Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

Szereti az embereket és a növényeket Vöröskeresztes munka a termelőszövetkezetben Középmagas, javakorabeli asszony lép ki a jászkarajenői Lenin Tsz irodaépületének aj­taján. Fürge lépteit a falu központja felé irányítja. Be­szédbe elegyedünk. HUSZADIK ÉVE — A tsz-ben dolgozik? — Igen, ott vagyok növény- termesztő, épp húszadik éve. Mindenem a kertészkedés, kis­lánykorom óta szeretek a nö­vényekkel bíbelődni. Mák, cu­korrépa, kukorica, borsó, vagy bármilyen virágpalánta — mondja Maróti Lászlóné —, mindegyikben van valami, amiért meg kell szeretni. Ha mosolyog is rajta, de úgy igaz, sokszor párhuzamot lehet Vonni a növények és az embe­rek tulajdonságai között. Ta­lán azért is szeretem annyira a földből alig kibújt hajtáso­kat. Védtelenek, akár a kis­gyermekek. Tudja, milyen sok örömmel jár, ha a piciny csí­ranövények láttán tervezgetni kezdünk asszonytársaimmal ? Néha vitázunk is, jósolgatunk, nem tudunk dűlőre jutni az idővel betakarításra kerülő termés milyenségét illetően. BIZALOMMAL — A munkáján kívül miben leli leginkább örömét? — Az emberekben — feleli a legkisebb tétovázás nélkül Marótiné. — Sőt, őket még a növényeknél is jobban szere­tem. Azért fogadtam el a bi­zalmat is, amellyel tíz évvel ezelőtt beválasztottak a köz­ségi nőbizottság vezető tagjai közé. Hatodik éve a vöröske­resztes titkári teendőket látom el, mondhatnám, két helyen is, bár a község és a Lenin Tsz vöröskeresztes aktívái egy szervezetbe tömörültek. Ta­valy óta kevesebb a többlet- munkám, a termelőszövetke­zetben önálló vöröskeresztes kollektíva alakult. A kapcso­latot, természetesen, továbbra is tartjuk a központi vörös­keresztesekkel és a tanácsi ve­zetőkkel. SOK KIS ÖRÖM — Mint vöröskeresztes tit­kár, milyen résztevékenység­gel foglalkozik szívesen? — önként vállaltam, tehát mindegyiket odaadóan kell el­látnom. Az egészségügyi és családvédelmi oktatások szín­vonalát az utóbbi években si­került emelnünk, idős nyugdí­jasaink is elégedettek a mun­kánkkal. Annak is örülünk, hogy évről évre színpompá- sabbak a jászkarajenői utcák, szaporodnak a Tiszta udvar, rendes ház feliratos épületek, sajnos, azonban, még mindig sokan tépdesik a kis fákat és virágokat. A legnagyobb szer­vezői munkát egyelőre a vér­adások igénylik, bár, s ennek ismét csak örülhetünk, egyre kevesebb meggyőző agitáció szükséges a térítésmentes vér­adás szervezéséhez. Győri Mária MA DÉLUTÁN Labdarúgó osztályozó mérkőzések A MÁSODIK FORDULÓ KÖVETKEZIK Az NB III-ba jutásért kiírt osztályozó III. csoportjának mérkőzéseit, mint ismeretes, Cegléden bonyolítják le. Az első fordulóban' a Thury SE tette a legjobb benyomást, szünet, -utáni kitűnő csatár já­tékával megérdemelten fek­tette kétvállra az esélyesebb­nek tartott Pécsi BTC-t: 4:2 arányban győzött. A másik méi'kőizés (Tuzsér —Királd) ugyancsak sok gólt hozott. Hosszabbításra is sor került: a rendes játékidőben, 3:3 arányban, eldöntetlenül állt a két csapat, s a szabá­lyok értelmében 2x15 perces hosszabbításra került sor. Az addig kiegyenlített harcot a jobb erőállapot döntötte el. Tuzsér magához ragadta a kezdeményezést, újabb három gólt lőtt: 6:3-as győzelme, a bajnoki táblázaton elért he­lyezéseket figyelembe véve, meglepetés. A mai szerdai fordulóban, a Vasutas sporttelepen: Thury SE—Tuzsér. A két veretlen mérkőzik egymással, amelyik nyer, nagy lépést tesz az első hely megszerzése felé. A Bem SE pályáján: Királd —Pécsi BTC. E két csapat tagjai egy vereségükkel, hát­rányos helyzetben vannak, de a győztesnek még marad re­ménye az új NB III-ba ju­tásra. Mindkét találkozó 16,30 órakor kezdődik. V. La. CEGLÉDI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CE6t£D város részére XVIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1974. JÚNIUS 26., SZERDA Karcsú orsó, stsaaöircn hektáron Almatermesztés - a legkorszerűbb módon A#értiuf/tzatiasáyyá nyitvanitatták Szabolcsból, az ízes, illatos alma hazájából húsztagú kül­döttség járt a minap Dán- szentmiklóson: állami gazda­sági szakemberek keresték fel az országos hírű Micsurin Tsz-t. Nem úgy állítottak be, hogy erre jártunk, benéztünk, hanem azzal az eltökélt szán­dékkal, hogy tanuljanak a dánszentmiklósi almatermesz­tőktől. Hozzájuk hasonló érdeklő­dőkben nincs hiány, alig mú­lik el nap, hogy ne érkezne közeli, távoli vendég. Az ér­deklődés főként az almának szól. E gyümölcs további ter­mesztési lehetőségeiről Főző József tsz-elnökkel beszélget­tünk. Hazánkban a második öt­éves terv idején kezdődtek a jelentősebb méretű nagyüze­mi gyümölcstelepítések. A sza­porítóanyagot egyrészt vad alanyon, másrészt törpe ala­nyon, illetve termőkaros orsó formában nevelték. Az utóbbi előnye a vad alannyal szem­ben, hogy hamarabb fordul termőre, s figyelemre méltó szempont: kevesebb munka­erő ^szükséges ápolására. Tíz éve’tudjuk, hogy a nyugati országokban áttértek az úgy­nevezett „sövényalmára”. Pél­dául Hollandiában és Olasz­országban dolgoztak ki koro­natípusokat, Magyarországon a falszerű Hungária sövény alakult ki. A Micsurin Termelőszövet­kezetben az utóbbi hét évben olyan telepítési elvet ér­vényesítettek, amely min­dig teret ad a legkorsze­rűbb módszereknek. Annak megfelelően, falsze­Kábel a Mária utcában Hétszázhűsz méter kábelt fektetnek le a Mária utcában a DÉMÁSZ ceglédi építési kirendeltségének dolgozói. A vezeték a föld alatt 80 centiméter mélyen halad. Apáti-Tóth Sándor felvétel* rűen nevelték a fák koroná­ját, azáltal sikerült tovább csökkenteniük a dolgos kezek szükségességét az almáskert­ben, aminek főként a betaka­rításban van jelentősége. Szü­ret idején a húszkilós láda gyümölcs leszedéséért 6,50-et fizetnek magas törzsű, 4,50-et termőkaros és 3,20-at sövény­szerű fák esetében. Mégis mindenki a sövényalmát sze­retné szedni. V Ebben a gazdaságban a sö­vényalma több mint fele az összes telepítésnek. A dáno- siak korszerű gyümölcsöséhez hasonló csupán 2—3 van az országban. Az alma a szövet­kezet legfőbb bevételi forrá­sa. összesen kétszáz hektáron termelik e gyümölcsöt, s eb­ből százhúsz hektáron telje­sen korszerű az állomány. A mezőgazdaság országos irányítói arra törekednek, hogy a legjobb termelési el­járások széles körben elter­jedjenek. Ezt a célt szolgálják a kialakuló termelési rendsze­rek. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a Micsurin Tsz-t is megbízta — eddigi sikeres gazdálkodása alapján — almatermesztési rendszer kidolgozásával. A tsz vezetői az ország legkiválóbb szakembereit kérték fel az együttműkö­désre. A dánosiak törekvése egy­részt a környékbeli gyümöl­csösök korszerű művelését tartja szem előtt, másrészt a majdani telepítések korsze­rűségét. A Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó tagszö­vetkezetek közül tizenegy gaz­dasággal együttműködési szer­ződést kötnek. Minden tsz- nek kidolgozzák a legjobb technológiát, s megegyezés szerint növényvédelmi, mű- trágyázási és betakarítási munkát is vállalnak a partne­reknél. Belgiumból olyan gyümölcs­rázó gépet rendeltek, amely a csonthéjasok betakarítására alkalmas. Azzal szedik majd a meggyet, kajszit és szilvát, amelyet saját konzervüzeme számára átvesz a Micsurin a termelőktől, kettős célt érve el: emelkedik a termelés szín­vonala a környező gazdasá­gokban is, és megoldódik a gyümölcs elhelyezési gondja, illetve biztos nyersanyagbá­zisa lesz a konzervtelepnek. Az elkövetkező évek alma - telepítéseiben ugyancsak je­lentős része lesz ennek a gaz­daságnak. Először saját terü­letükön vezetik be az úgyne­vezett „karcsú orsó” művelé­si módot. Ennek két előnye van a sövényalmával szem­ben: ötéves korában a fa már a maximális termést adja, és kevesebb művelést kíván. Az IVf—9-es törpe alanyt használ­ják hozzá, amely kisebb fát nevel, s hamarabb termőre fordul, tehát bizonyos egység­nyi területre több csemete kell. Sajnos, pillanatnyilag alig akad ilyenfajta szaporító­anyag az országban. A terme­lőszövetkezet jól tudja, elsőrendű feladata: fais­kolájában fokozni az al­maoltvány előállítását. A tervek szerint a Micsu­rin Tsz-ben négy. év alatt 150 hektáron ültetnek az új fajtá­ból, a további ütemet pedig az oltványelőállítás menete határozza meg. Időközben ki­finomulnak a technológiai el­járások, s akkor már tudnak adni oltványt, szaktanácsot másoknak is. Ennek az alma­termesztési rendszernek ők lesznek a gazdái, A MÉM néhány hónapja bemutató gazdasággá nyilvánította a dánszent­miklósi tsz-t. Ez többféle előnnyel jár, hi­szen az állam bőkezűbben tá­mogatja a mintagazdaságok beruházásait. Sokféle korsze­rű külföldi gép, más berende­zés megvásárlásához kapnak segítséget, kedvezőbb feltéte­lekkel emelhetnek új épülete­ket. AgOervezik. hogy jövőbe hűtonSSuk égy M32« alkal­massá teszik a széndioxidos tárolásra. A gépesítés és a technológia gyors továbbfej­lesztésére van kilátás. A to­vábbfejlesztést segíti a tsz-beli szakemberek külföldi tanul­mányútja is. T. T. Mindent egy helyen Megnyílt a babaosztály Nagy könnyebbség az anyáknak A ceglédi járókelők gyorsan felfedezték a városháza épüle­tében működő élelmiszerbolt átrendezett kirakatát: az üveg mögött bébiételek és különféle gyermekcikkek kaptak helyet. Egy forgó korongon tápszerek nagyméretű reklámdobozai keringenek, és a hazai gyárt­mányok között többféle, kül­földről beszerzett bébiétel so­rakozik. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat 22-es boltjában megnyílt a babaosztály. A vállalat dolgo­zói hosszú ideje töprengtek, hogyan csatlakozhatnának a legeredményesebben a párt XI. kongresszusát és a felsza­badulás 30. évfordulóját meg­előző munkaversenyhez, s a kereskedők szocialista brigád­jai felajánlották: a bébihol­mik árusításának megszerve­zésével segítik a párt népese­déspolitikai határozatának megvalósulását. A kisgyermekes anyák­nak nagy könnyebbség, hogy a különféle árukat, ételeket, kozmetikai és más cikkeket egy helyen vásárolhatják meg. A háziasszonyokra gondoltak a gastrofol ételek bevezetésé­vel: ezek az ételek csökkentik a konyhai munkákra szánt időt. A Pest-Budai Vendég­látóipari Vállalat mélyhűtött készítményeit is árusítják a jövőben. A megnyitó napján a kis­mamák részére a Kossuth Mű­velődési Központban dr. Ke­rekes Tamás gyermekszakor­vos tartott árubemutatóval egybekötött előadást, a csecse­mő táplálkozásáról és test­ápolásáról. (tamasi) Növelik az A Nagykőrösi Termelőszö­vetkezetek Erdőgazdasága te** rületén és a termelésre nerti alkálrhás szövetkezeti terüle­teken jelentős erdősítést haj­tanak végre. Ügy tervezik, hogy az erdőterület nagysága« 1980-ra eléri a hatezer hek­tárt. Megkezdődik a papíralap- anyagnak ültetett nyárfások kitermelése is. A tárgyalóteremből Megverte, kirabolta munkaadóját Hatévi fegyház Májusban volt négy éve, hogy előzetes letartóztatásba került az abonyi Fehér Géza István, akit már többször megbüntettek. Lopás, tiltott határátlépés kísérlete, csalás, fajtalankodás, magánlaksértés, súlyos testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak szerepel bűnlajstromán. Elmeszakértői vizsgálat állapította meg róla, hogy nem elmebeteg, de eny­he fokban gyengeelméjű. Legutóbbi szabadulása után felkereste hozzátartozóit Abonyban. Munkát nem vál­lalt, pénze sem volt; úgy ha­tározott, Pestre vonatozik. A ceglédi vasútállomáson megis­merkedett valakivel, aki a fő­városban él és Csemőben in­gatlana van. Ételt, italt kapott tőle Fehér Géza István, s megegyeztek abban is, hogy új ismerőse csemői szőlőjében napszámos lesz. Még aznap este ki is mentek Csemőbe. Másnap reggel a munkaadó felszólította vendégét, hogy dolgozzék. Fehér két órát ki is tartott a szőlőtövek közt, de azután abbahagyta a munkát, és követelte, adjon neki az ingatlantulajdonos 40 forintot azért, amit addig megcsinált. A tulajdonos tiltakozott, majd vita és dulakodás támadt. Fe­hér volt az edzettebb, erősebb, addig verte az idős, 62 éves gazdát, míg az á földre nem esett. A védekezésre képtelen embertől elvette pénztárcáját, kiemelt belőle több mint ezer forintot, s elrejtette o saját zoknijában. A tanyára közben vendég érkezett az egyik szomszéd személyében, de mi­vel az ajtót zárVa találta, be­menni nem tudott Fehér eltávozott a pénzzel, Pestre utazott, és a rabolt összeget elköltötte. Letartózta­tásakor már húsz forintot sem találtak nála. A bírósági tárgyaláson taga­dott, de a bizonyítékok ellene vallottak. A bíróság, az eny­hítő és súlyosbító körülménye­ket figyelembe véve, Fehér Géza Istvánt nem jogerősen hatévi, fegyházban végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítél­te, öt évre a közügyek gyakor­lásától eltiltotta, kötelezte a bűnügyi költségek megtéríté­sére. Az ítélet nem jogerős. FELVESZÜNK GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, GÉPÉSZTECHNIKUST, GYORS- ÉS GÉPÍRÓT, ADMINISZTRÁTORT, LAKATOST, HEGESZTŐT, PORTÁST KÖZGÉP 2. SZ. GYÁRA, CEGLÉD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents