolc- tantermes, tornateremmel fel­szerelt új iskoláért harcolunk most: 21 millió forintba ke­rül. Küzdők érte az országgyű­lés kulturális bizottságában, s beszéltem magával a pénz­ügyminiszterrel is. Bizakodó vagyok: ha nem is holnap, de pár éven belül lesz Pátynak korszerű iskolája. Mónus Miklós Négy kőműves - több száz építkezés A tápiószenlmártoni tanács műszaki ügyintézőjének beszámolója Az I. fokú építéshatósági feladat csax néhány éve tarto­zik a községi tanácsok hatás­körébe és eppen ezért külö­nösen figyelemre méltó az a beszámoló jelentés, amelynek nyomán első ízben foglalkozott Tápiószentmárton nagyközségi tanácsának végrehajtó bizott­sága ezzel a kérdéssel. Tápió- szentmártonban 1971 óta gya­korolja a tanács az építésha­tósági jogokat, azóta végzi Cserván Sándor műszaki ügy­intéző az építkezésekkel kap­csolatos hivatali teendőket. Kát éve Tápióbicske és Pánd építési ügyeit is intézi és a hétnek legalább egy napját ezekben a községekben kell el- töltenie. Tápiószentmártonban 1971 eleje és 1973 vége között összesen 144 lakóház építési engedély kérelmet intézett el, két esztendő alatt pedig Tápió- bicskén 35-öt, Pándon 11-et. Működésének kezdetétől ez év elejéig a három községben tol­dalék építésére, illetve épület­korszerűsítésre 28, melléképü­letek és kerítések építésére 207, bontásra 69 engedélyt adott ki és egyéb engedélyek mellett még 73 ingatlan meg­osztási kérelmet is elintézett. Az építkezések számával tá­volról sem áll arányban a he­lyi építőipari kapacitás. Tápió­szentmártonban mindössze négy kőműves kisiparos műkö­dik, a másik két községben egyetlen egy sem. Igaz. hogy Szentmárionban a Kossuth Tsz Bicskén pedig az Április 4. Tsz éoítőbrigádja a lakos­ság igényeinek kielégítésére a lehetőség szerint vállal építő munkát, de mindkét termelő- szövetkezet saját építkezéseit kell elsősorban a brigádoknak elvégezniük. Ez a körülmény a szakképzettséggel nem ren­delkező. kontár kivit°l°zAkn°k kedvez. Sokszor a kivitelezé­sért felelős kisiparos csupán az épület alapozási munkáit vég­zi el, a többit azonban 'illeték»- telenek, gyakran maga az épít­tető. Köztudomású, hogy az építőkapacitás az egész or­szágban kicsiny, a helyi prob­lémát seim lehet radikális in­tézkedésekkel megoldani. Az építés-igazgatási munka során kiadott intézkedésekkel néha elégedetlenek az érdekel­tek. Ilyen konfliktusok külö­nösen az építési engedélyek­nek az Építési Minisztérium által elrendelt tíz évre vissza­menő felülvizsgálatánál for­dultak elő annak ellenére, hogy ezt a revíziót a jogpoli­tikai elvek figyelembevételé­vel, humánusan hajtotta végre a tanács szakigazgatási szer­ve. Az építés-igazgatási munká­ban egvre több a feladat, Ugyanakkor a nagyközségi ta­nács műszaki ügyintézője me­zőgazdasági és tűzrendészen feladatokat is ellát, ami túlsá­gosan megszaporítja és éppen ezért nemegyszer lelassítja munkáját. Ennek elhárítására a végrehajtó bizottság — min­tán a beszámoló jelentést tu­domásul vette — Faludi Imre tanácselnök javaslatára úgy határozott, hogy a műszaki ügyintézőt, lehetőség szerint, mentesíteni kell a vem építés- hatósági feladatok alól. Sz. E. Új módszer a pillangós takarmányok tartósítására A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem termelésfej­lesztési intézete új takarmány­tartósítási módszert dolgo­zott ki a pillangós növények silózására. A pillangós növé­nyek tartósítására kidolgozott módszer, a kísérletek során meglepően kiemelkedő ered­ményt hozott. E módszer sze­rint a levágott pillangós ta­karmány felsze-skázva, pvc- fóliába helyezik, majd lég­mentesen lezárják. A vákuum­mal légmentesített takar­mánytömegre ezután szén­dioxid gázt fúvatnak, amely­nek hatására a növényi sej­tekben levő életfolyamatok megszűnnek, és ez egyben megakadályozza az erjedést is. Így majdnem zöld állapot­ban, minimális erjedéssel, tudják tartósítani a pillangós növényekben levő nagyértékű fehérjetartalmat. KISZ-védnökséggel A gyermekruházati ellátás javításáért A Centrum áruházak veze­tői az év elején programot dolgoztak ki a gyermek- és csecsemőruházati ellátás javí­tására. A választék és a vá­sárlási lehetőségek bővítésé­re az áruházak KlSZ-szerve- zetei védnökséget vállaltak a program fölött. A termelő­üzemek a síállító vállalatok KISZ-szervezeteivel szocia­lista szerződéseket kötöttek, hogy az igényeket minél job­ban kielégíthessék; rendsze­resen figyelemmel kisérik a gyermekruházati cikkek for­galmának, választékának ala­kulását és segítik a folya­matos ellátást. Libamáj a Jupiterről — Szia! — mondja ősi sá- mános magyarsággal Csemcse- gi, amikor meglátott az utcán és arcán felfénylett az izga­lom, hogy egyáltalán láthat, hogy hallhat és, hogy majd mi­ket hallhat tőlem. Ezért az őszinte érdeklődéséért, azért a tudnivágyásáért, az új iránti hallatlan fogékonyságáért sze­rettem Csemcsegit én annyira, amennyire szerettem most, hogy így és ily lelkesen kö­szöntött rám az utcán. — Szia! — mondtam hason­ló tömörséggel és a biztonság kedvéért rögtön hozzátettem... — Hát megjöttem! — Meg. Látom — válaszolt Csemcsegi és már fuldokolni kezdett a várakozás, az izgal­mas történések hallásának bol­dog reménye miatt. Elmoso­lyodtam. Igaza van, ha izga­tott. Rendes kis fickó ez a Csemcsegi. Mégha földhöz, sőt Földhöz ragadt kis ember is. Utóvégre nem járhatja be mindenki, mint én tettem volt, a világűr pompás térségeit, igazán keveseknek adatik meg, hogy eljussanak, mint ahogyan oéldául én eljutottam a Jupi- 'erre, hogy eljussanak akár a Holdra is. Szép és izgalmas út volt három évig száguldani a tanrendszer térségein át. ki­kerülni a bolli'lákat. a műhol­dakat, a kisbolygókat, a me­teorokat és a meteoriteket. Csak száguldani a jó öreg Ju­piter felé és oda, hogy eldönt­sem és én döntsem el, lehet- nek-e ott lények. Elhetnek-e ott értelmes létezők? Bizony, az a feladat várt rám, ezt a feladatot oldottam meg sok-sok izgalom közepet­te a tőlem telhető tudományos magabiztonsággal, fizikumom fő lényegességével és kimerít­hetetlen vállalkozó kedvem­mel, csak bátorságban na­gyobb jellemem segítségével. És lám, alig hogy lelépek a Ju­pitert megjáró első magyar, a Ló utca 3/b alatti startállásról induló és oda visszaérkezett űrhajóról, a sarkon máris Csemcsegi vár, fuldokló izga­lommal, hogy lássan és hall­jon ... Engem! — Mizujs? — kérdi és már táguló pupilákkal, e kedves és közömbös megszólítással, mint­I egy jelezve is egyben, hogy ami neki újság, az nekem vol­taképpen csak mindennapos tett, magától értetődő csele­kedet ... — Hogy mi az újság? Hát öregem, csak annyi, hogy amint látod is, megjöttem a Jupiterről. Mondom a Jupiter­ről ... — Igen? a Jupiterről? — csodálkozik rám Csemcsegi... i Elég hamar megjártad ... Nem is vettem észre, hogy nem vagy itthon... És mit hoztál? — Ember! A Jupiterről? Mit hozhatna onnan az ember? — Mit? Valamit... Mit tu­dom én, hogy mit. Te jártál ott, nem én. Kovács most jött vissza Balmazújvárosról, a nagynénjétől, akinek háztájija van ott, és ő egy kiló libamá­jat hozott. Például! — Hogy a fene egye meg. Hogyan hozhatnék libamájat például, amikor még liba sincs a Jupiteren — kezdek tátogni a méregtől... — Kacsa sincs? Van, aki a j kacsamájat is szereti. Nem j olyan, mint a libáé, de ... — Ember, hagyd abba a hü­lyeséget ... Hát nem érted? Három évig oda voltam. A Ju­I piter bolygón voltam ... A Ju- I piteren! — ordítom most már. — Ne ordíts velem, hé! Há­rom évig oda van, holmi Ju­piteren járt és semmit nem ho­zott haza ... Még kacsamájat se ... Ha ezt elmondom benn az üzemben, mindenki rajtad röhög majd — vigyorodott el Csemcsegi és gyorsan elrohant pompás ötlete megvalósítására. Én meg ott maradtam a Jupi­ter és a Ló utca sarkán, bal kezemben ürsisakkal, jobb ke­zemben a semmivel. A libamáj hiányzott belőle. Libamáj a Jupiterről Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents