Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

1974. JŰNITJS 7., PÉNTEK <ÄMtw Könyv és zene Ráckevén Mesterházi Lajos beszélgetése olvasóival Mesterházi bajos Kossuth- díjas író Ráckevén, a járási könyvtárban találkozott ol­vasóival. „Telt ház” volt, annyira, hogy a mintegy száz­főnyi közönség egy része nem tért be az otthonos, ám szűk olvasóterembe. Mesterházi Lajos rövid, tömör, gondolatébresztő beve­zetőjében jelezte, hogy a tele­vízió, film, rádió és egyéb tömegkommunikációs eszkö­zök nem csökkentették, ha­nem növelték az olvasok szá­mát. Az olvasás kiküszöböl- hetetlen — állapította meg —, ha Flaubert Bovarynéját 10 millió ember olvasta, alt­kor az tulajdonképpen ugyan­annyi könyvet jelent, hiszen az olvasó folytatja és végle­gesíti agyéni változatban az író művét Ez az a termő kapcsolat, mely a könyvnyom­tatás igazi jelentőségét meg­határozza, hiszen közvetlen­né, természetessé, általánossá terebélyesíti író és olvasó eszmecseréjét. Ady még joggal fájlalhatta, hogy művének „csak néződ" a kortársak. Ma az olvasóközönség nem egy­szerű „néző” többé, hanem alkotótárs. Mindez az élet minőségének fejlődését mu­tatja — s ebből a folyamat­ból óriási energiák szaba­dulnak fel; a lehetőség való­ság lesz, a hiányok megszűn­nek, szinte az egész társada­lom egyetlen alkotóközösség­gé válik. A kérdésekre adott válaszá­ban Prometheus-könyvének kritikai visszhangjáról be­szélt. (Csak a tények kedvé­ért jegyzem meg, hogy e nagy­szabású történelem összefog­lalását évekkel ezelőtt Rác­kevén vázolta fel élőszóval először), az előző író—olvasó találkozón. Akárhogy nézzük, inspiráló közeg minden diák, munkás és nagymama, aki ész­revételeivel, várakozásának tapintatával egyre nagyobb teljesítményekre ösztönzi az íróembert.) Némi vita keletkezett a köz- érthetőség dolgában. Bonyo­lult kérdés ez, de egy biztos: maga a valóság is bonyolult, árnyalatait csak árnyaltan lehet megközelíteni, s hogy ez sikerüljön, írónak, olvasó­nak egyaránt erőfeszítést szük­séges tennie, s ha megteszi, ezzel biztosítja önmagában a fejlődés és előrehaladás fo­lyamatosságát. Mi lesz a következő Mes­terházi-mű? — ez a kérdés, erről vártak ' nyilatkozatot a sikeres és meghitt találkozó résztvevői. A teljesein körül nem határolt válaszból ki­tűnt, hogy Mesterházi Lajost főként a jelen problémái iz­gatják, az mozgatja, hogyan lelheti meg ifjúságunk törté­nelmi méretű hivatását az unalom terméketlensége he­lyett. Biztos vagyok abban, hogy Mesterházi Lajos új re­génye maradéktalan választ ad a mostani olvasói kérdé­sekre — s ezeket már a kö­vetkező beszélgetéseken vi­tathatják meg együttesen. A beszélgetés végén Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első ti tkára arra kérte a ki­váló írót: ha szerét teheti, jöj­jön máskor is Ráckevére. A jelenlévők tapssal szavaztak: várják Mesterházi Lajost. A Pro Musica a gimnáziumban A hónap Ráckevén zenés juniálissal kezdődött. A du- navarsányi Pro Musica kama­raegyüttes látta vendégül mu­zsikával az Ady Endre Gim­názium tanulóit. A Könözsi László vezette zenés család alázattal szólaltatta meg prog­ramját. Frescobaldi gordon­kaművét Könözsi Péter érzé­keltette magabiztos méltóság-, gal — se XVI. századi mű lassú és gyorsulva aprózó dallamíveiben Veronese tán­cos mozdulatainak finomsá­gát is érzékelhettük e különös utazásban, ahol zenével ér­keztünk a képzőművészet tá­jaira. A sétadallamot ezúttal nem Muszorgszkij, hanem Ze- linka Tamás zenetörténész biz­tosította, aki közvetlenül, sű­rített szavakkal Schubert vi­lágába kopogtatott. Feltárul­tak e XIX. századi zenetáj kapui, s a g-moli szonatina dalszerű örvénylésben köze­lített a fiatal hallgatókhoz, Könözsi László, Könözsi Pé­ter, Strausz Kálmán közremű­ködésével. E kellemes dal­tánc után következett a meg­lepetés: Liszt szürke felhői, n ely a nagy művész hattyú­dala volt, s már századunk BAROMFITENYÉSZTŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK oz általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket be nem töltött fiúkat és lányokat felvesz a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Központi Gazdasága A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben, az oktatási osztályon. Építőipari gépszerelő. ív- és lánghegesztő. panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács. vasbetonszerelő, tetőfedő es szigetelő. bádogos, festő parkettás. gépkocsiszerelő könnyűgépkezelő szakmunkásokat gépkocsivezetőket. betanított és segédmunkásokat (16 évüket betöltött fiúkat is), rakodókat kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK Jelentkezni lehet- o „PROSPERITÁS” KS? Munkaügyi osztályán Budapest IX., Violo u. 45. zenéjét készítette, formálta; ezért nyerte el Bartók csodá­latát. Kevés, ha azt mon­dom, a hallgatóságét is. Ke­vés — de igazság. Az idő is szürke felhőket terelt a táj fölé, s a képélmény a hangél­ményben, Liszt zongorada­rabjában folytatódott, me­lyet Könözsi Vera adott elő sallarigtalan tisztasággal. A műsort Haydn G-dúr triójá­nak verbunkos színezetű dal­lamai zárták, jelezve a ma­gyar és európai zene évszáza­dos kapcsolatát. Ma, amikor az útkeresés idejét éljük a pedagógiában, méltán mondhatjuk: sok ilyen zenesugárzó együttesre — s a meglévők megbecsülésére, tá­mogatására — van szüksé­günk, hogy alázatos muzsiká­lásunkkal derűt és megnyug­vást építsenek az emberek­ben. Losonci Miklós Munkahelyi könyvterjesztők kitüntetése Csütörtökön a SZOT szék­házában a Kossuth Könyvki­adó, a Táncsics Könyvkiadó, és az Állami Könyvterjesztő Vállalat jutalmat és ajándé­kot adott át a legeredménye­sebb könyvterjesztőknek az üzemi dolgozók körében, a munkahelyen végzett kiemel kedő irodalmi-népszerűsítő te­vékenységükért. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat vidéken köszöntötte az ered­ményes munkát végző munka­helyi könyvterjesztőket. Babonát várnak a tárolók Aratásra készítik a raktárakat A májusi esők nyomán or­szágszerte szépen fejlődik a búza, a kalászos gabonák fej­lettsége általában megegyezik az elmúlt év azonos idősza­káéval. A mezőgazdasági üzemek ezekben a napokban sorra kötik a gabonaértékesítési szerződéseket a Gabonatröszt vállalataival. Eddig több mint 270 ezer vagon búzára írtak alá szerződést a gazdaságok és a vállalatok, ez a mennyi­ség 40 000 vagonnal több mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A Gabonatröszt vállalatai a raktárak fertőtlenítésével, ki­ürítésével készülnek az ara­tásra. Az áru elhelyezésére bővítik a tárolóteret. Idén hozzávetőleg tízezer vagonnal gyarapodik a gabonasilók be­fogadóképessége. A tárolókat részben célcsoportos beruhá­zással építik, részben pedig a vállalati saját erőforrásokat használják fel a beruházási célokra. Négyezer négyzetméteres új üzemcsarnok Pomázon Irodai kisgépek 60 millióért, ötvenmillió darab rostirón az új termékek között Az Írószer Szövetkezet po- mázi üzemegysége bel- és kül­földi igények kielégítésére mil­liószámra készít különböző go­lyós és rost tollakat. A hagyo­mányos gyártmányok mellett azonban már tavaly harmincmillió forint ér­tékben állítottak elő kü­lönböző irodai kisgépe­ket, egyebek között lyu­kasztó- és főzőgépeket. Az idén ennek már kétsze­resét gyártják, s az elkövetke­ző években a termelés meny- nyiségét és választékát az ed­diginek sokszorosára kíván­ják emelni. A fejlődő termelési igények kielégítésére négyezer négy­zetméter területű, új üzem­csarnok építését kezdték meg az év elején a pomázi üzem­egység területén. Az új épületben helyezik el az irodai kisgépek előállítá­sát előmozdító, korszerűen felszerelt szerszámüzemet, a gyártmányfejlesztési és ter­vezési részlegeket, valamint az üzemegység modern szociális helyiségeit. Az új üzemcsarnok felépül-; te után lehetővé válik az író-; szer üzem bővítése is, s megkezdhetik az úgyne­vezett tintapatronos-töltő- tollak, s az ehhez tartozó automatikus tintapatronok gyártását is. A piaci lehetőségek felméré- se egyébként azt is mutatja, hogy a különböző színű rost- irónok használata mindin­kább előtérbe lép s kiszorítja a hagyományos színes iróno- kat. Ezért a tavalyi nyolc­millió darabbal szemben, a? idén már húszmillióra mutat­kozik igény, s az elkövetkező években negyven-ötven mil­lió darabot gyártanak majd, A jövőre átadásra kerülő, ’’’ üzemcsarnok több évre biz­tosít lehetőséget az Írószer Szövetkezet részére, fejlesz­tési terveinek megvalósításá­ra. K. Z. Közös érdek, egyéni érdek Szakszövetkezet egyesült a termelőszövetkezettel SZOMBATHELY Derkovits-napok Derkovits Gyula születésé­nek 80., halálának 40. évfor­dulója alkalmából Derkovits- napokat rendeznek Szombat­helyen, a festő szülővárosá­ban. A rendezvénysorozat ke­retében a Derkovits ne­vét viselő általános iskola, valamint az intézményt pat­ronáló Vas megyei Építőipari Vállalat MSZBT-tagcsoportja találkozót tartott a Vas me­gyében működő harmincöt MSZBT-tagesoport vezetőivel,, képviselőivel. A rendezvénysorozat nagy­szabású képzőművészeti ve­télkedővel fejeződik be. ame­lyen részt vesz a megjíe há­rom városának valamennyi ál­talános Iskolája. A Derkovits-évforduló meg­ünneplése helyet kapott ezen­kívül az idei Savaria-rendez- vAnyeken is. Ennek jegyében nyitják meg az év második felében a dunántúli munkás képzőművészek tárlatát Szom­bathelyen. Az ácsai Rákóczi Szakszö­vetkezet egyesült a helyi Üj Barázda Tsz-szel. Ezzel a szak- szövetkezet 829, nagyrészt idős tagja biztosabban néz­het jövendője elé Hiszen az erős és fiatal tsz segítségével sok olyan gondot meg tudnak oldani, amelyre — éppen a ta­gok elöregedése következté­ben — egyébként nehezen találnának megoldást. Eddig: jó szomszédok A Rákóczi Szákszövetkezet nem a zárszámadáskor, ha­nem már azután, a tavasszal tartott közgyűlésén mondot­ta ki az egyesülést. Ezt ké­sőbb az Üj Barázda Tsz köz­gyűlése is megszavazta. A tsz és a szakszövetkezet élete azonban nem ezzel kez­dődött, hanem ezáltal csak teljesebbé lett. Mert a Rákó­czi Szakszövetkezet 2000 hek­tárt jóval meghaladó földjé­ből, amelynek tekintélyes ré­sze erdő, a közös művelés alá vont területet nem volt képes megdolgozni, hiányzott hozzá egyaránt az emberi és a gépi munka ereje. A jó szomszéd, az Űj Barázda Tsz megfelelő megállapodással magára vál­lalta a közös terület megmű­velését. Némelyik melléküze­met is társulásos alapon, kö­zösen vezettek. A szakszövetkezeti tagok kezén 900 hektár föld maradt, de nagyon sokan közülük a maguk 2—3 holdját is csak sok nehézséggel tudták úgy- ahogy megdolgozni. Ócsa a főváros szomszédságában van. öregedő vagy máris elaggott szüleik mellől a gyermekek, unokák a budapesti iparba járnak dolgozni. Némely szö­vetkezeti tag is ingázó, két- laki, van család, ahol a férj. van. ahol az asszony az, és ilyen körülmények között alig­ha végzett még a javakorabe­li sem mind százszázalékos munkát a termőföldön. A nyugdíjasok sorsa Ennek ellenére a szakszö­vetkezeti tagok a termelőszö­vetkezetiekénél sokkal maga­sabbra becsülték a mezőgaz­Azonnal felveszünk kis létszámú, hetes bölcsődénkbe FOZONOT Jelentkezés: ZÖLDÉRT, IX.. Nagyvásártelep, a bölcsőde vezetőjénél vagy a 139—801-es telefonszámon. dóságból származó jövedel­müket. És azokban az évek­ben, amikor az Űj Barázda komoly gondokkal küzdött, ez nem is volt merő hiedelem. Az utóbbi esztendőkben azon­ban a tsz, jó vezetéssel, gaz­daságilag megerősödött, meg­nőtt tagjai jövedelme is, és már csak a munkát még jól bíró, nagyon szorgalmas, ügye­sen gazdálkodó szakszövet­kezeti tagokéval nem vetek­szik. Ilyenek viszont évről év­re egyre kevesebben vannak. A 829 szakszövetkezeti tag közül háromszáznál több a 70 évesnél idősebb férfi, és a 65 évesnél idősebb asszony, akik már nyugdíjra vagy járadékra jogosultak, és legalább ugyan­ennyi lépi túl a következő né­hány éven belül a nyugdíj­korhatár küszöbét. Márpedig a tsz-nyugdíj, tudjuk, nem sok. A járadék még keve­sebb, és nem sokat lendít azon a tsz által havonta adott 140 forint járadékkiegészítés sem. Igaz, hogy két-két mázsa sze­mes gabonát, meg csöves ku­koricát és öt mázsa tűzifát is nj újt nekik a szövetkezet. Megadja ezt a szociális jut­tatást azoknak is, akik 600 fo­rintnál kevesebb nyugdíjat kapnak, a magasabbat élve­zőknek azonban csak az ót mázsa tűzifát, de 800 forinton alul egy-egy mázsa gabonát, kukoricát is. Valamit pedig a háztáji is hoz, de azt is be­számítva, époen, hogy a pusz­ta megélhetésük van meg va­lahogyan. A nyugdíjkorhatár­hoz közeledő olyan tagokvakik jelenleg máshol állnak mun­kaviszonyban — erre a szak­szövetkezeti forma lehetősé­get adott —, de a fiatalabbak is me-gkanhatiák a tsz-től a rrunkavállalási engedélyt Nem kell kilépniük sem a szö­vetkezetből, sem máshol lévő munkahelyükről, zavartala­nul dolgozhatnak tovább, hogy a tsz-nvugdíinál magasabbtól el ne essenek. Tojás, csirke, bika Az elöregedéssel járó meg­élhetési gondok azonban fő­ként azokat érik, akik már semmiféle, nehéz munkát nem tudnak végezni. Hogy az ilyen gondoktól mennél többjük mentesüljön, a tsz könnyű munkaalkalmat teremt szá­mukra. Mert aki már erőtlen a szántóföldi munkára, vagy mondjuk, zsákolásra, barom­fival még jól elbíbelődhet. A ház mellett ott az üres istál­ló esetleg más gazdasági épü­let. tökéletesen megfelel az a ketreces tojótyúktartásra, pe- csenyecsirke-nevelésre egy­aránt. Persze, célszerűen be­rendezve, amiről a tsz gon­doskodik. Adja az előnevel’ tvúkot. vagy hizlalásba fo gandó csirkét, a tápot is, egy­szóval minden szükségeset és a tojótyúktartóknak tojáson­ként 10 fillér munkabért fi­zet, továbbá ugyanennyi költ­ségtérítést épületbér, villany­díj fejében. Miután a ketrec­ben tartott tyúkokból egy négyzetméter területen akár húsz is elfér, könnyen vállal­ható 5—600 darab, és így ha­jó 1000—1200 forint munka­bért, ugyanannyi költségtérí­tést érhet el, aki ezzel foglal­kozik. A pecsen yecs-irke tar­tását hasonló feltételek mel­lett szervezik meg. Egy-két bika vagy néhány sertés hizlalását is még sok idősebb ember képes ellátni. E * pedig úgy szervezik meg, hogy akár a tsz-é, akár a ta­gé az állat, táplálékáról és értékesítéséről a tsz gondos­kodik, s munkadíjat fizet a vállalkozó tagnak. A háztáji­ba kihelyezett állattartásban egyébként természetesen részt vehetnek a nyugdíjkorhatár alatt lévő tagok is. És ez már csak azért is előnyös a szá­mukra, hogy bár otthon vég­zik, beleszámít a kötelező kö­zös munkába. Közös munka - háztájiban Ugyancsak közösben vég­zett munkának számít a zöld­ségtermelés vállalása. Ennél a termés értékesítésének bizo­nyos százaléka illeti meg a ta­got, vagyis szép jövedelemre számíthat. Elképzelhető az is, hogy valaki tojótyúktartásra, csibenevelésre, bika- meg ser­téshizlalásra, sőt, zöldségter­mesztésre is vállalkozik, és emellett időt szakít magá­nak, hogy alkalmanként még egyébként is részt vegyen a közös munkában. Az ilyen különösen vállalkozó kedvű és szorgalmas ember, természe­tesen házastársa segítségével, az Űj Barázda Tsz tagjaként biztosan sokkal nagyobb ke­resethez jut, mint amit a Rá­kóczi Szakszövetkezetben el­érhetett, de a kevesebb mun­kát vállalók megélhetése szin­tér biztosítottnak látszik, ösz- szegszerűen mennyit keres­hetnek? Abba kinek-kinek a munkája, meg az időjárás is beleszólhat. A szakszövetke­zetben sem volt másként. Meg kell még jegyezni, hogy nemcsak az Üj Barázda új, de régi tagjai is ugyanilyen fel- té'elekkel vehetnek részt a háztájiba kihelyezett állatte­nyésztésben és persze zöld­ségtermesztést is vállalhat­nak. A cél kettős: a háztáji gazdaság fokozottabb bekap­csolódása a több hús, több gyü­mölcs, több zöldség program­jába, ami országos, közös ér­dek. Egyéni érdekük pedig, hogy ezáltal saját jólétüket növeljék. Szokoly Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents