Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
ÉPÍTÉSZETI VONATKOZÁSOK Környezetünk védelméért Napjainkban egyre több szakembert foglalkoztat a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák feltárása, illetve megoldása. A környezet- védelmet még a mai építészeti irányzat is figyelembe veszi. A téma jelentőségét és fontosságát mérlegelve került sor a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Magyar Élelmiszer- ipari Tudományos Egyesület nagykőrösi csoportja, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Dél-Pest megyei csoportja szervezésében a „Környezetvédelem építészeti vonatkozásai” című előadás megrendezésére. Az előadás meghívott vendégei voltak a MÉTE-tagok, valamint külső szakemberek városunkból, akik ezen témakörben érintettek voltak. Kaszás Károly építészmérnök, egyetemi adjunktus tartott igen magas szintű, értékes előadást, amelyet diafilmvetítéssel tett még érthetőbbé, illetve gyakorlati példák bemutatásával még értékesebbé. P. D. Kibővítették húsüzemei Mióta a Szabadság Tsz és az ÁFÉSZ húsüzeme fennáll, azóta jelentős mértékben javult a város hús- és húsáruellátása. Az üzemeltetők arra törekednek, hogy a húsüzem, a fokozódó lakossági igényeknek, a higiéniai követelményeknek,, és a dojgozók munkakörülmé- j nyeinek minél jobban meg tudjanak felelni. Ezért a múltj hetekben, az üzemben komoly | beruházással, jelentős átalakításokat hajtottak végre. Az átalakítások során, az úgynevezett főzőtermet, a kétszeresére bővítették, mennyezetét felemelték, így nagyobb lehetőség nyílt a húsáruk kifőzésére, melyet az átalakítás előtt, sokszor az udvaron kellett végezni, a mennyezet fel-1 emelésével pedig elérték, hogy a füst és a gőz nem bántja a i dolgozók szemét, és tökéletesebb munkát tudnak végezni. Az átalakítások során új fűszerraktárt és irodahelyiséget alakítottak ki. A dolgozók elégedettek az átalakításokkal. Jakabházy Ferenc elmondotta, azóta köny- nyebben tudnak dolgozni és nagyobb a munkateljesítményük. Gulyás János üzemvezető pedig kijelentette, hogy így könnyebben teljesítik a közel 6 millió forintos éves tervet, amire biztatást nyújt az is, hogy az év első négy hónapjában, 270 ezer forinttal túlteljesítették az előző év hasonló időszakában elért eredményeket. Elmondotta továbbá, hogy vágósertést bőven adnak a Szabadság Tsz és az ÁFÉSZ nagykőrösi és kocséri hizlaldái. Termelési kapacitásukat teljesen kimeríti a helyi, valamint a kocséri és a nyársapáti ÁFÉSZ-boltok fogyasztása. Termelésük felét, a Kecskeméti utcai élelmiszer-áruház igényli. Választékos húskészítményeik sorában, a legkeresettebb az olasz módra készülő szalámi, és a csupa sertéshúsból készülő 3.80-as kolbász. Saját sertéstelep Saját sertéstelepéről látják el hússal a tanács szociális otlhonának konyháját. Az otthon sertéstelepén ISO állatot nevelnek, s hetenként kétszer vágnak. Apáti-Tóth Sándor felvétele moiJás A PESTME G-V E I HÍRLAP' KÚ1.QM KIADASA XVIII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1974. JÚNIUS 28., PÉNTEK Sok szőlőt és gyümölcsfát ültetnek Növelik a bogyós gyümölcsök termesztését Az elmúlt évben visszaesett Kőrösön a szőlő- és gyümölcstermelés, s az új telepítések csak néhány év óta vettek nagyobb lendületet, amikor kiosztották a zárt- és hobbykerteket, melyeket az új tulajdonosok igyekeznek minél eredményesebben használni. Az új telepítéseket jelentősen elősegíti, hogy az ÁFÉSZ kerttársulása, a tagokat szaktanácsokkal látja el. Azóta évente több mint 15 ezer darab gyümölcsfát ültetnek el a körösi kertekben, s mivel szőlőszaporító anyaghoz nehéz hozzájutni, a kerttársulás tagjai egymást segítik újfajta, nemes szőlövesszőkkel. A társulás propagálja a bogyós gyümölcsök termesztését is. Az ÁFÉSZ minta- kertjébe is ültettek ribizli - bokrokat. A szomszédos Nyársapáton és Csemőben még nagyobb mértékű a szőlő- és gyümölcs- termelés visszaesése. Nagyrészben ezért készítették el a múlt években, a ceglédi járási hivatal közreműködésével, Nyársapát és Csemő 10 éves fejlesztési tervét, melyben a szőlő és gyümölcsösök telepítése mellett, a bogyós gyümölcsök termesztésének fokozása is szerepel. örvendetes, hogy a fejlesztési tervet már kialakításakor felkarcülták a nyársapátiak és a csemőiek, s azóta főleg a tanyavilágban, a tanyaépületekhez kimért területeken, évről évre több szőlőt és gyümölcsöst telepítenek és jelentős mennyiségű bogyós gyümölcsfát és bokrot is elültetnek. Az egrestermés növekedése már mutatkozik a gyümölcs-átvevőhelyeken, a ribiziit is telepítik, de még a kereskedelemnek, sőt, a piacoknak is kevés jut belőle. A nyársapáti határban, a Csemői út mellett, Tóth József termelő vezet a ribizli- termesztésben, akinek már jelentős ültetvénye van, s az idén is több mint 30 mázsát készül leadni, az ÁFÉSZ-nek és a konzervgyárnak. Elbeszélgettünk vele. Kijelentette, hogy a ribiziit érdemes termeszteni. Bőven terem, elég jól megfizetik, és a szedéskor még az ember kezét sem szúrja meg. Honvédelmi verseny a KISZ-tábcrban A Nagykőrösi Állami Gazdaság MHSZ-klubja az üzem területén levő középiskolás leány KISZ-építőtábor lakói részére jól sikerült honvédelmi napot rendezett. Járőrverseny, elsősegélynyújtás, elméleti kérdések szerepeltek a programban. A részvevők a tanulságos vetélkedőn jól szórakoztak, s bővítették honvédelmi ismereteiket is. Csak rézgálic és műtrágya Hiány a hiánycikk a kocséri boltban Nagykőrösön hosszú hetekig nem kaptam gumigyűrűt auto- szifonomhoz. így nem tudtam használni. Kocséron járva megpróbálkoztam az ottani háztartási boltban, melyet a nagykőrösi ÁFÉSZ üzemeltet. — Hány darabra van szükség? — kérdezte meglepetésemre Bojtos Tibor, boltvezető. Ottlétemkor egymást érték az üzletben a vevők. Egy idős ember rafiát vásárolt. — Én már azt szoktam meg a szőlőkötözéshez, a műanyag fonalat alig fogja a bicska. Hozzáteszem, hogy Kőrösön rafia sincs. — Ügy látom, itt ritka a hiánycikk — jegyezte meg. — Ha idejében, és nagyon utána néz az ember, a legtöbb árut be tudja szerezni. És jó érzés, ha kitudjuk szolgálni a vásárlókat. De azért nálunk sincs minden. Elfogyott a rézgálic, és kevés a műtrágya. A jól felszerelt boltban, a növényvédő szerek mellett, bő választék van a pipere cikkekből, mosószerekből és festék- árukból. Az autoszifon-patron- ból minden hónapban 2 ezer bodozzal adnak el. Havi forgalmunk 200 ezer forint. K. L. Előadás a konzervgyárban Kedden délután érdekes előadást rendezett a konzervgyárban az Építőipari Tudományos Egyesület megyei és a MÉTE helyi csoportja. Kaszás Károly építészmérnök a környezetvédelem építészeti vonatkozásairól beszélt a meg-, jelent érdeklődőknek. KAPUK A STRANDON A Városgazdálkodási Vállalat figyelmessége a városi strandfürdő vendégeinek: a strand homokos, tágas részén két, vaspánttal ellátott, testedzésre, szórakozásra alkalmas labdarúgókaput helyeztek el. Különösen a fiataloknak okoztak mindezzel kellemes, váratlan meglepetést... eves Ikozó A Nagykőrösi Állami Líceum 1949. júniusában érettségizett növendékei 25 éves érettségi találkozóra gyűlnek össze június 29-én az Arany János általános iskola Men- tovich utca 2 szám alatti épületében. A délutáni referátumok után este fél 8-kor a Cifracsárdában tartják az ízletes vacsorával fűszerezett bankettet. Mit látunk ma a moziban Két balláb az ezredben. Színes angol filmvígjáték. Kísérőműsor: Add tovább, szamár a végállomás. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A siker lovagjai. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 órakor. SPORT Harsányi - az ifjúsági válogatott toroászkoretben Budapesten, a Játékcsarnokban került sor a tornászok országos I. osztályú egyéni bajnokságára, mindkét nem részére 3—3 korcsoportban. Az első napon a kötelező, a másodikon szabadon választott gyakorlataikat mutatták be a résztvevők, míg a harmadikon, külön versenyben: a fináléban döntötték el, .hogy kik az egyes szerek legjobbjai. A férfi ifjúsági I. osztályban 24-en vetélkedtek. A legkisebb rontás, bizonytalankodás már helycserét eredményezett a rendkívül kiegyensúlyozott, szoros mezőnyben. Lek Otft járom azokat a helyeket, ahol egykor falvak állottak és a török hódoltság második felében őseink, mint elnéptelenedett pusztákat állataik legeltetésére, széna termelés re vagy szántás-vetésre használták. Gyakran évszázadot is meghaladó ideig tartottak ezek a bérletek. Jártam Csév, 9 Póth araszt, Inárcs, Kakucs, Hártyán, Nyáregyháza, Vatya, Hernád, Dános, Mikebuda, Vacs, Mizse, Lajos, Törtei, Tetétlen. Ko- csér, Szentkirály, Borbás. Szentlőrinc, Kára, Jenő, Bőg területén. Ezeken a helyeken az egykori falvak nyomát szürkés, agyagos foltok jelzik. A korabeli templomok helyén kő- és tágladarabok hevernek, A temetőkről embercsont- töredékek tanúskodnak. Idők folyamán már olyan jártasságra tettem szert, hogy a faluhelyeket a domborzatot tanulmányozva, kérdezgetés nélkül :s teljes biztonsággal felismertem. Lajos község helyének a meghatározásában nem kerülgetett a szerencse. Ötször el kellett mennem, mire a helyét megállapítottam. Ha azt akarom, hogy a múzeumunk gyűiteményében is nyoma legyen, még hatodszor is meg kell tenni az utat. Lajosmizse terepviszonyai nem azonosak Nagykőrösével, mert a Duna—Tisza közi földhátság gerincén helyezkedik el. Ide esik a vízválasztó. Északnyugat-délkeleti irányban elhúzódó löszvonulatok tagolttá teszik a helyszínét. A Útközben — Lajos községről Egy muzeológus napló jegyzeteiből vonulatok között ,kis tavak és nagy kiterjedésű vizes térségek terülnek el. Emiatt minden lényegesebb emelkedést végigjártam. Több lajosmizsei embert megkérdeztem, nem tudná-e megmutatni á lajosi faluhelyet. Egy asszony, ki korombeli lehetett, a község beépített területétől északkeletre, mintegy 2600 méter távolságban látható és mélyebben eső térségre mutatott: ott van. Az édesapja, mikor ő még kislány volt, cserépfazék- és kődarabokat talált ott, és a térség nyugati végében emelkedő dombon — ahol most a kidőlt kőkereszt hever — köveket és csontokat szántott ki. Apja a Bartal ne’'ű uraság bérese volt. Amióta mélyen megszántották a területet, nem látni ott semmit. Ezt a felvilágosítást 1973. március 26-án kaptam. A frissen szántott területet akkor alaposan átvizsgáltam, Találtam is XIV—XVI. századi edénydarabkákat, de annyira aprót és keveset, hogy biztonsággal kimondani, hogy egy népes község állt ott, nem lehetett. Az idén 'smét útnak indultam. A Subahalomtól csaknem minden dimbet-dombot bejártam. A Subahalomnál XI—XIII. századi templom- és temetőmaradványok, körülötte XI—XIII. századi edények töredékei, állatok csontjai mutatkoztak szórványosan. Legtöbb helyen a szarmaták által használt római edények darabjai fordultak elő. A legnagyobb domb tetején, melyen valaha szarmata falu állott, végignéztem, azon a helyen, ahol a XVIII. századi térképek szerint Lajos község helyét, a lajosi „romot” megállapítottam. A területen évek óta gabona terem. A csodálatosan szép tájon alig mozdult valami. Itt 1562-ben a török összeírok még 57 dologképes embert írtak össze. Harmincegy házban laktak és 1255 birkáink legelt. A bírójukat Andrásnak hívták, papjukat Imrének, a kántorjukat Bertalannak. VárOSIink levéltárában 1745- ből származó térképet őriznek, melyet a lajosi és mi- zsei határperhez készítettek. Ezen még Lajoson látható romot ábrázoltak, mely dombon állt. Még a II. József-ié- 1e térképen és a Bállá Antal által készített Pest megye térképén is bejelölték, Rudera Lajos névvel. Milyen múlé- kony az emberi emlékezés ... A 100—1,50 évvel ezelőtt még látható épületmaradványok már az emlékezetből is kivesztek. A körösi emberek számára ez azért érdekes, mert 150 évig a nagykőrösi emberek jószága legelte és a körösi ember szántotta, vetette a vidéket. Ninos kizárva, hogy népe is ide menekült 1597 és 1602 között. Ki tudja, hogy hol sodródtak szét, mert 1602- ben a városunk lakóinak is el kellett menni a magyar királyi területre. Lajos és Mizse pusztát az Andrássyaktöl és a török uraktól bérelték. Az András- syaknak fizetendő bért Fülekre, majd később Kraszna- horka várába vitték atyáink. A töröknek Budán kellett érte fizetni. 1702-ben a német lo- , vagrendnek elzálogosították, majd később visszaváltották és a pesti rokkantház kapta a jövedelmét. Előbb a lovagrend. majd az invalidusok házának a megbízottja szedte a puszták bérét. A jászkunok 1745-ben visszakapták a kiváltságaikat és megválthatták a jászkun területet is. Lajost és Mizsét Jászberény kapta. Városunk ellen a határok megállapítása végett pert indított. A határokra nem sok gondot fordítottak őseink az említett két puszta felől, mert csaknem 150 évig nem látták szükségét. A nagykőrösi és jászberényi álláspont nagyon különbözött, ezért a vitás területet salamoni ítélettel kettévágták. Atyáink a Lajos puszta északkeleti részét szántották. Az 1747-es térkép itt jelöli a szállásokat és a szántóföldeket. Még gyermekkoromban is gyakran hallottam az ismerősöktől, hogy a lajosi földre mennek dolgozni. Az egész puszta szántóra való fogása előtt felosztották és áruba bocsátották. Sok körösi ember vett egy-egy részt magának. Az említett térképen a szántóterületekhez közel olvasható „Divesorium L ajosiensis”, mely a nyelvünkre fordítva Lajosi Csárda, örültem, hogy ezt az épületet még utolsó lajosmizsei utam alkalmával is épségben láthattam. Ezt is őseink építették, hogy az útonjárók és maguk is ;zoin- jukat csillapíthassák. Míg a ~ pusztát bérelték, addig abban körösi bort is mértek. El ä íeriilet is, mint más egykor lakatlan terület hasznosításáról a nagykőrösi nép gondoskodott. Szorgalma, lá- radozása révén biztosította fennmaradását. Ebből jutott a török szultán katonáinak, a végvári vitéznek, az erdélyi hajdúknak, Thököly kurucainak, a német császár zsoldosainak, a földbirtokosoknak, a vármegye urainak. Ebből segíthette a szabadságharcot is. Ezért éreztem szükségét, hogy ötször is végigkerékpározzam a vidéket és a már ismert faluhelyet feltüntető térképre Lajos helyét is bejegyezhessem. Dr. Balanyi Béla A Nk. Pedagógus sportolói közül Harsányi Gábor összetettben 8., gyűrűn 5., nyújtón 7.; Király Sándor összetettben 13., gyűrűn 6. lett. A szerenként! fináléban Harsányi gyűrűn a hatodik helyen végzett. Ez utóbbi egyúttal válogató is volt, nemzetközi ifjúsági- válogatott viadalra. Tartalékként Harsányi is bekerült a keretbe. Szabó ismét első lett , A Nk. Kinizsi birkózói egy időben két helyen is vendégszerepeitek. Dunakeszin kétnapos volt az ifjúsági szab-ad- üogásúak országos Dunakanyar Kupa viadala, népes, erős mezőnnyel. Varga Gyula a 48 kilogrammos súlycsoportban a harmadik helyen végzett. Esztergomban viszonylag kevés induló volt az országos serdülő szabadfogású versenyen. A négy nagykőrösi fiatal közül Szabó Tibor szerepelt a legjobban, aki a 42 kg- osok hármas mezőnyében az első helyen végzett, akciódús birkózással. Budavári MNK-sikere Premier volt Budapesten, a Népstadionban. Az eddigi két- osztályos felnőtt NB helyett a Magyar Atlétikai Szövetség ez évben kiírta a Magyar Népköztársasági Kupa csapat- bajnokságot, két fordulóban. Az új forma feltétlenül elősegíti, hogy az egyes számokban a legjobbak találkozzanak és a szakosztályok élversenyzőiket foglalkoztathassák, ösz- szesen , 35 csapat indult az MNK 1. fordulójában. Női gerelyvetésben a Nk. Pedagógust képviselő Budavári Éva 50 méter 82 centiméteres dobásával a 15-ös mezőnyben a harmadik helyen végzett, s ezzel 10 pontot, hozott egyesületének. Teljesítményének értékét növeli, hogy a teljes magyar élgárda indult a viadaton. PÉNTEKI MŰSOR Atlétika. Budapest: a Magyar Atlétikai Szövetség országos versenye. Labdarúgás. Kinizsi-sporttelep, 16.30: -Nk. Kinizsi nősök—Nk. Kinizsi nőtlenek barátságos mérkőzése. S. Z.
