Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

* sMhm 1974. JÜNIUS 22., SZOMBAT A nemzetiségiek mindennapos részesei szocialista hazánk építésének Pest megyei fórum a Kossuth-klubban A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács megbeszélésre hívta össze a Kossuth-klubba a nemzetiség lakta járásaink és községeink vezetőit és az őszi nemzetiségi kongresszusok Pest megyei küldötteit, hogy megvitassák azokat a tenni­valókat, amelyeket nemzetisé­gi politikánk továbbfolytatásá­ra a nemzetiségi kongresszu­son meghatároztak. A résztve­vőket Kovács Antalné, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára üdvözöl­te. Vitaindító előadást Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezető­je mondott. Részt vett a ta­nácskozáson Aranyosi László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársa, R éger Antal, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, Such Já­nos, a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára, Belos Péter, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének el­nöke, dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának veze­tője és Borbély Tibor, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Nagyobb felelősség Pest megye több mint hat­van községében él nagyobb számban nemzetiségi lakosság, itt található valamennyi me­gye közül a legtöbb nemzeti­ség. Az ország megyéi közül német nemzetiség tíz, szlovák nemzetiség hét megyében él. Az a tény, hogy Pest megyé­ben dolgozik a legtöbb nemze­tiség — német ajkú, szlovák és délszláv —, nagyobb felelős­séget ró a megyére — mon­dotta vitaindítójában Herczeg Ferenc —•, a párt nemzetiségi politikájának végrehajtásában jelentős feladat hárul a me­gye vezetőire, lakosaira. Ennek a feladatnak Pest megye megfelel, közvetlen bi­zonyíték erre az ezekben a napokban zajló III. megyei nemzetiségi találkozó is. Mind Kovács Antalné meg­nyitójában, mind Herczeg Fe­renc vitaindítójában hangsú­lyozta, hogy nemzetiségi poli­tikánk nem időszakos feladat, része mindennapi politikánk­nak, mégis az ilyen esetenkén­ti — és Pest megyében immár hagyományos — eseménysoro­zatok alkalmasak arra, hogy a figyelem középpontjába állít­sák a nemzetiségek életét, eredményeit, értékeit, és fel­hívják a figyelmet a további tennivalókra. Nyelvművelés, kultúra és hagyomány A magyarországi nemzetisé­gek sajátosságairól szólva Her­czeg Ferenc elmondotta, hogy a nemzetiségek őrzik nyelvü­ket, kultúrájukat, hagyomá­nyaikat, s mindehhez nemcsak a lehetőség van meg, hanem mindezt az 1972-ben módosí­tott alkotmány biztosítja is. A Pest megyében élő nemze­tiségiek számos kezdeménye­zéssel hívták fel magukra a figyelmet. Jellemző példa, hogy 1965-ben Pomázon ala­kult meg az első nyelvművelő — szerb — klub, és ma mar az országban negyvenegy ilyen működik. Országosan nap­jainkban több mint négyszáz nemzetiségi klub és együttes tevékenykedik rendszeresen, és az elmúlt 5—6 évben a koráb­bihoz képest 27 százalékkal nőtt a nemzetiségi nyelveket tanulók száma. A nemzetisé­giek számarányuknak megfele­lően képviseltetik magukat a politikai fórumokon, a közsé­gek, városok vezetésében, ta­nácsaiban, társadalmi szerve­zeteiben. Meghatározó nemze­tiségi sajátosságaik megőrzésé­vel, sőt tudatos fejlesztésével Foglalkoztató centrum a nyugdíjasok kertjében a Uj tervek Budaörsön Herczeg Ferenc vitaindítóját mondja. Mellette Kovács Antalné és Aranyosi László. Koppány György felvétele részesei, alkotói a nemzeti egy­ségnek. — Szorgalmas munkásai szocialista hazánk építésének, mindannak, amit a felszabadu­lás óta elértünk ebben az or­szágban, közösek eredmé­nyeink, gondjaink — mondot­ta az MSZMP KB alosztályve­zetője. A feladatokról szólva a töb­bi között felhívta a figyelmet a nemzetiségi nyelv ápolásá­nak további szükségességére, a hagyományok, értékek eddigi­nél szélesebb körű felkutatá­sára és megőrzésére. Töretlenül, folyamatosan A vitában elsőként Pappert Ádám megyei tanácstag, a né­met nemzetiségi dolgozók IV. kongresszusának küldötte kért szót. Elmondotta, hogy őszin­tén és bátorító hangon hallot­ta mind a kongresszuson, mind a mostani fórumon megfogal­mazva azt, hogy a mi, szocia­lizmust építő hazánk minden eredményében benne van a nemzetiségiek munkája is. A nemzetiségi és a nem nemze­tiségi lakosság azonos céljaira, erőfeszítéseire, közös munká­jára —■ véleménye, s talán nemcsak a saját véleménye szerint — aligha lehet jobb példát említeni, mint azt, hogy Solymár, ahol ő lakik, az el­múlt években kétszer is első lett a nagyközségek megyei fejlesztési és szépítési verse­nyében. Dr. Kővágó László a minisz­térium nemzetiségi tanácsadó bizottságának a különböző ál­lami és társadalmi szervekhez eljuttatott ajánlásairól szólva hangsúlyozta, hogy ezek az ajánlások találkoztak a reális lehetőségekkel és igényekkel, amelyet mi sem bizonyít job­ban, mint hogy számos közü­lük már megvalósult, vagy megvalósulóban van. Több megyében, így Pest megyében is, a megyei tanácsok mellett nemzeti tanács alakult, illetve alakul, és egy másik példát — amelyről a tegnapi fórumon nem esett szó — hadd említ­sünk ezennel mi: élő és baráti a kapcsolat a váci, valamint a csehszlovákiai Nővé Zámky járás között. E kapcsolat meg­nyilvánulásairól, a szomszédos járások képviselőinek egymás életét, munkáját megismerő látogatásairól lapunkban az elmúlt napokban is adtunk hírt. Boros István, Pomáz tanács­elnöke utalt a III. megyei nemzetiségi találkozó közpon­ti rendezvényeire, amelyek­nek éppen ezekben a napok­ban a három nemzetiség lak­ta Pomáz ad otthont. összefoglalójában Herczeg Ferenc hangsúlyozta, hogy pár­tunk politikája — és ezen be­lül a nemzetiségi politika — töretlen és folyamatos. Való­ra váltásához ez a nemzetiségi fórum is hozzájárult. D. G. Mintegy két hónapja nyi­totta meg kapuját a budaörsi nyugdíjasok kertje, amely — mint megírtuk — társadal­mi összefogás eredményeként jött létre. Az eddigi tapasz­talatok szerint naponta 25— 30 nyugdíjas keresi fel az 1000 négyszögöles területet. Jó időben az idősek a kert­ben tartózkodnak. Az első vélemények — Nagy örömmel látogat­juk a feleségemmel a kertet — mondja Fazekas Gáspár budapesti nyugdíjas. — Egész életünkben városiak voltunk, éveink nagy részét emeletes házakban, gyárban, a kőrén- getegben töltöttük. Telkünk nincs, viszont a természetet, a virágokat, a fákat nagyon szeretjük. A feleségem szí­vesen kertészkedik itt, én pe­dig barkácsolok, botokat fa­ragok. Sok kedves barátra is leltünk már, akikkel rend­szeresen találkozunk. — A nyugdíjasok kertjének egyik sarkát én gondozom — mondja Sárost Bálintné. — Virágokat ültetek, ások, ka­pálok. Nagyon szeretek a kert­be járni. A nap egyik felé­ben kertészkedem, a másik fe­lében horgolok. A barátnőim is idejárnak kötni, hímezni. Négyen leülünk az asztal kö­ré, kézimunkázunk, közben rádiót hallgatunk, vagy be­szélgetünk. A friss levegőn, társaságban jobban megy a varrás, horgolás, mint egye­dül, otthon a négy fal kö­zött. — Ha jó idő van — veszi át a szót Bódi Attiláné —, már 10 órakor itt vagyok. Na­gyon jót tesz nekem az er­dei, friss levegő, ezért amed­dig lehet, kint maradok. A kert nagyon jó pihenési, le­hetőséget biztosít, mégis na­gyon örülnénk, ha módunk lenne itt még dolgozni, hogy azért — ha egy vállalat se­gítene — pénzt is kaphatnánik Kereseti lehetőség Tájékozódásunkra a Fővá­rosi Kézműipari Vállalat kész tervvel válaszolt. — Ügy gondoltuk, hogy a budaörsi nyugdíjasok kertje átalakítható a környékbeli nyugdíjasok foglalkoztató centrumává — mondja Bos- sányi György, a vállalat ve­zérigazgatója. — A szabad le­vegőn beszélgetés közben, rá­diót hallgatva, napi négy­órás könnyű munkával 800— 900 forintot is lehet majd ke­resni. A munkafolyamatokat legjobb szakembereink fog­ják bemutatni és betanítani. A terv szerint a munkát a kert gondnoka adja ki és a kész darabokat is neki kell visszajuttatni. Aki o téli hó­napokban is szívesen megtar­taná a Fővárosi Kézműipari Vállalattal a munkaviszonyát, annak lehetőséget fogunk te­remteni -• arra, hogy a kert be­zárása után is dolgozhasson és kereshessen. Amennyiben tervünk a gyakorlatban is be­válik, úgy nem lehetetlen, hogy a kert mellett területet is vásárolunk, ahol faházat ál­lítunk fel és azt munkagépek­kel, munkaeszközökkel ren­dezzük be. Természetesen nem lesz majd kötött munka­idő, szigorú munkafegyelem. Akinek kedvé lesz, dolgozik, amennyit teljesít, annyit ke­res. Ügy tervezzük: július 1-től 10-ig kiállításon mutat­juk be az érdeklődő nyugdí­jasoknak, hogy vállalatunk mit gyárt, s tájékoztatjuk őket a munka- és kereseti lehető­ségekről. Addig is minden­ről a nyugdíjasok kertjének a gondnoka ad felvilágosí­tást. Egyetért a pszichológus — A foglalkoztatás — a pénzkereseten túl — jelentős szerepet játszik abban — mondja Magyar István pszi­chológus —, hogy az idősek lelki egyensúlyban maradja­nak, és hogy az interperszo­nális — emberek közötti — kapcsolatok létrejöjjenek, esetleg elmélyüljenek. Ért­hető ez, hiszen a foglalkozta­tással az idősek mindennapi élete ésszerű tartalommal tölt­hető meg és a foglalkoztatás segítségével meglévő képes­ségeik, hajlamaik felhaszná­lásával felébreszthető és ébren tartható az önbecsülés, a hasz­nosság és az emberi közös­séghez tartozás tudata. F. E. TÚRÁI SIKER A béke gyerekszemmel Ju ta lomüdülés Csehszlovákiá ban A nemzetközi és a magyar békemozgalom negyedszáza­dos évfordulója alkalmából az Országos Béketanács és az Űttörőszövetség A béke gyer­mekszemmel címmel rajzpá­lyázatot hirdetett. Kapcso­lódtak a Csehszlovák Béke­tanács és a Csehszlovák Üt- törőszövetség hasonló pályá­zatához. A tíz legjobb pálya­munkát továbbították Prágá­ba, ahol nemzetközi béke­mozgalmi gyermekrajz-kiállí­tást rendeztek. A pályázat fi­gyelemre méltó túrái sikert hozott. A prágai kiállításon bemutatták az ötödikes Kiss Judit és a hetedikes Dolányi Ágnes munkáját is. A prágai kiállítás anyagát értékelte a zsűri, és végül is az első dí­jat Kiss Juditnak ítélte oda. Kiss Judit jutalomból eze­ket a napokat Csehszlovákiá­ban, úttörőtáborban tölti, Do­lányi Ágnes jutalma: zánkai szaktáborozáson vehet részt a nyáron. Újra kezdődik valami... Kertbarát-találkozó Nagykőrösön — Látják, ezen a hegyen ré­gen, ameddig a szem ellátott, szőlő volt. Később elhanyagol­ták, nem törődött vele senki. Nemsokára akkora lett a gaz­tenger, hogy lovon ülő ember nem látszott ki belőle — mu­tatott körbe Csikai Pál nyugal­mazott tanár, a nagykőrösi ÁFÉSZ-kerttársulás elnöke. — Most újra elkezdődött vala­mi ... A nagykőrösi tázerdei ker- tekalját járjuk. Vida János, a nagykőrösi ÁFÉSZ felvá­sárlási osztályvezetője arról tájékoztatja dr. Kovács Lász­lót, a kertbarátok me­gyei szövetségének elnökét és a vele a megye legkülönbö­zőbb tájairól érkező legalább nyolcvan kertbarátot — -hogy miként indult a városban a mozgalom. Meteor és érdi nagyszemű — Ez a terület nem volt al­kalmas a nagyüzemi termelés­re, többe került volna a tsz- nek a leves, mint a hús. Ek­kor 1400 darab, egyenként 600 négyszögöles kiskertet ala­kítottunk ki a város körül öt „bokorban”. Aki kérte, kapott belőle, azzal a feltétellel, hogy ismét kertet telepít a dudva helyére. Ugyanakkor ország­szerte tizenkilenc mintakert létesült a SZŐ VOSZ támogatá­sával, ebből egy jutott Nagy­kőrösnek. Cél az, hogy a nö­vénytermeléssel többnyire most ismerkedőknek tanácsot- útmutatást adjon, a természet­ben lássák teendőiket. Az 1200 négyszögöl valóban izgalmas látnivalókat nyúj­tott. Meteor meggyet, érdi nagyszeműt és bőventermőt, pándi üveges meggyet ültet­tek, ezekre hívták fel a fi­gyelmek Hasonló adottságú ta­lajon foglalkozni kell a nemes kajszival s sikerrel nevelhető az alma is. Érdemes foglalkoz­ni az asztrahámi piros almával is. amely nyáron terem, vala­mint az egri piros almával. Itt, a mintakertben dr. Kovács Sándornak, a Kertészeti Kuta­tóintézet docensének irányítá­sával gondozzák az összes nagyhozamú fajtát. A magastörzsű Jonker-faj- tájú piros ribizlisor előtt csak úgy repkednek a szakmai ki­fejezések. Ki azt állapította meg, hogy ez a jövő fajtája, ki azt, hogy kiskertekben al­kalmasabb a bokorforma, mi­után az egy helyen növő fürt­csomót alá kell támasztani. Erről vitáztak a Sóskútról jött Mihalicza Simon népfronttit­kár, Szűcs Lajos, az ottani kertbarátklub elnöke és Mar- cinkovics Győző. Végül megál­lapodtak. hogy ha az ember igazán újat, nemes fajtát akar, akkor érdemes egyszer befek­tetni, kordont építeni a ribisz­kének. A pilisvörösvári Kaszab László is annak a véleményé­nek adott kifejezésit, hogy ügyes ez a termelési mód, mert könnyű a gyomirtás és a ribiszkefa alá más, alacsony növényt lehet ültetni. A Árutermelő kiskertek Czira Sándor, az állami gaz­daság kerületvezetője ugyan­csak kerttulajdonos. Elsősor­ban a fákat és a szőlőt nézte és közben elmondta a tapasz­talatait. A folyamatos terme­lésre specializálja magát, le­gyen termése kora tavasztól jóformán a fagyok beálltáig. Ugyancsak Tázerdőben lehe­tett megtekinteni Kovács Fe­renc lakatos konyhakertjét. Megoldotta az alagcsövezést, 300 négyszögölről legalább 20 mázsa új burgonyát vitt ki a piacra. Közben kedves vendég ér­kezett, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára és dr. Fábián László, az Országos Tanács falu- és szövetkezetpolitikai bizottságának titkára, őket és a részvevőket tájékoztatta Vi­da János egyrészt arról, hogy az ÁFÉSZ két kerti kisgéppel segíti a kertbarátokat a talaj- munkában — beporzásban, permetezésben, s arról, hogy ezekből a házi kertekből ta­valy az ÁFÉSZ 80 vagon zöld­séget, 98 vagon gyümölcsöt vásárolt fel, amit a Nagyvá- sártelepre, a MÉK-nek és a helyi konzervgyárnak továbbí­tottak. Emellett a kerttulajdo­A kertbarát-találkozó egyik csoportja hallgatja. Vida János tájékoztatóját Szakos János felvétele nos családok — legtöbbje munkásember — önellátóvá vált, nem ment a boltba zöld­ségért. Kertészkedők a csapágygyárban Tetszett, hogy a . tökéletesen sík alföldi tájban a helybéliéi, hol ilyen, hol olyan hegye. emlegettek. Ezek az elnevezé­sek még a szőlőművelő múlt­ból maradtak. A temetőhegyen például Csizmadia Ferenc szőlőjében kezdték a kiskertszemlét. A tőle hallottak, az 1970-ben te­lepített egyéves gyökeres ame­rikai vessző látványa, a ma­gasművelés megnyerte a nyug­díjas péceli Bíró Albertné tet­szését. Diósáról Szűcs Sándor- né jött, ő a csapágygyár klub­könyvtárának vezetője és egy­úttal a kertbarátok vezetője. — Alig várom, hogy a gyár­béli kollégáknak elmondjam a sok hasznos látnivalót. Sokat foglalkozunk szőlővel. Ezzel a módszerrel nem kell csonkolni kötözni, csupán gyomtalanítan; és tápanyagot adni. Ha több a zöld levél, jobb a növény asz- szimilációja, nagyobb a ter­mése. Bibéd után a kertbarát-talál­kozó részvevői a Pálfája kerü­let kertjeiben folytatták a kis­kertszemlét. A sok élmény, a gyalogolás a süppedő homo­kon bizonyára elárasztotta őket, de szívesen ígérték: otí lesznek a legközelebbi bemu­tatón valamennyien. Komáromi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents