Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
1974. JÜNIUS 28., PÉNTEK ««cin ■ ___ K/ umm Tanuló tanácsi dolgozók Kitartók, elvándorlók — Betöltetlen állások Meglehet, kevesen tudják, milyen sok tanulás árán, mennyi tudást kell megszerezniük az államigazgatás dolgozóinak, hogy a lehetőség határain belül mennél jobban lássák el nehéz, felelősségteljes feladatukat. Nap mint nap a törvény megszabta módon, a közösség érdekeit figyelembe véve kell dönteniük egyének gyakran jelentéktelennek látszó ügyében. De a legjelentéktelenebbnek tűnő dolog is nemegyszer sorsdöntő lehet az egyén életében. Éppen ezért különös rátermettség, a jogszabályok széles körű tudása, nagy emberség és emberismeret kell ahhoz, hogy valaki jó lelkiismerettel magára vállaljon ilyen munkát. Megfelelő iskolai végzettséghez kötött a legtöbb államigazgatásá állás, ám az iskola csak a tudás alapját adhatja meg, szüntelen tanulás nélkül soha senki sem végezhet jó munkát sehol, különösen nem olyan területen, mint az államigazgatás, ahol az élet lüktető ritmusa sűrűn követel új szabályokat, rendelkezéseket. Harminc százalékuk elvándorol Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a megye területileg is legnagyobb járását, a budait, ahol tizennyolc, részben önálló, részben közös tanács intézi huszonhárom község lakosságának ügyét, baját. — Es beszéljünk ezzel kapcsolatban arról is, amire nagyon ritkán mutatnak rá, hogy mekkora az államigazgatási szerveknél a fluktuáció — jegyzi meg Varga Ferenc, a budai járási hivatal elnöke és így folytatja: — Különösen érezhető ez a fővároshoz any- nyira közel eső járásunkban, ahol nagyon erős a budapesti munkahelyek vonzó hatása. . Soroljá, hogy 1972 és 1973 folyamán a járási hivataltól tizenegyen mentek el és öt községi tanácselnök, illetve vb- titkár, huszonegy községi ügyintéző, valamint tíz adminisztrátor hagyta oda állását, túlnyomó többségük elsősorban gazdasági területen kínálkozó magasabb kereseti lehetőség miatt. Két év alatt tehát negyvenhetén, ami a dolgozók több mint harminc százalékát jelenti. Ennek csak a július elsején életbe lépő fizetésemelések vetnek véget. — A járási hivatalnál nincs jelenleg üresedés — folytatja az elnök —, de a községi tanácsoknál annál inkább. Szerencsére ezen a téren a Minisztertanács bérfejlesztési rendelkezése most már bizonyára kedvező változást idéz elő. A községeknél olyan differenciáltan — nagy- és kisközségek, a lakosság lélekszáma, az agglomerációhoz tartozás, ipari centrum- vagy üdülőjelleg; és természetesen a képzettség — növelik a béreket, hogy anyagilag vonzóbbá válik az államigazgatási munka. — A legnagyobb gond a műszaki előadói állások betöltése, hiszen felsőfokú képzettséggel műszakiak a népgazdaság területén könnyen helyezkedhetnek el. Egyéb tanácsi munkaterületeken, amióta a hatáskörök leadása következtében lényegében minden ügyet a községi tanács intéz első fokon, a megfelelő képzettséget szintén meg kell követelni. Képesítéssel — képesítés nélkül A járási hivatalnál ötvennégy állás képesítéshez kötött. A nyolc osztályvezetői állás betöltésére egyetemi, illetve főiskolai végzettség szükséges, mind a nyolcán rendelkeznek azzal. A tizenkilenc, ugyancsak felsőfokú képesít'shez kötött ügyintézői állást betöltők közül kettő az egyetem jogi karán most végez, egy pedig, aki 1957 óta működik nasvon eredményesen a járásnál, koránál fogva már nem köteles felsőfokéi oklevelet szerezni. Huszonhat, középiskolai végzettséghez kötött előadó állás van a hivatalban csupán egyetlen egyet tölt be olyan, akinek még nincs érettségije. De az idén tette le a vizsgát a második gimnáziumból.^ A járás tíz nagyközségének tanácselnöke közül egy , végzett egyetemet, négy pedig tanácsakadémiát, további négy középiskolai érettségit tett és csupán egynek nincs nyolc általánosnál magasabb iskolája. A tíz vb-titkár közül — állásuk magasabb képzettséghez kötött — nyolc a tanácsakadémián, kettő az egyetem jogi karán szerzett diplomát. A nagyközségek felsőfokú végzettséghez kötött huszonhat csoportvezetői állásában ellenben csupán négyen rendelkeznek az előírt képesítéssel és kettő most szerzi meg. A többiek mind érettségiztek, egy kivételével, aki koránál fogva már nem köteles magasabb tanulmányokat folytatni. Ügyintéző is csupán középiskolát végzett lehet, a százhárom közül kilencvenkilenc érettségizett, a többi pedig koránál fogva felmentett a képesítés megszerzése alól. Tanulás, továbbképzés A kisközségek nyolc elnökéből kettő csak az általános iskolát fejezte be, hatnak azonban felsőfokú képesítése van, ahogy a nyolc vb-titkár közül is háromnak. Kettő a tanács- akadémiára jár jelenleg, három idős korára való tekintettel nem köteles megszerezni a képesítést. Ugyanez vonatkozik háromra a huszonöt ügyintézőből is, a többiek azonban mind érettségiztek. Maguk a tanácsi dolgozók is érzik a magasabb iskolai végzettség' szükségét. A jövő tanév kezdetén öten kezdik meg tanulmányaikat a tanacs- akadémia nappali tagozatán, tizenhárom pedig a levelezőtagozat első évfolyamára iratkozik: be, noha jelenlegi állásuk betöltéséhez mind rendelkezik a megkívánt középfokú képesítéssel. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy akármilyen diploma, vagy az érettségi bizonyítvány elégséges a tanácsi munka jó elvégzéséhez. Aki bekerül az államigazgatás apparátusába, meg kell alaposan tanulnia az ügyek intézését, a jogszabályokat, amit iskolában, sőt a tanácsakadémiát kivéve más főiskolán, de még a jogi egyetemen sem lehet kellő alapossággal elsajátítani. Egy éven belül, természetesen komoly előkészítés után, mindenkinek le kell tenni az általános államigazgatási vizsgát. Azután pedig néhány éven belül valamennyinek a saját munkaterületén szükséges szaktudást nyújtó tanfolyamot kell elvégeznie. Aki azonban a szakmai tanfolyam vizsgáján megfelel, a továbbképzés alól később sem vonhatja ki magát. Nagyon sokan szélesítik tudásukat a marxista—leninista középiskolában, illetve egyetemen, annál is inkább, mert az ott szerzett ismeretek hasznos segítséget jelentenek számukra munkájukban. Nők a fanácsliázán Fokozza a hivatali túlterheltséget az államigazgatás elnőiesedése is. Nem mintha a munkájukat rosszul végeznék, nagyon is jól beváltak a tanácsoknál a nők. Csakhogy nagy részük fiatalasszony, többen vannak mindig szülési szabadságon vagy éppen évekre maradnak távol a hivataltól gyermeknevelési segéllyel. A budai járás tanácsi dolgozóinak nyolcvankét százaléka nő és más járásban körülbelül hasonló az arányuk. Mindenesetre az államigazgatás nődolgozói között ritkább az elvándorlás. Főként a községekben működők ragaszkodnak állásukhoz: lakóhelyükön dolgozva több időt szentelhetnek családjuknak. A tanácsi dolgozók munkája az új tanácstörvény életbe lépése óta sokat fejlődött, a következetesen végrehajtott továbbképzések hatására azonban várható, hogy még az eddiginél is színvonalasabb lesz. Szokoly Endre Dunavarsány, Ráckeve Új kenyérgyárak Dobáson péksüteményt is Két új Pest megyei kenyérgyár építésére és egy _ gyár bővítésére adott megbízást a Dunaharaszti Sütőipari Vállalat a SZÖVTERV-nek. Üj kenyérgyárat Dunavar- sányban és Ráckevén építenek, bővítésre Dabason kerül sor. Ez utóbbinál a jelenleg — két műszakban — nyolc tonna kenyeret gyártó sütödét úgy bővítik, hogy termelése csaknem kétszeresére emelkedik, egyúttal péksüteményrészleggel is bővül. Dunavarsányban már építik az új üzemet. Elkészülte után, napi két műszakban, csaknem négy tonna kenyeret, illetve péksüteményt készít. A 440 négyzetméter területű üzemben, a Sütőipari Kutató Intézettel karöltve kialakított lisztelőkészítő és' tésztafeldolgozó berendezést is üzembe helyeznek. Nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális ellátottságára is. Ráckevén eredetileg a meglevő üzem bővítését és korszerűsítését tervezték. A tanács segítségével sikerült azonban olyan területhez jutni, ahol az új, nagy teljesítményű — so későbbiekben tovább bővíthető — üzemet elhelyezhetik. Az első ütemben olyan kenyérgyárat létesítenek itt, amely naponta hét és fél tonna kenyeret, illetve péksüteményt gyárt. K. Z. Pilisi Parkerdőgazdaság Ifjúsági madárvédelmi táborok A Pilisi Parkerdőgazdaság ötödik éve foglalkozik szervezett madárvédelemmel. Többek között mintegy 2000 odút helyeztek ki az ezen a vádéken fészkelő mintegy 120 fajta madár védelmére. A természetvédelmi munkába -bevonják a fiatalokat is: a Madártani Egyesülettel közösen ifjúsági madárvédelmi táborokat szerveznek. A fő program a Duna melletti madárvonulás megfigyelése, az ezzel kapcsolatos gyűrűzési munka, a mesterséges odúk ellenőrzése. Egy sátorban kezdődött, Pomazon Ötszázan - írószereket 1967 őszén még leszedték a napraforgót azon a területen, ahol ma az Írószer Szövetkezet pomázi telepe áll. — Akkor még elkelt volna a gumicsizma, mert a mai porta környékén álló katonai sátornál hatalmas volt a 6ár — mondja Szengofszky Oszkár termelési főosztályvezető. — Tíz-tizenöt ember kezdett dolgozni. Utat, csatornát épített, villanyt vezetett a volt szántóra, aztán felépült egy kis házikó. Ebben szerelt golyóstollat néhány asszony. Az általuk termelt forintokból épült tovább a telep teljesen saját erőből. Hőskor volt az, ma már megmosolyogjuk ... Nézze meg, hogyan állunk most. Egy toll — húsz alkatrész Tágas, világos üzemcsarnokba lépünk. Német, olasz fröccsöntő gépeken dolgoznak a lányok, asszonyok. Itt préselik a tollak műanyag részeit. A másik teremben szerelik az egyszerű vagy bonyolultabb toll- szerkezeteket. Például a fémvázas, négyszínű golyóstollhoz húsz darab kis alkatrészt kell összeilleszteni. Az úgynevezett SAX-üzemben gyártják, több más terméken kívül, a népszerű lyukasztó- és fűzőgépeket. Az üzemrészek közötti utak szépen parkosított, virágokkal beültetett területen vezetnek keresztül. Előre gyártott betonváz építmény felé mutat kísérőm, Ékes Antal osztályvezető: — Hogy az igényeket kielégíthessük, terjeszkednünk kell. Ez a négy és fél ezer négyzet- méteres csarnok raktárnak épül — mondja. — De nézzen csak a kerítésen túl. Szántóföld volt ez a telep is néhány évvel ezelőtt. Az első golyóspenna Pomázról. Szentendréről, Csobánkáról, Budakalászról és a környező településekről mintegy ötszázan járnak az Írószer Szövetkezet pomázi telepére dolgozni. Szívesen jönnek, mert a szövetkezet kulturált munkahelyet, jó szociális ellátottságot és keresetet biztosít dolgozóinak. Csempézett, Goy Andor, aki a világ első golyóstollat elkészítette. hideg-melegvizes öltözők, büfé,' üzemi konyha, hűtőszekrények! szolgálják a dolgozók kényelmét. Káldori Endre, a' szövetkezet elnöke joggal büszkélkedik bel- és külföldi kollégáinak a pomázi iparteleppel. Tőle tudtam meg, hogy Magyarországon 6—7 millió új golyóstollat vásárolnak, betétet 7—8 millió darabot kérnek évente. És még egy érdekesség; még ma is a szövetkezetnél dolgozik Goy Andor, aki harminchat évvel ezelőtt (Bíró László ötlete alapján) elkészítette ia világ első golyóstollát. Most, 77 éves korában szakmai irányítóként alkot, s közben érdekes munkán dolgozik: megírja a golyóstoll történetét. Éliás Tibor Üzemegészségügy Az üzemegészségügy fejlesztésének soron lévő éshosz- szaibb távú feladatairól tárgyalt csütörtökön a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói , Szakszervezetének központi vezetősége. A téma időszerűségét aláhúzza a nyomdák és a papíripar nagyarányú rekonstrukciója, amely közvetve is előrelépést jelent a munkakörülmények alakű- lásában. Ugyanakkor azon baft részben állandósulnak bizonyos munkaártalmak, részben pedig újabbak jelentkeznek. Ezek ellensúlyozására, kiküszöbölésére már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, illetve fel kell készülni elhárításukra. Kútforrások Bugyi község történetéhez Családi iratokat Szülőfalum, Bugyi község múltja iránti érdeklődésem révén kerültem el az egyik családhoz legutóbb. Apáról fiúra szálló, nemzedékről nemzedékre őrzött családi iratokba, levelekbe és érdekes dokumentumokba nyerhettem betekintést náluk. Az iratok őrzője Somogyi Gyula gazdaember, Bajcsy-Zsilinszky utcai lakos. Kelt Kolozsvárott Előzőleg megküzdöttem már azzal a kicsit furcsának tűnő gondolattal, hogy valójában nem köz-, hanem személyi tulajdonban levő iratokat szeretnék tanulmányozni. Ez pedig bármennyire is a közérdek érdekében történjen, mégis csak bizalom kérdése, de jövetelem célját hallva, Somogyi Gyula készséggel áll rendelkezésemre. Az iratokkal tetézett fiókokból egyenként bontogatja az idő pusztítását már magukon hordozó papírokat és leveleket. Egynémelyeket bizony már alaposan körbe csipkézet- ten találjuk. Közben a házigazda elmondja, a múlt iránti tisztelet és megbecsülés a magyarázata annak, hogy az iratokat mindmáig megőrzésre érdemesítette. Múlt századbeli megsárgult írások, folyamodványok, elszámolások és adás-vételi szerződések kerülnek elő. Egy báró Banffy Miklóstól: „kelt Kolozsvárott, február 1876-ik esztendőben”. Szálláskert vételérő1 lévén benne szó, rögtön " község településtörténetének egyik dokumentumaként könyvelem el magamban. A múlt oly eredetiséggel tárul elém, hogy nem nehéz megállapítani, milyen értékes helytörténeti dokumentumok. Mi sem támasztja alá jobban ezt, mint az iratok között leit céhlevél 1808-ból, amelynek a Bugyi születésű egykori Somogyi Sándor vándor kovácslegény volt a tulajdonosa. „... Mesterségét folytatta: és azon idő alatt szorgalmatossan, engedelmessen és hűségessen egy szóval a mint egy jó legényhez illik magát úgy viselte ...” — hangzik a korabeli fogalmazás. A 166 évvel ezelőtt kiállított mesterséglevélen még csaknem sértetlen a lovasberényi és a tabajdi fő- kov ácsmesterek viaszpecsétje. Ügy gondolom, nemcsak e két község honismereti szakkörei, de a székesfehérvári István Múzeum is méltán megirigyelhetné Fejér megyei vonatkozásáért. Búzakalász., eke és kapa Az egyik, szépen kézzel írott tanúsítványon a község 1852- es pecsétnyomata az, amire felfigyelek. Izgalom fog el hirtelen, vajon azonosíthatom-e e pecsét belső mezejének figurális ábrázolását az' 1728-as első községi pecsét egykori leírásával. Ezt különben Galgóczy Károlynak 1877- ben kiadott „Pest-Pilis-Solt- Kiskun megye monográphiája” így említi: búzakalászok közt eke és kasza jellképpel „Sig Bugyiense 1728” körirattal. Az iratokban nincs kronológiai sorrend, hol egy múlt századbeli, hol az 1920-as, 30- as évekből származók kerülnek kézbe. Talán jobb is így, mivel lehetetlen következtetni arra, hogy milyen rejtéllyel és meglepetéssel szolgálhatnak még a fiókok. Itt van például az 1940-es évek elejéről származó szolgálati cselédkönyv. Korát tekintve nem is olyan régi, a fogalmához társítható gondolatok alapján azonban annyira a múlté, hogy éppen ezért tekinthető fontos helytörténeti kuriózumnak. Alig bír kisebb jelentőséggel az az obsitos „Végelbocsájtó levél, kiállítva 1891. december 31-én”, amely a századforduló idejéből adja igazolását az egyik leszármazottnak a monarchia seregében, az otthontól távol, idegen földön szolgálatának hosszú, küzdelmes éveiről. Említést érdemelnek az egyházi, presbiteri vonatkozású feljegyzések és levelek is. Ezek között találok egy írást a hajdani Szántó család egyik tagjának aláírásával. Helytörténeti érdekessége ennek az, hogy a család három nemzedéke egymást követve megszakítás nélkül töltötte be a községi református eklézsia lel- készi tisztségét, melynek százéves jubileumát 1883-ban ünnepelték. Vőfélyi mondások Az egyik fiók fenekén elmosódott írással teli és ugyancsak megviselt pepitakockás füzetre bukkanunk. A kusza betűkből lakodalmi népszokások, vőfélyi, mondások leírását bogozgatjuk ki. Gyula bácsi régi elmondás alapján élőszóval is emlékeztet a múlt század második felében élt humoros, a falu tiszteletét élvező Egy régi ,Elites” igazolás aláírása I TÉKÉNTETES NEMES SZÉKES FEJÉR VÁR-MEGYÉBEN LAKOZÓ NEMES KOVÁTS Ctéh, nevezetessen FŐ Cléh-Mester, és egéfz Czéhbcli Mesterek, közönségessen mindeneknek értésekre adgyuk; hogy czenj-cvelünkct myutó Kovát* Legény sJgf'Xf/i. ^ \\ 7 -. Nemzetire Hazájára Tekintetes Nemes fa Vvr * Vármegyéből 2.1 efztcndő* ^ witt nálunk efztendeig t ^ holnapig ^ napig a* Mesterséget folytatta» és azon idő alatt Tzorgaliiuossan, engedelmessen, és hflségessen, egy íróval, a* mint ogy jó Legényhez illik, magái Annakokáért Ölet J.' mi bokázunk ikerén! e’ mi Kovát* Mesterségünkön lévő rolndenjMestereknek kommendáHyuk. Költ Nemes Székes Fejér Vár-Megyében / % l'.tf illendőben **0 • H*váo»k S 2ii “•pí4* *—T * v; syjr st#--J/tA'hf A, „J)£& r % $■*. *_'c a* t-.* cCin ttu^ Jb-c/cy, /a/erfff. P •> *J»* «* *• ■Hm Jr • ,\tr. Íf?2i,'kr i-rf'/FuZ- i r «w**»*» * Az 1808-as céhlevél és sokat vőfélyeskedő egykori családbelire. Érdekes, néprajzi feladatkörbe vágó munka lenne a leírások összehasonlítása a mai, fennmaradt népszokásokkal. A sok irat így rendszertelenül is nemcsak egy család különböző nemzedékeinek hol rosszabb, hol éppen módosabbra vált helyzetének írásos emléke, hanem ma már a községi helytörténet értékes kútforrása is egyben. Hasonlóan fontos kiforrásoknak tekinthetjük a faluban élő más régi, tősgyökeres — Baj- csi, Csizmadia, Drahos, Nágy- szegi, Sáska, Szatmári stb — családoknál esetleg fennmaradt írásokat. Ügy gondolom, az utóbbi évek óta a Tóth Bé- láné és Bak Károlyné helyi tanárnők vezetésével aktívan tevékenykedő honismereti mozgalomnak egyik legnemesebb feladata lesz ezen iratok — családi és magánjellegük messzemenő tisztelete mellett — helytörténeti értékeinek felmérése. Kovács József
