Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

Munkában a páros körfűrész Apáli-Tőth Sándor felvitele Páros körfűrésszel vágják pontos méretre a bútorlapo­kat a Városgazdálkodási Vál­lalat faárurészlegének gép­műhelyében. A bútorlapok a gépműhelyből a csiszolóba, enyvezőbe, fényezőbe, a poli­észterműhelybe, majd végül a szerelőbe kerülnek, ahol a bútorokat öszeállítják. Peronoszpóra A nagyüzemi és a kisiker- tes szakemberek egyaránt pa­naszkodnak, hogy a változó, párás időben a szőlőleveleken fellépett a peronoszpóra, szá­mos olyan területen is, ahol már háromszor-négyszer per­meteztek. A fertőző gomba­betegséget újabb erős perme­tezéssel lehet megállítani. Cifrakerti céllövölde Hétköznap, vasárnap egy­aránt működik az MHSZ cif­rakerti céllövöldéje. Hangu­latos zene csalogatja oda a légpuskás lövészettel szórakoz­ni óhajtókat. Mindig van forgalom, érdeklődés. Népünk öltözködését álta­lában célszerűség jellemez­te. Annak egyszerűbb és dí- szítettebb formája között ta­lálható eltérés. A ruhák nem a divat szeszélyét szolgálták, hanem az időjárás változá­sai, annak az emberre gya­korolt hatásai ellen nyújtot­tak védelmet. Hideg-meleg, eső, hó, jégzápor, szelek és viharok ellen alkalmazták őket. A huzamosabban künn tartózkodó parasztember nél­külözhetetlen fedő- és védő­ruhájául a szűr szolgált. A szűr általában 8—10 da­rabból állt. A csikós viselt öreg szűrt. Az öreg a régi nyelvünkön nagyságot is je­lentett. Az öregszűrt az ülő­csont magasságáig hasítot­ták és majdnem bokáig ért. A lovas ember térdét és a lo­vat is védte ez a ruhadarab. Annak ellenére, hogy vidé­künkön készült szűröknek uj­jat is varrtak, a szűrt nem öltötték fel. hanem vállon hordták. A mellmagasságban alkalmazott csattal fogták össze, hogy le ne csússzon a vállukról. Talán őseink ázsiai hazá­jukból hozhatták ennek a ruhadarabnak az ősét. Asz- szonyaink még .ott tanulhat­SZABADSÁG TSZ Versenyfelajánlások A Szabadság Tsz hét szocia­lista brigádja, Kistóth Jánosné elnök vezetése alatt, brigádér­tekezletet tartott, melyen ér­tékes versenyfelajánlásokat tettek, a jövő évben elkövetkező XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfor­dulója tiszteletére. A felajánlásokban 50 száza­lékban a város kulturális fej­lesztését, 50 százalékban pedig termelőszövetkezetük előreha­ladását szolgálják. Ezért tár­gyalnak és társadalmi szerző­déseket kötnek az iskolákkal, óvodákkal, hogy társadalmi munkában milyen fejlesztése­ket végezzenek, a termelőszö­vetkezetnél pedig azirányban tesznek vállalást, hogy az egyes brigádok mit te­gyenek a termésátlagok növelése és a termelési költségek csökkentése ér­dekében. A versenyvállalásokat és szerződéseket megküldik az il­letékes versenybizottságoknak. A harmadik idei tanfolyam Most folyik a nagykőrösi 1. számú gépjárművezetői mun­kaközösség idei harmadik tan­folyama. Az elméleti és gya­korlati oktatók igen aktívak; a legújabb műszaki-, közleke­désrendészeti, gépkocsi- és motorkerékpár-vezetőinek át­adják a tapasztalatokat. Külföldi jutalomul A Nagykőrösi Konzervgyár mm XVIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1974. JÚNIUS 30., VASÁRNAP munkavédelmi aktívái négy­Plusz tizenkét esztendő múltán Nyugdíjba vonult Técsy Dezső gyógyszerész napos szovjetunióbeli juta- lomkiránduléson vettek részt, ahol többek között ők is ott voltak a „győzelem napja” ünnepségen. Méretes ruhaszalon Egy férfi-női szabd és hároim szabótanuló dolgozik a Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat Kecskeméti utcai mé­retes ruhaszalonjában. Üj ruha varrásától átalakításig, javításig, kosz­tüm, öltöny, a utó védő huzat varrásáig ■ számos termék készítésével foglalkoznak. , Apáti-Téth Sándor felvétele Több mint fél évszázados szolgálat után nyugalomba vo­nult a város egyik köztiszte­letnek örvendő alakja: dr. Técsy Dezső gyógyszerész, aki szülővárosában hosszú évtize­deken keresztül főzte a kana­las orvosságot, keverte a poro­kat, ezer és ezer ember egész­ségét, életét segített megmen­teni. Családja ős-körösi, iskoláit helyben végezte, az öreg Arany János gimnáziumból a budapesti egyetemre került, ahol gyógyszerész diplomát szerzett. Tudásszomját azon­ban ez nem elégítette ki, az Egyetemi Gyógyszerészeti In­tézetben folytatta a tudomá­nyos búvárkodást, és doktori szakképesítést kapott, s ezzel az országban ma is kevés gyógyszerész dicsekedhet. Nemsokára hazajött Kőrösre, megnősült és szolgálta a város közegészségügyét. Az Arany János Gyógyszertárban 1950 óta dolgozik, a gyógyszertár helyettes vezetője lett, meg­kapta az arany törzsgárdajel- vényt és kétszer nyerte el a kiváló gyógyszerész kitünte­tést. Nagy érdeme, hogy több asz- szisztenstanítványából diplo­más gyógyszerészt nevelt. Az Arany János Gyógyszertárban dolgozó egyik szorgalmas ta­nítványa: Nyitrai Mária pél­dául vörös diplomát kapott. Dr. Técsy Dezső a nyugdíjas­korhatárt tucatnyi esztendővel szolgálta túl, és most búcsúz­nak tőle munkatársai, volt ta­nítványai, s mindenki, aki is­merte: márpedig ki nem for­dult meg az utolsó negyedszá­zadban az Arany János pati­kában? Néhány gondolat a szűrről ták posztójának készítési módját. Díszítésének kezdete is messzi évszázadokba nyú­lik vissza. A legrégibb nagy­kőrösi adat, mely a szűrre vonatkozik, 1626-os városi számadáskönyvben található. A város szolgálatában álló cselédek bérében szerepel a szűr. Ara 1 rajnai forint és 50 dénár (7 rajnai forintért egy borjas tehenet lehetett venni), tehát/nem mondható olcsó ruhadarabnak. A díszítés szépségét, a mes­ter szépérzéke alakította. A Apátl-Tóth Sándor felvétele török hódoltság idején hiány­zott róla a színes díszítés, mert a török nem engedett színes ruhát viselni. A gazda­legények, pásztorok, módo­sabb parasztok ünnepi alkal­makkor a cifra szűrt visel­ték. A szűröket is, mint egyéb ruhaféleségeket, a városokban vették meg. A helyi meste­rektől is vehették. 1626-ból ismert szűnszabó mestert Fü­lei Nagy Andrásnak hívták. A városi tanács tőle vett szű­röket. Önálló szűrszabó céh 1829-ben alakult. A kecs­keméti szűrszabók céhe je­lentősebb számú mestert fog­lalt magába, mint a nagy­kőrösi. régebben alapították. Cegléden 1761-ben még egyet­len céh sem szerveződött. A céhvilág hanyatlásával a szűrszabó ipar is silányabb munkát készitett. Ezért a kecskeméti szűrszabó céh 1853. január 11-én hozott hatá­rozatával megtiltotta a cifra- szűrkészítést. A cifra szűrre lett volna igény, de nem ké­szíthettek. A hatóság azért adott helyt az említett hatá­rozatnak, hogy a cselédség ne cifrálkodjon. Eltűnt vidékünkről a szép cifra szűr. Később már csak egyszerűen díszített szűröket Vendégek a konzervgyárban A Kelenföldi KÖZÉRT Vál­lalat vezetői látogattak el a napokban a konzervgyárba, ahol többek között megtekin­tették a Konzerv I-es üzem­ben a borsóvonalat is. A gyár- látogatás után megízlelték a készítettek a szűrszabók an­nak ellenére, hogy a céhha­tározat a céhrendszer meg­szűnésével erejét vesztette. Kevesebb munkával is ugyan­azt az árat kapták készít­ményeikért, mint amikor azt díszesen ki kellett varrni. A szép cifra szűr az urasági ko­csisok ruhadarabjává lépett elő. Egy-két mester készí­tette még. A többiek nem is tudták elkészíteni, meg nem látták értelmét. Az utolsó mes­terek a divat pusztító hatása folytán nem a mesterségből haltak ki. A cifra szűr csak a mú­zeumokban, és a népdalokban maradt meg. Szép ruhada­rab, mely a férfi alakját emelte, főként, ha szálas em­ber viselte. Az öregek beszélik: egyszer két csikós legény cifra szűr­ben, széles karimájú fekete kalappal, tarkóján elvágott fekete hajjal, hegyesre pe­dert fekete bajússzál, sar­kán tyús csizmásán, pejpa­ripán végiglovagolt a városon. Az utcára szaladtak -a lányok, hogy lássák és megcsodál­hassák őket. Végigmehet most akármilyen deli legény cifra szűrben a városon, nem sza­lad már ki egy lány se, hogy megnézze. Változtak az idők, változtak a' ruhák, változtak a lányok is. A szűr is csak kedves emlék. Dr Balanyi Béla kőröst konzerveket, melyeikről elismerőleg nyilatkoztak. Pászti—Varga Különvonat vitte Vas me­gyébe azt a 164 Pest megyei fiatalt, akik bejutottak a X. nyári úttörő-olknpia orszá­gos /középdöntőjébe, öt me­gye legjobbjai közt három sportágban szerepeltek né­pes létszámmal a körösiek. A kétnapos versenysorozaton az összes fiúlabdajáték' mérkő­zéseire Vép községben, a töb­bi küzdelemre Szombathelyen került sor. Fiúkosárlabdában az első napon 3, a másodikon 1 mér­kőzést vívtak a körmérkő­zéses rendszerben a Nk. Arany János Általános Iskola úttö­rői. A körösiek a szoros me­zőnyben a megszokottnál gyen­gébben játszottak, de határ­talan lelkesedéssel legyőz­ték a várpalotaiakat 43:38 (22:25), a körmendieket 43:40 (21:18) és a soproniakat 50:41 (29:19) arányban. Bár az oroszlányiaktól 56:53 (26:26) arányú vereséget szenvedtek, a területi győztesek lettek és bejutottak se- országos dön­tőbe. Nagy Attila 95 pontos összteljesítményével kosárki­rály lett, Becser 40, Varga B. 27, Somodi 10, Balogh, Kon- rád és Kovács Z. 4—4, Far­kas 3, Inges 2 ponttal, vala­mint Varga T. járultak hozzá a továbbjutáshoz. A tornászok a szombathelyi művelődési és sportházban ve­télkedtek. A körösi fiúk az A-kategória egyéni viadalán (hét induló volt) szerepeltek a legjobban, Reszeli Péter (Nk. Petőfi isk.) biztosan győ­zött, Pap Gyula (Nk. Petőfi) a 6. helyen végzett (mindket­ten továbbjutottak), Migaskó Lajos (Nk. Arany) 7. lett. Mit latunk ma a moziban Két balláb az ezredben. Színes angol filmvígjáték. - Kísérőműsor: Add tovább, szamár a végállomás. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné Az utolsó éden. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Anna és a farkasok. Színes spanyol film. 16 éven felüli­eknek. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó.. kezdete: - 6 és--8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁ­BAN Csermen. Szovjet kaland­film. Előadás kezdete: 7 órakor. A-kategóriás csapatverseny­ben a Nk. Petőfi-iskola (Re­szeli Péter, Pap Gyula, Kiss Zsolt, Bene Lajos, Nagy Ti­bor, Pesti Zoltán) a második helyen végzett. B-kategória egyéniben (12 induló közül) Devosa Sándor a 7., Egyedi Péter a 8., Stifter József a 9. helyen végzett. (Mindhárom Arany-iskolás.) Labdarúgásban először ju­tottak az országos középdön­tőig körösiek. A 2X25 per­ces nagypályás találkozón zöm­mel nagyvárosi sportiskolá­sokkal találkoztak a Nk. Pe­tőfi iskola fiataljai, ragyo­gó pályán, végig zuhogó eső­ben. Az első találkozón (Győr ellen l:0-ás győzelem) nagyon jól játszottak a petőfisek, ké­sőbb is sokat támadtak, de a csúszós talajon rengeteg hely­zetet kihagytak és súlyos vé­delmi hibákból kapott gó­lokkal a tatabányaiaktól 1:0, a szombathelyiektől 3:0, a várpalotaiaktól 4:1 arányú ve­reséget szenvedtek és a kör­beverés után az 5. helyen vé­geztek. Dajka jó teljesítmé­nye. Hajdú akarása és eseten­ként Szabó Balázs teljesít­ménye érdemel dicséretet. Vasárnapi műsor Atlétika. Székesfehérvár: serdülő A-korcsoportos terü­leti egyéni bajnokság. Pécs: Serdülő B-korcsoportos terü­leti egyéni bajnokság. Sportlövészet. Hajdúszobosz­ló: a Honvédelmi Kupa Lö­vészverseny országos döntő­je. S. Z. SPORT Továbbjutás: kosárlabdában és tornában

Next

/
Thumbnails
Contents