Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

A lónak vélt menyasszony — a piactéren Mi újság a toronyháznál? RiporJ: — engedély nélkül Egy hettel ezelőtt— lapunk vasárnapi számában — ri­portban tájékoztattuk olvasóinkat az Alsóparkban folyó épít­kezések helyzetéről. A cikkben megszólaltatott Nagy Iván fő­építésvezető — a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dol­gozója — kérdésünkre elmondta, hogy a lakótelep második toronyházának június 20-.ra tervezett műszaki átadásával „né­hány apróság” miatt várni kell, ezért azt 28-ára kellett ha- lasztaniuk. Bár az általa említett apróságok között oljmn hiá­nyosságok is szerepeltek, amilyen a folyosó hullámos PVC- burkolata, a kitakarítatlan lakások egész sora és az épület egyik csupaszon maradt főfala. Cikkünk végén mégis annak a reménynek adtunk hangot, hogy bízunk az építőben és re­méljük, a módosított határidőre sikerül kijavítaniuk a jóko­rára nőtt „apróságok” lajstromát. Nyolc nappal később, 28-án a munkaterületre érkezve azonnal szembetűnik, mennyien szorgoskodnak az átadásra készülődő épület környékén. Egy fehér sapkás fiatalembertől csak később tudom meg, hogy 140 — sapkájukon: építőtábor 74-ATE-KISZ-Gödöllő feliratot viselő — egyetemista bábás­kodik a lakások takarítása körül és a ház környéki rend ki­alakításán. Háromnegyed kilenc Tizenöt perccel a műszaki átvé­tel kezdete előtt még serény munka folyik a lakásokban. Sietnek az egyetemisták — siettetik őket az építők. Tisztítják az ablakokat, takarítják a lakások szőnyegpadlóit. A föld­szinti lakások egyikéből kilépve egy lány megjegyzi: — Az Albert bácsi azt mondta, hogy ne csavarozzuk szét a dupla ablakokat. Elég, ha kívül megtisztítjuk az üvegtáb­lákat ... ­Minden bizonnyal igaza lehet Albert bácsinak, hiszen nem ő fog beköltözni ezekbe a lakásokba. A második emeleten egy héttel ezelőtt még javában hul­lámzó linóleum az elmúlt napok során elcsendesült. Felülete olyannyira sima lett, hogy tisztítását már meg is kezdték a fiatalok. Legalábbis ott, ahol volt hozzá elegendő mennyisé­gű tisztítókence. A második emelet egyik lakásában éppen emiatt zsörtölődik az egyik fehér sapkás egyetemista: — Azt ígérték, hamarosan hozzák — mondja. Remélhetőleg kilencig meg is kapta. Ha csak nem az a literes műanyag kupakos borosüveg rejtette a tisztítókencét, amelyet éppen akkor az egyik munkaruhás férfi cipelt ma­• A találkozó második napján gával az emeletre. Vele később a ház bejáratánál még egy­szer találkoztam. A kérdésre: miért visz bort az épületbe, így mentegetődzött: — Kérem, én nem az építkezéshez tartozom, én csak a liftet kezelem... i A PVC-kenŐ csodaszerre, úgy tűnik, mások is várnak. A lépcsőház nyolcadik emeleti fordulójában lányok ülnek a lépcsőn. Lengyel egyetemisták. Énekelnek. Kilenc óra. Három férfi érkezik az épületbe. Hónuk alatt drótok, szerszámostáskák és merevítőrudak. Vezetőjük, Lantos Pál, a GELKA egyik budapesti kirendeltségének dolgozója el­mondja, hogy a tv-antenna ügyében jöttek. — Magával a szereléssel gyorsan megleszünk, de az an­tenna csatlakozó konnektorainak felszerelése eltart egy dara­big. Ezeket a lakásokba kötjük be. Keddre talán megleszünk a munkával — újságolja. A falmászó lift, amelyről egy héttel ezelőtt még a fal burkolását végezték, most új szerepben tündököl. A folyosó világítóablakainak tisztítását végzik róla a rajta állók. Szé­píti a ház környéke is, traktorra szerelt földgyalu temeti az épület környékén tátongó gödröket. Rendezik a terepet. Tá­volabb tőle egy tehergépkocsi áll. A feleslegessé vált fatákol­mányokat pakolják rá az egyetemisták. A háztól 25 méternyire is egyetemi hallgatók dolgoz­nak az egyik munkagödörben. Velük beszélgetek, amikor megjelenik Nagy Iván és arra kár, ne tartsam fel a fiatalo­kat! Es egyébként is: balesetveszélyes hely ez azok számára, akik nem részesültek balesetvédelmi oktatásban! Eszembe jut a borügy. Megemlítsem? Negyed tíz. A ház műszaki átvételére érkező csoport el­indul az épület felé. Ütközben — mellettem elhaladva — Gur- mai László, a Pest megyei Beruházási Vállalat műszaki el­lenőre, a hibafelmárő bizottság vezetője figyelmeztet: — Itt nem szabad fényképezni — mondja. — És egyéb­ként is, micsoda dolog az, hogy csak úgy (!?) engedély nél­kül behatol az építkezés területére. Egy héttel ezelőtti cikkünkkel eltérően, most sajnos nem. tudunk beszámolni a műszaki vizsgálat eredményéről, sem arról: lesz-e új átadás. Gurmai László ugyanis nem járult hozzá, hogy részt vegyünk az épület műszaki vizsgálatán. A lakásra váró 44 család számára így új határidőről, hibalajstromról sem adhatunk hírt. Bizonyára sovány vigasz ez számukra, de az ok az építkezésen nyert benyomások alapján talán nem szorul bővebb magyarázatra. Beirkó Pál ★ I (Az épület műszaki átadása pénteken megtörtént. Az építők július 10-ig végzik el a hiánypótlási mun­kákat.) / A Csokonai Művelődési Ház Perem irodalmi színpada szombaton reggel 7 órakor mutatta be műsorát a veresegyházi piactéren. (Kresz Albert felvételei) Pásztor Béla, a veresegyházi nagyiközségi tanács elnöke nyitot­ta meg a IH. Váci Mihály sza- valóverseny, irodalmi színpad- és ifjúsági klubtalálkozó háromnapos rendezvénysorozatát. (Winkler Csaba felvétele) 1 kofák, az árusok kiterített bor­sója, sárgarépája között lovas kocsi áll a jnactéren: a bu­dapesti Csokonai művelődési ház Perem irodalmi színpada lépett fel a piactéren. Éles Béla, a színpad vezető­je rendezte á bemutatásra ke­rülő Baranyi Ferenc-darabot, amelynek címe: A lónak vélt menyasszony. Még a délelőtt folyamán ke­rült sor a bényei, erdőkertesi. gyömrői, ikladi, túrái, verőcei klubok és az olvasótáborosok vetélkedőjére. Az ifjúsági házban a zsűri tagjai értékelték az előző napi irodalmi színpad és szavaló­verseny produkcióit. EÍemző kritika után a szavalók meg­szavazták: ha olyan jól érte­nek a zsűritagok a versekhez, most ők szavaljanak és majd a versenyzők díjazzák a sze­replésüket. Délután a háromnapos ta­lálkozó résztvevői és az ifjú­sági olvasótábor fiataljai ta­lálkoztak írókkal, költőkkel. Örszigethy A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1974. JÜNIUS 30., VASÁRNAP Ismeretlen pincére bukkantak A járókelők közül bizonyá­ra sokan észrevették, hogy bizonyos ideje abbamaradt a Szabadság téri lakótelep ala­pozása. A magyarázat a kö­vetkező: az alapozáson dolgo­zó fúró valamiféle gödör&e szaladt, s a feltételezések sze­rint a lakótelepnek kiszemelt terület alatt vagy egy régi épület pincéje, vagy egy ter­jedelmesebb kazamatarend­szer húzódik. Hogy végül is mi, az hamarosan eldől. Iz­galomra persze van ok, hiszen ha az egyelőre még ismeret­len pincerendszer „aládúcol­ta” a már megépített alapo­kat, az eddig végzett munka hiábavaló volt. Jövő hét elején a Városgaz­dálkodási Vállalat dolgozói kitágítják a fúró által hagyott nyílást és létrán leszállnak, hogy kiderítsék, milyen ala­gútrendszer húzódik a föld alatt. (Az építkezések történeté­ben elég ritka „felderítő út­ról” riportban számolunk be olvasóinknak.) MIÉRT NYÁRON? Feloszlik a gödöllői szikvízüzem Mintha titok lett volna, úgy terjedt a hír: Gödöllőn július 1-től megszűnik a szikvíz- gyártás. A Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat megszünteti a Petőfi utca 13. szóm alatti üzemét. Mindez bizonyos, hiszen a dolgozókat erről már értesí­tették. A posta hét felmondó le­velet kézbesített az utolsó napjait élő üzembe. A Gödöllői Városi Tanács a vállalat szándékát hasonló­képpen csak hírből ismeri, hivatalosan nem tárgyaltak velük és ezidáig nem is ér­tesítették őket. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy az üzem nemcsak szik- vizet állít elő, hanem Bambit, Jaffát, és Utasüdítőt is. Na­ponta 3 ezer liter hűsítőt szállítanak ki mintegy 60 helyre. A négy esztendeje kor­szerűsített üzem 1 év óta már gépkocsis kiszállítással bizto­Látogatók a könyvtárban A veresegyházi olvaT- * sőtáboir tagjai — amint azt hírül ad­tuk — a gödöllői Ju­hász Gyula járási-városi könyvtárba látogattak. Képünk az itt meg­tartott foglalkozáson készült. Winkler Csiaba felvétele sítja a lakosság ellátását Nem utolsósorban innen kap védőitalt a GÖFÉM, a Hu­mán és a Volán is. A Konzervipari Tröszt nemcsak Gödöllőn, másutt is számol fel az ittenihez hasonló kisüzemet. Ez még rendjén is volna, mégis van ennek a megszün­tetésnek egy kis szépséghibá­ja. Azok a dolgozók, akik sok éven át becsülettel dolgoztak itt, más bánásmódot is érde­meltek volna. Arról van szó, hogy az üzem munkáját az ÁFÉSZ kistarcs.ai telepe veszi át, s úgy gondoljuk,, hasznát vehették volna a régi dolgo­zók helyismeretének. Az ÁFÉSZ a megszűnőben lévő üzem helyén rendezi be lerakatát, új gépsor is érke­zik. A fentiekhez hozzá kell még tennünk, hogy e váltást nem éppen a legszerencsésebb nyáron „megejteni”. Cs. J Mit tanultak az óvodások? Kender zsúp... A bagi óvoda 116 kis-, kő zép- és nagycsoportosa nem­rég műsor keretében adott ízelítőt az elmúlt év során ta­nult dalokból, gyerekjátékok­ból. A műsor keretében mon dókákat, huncutul megfogal­mazott ravasz nyelvtörőket előadva bizonyították, hogy a nevelésükkel megbízott óvó­nők alapos munkát végeztek a közelmúltban zárult „tanév során”. Szavaljon a zsűri Kétszáz fiatal érkezett a monori, a váci és a gödöllői járásból Veresegyháza, a 111. Váci Mihály szavalóverseny és irodalmi színpad, ifjúsági klubtalálkozó háromnapos rendezvénysorozatára. Pénte­ken délelőtt a 36 szavaló mu­tatkozott be, közülük tizen­kettő jutott tovább a vasár­napi döntőbe. Délután követ­kezett az irodalmi színpadok műsora. A zsűri tagjai: Szent- mihályi Szabó Péter, Apáti Miklós, Horváth Lajos költők, Szabó Edit, a rádió ifjúsági osztályának munkatársa és Földiák András, járási nép­művelési felügyelő. Elsőként a vecsésiek léptek színpadra az Ifjúság és sza­badság című műsorukkal, melynek rendezője Magó László. A dunakesziek Uray György rendezésében Sántha Ferenc Halálnak halálával és a Náci című novelláját mutat­ták be. Varga Ferencné cso­portja, a kartali irodalmi szín­pad, Nagy László verseiből adott ízelítőt. Rege a tűzről és jácintról címmel. Szünet után a domonyi Napsugár irodalmi színpad következett. József Attila ver­seiből készült műsort mutatott be Elégia címmel. Ez az elő­adás rendhagyó volt, mert nem a színpadon, hanem köz­vetlenül a nézőtér előtt, a székek között játszottak a fia­talok. A túrái Bartók Béla műve­lődési ház irodalmi színpada á finn népköltészet lírai hang­jait szólaltatta meg. A bemu­tató utolsó előadásaként az erdőkertesi Ér irodalmi szín­pad szerepelt mozgalmas Zúg március című műsorával, Illés Zoltán rendező vezetésével. A boruló ég alatt a még csak halkan csopörgő esőben két teherautó várta a talál­kozó résztvevőit. Erdőkertesre a vecsési és a túrái színpad, a gyömrői és a túrái klub in­dult. örbottyánba a domonyi és az erdőkertesi irodalmi színpad, az ikladi és az erdő­kertesi ifjúsági klub látogatott el. A szomszédos Szadára töb­ben mentek: a kartali, a du­nakeszi és a bagi irodalmi színpad a verőcei és bényei klubosokkal. Mindhárom községben a színpadok műsort adtak, a klubosok pedig vetélkedtek. Szadán a verőcei, Erdőkerte­sen a gyömrői, Örbottyánban az ikladi klub lett az első. Árnyas fák alá kanyarodott a nagy piros teherautó, Sza­dán a járási szociális otthon udvarára. A zuhogó eső elől a fiatalok a szociális otthon ebédlőjében telepedtek le, ahol már várták őket az otthon la­kói. A kartali irodalmi szín­pad szerepelt a mély karos­székekben, fotelekben pihen- gető öregek között. Utánuk Magyar Hajnal vezetésével a bagi irodalmi színpad mutatta be a népdalokból, balladákból ötvöződött Kőmíves Kelemen című műsorát. Fejkendős nénik, botra tá­maszkodó bácsik figyelték a szárnyaló dallamokat, a rímes verssorokat. A szavalók után Dinnyés József „daltulajdonos” állt a kör közepében. A fi­gyelő szemekbe derű költözött. Az énekes Nagy László, Ady Endre, József Attila költemé-' nyeit adta elő. József Attila Valamikor volt a tett kezde­tű verséből írott dalt néhány ismétlés után már nemcsak a szőnyegen guggoló fiatalok, de az idős nénik és bácsik is éne­kelték. Szadán zivatar volt, s így a helybeli fiatalok hiába szerel­tek lámpákat a Székely Ber­talan park évszázados fái kö­zé. A festő (egykori) pincéjé­ben tartották meg az előadást és a találkozót. Itt a dunake­szi irodalmi színpad szerepelt versenyműsorával. Rendezőjü­ket, Uray Györgyöt, Nyilas Zoltán, a veresegyházi ifjúsági klub egyik vezetője mutatta be. Ö vezette a verőceiek, bé- nyeiek és szadaiak vetélkedő­jét is. Dinnyés József itt is énekelt és gitározott. Volt egy közös produkció is; Deák Mária, a kartali irodalmi színpad tagja közösen adta elő az énekessel József Attlia Levegőt című versét. Veresegyház utcáin szomba­ton reggel háziasszonyok tele szatyorral jönnek a piacról. A

Next

/
Thumbnails
Contents