Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

1974. JŰLIT7S 10., SZERDA tMitm A pártfegyelmi munka nem kampányfeladat! Alsóbbfokú pártszerveknél — munkahelyi, községi alap­szervezetekben, csúcsvezető­ségekben — találkozni olykor olyan nézettel, amely a párt- fegyelmi munkát kampány- feladatnak. tekinti. Az utolsó ilyen „kampányt” pedig arra az időre teszik, amikor — jó két évvel ezelőtt — napvilá­got látott az MSZMP Politi­kai Bizottságának levele, és a Központi Ellenőrző Bizott­ság állásfoglalása a pártélet normáinak következetes meg­tartásáról, a pártfegyelem to­vábbi erősitéséről. Elvtársi környezetben Az ilyen pártszervekben fordul aztán elő leginkább, hogy évekig szemet hunynak a kommunisták kisebb bot­lásai, jellemhibái fölött, majd amikor betelik a po­hár, egyszerre nyújtják be a számlát. A sok-sok példa kö­zül ragadjunk ki ezúttal csupán egyet: azét a terme­lőszövetkezeti elnökét, aki du. haj, költekező életmódjával, faluszerte ismert nőügyei­vel, „repi italokkal” olajozott összeköttetései révén szer­zett, jogtalan előnyeivel már régen kimerítette a kommunistához méltatlan vi­selkedés ismérveit, pártfe­gyelmit mégis, csak egy sú­lyos gazdasági visszaélését követően, a bűnvádi eljárás­sal egy időben indítottak el­lene. Az elkésve benyújtott számlát ekkor már csak egyet, len módon lehetett kiegyen­líteni: a pártból való kizárás­sal. De miért kell megvárni, amíg bekövetkezik a jóváte­hetetlen?! Egyetlen kom­munista sem él lakatlan szi­geten, valamennyit elvtársi környezet veszi körül. En­nek az elvtársi környezetnek kommunista kötelessége ide­jében figyelmeztetni — ha kell: büntetni — a szerve­zeti szabályzat, illetve a szocialista erkölcsi normák megsértőit. Idejében, vagyis amikor még a káros jelen­ség nem fajul megrögzött szo­kássá, szenvedéllyé. Amikor az anyagi gyarapodással még együtt jár a szellemi is, s nem hatalmasodik gátlásta­lan harácsolássá; amikor az első jelei mutatkoznak az önmagunkkal szembeni meg­bocsátó elnézésnek, de még nem fajul önkritikátlan megalkuvássá; a „kéz ke­zet mos” első megnyilvánu­lásánál, nem várva meg, míg polgárjogot nyer az elvte­len korrupció; az első ittasan rendezett botránynál, mielőtt ez alkohol szenvedéllyé vá­lik. I fal-demokrácia Apropó, alkohol! Sajnos, még mindig sok az olyan vi­dék megyénkben, ahol a rend­szeres italozás férfivirtusnak, de legalábbis bocsánatos bűnnek számít. Ilyen például a gödöllői járásnak az a ré­sze, ahol két, szomszédos köz­ség nemrég egyesült terme­lőszövetkezetének fiatal el­nöke egy ideje törzsvendég lett a kocsmában. A sűrű ita­lozásra „elméletet” is fabri­kált magának, amely így hangzik: „A jó vezető a kocs­mába is együtt jár a beosz­tottaival.” Ügy tűnik — leg­alábbis egyelőre —, hogy ér­velése meggyőzte a környeze­tét, de mi lesz később?! A fegyelmi munka kam­pányszerűségére mutatnak a káder- és személyzeti munka — pontosabban a minősítések — negatív tapasztalatai is. A pártból való kizárással végződő fegyelmi ügyek visz- szatérő tanulsága, hogy a ká­derminősítések összeállítói olykor,, csak a szépre emlé­keznek”. Magyarán: nem a valóságot írták be a minősí­tésbe, pedig évek óta tudták, látták mindazt, aminek végül is a legsúlyosabb pártbünte­tés lett a vége. A minősíté­sek meghamisítása, a hibák elkendőzése egyaránt rossz szolgálatot tesz a minősített­nek és környezetének. Az utóbbiból is elsősorban a be­osztottainak ... Valamennyi pártszervezet­ben, minden kommunistá­nak meg kell éretnie, hogy a pártfegyelmi munka nem bün­tető eljárás, nem is „kipipá­landó” feladat, hanem a tu­dat- és jellemformálás, a kommunisták nevelésének eszköze. Azzá teszik a pártta­gokkal szemben megnöveke­dett követelmények. Az elvi szilárdság Ilyen — nem is újkeletű, hanem alapvető — követel­mény például a materialista világnézeten alapuló elvi szilárdság. A marxista esz­mék vállalása, kiállás azok és a párt politikája mellett. En- ngk hiányát pedig semmiféle magyarázat, mellébeszélés nem menti. Nem mentette an­nak a t.-i pedagógusnak az esetében sem, aki „a családi békesség kedvéért” bérmál­kozni küldte úttörővezető kis­lányát, mert csak így kapta meg nagyanyjától a megígért karórát. A haszonlesésen ala­puló elvtelenség — természe­tesen — pártfegyelmit vont maga után. A Magyar Szocialista Mun­káspárt; semmiféle előnyt, kivételezést, kedvezményeket nem ígér és nem nyújt tag­jainak. A pártba való belépés nem jelent előjogokat, annál inkább többlet kötelességek vállalását, szoglálatot. Pél­damutatást munkában, ma­gánéletben, emberségben. Nyíri Éva Világszínvonal, mint alapkövetelmény STÚDIÓMAGNÓK DUNAKESZIRŐL Kereken húsz évvel ezelőtt készítette el egy tervező-kivi­telező csoport — Heckenast Gábor vezetésével — a magyar rádió fejlesztési laboratóriu­mában az első stúdiómagnót. Az „ősdarab” bevált, átvette a Mechanikai Laboratórium és végül is ez képezte alapját a később világhírűvé vált mag­nócsaládoknak. Tehát húsz évvel ezelőtt kezdték meg az iparszerű fej­lesztést és gyártást. Kezdetben évente mintegy ötven darabot adtak át a megrendelőknek, most már nyolcszáznál is töb­bet. A dunakeszi telep éppen a megnövekedett kereslet ered- mányeként már 1957-ben lét­rejött. A budapesti központ­ban történik a kísérletezés, tervezés, de a gyártás színhe­lye Dunakeszi, s újabban, rész­ben Pécs. Az idők során hat stúdiómag­nó-családot fejlesztettek ki, s ezeknek számos változatát gyártják. Vásárlók elsősorban a szocialista államok rádió és tv-stúdiói, hanglemezgyártó vállalatai, de érdeklődnek ter­mészetesen töké sor szágbeliek is. A Mechanikai Laboratórium magnói ugyanis olyan paramé­terekkel, s oly hosszú élettar­tammal rendelkeznek, amelyek versenyképessé teszik a leghí­resebb világcégek márkáival. Mint a Mechanikai Laborató­riumban mondották: a világ­\ BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT ELtKTRUMKAT ÉS SEGÉDELEBMUSOKAT ALKALMAZ ÁRAMÁTALAKÍTÓIBA. Az elektrikusoknak telepkezelői bizonyítvány szükséges, segédelektrikusnak szakképzettség nélküli dolgozók is jelentkezhetnek. 44 órás munkahét, 12/24 órás folyamatos szolgálat. Dolgozóinknak és családtagjaiknak díjtalan utazási igazolványt, a vidékről bejáró dolgozóknak MÁV-igazolványt, szükség esetén munkásszállást adunk. Jelentkezés: Budapest VII., Kertész u. 16. földszint 64. színvonal immár alapfeltétel! Egyébként kül- és belföldön egyaránt eladhatatlan lenne a berendezés. Üjdonság, hogy valamennyi stúdiómagnót a jövőben már négy változatban készítik, te­hát valamennyiből lesz mono, stereo, play back és montírozó. A play back olyan négysávos szalaggal készíti a felvételt, hogy külön-külön vehető fel például a zenekar játéka, a dobszóló, az énekes és a kó­rus. Bármelyik felvétel több­ször ismételhető anélkül, hogy a másik három sávot is töröl­ni kellene. Ha elégedettek mind a négy felvétellel, akkor összemontírozható, egy szalag­ra átjátszható a teljes felvétel. A negyedik magnótípus szin­tén montíroz, ám ez a kép és hangszinkron készítésére al­kalmas. Külön megrendelésre készí­tettek már hatsávos magnót. A Várszínházban lesz rá szük­ség, ez a berendezés hang- és fényeffektusok szinkronizálá­sát végzi. Igen sok egyéb gyártmányuk van — például sikeres ripor­termagnóik — ám most a világ szeme ismét a stúdiómagnó­kon van. A fennállásának 25. évét ünneplő ELEKTROIM- PEX közelmúltban rendezett moszkvai, jubileumi kiállításá­nak egyik fénypontja az ak­kor legújabb stúdiómagnójuk volt. Jellemző egyébként, hogy abból a típusból, csupán a mintapéldányok készültek el, sorozatgyártásra azonban már a javított változata került. A fejlesztés, a fejlődés egy pillanatra sem állhat meg, mindig jobbat, könnyebben karbantartható^ akarnak ad­ni. Érdekességként néhány adat: a magyar rádió- és tv- stúdiók évente átlagosan ötven stúdiómagnót vásárolnak. Egy berendezés mintegy ötezer dol­lárt ér, évente tehát hozzáve­tőlegesen 250 ezer dollár ma­rad itthon — a többi közt — a dunakeszi telep dolgozóinak jóvoltából. • Sz. I. // Sok barátot szereztünk, a hangulat jó" PEST MEGYEIEK A ZÄNKAI ÚTTÖRŐVÁROSBAN — Kit tetszik keresni? És honnan? — teszi föl a kérdési két piros nyakkendős úttörő­lány, s láthatóan nem enged­nek tovább, ha nem válaszo­lok. Miért is ne tenném, hiszen szolgálatilag” kérdezik, ök a naposok, akik 106 Pest megyei úttörő szálláshelyére ügyelnek. Kétóránként váltják egymást a bejárati ügyeleti asztalnál. S ha már annak rendje-módja szerint beírták a nevemet az ügyeleti naplóba, én is csak megkérdezem, hogyan hívják őket. Készséggel felelnek, nem tiltja a szolgálati szabályzat, így hát megtudhatom, hogy a két talpraesett kislány Cegléd­ről jött: Veresvárszki Sarolta és Zsilka Ilona. Jutalomból Ök voltak az elsők, akikkel megismerkedtem a Pest me­gyei úttörők közül a Balaton melletti Zánkán, az országos úttörővárosban. Néhány napja vannak csak itt: július 5-én érkeztek és 17-ig élvezik jó munkájuk e jutalmát. Mert valóban jutalom ide­kerülni, amint azt a kéthetes turnusok összetétele is mutat­ja. Ezúttal például a kiváló expedíciós rajok és kiváló út­törők táboroznak, nyaralnak itt. A 106 Pest megyein kívül még 1200-an, összesen 13 altá­borba osztva. Szálláshelyről írtam az elő­zőekben, táborról most, ám a valóságban egészen más a lát­vány, mint ami ezekről a sza­vakról általában eszünkbe jut. Jobban illik az egész komple­xumra az a meghatározás, ahogyan nevezik is: úttörővá­ros. Egyáltalán nem túlzás vagy nagyzás ez az elneve­zés, akár a külső képre, akár az itt egymást váltó csoportok, szervezett, rendezett minden­napi életére gondolunk. A tá­bor szót asszociáló sátrakat ugyanis seholsem találunk. Egy-egy altábor emeletes üdü­lőépületet jelent, erkélyekkel, teraszokkal, világos nagy ab- kokkal, belül a hálószobák mellett előadóterem, társalgó, játékszoba, s természetesen a legkorszerűbb, legegészsége­sebb körülmények között. Ezekből az altábor-üdülőhá- zakból és sok minden más egyébből tevődik össze az út­törőváros. Miből is még? A késdésre Szilasi András mozgalmi veze­tő, igazgató adott választ: Vezetőképző — összesen 385 holdnyi a terület, amelyen a különféle épületek, parkok, sporttelepek helyezkednek el. Tulajdonkép­pen még fejlesztés alatt áll, jövőre készül el mindaz, ami az első tervekben szerepelt. Akkor 59 objektum lesz a te­rületünkön, félmilliárd forin­tos beruházási összegből. Je­lenleg 13 altáborunk van a megfelelő épületekkel, akkor 26 lesz és egyszerre háromezer gyereket fogadhatunk be. (ösz- szehasonlításul: Csillebércen 1300 a létszám.) Az altábor épületein kívül rendelkezésre áll nagy könyvtár, gyermek­mozgalmi múzeum, kultúrcsar- nok, sportcsarnok, technikai park haditechnikai felszerelé­sekkel is, kiállítótermek és sok minden hasonló. A balatoni kikötötelepünk szinte külön világ: egyszerre háromezer gyermek fürödhet majd (jelen­leg is csaknem másfél ezer), csónakázási, vitorlás lehetősé­gek várják őket, saját kis jacht és más vízi szórakozások, vízisportok. Az úttörőváros­nak saját hőközpontja, ener­giaellátása van, kiépített vízve­zetékhálózata, szennyvízelveze­tője, csatornarendszere. Vidáman, figyelmesen folyik a daltanulás. Július 1-től Esedékes a vízijárműadó A pénzügyminiszter 15/1974. (v. 18/pm. sz. rendelete vízi­járműadó fizetési kötelezett­séget ír elő. A kötelezettség ki­terjed bármely motoros és a 10,1 négyzetméter alapvitorla- felületű vitorlás vízi jármű­vekre. A vízi járműadót július 1-től kell fizetni. A fizetési kötele­zettséget a lakóhely szerinti tanács vb. pénzügyi osztály adócsoportjai állapítják meg. Az adó kivetéséhez a vízijár- mű-tulajdonos július 15-ig be­jelentést köteles tenni. Mikor elismerően, sőt némi csodálattal mondom, hogy csakugyan minden van, ami egy ilyen városhoz szükséges, Szilasi András — aki egyéb­ként pszichológiával, szocioló­giával foglalkozó fiatal peda­gógus és családjával együtt la­kik itt — hozzáteszi: — Nagyon szeretnénk, ha a gyerekek úgy számolnának vele, mint o saját városukkal. Ehhez azonban más is kell. Éppen ezért önkormányzatot kívánunk kiépíteni, s még in­kább megerősíteni alapvető jellegét, amelynek megfelelően egész évben a gyermekvezetö- képzés a legfontosabb feladat. A nyári kéthetes turnusokon kívül — amelyek augusztus 28-án fejeződnek be — télen 28 napos tanfolyamaink is vannak, tudományosan felépí­tett követelményrendszer sze­rint, ami mellett az iskolai tárgyakat is tanulják. Tervez­zük, hogy pszichológiai, szo­ciológiai munkát is beveze­tünk, ehhez már az idén meg­felelő laboratóriumokat állí­tunk föl, szakembereket vo­nunk be. Az 5. altábor Mindezek a kérdések nyil­vánvalóan a zánkai úttörővá­ros állandó vezetőit foglal­koztatják, meg azokat a pe­dagógusokat, akik nyaranta szép számmal jönnek ide, hogy egy-egy altábor életé­ben segédkezzenek, de maguk is hasznos pedagógiai ta­pasztalatokat szerezzenek e közben. A gyerekek viszont élve­zik a nyarat, a vizet, a jó levegőt, meg a változatos, gazdag programot. Ügy tanul­nak itt, hogy szórakozzanak. Vagy fordítva? Teljesen mindegy — a lényeg, hogy jól érzik magukat, csak végig kell nézni azokon a vidám arcokon, amelyek éppen dal­tanulás közben tekintettek rám, a látogatáskor az 5. szá­mú altáborban. Ez a Pest me­gyeieké. „Bejárjuk messze csúcsok sűrű fenyvesét, Búvó kis pa­taknak minden rejtekét...” — tagolja a sorokat a gyere­keknek Rüll Mária, a váci ál­talános iskola pedagógusa, s a d’altanításban ügyes segítő­társa Marosi Márta úttörő, a ceglédi Mészáros Lőrinc ál­talános iskolából. S míg sorról sorra folyik a gyors, jókedvű éneklecke, ad­dig Kelecsényi Józsefné al- táborvezető tanárnő és Pau- lik Mihály kétsopronyi ta­nár — akik hetedmagukkal pedagógusok a Pest megyei úttörők mellett — elmondják, hogy nemcsak a daltanulás ilyen fegyelmezett, mégis de­rűs, hanem általában rende­sek, pontosak a mi megyénk gyerekei. A legkiválóbbakból megalakult már az altábori úttörőtanács is. A titkár Sző­ke Anikó lett Pécelről, a kul­turális bizottság vezetője Nagy Katalin Csobánkáról, az egész­ségügyieké Szabó Erika Duna­kesziről, a sportos munkabi­zottságé Keresztes Tamás Szi­gethalomról, a krónikás mun­kabizottságé pedig Veres Il­dikó Szigetszentmiklósról. *» ,,Zenekar fogadott A falitábla tanúsága sze­rint már mindannyian gya­korolják funkciójukat. Lát­hattuk Szabó Erika kézzel rajzolt tábláját, amelyen na­ponta feltünteti: melyik szo­ba hány pontot ért elt a tisz­tasági versenyben. s‘ noha csak néhány napja érkeztek, de már jó néhány krónikás számol be az élményekről kis naplójegyzetekben. „Sok bará­tot szereztünk, a hangulat jó, úttörődalokat énekeltünk” — írja az I. raj krónikása az utazásról, így folytatva: „Min­denki izgatottan várta az érke­zést, 5 órakor futott be velünk a vonat Zánkára. Üttörőzene- kar fogadott bennünket, majd a táborvezető köszöntött". Itt olvashatjuk még az olyan hasznos tudnivalókat, mint a Tigris őns csatakiáltá­sai, meg láthatunk máris sok rajzot, képet, mintha már legalább több hetes úttörő­városlakók lennének. Nemhiá­ba ott a kulturális bizottság felhívása is a táblán, hogy írjanak, rajzoljanak minél többet. Pest megye valamennyi já­rásából, városából jöttek a gyerekek, különféle iskolák­ból, úttörőcsapatoktól. Itt van azonban egy teljes úttörőraj is: a szigetszentmiklósi 4507. sz. József Attila csapattól, dr. Veres Istvánná tanárnő ve­zetésével. ök ugyanis mint kiváló expedíciós raj érde­melték ki, hogy mindannyian együtt jöhettek. Közös örömök Ám mások is, akik otthon nem ismerték egymást, itt már az első órákban összebarát­koznak, őrsökké, rajokká szerveződve a közös felada­tokra. a közös örömökre, fel­készülésekre. És a rájuk váró számtalan élmény, derűs szó­rakozások, kirándulások, ver­senyek, a rengeteg balatoni fürdés meg a játékosan elsa­játított ismeretek mellett bi­zonyára ez lesz a legna­gyobb értéke-emléke az el­töltött napoknak: o tartalmas baráti közösségek melengető, nemesítő ereje. L. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents