Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1974. JÜNIUS Ú-, PÉNTEK Két éve nem volt vízkorlátozás a városban TÁRSULÁSOKÉ A JÖVŐ... PEDAGÓGUSOKNAK, NÉPMŰVELŐKNEK Ifjúsági parlament Veresegyházon KÜLDÖTTET VÁLASZTANAK Tetszetősebb lesz Thermoflux - ovális házzal A pályaudvarokon, kórhá­zakban és iskolákban jól be­vált Thermoflux kézszárító újfajta változatát kísérletez­ték ki az ikladi Ipari Műszer- gyárban. Az új konstrukció — szemben a korábban ismert változattal — ovális házzal készül majd, amely nemcsak tetszetősebb külsejű lesz, ha­nem egyúttal a gyártása is könnyebbé válik. Az ovális fe­lületek préselése technológiai­lag is könnyebben megvalósít­ható feladat. Katalógus alapján Táborlakók a könyvtárban A gödöllői Juhász Gyula könyvtárban tartották egyik foglalkozásukat a veresegyházi olvasótábor részvevői. Tegnap délelőtt Fazekas Ernőné könyvtáros segítségével ismer­kedtek a könyvtárral, a kata­lógussal. Az elméleti tájékoz­tató után Czakó Gábor író adott feladatokat a fiatalok­nak; katalógus alapján keres­ték ki a megadott szépirodal­mi és szakirodalmi könyve­ket. Megsérült az utas Figyelmetlenül vezette ND 85—29 rendszámú oldalkocsis motorkerékpárját Gödöllőn, az Isaszegi úton Kalász István budapesti lakos. Könnyelmű­ségének az eredménye az lett, hogy a 75-ös számú ház előtt a jánjiű felborult és utasa, Tóth Györgyi Júlia budapesti lakos a baleset következtében könnyebb sérüléseket szenve­dett. A MÜLT SZÁZAD 90-es éveiben a budapesti Kere­pesi út, a mai Rákóczi út já­rókelői gyakran láttak egy szürke cilinderes, kockás ru­hájú öregurat. Podmaniczky Frigyes volt ez az öregúr. Megjelenése volt csupán re­gényes, de élete a valóság szolgálatában. Budapest fej­lesztésében, modernné tételé­ben telt el. 150 esztendővel ezelőtt 1824. június 20-án született Pesten, de gyer­mekkorát, ifjúkorát az aszó­di, ma is fennálló családi kastélyában töltötte el. Hosz- szú élete tanúbizonysága tör­ténelmünk ama igazságának, hogy hazánk polgári átala­kulásában oroszlánrészük volt haladó nemességünknek, sőt. főuraink egy kisebbik részé­nek is. Podmaniczky Frigyes már ifjú korában életcélul tűzte ki iparunk, kereskedelmünk fellendítését. Még öreg ko­rában is lelkesen emléke­zett a századeleji derék, ki­váló aszódi mesteremberek­re, Schiellkornra. a tűkészí­tőre, Zángra. a tímármesterre. Czap kocsigyártóra. De amint Krúdy írja Podmaniczkyről szóló remek könyvében, a „Budapest Vőlegényében”. Leginkább megnyerte tetszé­Emlékezhetünk, mennyi gondot és bosszúságot okozott Gödöllőn az állandó vízhiány. Szerencsére csak emlékeznünk kell, tapasztalnunk már nem! örvendetes, hogy a városban immár két esztendeje nem volt szükség vízkorlátozásra, s a korábbi csapadékhiány elle­nére — szaknyelven szólva — vízmérlegegyensúly van. Mindez persze semmit nem változtat azon a sajnálatos té­nyen, hogy Gödöllő továbbra is vízszegény. Igaz, örvende­tes, hogy nem kellett sort ke­ríteni a vízkorlátozásra, de a legkevésbé sem megnyugtató, hogy a víz éppen elég, éppen annyi, amennyire szükség van, tehát a felhasználás ép­pen akkora, amennyit fenn­akadás nélkül ki is lehet elé­gíteni. Éppen, mert vízszegény vi­dék, a meglevő kutak száz méteren felüli mélységiek, a szárazság hatása is körülbelül egyesztendős késéssel jelent­kezik. Ez fordítva is igaz, a nagy csapadékbőségek hason­lóan hosszú idő alatt érik el a mélyebb rétegeket. A vízkutatások továbbra is folynak a város körzetében, környékén. Tervezik, hogy az úgynevezett déli vízmüvet ki­bővítik, a kutatások jelenleg is folynak az isaszegi határ­ban. Természetesen sikert re­mélnek a szakemberek, s na­pi 1500 köbméteres víztöbble­tet várnak innen. A Duna- menti Regionális Vízmű dol­gozói a szárítópusztai részen is kutatásokhoz fogtak. Ha itt sikerül új forrásokra bukkan­ni, akkor új vízműre is szük­ség lesz, ahol az összes gépé­szeti beruházásokra, szivattyú- állomások létesítésére, cső­fektetésre is sor kerül. Ez az esetleges vízmű túl lenne a jelenlegi érdekeltségi határon, amelynek választóvonala az Illés István utca. Ettől kelet­re, a többi között a máriabes- nyői részen, a vízmű beruhá­sét a kisbagi molnár. A kis- bagi molnárnak ott van a malma besnyői völgyben, az úgynevezett fekete patak men­tén. A malom már a XVI. század óta kelepei, de tulaj­donképpen alig őrölnek ben­ne, csak annyi darát, amennyi az egymás után váltakozó molnárok híres pulykatenyész­téséhez szükséges. Igen, mert a fekete patak molnára piszt­ráng, harcsa, tok helyett puly­kákat nevel és hizlal. A kis­bagi pulykákat még Pesten is keresik. Bolond volna a molnár, ha mással foglalkoz­na." KÖZÉLETI PÁLYÁJÁT a Pesti Vármegyeházán kezd­te el. 1843-ban patvaristája, írnoka a vármegye akkori követének, Ráday Gedeon­nak, a magyar színészet ki­váló pártolójának. Podma­niczky Kossuth lelkes híve volt. 1847-ben szíwel-lélek- kel, sőt. anyagilag is támo­gatta Kossuth követté válasz­tását Ugyanebben az eszten­dőben megyei aljegyző. 1843- ban az országgyűlésen a fel­sőház tagja, mint honvéd • százados, küzdött szabadsá­gunkért. Világos után mint szekeres közlegény sanyarú esztendőt töltött az osztrák ármádiában. 1850-ben szaba­zása érdekében ivóviztársulást kell majd alakítani, szer­vezni. Az isaszegi határból esetle­gesen nyerhető vízzel keve­sebb a gond, az ottani kuta­kat könnyen a déli vízműhöz lehet kapcsolni, semmilyen bővítési munkára nincs szük­ség. Továbbra is ellátatlan a blahai üdülőterület, itt csak akkor lesz ivóvíz, ha 1979—80 táján a Dunai Regionális Víz­mű távvezetéke eléri a várost. Persze akkor majd ezen a te­rületen is ivóvíztársulást kell alakítani. E rövid cikkben nem taglal­tuk részletesen Gödöllő víz­gondjait, s nem ejtettünk szót a szennyvízelvezetés ha nem is annyira jelenlegi, mint in­kább jövőbeni várható nehéz­ségeiről, az tény, hogy 1980-ig saját erőből, saját megoldá­sokkal kell a városnak saját magát ellátnia: 1980 után az igények kielégítése már csak a regionális vízmű segítségével lehetséges. F. B. dúlt a népelnyomó osztrák hadseregből. Az elnyomatás ideje alatt ma már feledés­be merült regényeket írt. A kiegyezés után hivatalos po­zíciók egész sorát töltötte be, személyzeti főnöke egy akkori vasúti társaságnak, az Észak­keleti Vasútnak, országgyű­lési képviselő. 1875-től tíz évig felügyelője, ahogy akkor nevezték, intendása a Nemze­ti Színháznak. Nagy érdeme, hogy minden erővel támo­gatta Paulay Edét, aki ma­gas színvonalra emelte a Nemzeti Színházat. Podmaniczky Frigyes vá­rosfejlesztési tevékenysége a legjelentősebb. 1873-tól 1905- ig alelnöke Budapest Köz­munkatanácsának (formálisan alelnök, a más elfoglaltságú mindenkori miniszterelnök helyett ő látta el a vezetést, az elnöki teendőket is.). A Közmunkatanács 1870-től 1948- ig a budapesti városfejlesz­tés legfőbb szerve volt. (Sze­repét az időben az Épí­tésügyi és Közmunkaügyi Mi­nisztérium tölti be.) A köz­munkatanács készítette el a városfejlesztési terveket. te­kintettel a város terjeszke­désére (ma úgy mondanánk, a távlati terveket is). Foga­natosította végrehajtásukat. A gödöllői járás fiatal pe­dagógusai és népművelői ré­szére ma délelőtt a veresegy­házi művelődési központban ifjúsági parlamentet tartanak. A közművelődés fiatal dolgo­zói a pedagógusok szakszerve­zetének járási bizottsága, a járási KISZ-bizottság és a já­rási hivatal művelődésügyi osztálya felhívására találkoz­nak. Az ifjúsági parlamenten a művelődésügyi osztály és a szakszervezet beszámolójára kerül sor. A tervek szerint a beszámolókban szó esik az if­júsággal kapcsolatos határoza­tok gyakorlati végrehajtásá­ról, a pályakezdőknek nyújtott helyi segítségről, beilleszkedé­sükről, szakmai munkájukról. Időszerű mozgalmi felada­tokról tárgyaltak tegnap dél­előtt Gödöllőn megtartott ér­tekezletükön a Hazafias Nép­front községi vezetői. A ta­nácskozás első napirendi pont­jában értékelték az első félév során végzett népfrontmunkát. Megvitatták a községekben fo­lyó nőpolitikái munka és a tö­megpolitikai oktatás helyzetét, továbbá azt: milyen változá­sok következtek be a járás községeiben a februárban megtartott falugyűlések óta. A küldöttek ezután rátértek az időszerű feladatok megtár­gyalására. Beszámolók hang­zottak el a hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tisz­teletére megszervezett község- szépítési akciók helyzetéről és a Galga menti fesztivál szer­vezésének előkészületeiről. Az Egyik legfontosabb feladata volt a budapesti főútvonalak létesítése. Podmaniczky Fri­gyes lelkes pontossággal haj­totta végre a kitűzött felada­tokat. Vezetése alatt léte­sült a Sugár (később András- sy, ma a Népköztársaság út), a Nagykörút, s a modern Bel­város. NAGY NEHÉZSÉGEKKEL kellett küzdenie. A telekki­sajátítás és telekértékesítés munkáját az 1869-től 1873-ig terjedő gazdasági és pénzügyi válságban kellett végrehaj­tania. E nagyvonalú munká­latok kb. 1896. táján fejeződ­tek be. Rendkívüli elmara­dott volt régi fővárosunk, amikor Podmaniczky elfog­lalta hivatalát a Közmun­katanácsban. Egy adat ezt kiválóan szemlélteti. Az 1884- ben megnyílt Operaház he­lyén a zegzugos utcák hatá­rolta Hermina téren zsibvá­sártér és egy csárdának ál­cázott bűntanya éktelenke­dett. s vadvizet kellett mér­nökeinknek lecsapolniuk dal­színházunk épületének he­lyén. Podmaniczky 1887-ben meg­jelent naplója, s úgynevezett útinaplója csupán könyvtá­rainkban hozzáférhető, de ma is eleven erővel hatnak. A naplót találóan méltatta Mik­száth Kálmán a „Podmanicz­ky könyve” című Pesti Hír­lapban először megjelent írá­sában. „Érdekes vonásokban állít­ja elénk a régi falusi úri éle­tet az aszódi kastélyban és a Czukor-utcai házban. Pompá­A parlament értékeli az egyes intézmények tevékenységét: a többi között a kedvezményes házhelyek és lakásépítési köl­csönök elosztását. A találkozó fontos témája lesz az ifjúsági törvény isko­lai megvalósitásánák értékelé­se, a fiatalokkal való rend­szeres foglalkozás eredményei. Közösen beszélik meg a fiata­lok továbbtanulásának, család- alapításának segítését, a mun­kahelyi beilleszkedés meg­könnyítését, szociális helyze­tük javításának lehetőségeit. Az ifjúsági parlamentre mintegy 80 fiatal pedagógust és népművelőt várnak, közü­lük választják meg a járás küldöttjét a megyei ifjúsági parlamentre. időszerű népfrontfeladatok között tárgyalták meg a kül­döttek az iskolák és óvodák építésére tett társadalmimun- ka-felajánlások helyzetét, fel- használásuk ütemtervét. B. P. A régi intéző lakásában Er­dőkertesen iskola működik. Tizenegy helyiségben; 20 osz­tályban 360 gyereket helyez­tek el, 42 pedagógussal. A he­lyiségek mindegyike szükség- tanterem. A rossz körülmé­nyeket mutatja, hogy a padlá­son is kénytelen voltak két tantermet berendezni, és a pincében tartják a tornaórá­kat. Az épület befogadóképes­sége még légköbméterben sem megfelelő. Fuferenda Pál tanácselnök elmondotta, hogy mintegy 12 milliós költséggel új iskolát építenek a községben. A ter­vek szerint az új épületben 8 tantermet, 2 előadó-helyiséget, 2 politechnikai termet, úttö­rőszobát, 400 adag főzésére al­kalmas konyhát és éttermet alakítanak ki. Lesz még itt fürdő és sportpálya is! De sajnos, nemcsak Erdő­kertesen tanulnak rossz körül­mények között a gyerekek. Túrán ugyan felújították a Tabán úti iskolát, de a túrái tanulók és pedagógusok hely­zete nem javult, mert közben san domborodik ki a negyven­ötven év előtti Pest, szokásai­val, embereivel, a maga kis­szerű elmaradottságában. Egy valóságos megfordított mese. T. i. ez a mostani Pest lett volna mese a régi pestiek előtt. Nagy tarkaságban és élénkségben futnak el előt­tünk e háromszázötvenkét la­pon a táblabírói Magyaror­szág jellemző képei. Ott va­gyunk egy előkelő pesti bá­lon, ahol Széchenyi István biz­tatására először táncolják a csárdást, a szerző elvisz ben­nünket a színházakba, a ven­déglőkbe, az akkori boltok­ba, bekopogtat velünk a sza­bókhoz, keresztül vezet az utczán, látjuk a női- és férfi- toiletteket, azt is megmondja a szerző, mibe kerültek.” 1853-BAN MEGJELENT Űtinaplójában külföldi utazá­sáról számol be, a német ki­kötővárosok tárulnak elénk írásában. Csodálattal ír Szent­pétervárról, Stockholmról, Moszkváról, de az árnyolda­lakat sem hallgatja el. Igen jellemző, hogy mindenütt le­köti figyelmét az utak álla­pota. Statisztikai adatai is korhűek, tanuságosak. Podmaniczky Frigyes 64 esztendei közéleti tevékeny­ség után 83 éves korában, 1907-ben költözött el az élők sorából. Tevékeny élete a ha­ladást mozdította elő, szé­pen. igen szerényen jelle­mezte önmagát, „egyéni meg­győződésem szerint, ha kivá­lóan nem is, de hasznosan működtem”. Rübinyi György Országos értekezlet Gödöllőn A Közlekedéstudományi Egyesület szeptember végén Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen tartja majd ülését, amelyre hazánk valamennyi megyéjéből várják az egyesü­leti titkárokat és a közlekedési vállalatok igazgatóit. A tanács­kozás részvevői előadásokon foglalkoznak a közlekedés helyzetével, a további fejlődés lehetőségeivel. A rendező sze­repét vállaló MÁV Budapesti Igazgatósága szervezésében a tanácskozás részvevői látoga­tást tesznek majd a vácrátóti botanikus kertben is. Csömöri olvasók Jó ä könyveMtottség Jóváhagyott munkaterv alap­ján végzi munkáját a csömöri községi könyvtár, amelynek állománya jelenleg póntosan 7 ezer 728 kötetből áll. Ennek értéke több mint 223 ezer fo­rint. A község könyvellátott­sága jónak mondható, mert míg Isaszegen és Pécelen pél­dául egy lakosra 0,8 könyv jut, addig Csömörön 1,3. A beiratkozott olvasók szá­ma 507, közülük a legtöbben, 218-an, általános iskolai ta­nulók. Őket sorrendben a kö­zépiskolások és a szakmunká­sok követik. életveszélyessé vált a kastély, ahol meg kellett szüntetni a tanítást. Galgamácsán a közelmúlt­ban új iskola építésébe kezd­tek. Á munka igen lassan ha­lad, s mint az iskola igazgató­ja, Kukely István elmondta, ilyen körülmények között, épí­tési tempó mellett nemcsak az átadási határidő tolódik el, hanem a már felhalmozott épí­tési anyag is veszélyben van. A megfelelő színvonalú ok­tatáshoz képzett pedagógusok szükségesek. A gödőKői járás 607 pedagógusának több mint tíz százaléka képesítés nélküli. Ezen a helyzeten kívánnak a községek változtatni: pedagó­gus szolgálati lakásokkal. Ta­valy Dányban háromlakásos épületet vásároltak pedagógu­soknak, megyei támogatással; ebben az épületben két két­szobás és egy egyszobás lakás van. Műszaki átadás előtt áll Aszódon a nyolclakásos peda­gógusház, ebben az általános iskolai nevelők egy két és fél­szobás és két garzonlakást kapnak. Valkón iker pedagó­guslakást építettek. Nehezíti a pedagóguslaká­sok gyarapítását, hogy a ren­delkezés szerint régi épületet csak különleges engedéllyel vásárolhatnak a községi taná­csok — pedig kellő műszaki körültekintéssel kisebb össze­gért is lehetne lakásokat ki­alakítani. A községekben egyre zsú­foltabbak az óvodák, és szinte mindenütt bővítésre, új épü­letre lenne szükség. A tervek szerint Túrán 100, Ikladon 75, Dányban 50. Isaszegen 75. Ve­resegyházon 100, Valkón 50, Csömörön 75 személyes óvoda készül. Az aszódi tizenkét tantermes iskola tervei már elkészültek. Galgahévizen a tantermek számát gyarapítják majd, Nagytarcsán a gyakorlati fog­lalkozások bevezetése és a napközi otthon kialakítása miatt szintén iskolabővítésre van szükség. Bár a közelmúlt­ban fejezték be a kerepesi is­kola felújítását, ez nem oldot­ta meg a gondokat, itt nyolc­tantermes iskola építését ter­vezik. A gödöllői járásban az el­múlt tanévhez képest 48 tanu­lóval csökkent az iskolások száma. A kevesebb iskolás azonban nem jelenti azt. hogy kevésbé van szükség iskolák­ra. A tanítás sokhelyütt régi, elavult épületekben folyik, ezek bővítése, felújítása, he­lyenként új építése elengedhe­tetlen ahhoz, hogy a járás is­koláiban korszerű, magas szín­vonalú oktatási munka vál­jék általánossá. m ■ . 'MM ' Jó ütemben folynak Szintezés, betonozás 1 hely építésének munkálatai. Szerdán kezdik aszfaltozni a területet, hogy a hét végén átadják rendeltetésének aiz új, 58 férőhelyes gépkocsiparkolót. Képün­kön a vállalat dolgozói a szintezést végzik. Winkler Csaba felvétele Másfél százada született Podmaniczky Frigyes VÁLTOZÁSOK FEBRUÁR ÓTA Mérlegen a népfrontmunka Tanterem a padláson, tornaóra a pincében Épülő, bővülő iskolák a járásban

Next

/
Thumbnails
Contents