Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

2 1974. JÚNIUS 4., KEDD tmtm, FÓKUSZ A damaszkuszi nyilatkozat MIKÖZBEN AZ EGÉSZ VILÄG — a Genfben folyó csapatszétválasztások miatt — Szíriára figyel, Damaszkusz- ban közös nyilatkozatot hoz­tak nyilvánosságra a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének a Szíriái Arab Köz­társaságban tett látogatásáról. Az, hogy a magyar külügy­miniszter éppen akkor járt Szíriában, amikor a megkü­lönböztetett nemzetiközi érdek­lődés reflektorfényei pásztáz­zák ezt az országot, az ese­mények véletlen egybeesése. Az azonban semmiképpen nem véletlen, hogy hazánk, külpo­litikánk igyekszik kihasznál­ni minden olyan lehetőséget, amelynek során a népek ba­rátságáért, az antiimperialis- ta erők pozícióinak megszi­lárdításáért, a feszültségcsök­kentéséért, a világbéfcóért le­het tevékenykedni. PÚJA FRIGYES damaszku­szi látogatása a szó minden értelmében ilyen — és nyu­godtan hozzátehetjük: mind­két fél konstruktív együtt­működésével kihasznált — le­hetőség volt. Mind magyar, mind szíriai részről elégtétellel állapítot­ták meg, hogy a kjét ország együttműködése a barátság és a kölcsönös tisztelet alapján fejlődik. A felek — mint a da­maszkuszi közlemény fogal­maz — „kifejezték szilárd el­határozásukat e kapcsolatok­nak minden területén a két nép és a két ország érdekei­vel összhangban történő to­vábbfejlesztésére és elmélyíté­sére”. ENNEK A SZÁNDÉKNAK a jegyében látogatott el Púja Frigyes egy damaszkuszi nagy­üzembe, és tárgyalt a baráti ország számos személyiségé­vel, Hafez Asszad köztársasá­gi elnökkel az élen, aki színád tartózkodása befejezése előtt fogadta a magyar külügymi­nisztert. Mint a nyilatkozatból kitű­nik, nem volt nehéz megtalál­ni a tárgyalások során a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi témákat sem. Da­maszkusziban rámutattak a szocialista országok támoga­tásának fontosságára, vala­mint arra, hogy a jelenlegi csapatszétválasztási megálla­podás csak lépés a végleges rendezés félé vezető úton. SZÍR RÉSZRŐL hangsú­lyozták: megértik az európai feszültség enyhülésének je­lentőségét és az európai biz­tonságról Genfben folyó kon­ferencia fontosságát. Van va­lami jelképes abban, hogy ugyanebben a városban foly­nak most a csapatszétválasz­tási tárgyalások is. A damasz­kuszi közlemény egyik legfon­tosabb kitétele éppen az a rész, amely emlékeztet arra, hogy az európai biztonság, valamint a Földközi-tenger medencéje, a Közel-Kelet biz­tonsága között szoros össze­függés van. KS HÉTFŐN befejeződött a svájci munkapárt X. kong­resszusa. AZ IZRAELI PARLAMENT hétfőn, hosszú vita után a minimális többséggel, 61 sza­vazattal 51 ellenében — négy képviselő tartózkodás mellett — bizalmat szavazott a Golda Meir vezette ügyvezető kor­mány helyébe lépő Rabin-fé- le kormánynak. Európai értekezlet Kielégítő ütem Géniben mányt szövegezik. A munka sikeres befejezése itt is azon akadozik, hogy az egyes rész­vevők még mindig előítélettel viseltetnek a szocialista orszá­goknak azzal az állásfoglalásá­val szemben, hogy megenged­hetetlen a beavatkozás a szu­verén államok belügyeibe, megengedhetetlen az egyes ál­lamok törvényeinek és szoká­sainak megsértése. Kart Vk'dhekn Bejrútban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára — úton a Közel-Ke­let felé — vasárnap reggel ér­kezett Genfbe. Az ENSZ fő­titkára délelőtt kétórás meg­beszélést folytatott .Ensio Si- ilasvuo tábornokkal, az ENSZ közel-keleti rendkívüli had­erőinek főparancsnokával. A finn tábornokon kívül találko­zott Ellsworth Bunker nagy­követtel, a genfi közel-keleti békekonferencián részt vevő amerikai delegáció helyettes vezetőjével is. Kurt Waldhejm vasárnap a Géniből Bejrútba vezető útját megszakította Athénban, és a görög főváros repülőterén egy­A Palesztinái Nemzeti Tanács ülésszaka órás eszmecserét folytatott Szpiridon Tetenesz görög kül­ügyminiszterrel. Vasárnap közel-keleti kőr­útjának első állomására, Bej­rútba meg is érkezett az ENSZ főtitkára. A repülőtéren Fuad Naffah libanoni külügymi­niszter fogadta. Kurt Waldheim elnökletével hétfőn megnyílt Bejrútban az ENSZ nyugat-ázsiai gazdasági bizottságának tanácskozása. A résztvevők szervezeti kérdése­ket vitatnak meg, és kidolgoz­zák a bizottság 1975. évi munkatervét. Az ENSZ főtit­kára hétfői beszédében a béke érdekében tett komoly és biz­tató lépésnek nevezte a szíriai és az izraeli csapatok szétvá­lasztásáról aláírt megállapo­dást. Waldheim kiemelte: a megállapodás nemcsak a kö­zel-keleti országok, hanem a világ népei számára is első­rendű fontosságú. Genfben, az európai értekez­let második szakaszában ki­elégítő ütemben halad a záró­okmányok szövegezése. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó első bizottság mun­kaszerveiben a területi sérthe­tetlenség elvének megfogalma­zása után folytatódik az ötö­dik elv megszövegezése. Ez a nemzetközi viták rendezésével kapcsolatos lépésekről szól. Egyidejűleg megkezdődött a munka az értekezlet alapvető politikai okmánya záró részé­nek összeegyeztetésére. Nem minden nehézség és további véleményeltérések kö­zepette folyik az európai biz­tonság megszilárdításával kap­csolatos intézkedések témakö­rének vitája. Az értekezlet egyes nyugati részvevői, mint ez már náluk megszokott, egy­oldalúan vetik fel a kérdést, mintha a bizalom nem igé­nyelné a kölcsönösséget. A gazdasági, tudományos és műszaki kérdésekkel foglalko­zó második bizottság befejez­te a kereskedelemfejlesztéssel, valamint az ipari termékekre vonatkozó szabványok és mű­szaki feltételek összeegyezteté­sével kapcsolatos intézkedések szövegének egybehangolását. Az ipari együttműködéssel fog­lalkozó albizottság megkezdte azoknak a tervezeteknek a kidolgozását, amelyek elsősor­ban az energetikára, a hír­közlésre és a közlekedésre vo- nakoznak, de érintik a nyers­anyagtartalékok kérdéseit is. Befejezéshez közeledik a környezetvédelmi problémák­kal kapcsolatos szöveg meg­fogalmazása. Most egyeztetik azokat a részeket, amelyek a tengerek védelmére, illetve a tengerek természeti kincseinek racionális kiaknázására vo­natkoznak. A harmadik bizottságban és annak albizottságaiban , — mint ismeretes — a kulturális együttműködés, az oktatás, az információ és egyéb érintkezé­sek kérdéseiről szóló záróok­Két alapvető irányzat ösz- szecsapása jellemzi a Palesz­tinái Nemzeti Tanács szom­baton megnyílt kairói ülés­szakát: míg az ellenállási mozgalom szélsőséges cso­portjai a fegyveres harc foly­tatásában látják az egyedüli célra vezető módszert, addig a mérsékeltek nem vetik el a politikai harcot, hanem a po­litikai és a katonai akciók egyesítése mellett foglalnak állást. A vita alapjául a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának tíz­pontos jelentése szolgál, ame­lyet az ellenállási szerveze­tek többsége már a kairói ta­nácskozás előtt jóváhagyott. Eszerint a PFSZ továbbra is elveti a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát, amely a Palesztinái nép nemzeti jo­gainak helyreállítása helyett csupán „a menekültproblé­ma igazságos megoldására” szólít fel. Következésképpen a felszabadítási szervezet nem hajlandó részt venni a genfi békeértekezleten e határoza­tok alapján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszabadí­tási szervezet eleve ellenzi a genfi értekezletet. Ellenke­zőleg: kész bekapcsolódni az értekezlet munkájába, felté­ve, hogy nem a Biztonsági Ta­nács 242. számú határozata alapján' tűzik napirendre a Palesztinái kérdést. Figyelemre méltó fejle­mény, hogy a PFSZ első íz­ben tette magáévá hivatalos dokumentumban a szakaszos rendezés elvét, szakítva azzal a merev koncepcióval, hogy csak egyetlen stratégiai cél létezik, nevezetesen Paleszti­na teljes felszabadítása. A PFSZ ugyanakkor rámutat, hogy a végső cél változatlanul a korábbi dokumentumokban megfogalmazott demokratikus Palesztina! állam megterem­tése. A tízpontos dokumentum a továbbiakban állást foglal az arab frontállamok és a fel­szabadítási mozgalom egysé­gének megvalósítása mellett, s harcot hirdet a szocialista országokhoz és a felszabadí­tása mozgalmakhoz fűződő kapcsolatok erősítéséért. A program közvetlen célja a Pa­lesztinái nemzeti egység meg­szilárdítása. Kairói értesülések szerint valószínűnek látszik, hogy a nemzeti tanács — esetleg Cse­kély módosítással — jóváhagy­ja a PFSZ tízpontos program­ját. Az 1,1 millió lakosú kis hi- malájai országban, Bhutánban vasárnap koronázták meg, 18 éves korában, a világ jelenleg legfiatalabb uralkodóját, Zsig- me Szinghi Vangcsukot. A népünnepéllyel kísért szín­pompás ceremónián mintegy húsz ország képviseltette ma­gát, jelen volt többek között a nagy szomszéd, India 80 éves elnöke, Venkata Girf is. A Himalája bércei között, a külvilágtól úgyszólván tel­jesen elzárt kis ország nem­igen látott, még vendégül egy­szerre ennyi külföldit. A ko­ronázásra ezért szállodát is építettek a fővárosban, Thim- puban, A több mint 150 kül­földi vendégen kívül vidékről is sokan feljöttek a fővárosba, hogy jelen lehessenek az ének­kel, tánccal kísért népünne­pélyen. Az ország ünnepi hangula­tát csupán a szombaton le­leplezett összeesküvés zavarta meg, amelynek mintegy har­minc résztvevőjét letartóztat­ták. s CSAK RÖVIDEN... A CHILEI'JUNTA engedé­lyezte, hogy a Mexikó santia­gói nagykövetségén tartózkodó 71 politikai menekült elhagy­ja az országot és Mexikóba utazzék — jelentette be szom­baton este Emilío Rabasa me­xikói külügyminiszter. A me­nekültek vasárnap különrepü- lőgépen, a külügyminiszterrel együtt elhagyták Chilét. DÉL-VIETNAMBAN a népi erők hétfőre virradó hajnal­ban nagyarányú megtprló ra­kétatámadást hajtottak végre a saigoniak legnagyobb légi- támaszpontja, a fővárostól mindössze harminc kilométer­re levő Bien Hoa ellen. A MOZAMBIKI felszabadí­tási front képviselői hétfőn Zambia fővárosában, Lusaká- ban tárgyalásokat kezdtek a portugál kormány megbízot- taival. A világ- egyik legmagasabban fekvő — és legelzártabb — álla­mában, a Himalája hegyeiben le­vő Bhutánban megkoronáz.ák a tizennyolc esztendős új uralkodót. Nixon és az enyhülés Miután döntés született arról, hogy Nixon amerikai elnök június 27-én látogat a Szovjetunióba, s ezt megelőzően a május végén Amerikába érke­zett szovjet parlamenti küldöttséget mind az elnök, mind az alelnök fogad­ta — újra fokozott figyelem fordul az Egyesült Államok belpolitikai hely­zete felé. Az Egyesült Államok hatá­rain kívülről szemlélve is megvan a Watergate-ügynek a maga erköl­csi-politikai jelentősége. Az Ameri­kán kívüli közvélemény megérti: joggal kavar viharokat az a mind­máig be nem bizonyított gyanú, hogy a Fehér Ház vezetője esetleg előre tudott a demokrata párt orszá­gos választási központjában szerve­zett betörésről. Éppen így: érthető az amerikai közvélemény aggodal­ma amiatt, hogy a lépésről-lépésre történő visszavonulás során Nixon elnök környezetének mind több ve­zető tagjára bizonyult rá a bűnré­szesség, s mind mélyebben tárult fel az adminisztrációt körülvevő po­litikai és pénzügyi korrupció. Mégis: ez nem változtat azon, hogy az Egyesült Államok határain kívül Amerika belpolitikai helyze­tének változásait és viharait első­sorban abból * a szempontból vizs­gálják: milyen hatással lehetnek Nixon esetleges további politikai megpróbáltatásai a nemzetközi eny­hülés folyamatára Közismert, hogy Nixon belpolitikai akcióitól telje­sen függetlenül az amerikai elnök tevékenységének legpozitívabb ele­me éppen a szovjet—amerikai eny­hülés meggyorsítására irányuló tö­rekvés volt. A SZ0V(6iUniÓ természetesen nem személyekkel folytat politikát, hanem elvi alapon igyekszik kibon­takoztatni az enyhülést. A szovjet parlamenti küldöttség például, ame­lyet Ponomarjcv. a Központi Bizott­ság titkára vezetett, azzal a Ford alelnökkel is beható megbeszélése­ket folytatott, aki Nixon esetleges idő előtti távozása esetén a Fehér Ház új lakója lenne. Márpedig Ford ama republikánus vezetők közé tar­tozik, akik úgy vélik: a köztársasá­gi piártnak érdeke egy ideiében vég­rehajtott „sebészi beavatkozás”. Nixon elnök belső népszerűsége ugyanis olyannyira a mélypontra zuhant, hogy ha 1976-ig az óhatat­lanul bekövetkező viharok és viták közepette marad hatalmon — akkor ez biztos demokrata párti győzelmet jelent. Idejében végrehajtott váltás még időt adhal Fordnak arra, hogy 1976-ig rendet csináljon. Sőt, eset­leg az a tény, hogy a republikánus párt tisztára söpörte saját házatá­ját és ugyanakkor folytatta az eny­hülés politikáját — még meg is nö­velheti győzelmi esélyeit. Mindezt természetesen a demok­ratapártiak is tudják. Számukra az 1976-os választás érdekében tulai- donképpen az lenne jó, ami a re­publikánusoknak rossz: nevezetesen Nixon hivatalban maradása. Való­színűleg ennek is tulajdonítható, hogy miközben a sajtó nagyágyúi tovább lövik a Fehér Házat, a de­mokrata párt legtekintélyesebb szó­vivői, így például Mansfield szená­tor, a demokrata szenátusi pártcso­port vezetője nem siettetik az ese­mények menetét. Az is kétségtelen, hogy az enyhülés folyamata az Egyesült Ál­lamokon belül is túlhaladt azon a fázison, amikor személyekhez volt kapcsolható. Ma már egyértelműen úgy vélik, hogy Ford valószínűleg egy hivatalában maradó Kissinger- rel az oldalán —, tovább folytatná a megkezdett vonalat. Ami pedig a demokratákat illeti, legesélyesebb valószínű jelöltjük, Edward Kenne­dy éppen a közelmúltban tett láto­gatást a Szovje+unióban, s e látoga­tás során megerősítette elkötelezett­ségét az enyhülési politika iránt Mindamellett persze tagadhatat­lan, hogy Nixon esetleges lemondása vagy a kongresszus előtti felelősség­re vonás elrendelése lelassítaná az enyhülési folyamatot. Nevezetesen: megnehezítené, késleltetné előkészí­tett vagy félig előkészített szovjet— am erikái megállapodások aláírását. M-nden bizonnyal ennek is szerepe van abban, hogy Nixon el­nök magatartása bírálóival szemben május második felében „megkemé­nyedett”: május 17-én nyilatkozatot adott, amely szerint végleges elha­tározása, hogy nem mond le, még ideiglenesen sem engedi át a hatal­mat Ford elnöknek. Sőt: ha a kép­viselőház úgy döntene, hogy a sze­nátus előtt kellene felelnie a Water- gate-ügyért — akkor a szenátus előtt is végigvívja a küzdelmét. Ezt követte néhány nappal később Nixonnak az a döntése, hogy a Wa- tergate-üggyel kapcsolatban álló több hangszalagot és dokumentu­mot nem ad ki a képviselőház igaz­ságügyi bizottságának. Az elnök ál­láspontja az, hogy a hangszalagok és dokumentumok érdemi része már nyilvánosságra került, a bizottság kezében vannak az összes anyagok és az elnök személyes beszélgetései­nek további feltárása már magát az elnöki hivatalt és az államérdeket veszélyezteti. Ha emellett figyelembe vesszük, hogy a köztársasági párt még min­dig megoszlik és távol van attól, hogy egységesen lépjen fel Nixon- nal szemben — akkor arra minden­képpen számítani lehet, hogy a szó külpolitikai értelmében az elnök még hosszú hónapokig teljes moz­gásszabadsággal rendelkezik. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a júniusi moszkvai látogatást közvetlen ve­szély az amerikai belpolitika oldalá­ról nem fenyegeti, s megteremtőd­het a lehetőség arra, hogy a moszk­vai csúcstalálkozó nyomán megszü­lető újabb megállapodások az eny­hülés folyamatát még visszavonha- tatlanabbá tegyék. —i—e MOST VÁSÁROLJON - MOST ÉRDEMES! Fehér női körömcipő 153 Ft helyett 49 Ft-ért kapható: a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci, érdi, dunaharaszti, ceglédi, aszódi és ráckevei Olcsó Áruk Boltjában a j i Thimpu Koronázás Bhtfanban

Next

/
Thumbnails
Contents