Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
1974. JÚNIUS 22., SZOMBAT Az új miniszterek életrajza Rödönyi Károly Dr. Orbán László Falugyűlés a színpadon Kísérlet Zebegényben — eredménnyel Rödönyi Károly 1911-ben Budapesten született. Középiskoláinak elvégzése után a műszaki egyetemen gépész- mérnöki diplomát szerzett. 1936-ban mint műszaki alkalmazott Csepelen, a Weisz Manfréd gyárban kapott először állást. 1938-ban órabéres mérnökként a vasúthoz került. Itt munkája mellett gőzrnozdonyvezetői, motorkocsi-vezetői képesítést szerzett. Szegeden, Désen és Budapesten vasúti mérnökként, fűtő- háza főnökként dolgozott. 1951-től a MÁV vezérigazgatóságán töltött be felelős vezetői beosztásokat. 1957-től a MÁV vezérigazgató-helyettese. 1963-ban nevezték ki a MÁV vezérigazgatójává és a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettesévé. 1970-ben a miniszter első helyettese, később államtitkár lett. 1946-tól a párt tagja. Jelentős érdemed vannak a magyar kSzlekedés korszerűsítésében, a nemzetközi vasúti együttműködés fejlesztésében. E téren végzett munkássága elismeréseként megkapta a szovjet, a csehszlovák, az NDK és a lengyel vasutak kiváló dolgozóit megillető kitüntetést. 1971—72-ben a Nemzetközi Vasúti Szövetség elnöke volt. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia vasúti szakbizottságának. 1963-tól a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke. Több kitüntetés birtokosa. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955-ben és 1956-tían Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1963-ban a Munka Érdemrenddel tüntette ki. Dr. Orbán László 1912-ben Nógrádverőcén született. Középiskoláinak elvégzése után a miskolci jogakadémián és a szegedi egyetem jogtudományi karán szerzett diplomát. 1938-ban a kommunista párt tagja lett Részt vett az ifjúsági mozgalmat irányító Országos Ifjúsági Bizottság munkájában, majd a háború alatt a függetlenségi mozgalom szervezésében. A felszabadulás után a párt központjában dolgozott, hosz- szabb ideig az agitációs- és propagandaosztály vezetője volt. 1950 és 1955 között előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyettes az Oktatásügyi Minisztériumban kapott beosztást. 1956-tól 1967-ig ismét a pórt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tudományos és kulturális, illetve az agitációs- és propagandaosztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi miniszter első helyettese, államtitkár lett. 1945 és 1951 között az MKP illetve az MDP KV tagja volt. 1957-től az MSZMP Köz ponti Bizottságának tagja. 1945—1953 között és 1958-tól országgyűlési képviselő. A Népköztársaság Elnök} Tanácsa 1962-ben a Munka Vörös Zászlórendjével, 1965- ben és 1968-ban a Munka Érdemrend arany fokozaté' val, 1970-ben pedig a Felsza- badulási Jubileumi Emlékéremmel tüntette ki. Felmentés — kinevezés A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettest tisztsége alól felmentette és őt, valamint dr. Marczali Lászlót kulturális miniszterhelyettessé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Garamvölgyi Károly művelődésügyi miniszterhelyettest tisztsége 'alól felmentette és oktatási miniszterhelyettessé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettest tisztsége alól — saját kérelmére — érdemei elismerése mellett felmentette. Úszta Gyula kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Úszta Gyulának, az Elnöki Tanács tagjának, a Magyar Partizán Szö- vetsíég főtitkárának 60. születésnapja alkalmából, a forradalmi mozgalomban kifejtett tevékenysége és egész élete munkássága elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdem rendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A BECSI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSON Ezüstéremmel tüntették ki az Alagi Állami Gazdaságot Magyar sikereket jelentenek a bécsi nemzetközi kertészeti kiállításról. A pénteken közzétett eredmények alapján a magyar kiállítók a zöldséges gyümölcstermékek kategóriájában 19 arany-, 34 ezüst és 12 bronzérmet kaptak. Ezenkívül Becs város tiszteletdíjának aranyérmével jutalmazták a Zöldségtermesztési Kutató Intézet szentesi állomását, ezüstéremmel tüntették ki az Alagi Állami Gazda ságot, míg bronzérmet kapott a Hungexpo, amely a magyar kiállítást szervezte. A bécsi mezőgazdasági kamara arany- plakettjét ítélték a Szegedi Gabonatermesztési Kutató In tézetnek, a kamara ezüstpia kettjét kapta a szentesi Fel szabadulás Termelőszövetke zet. — Igaz-e, hogy a November e teret a tanács megszépíti, parkosítja? — Igaz. A közelében pedig egy ÁBC-kisáruház épül majd, aminek az az érdekessége, hogy a pénzt fóti vállalatok, szövetkezetek adják össze. — Tudnak-e a község vezetői arról, hogy a kiserdőt lelketlen emberek állandóan pusztítják?!- Tudomásom szerint a tanács néhány személyt szabálysértési bírsággal — nem is kicsivel — sújtott. Az erdő megvédése azonban mind- annyiunk feladata, az itt jelenlévőké is. Figyelni, figyelmeztetni kell, és, ha úgy adódik, bejelenteni értékeink pusztítóit. — Foton csupán egv gyógyszertár van. A távolabb lakok kilométereket gyalogolhatnak egy-egy vény beváltásáért. Várható-e változás? — Sajnos — őszintén meg kell mondani —, nem. Pest megyében nem egy olyan község van, ahol még ez az egy gyógyszertár is hiányzik. — A kisalagi boltban nincs hűtőpult, a legyek szabadon garázdálkodnak. Valamit tenni kellene... • — Erről ezideig még nem érkezett hozzánk információ, köszönöm ezt a közlést. Az üzemeltető, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat lehetőségei szerint eddig is mindent megtett a nagyközség ellátásának javításáért; meggyőződésem, hogy ez ügyben is gyorsan történik intézkedés. —■ Ha már a kereskedelemről van szó: nagyon rossz a tanszerellátás, egy rajzlapért Budapestre kell beutazni! — Jó hírt közölhetek: a P1ÉRT saját üzletet nyit, a tervek szerint már jövőre. — Mikor lesznek a termelőszövetkezetben korszerű gépek? — Erre hadd válaszoljam azt: a legutolsó permetezést helikopterről végezték... Iskolások, harmincketlen Teljes joggal hiheti az olvasó, hogy a fenti kérdéseket, tanácstagok, népfrontaktívák, közéleti emberek, a lakóhelyüket nagyon szerető, fejlődésért felelősséget érző emberek tették fel Buta Pálnak, a fóti nagyközségi pártbizottság titkárának. Ebből — a másfél órás párbeszéd tanúsága szerint — csak az igaz, hogy akik kérdeznek, nagyon szeretik lakóhelyüket. Máskülönben a kérdezők a zebe- gényi olvasótábor résztvevői, általános iskolás gyerekek, gimnazisták, szakközépiskolás diákok_ Bárdi Karcsi, Farkas Ági, Kalmár Kati, Keő Annus, Bíró Bori, Szántó Rozi, Csa- boda Feri, Horváth Zsuzsa és a többiek, összesen harminc- ketten, «• A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum árnyas parkjában, a színpadon folyik a fórum, a színpadon, ahol szombat-vasárnap esténként muzsika szól. balladákat mondanák, Szendrei-Kirper gitározik. — Falugyűlés ez, a színpadon — mondja találóan Újfalui István, a népfront váci járási bizottságának ttikára. — Foton a fiatalság mindjobban jelzi, hogy részt kér a közösség ügyeiből — mondja Bata Pál. — Páldaként említem. hogy két hete, vasárnap hatvan fiatal dolgozott társadalmi munkában a művelődési ház felújításának előkészítésén. A fiatalok vetették fel az albérlők háza létesítésének a gondolatát. Főt közéletére általában a pezsgés jellemző, és ebben az élen ott vannak a fiatalok is. Most a vendégek kérdeznek. — Mi a véleményetek a kéthetes olvasótáborról? — Élvezem a meghívott vendégek társaságát. — Érdekes, nagyon érdekes minden, amit hallunk. — Nincs iskolapad, itt nyár van és szabadság. És a Duna is itt van. — Ki és mi ragadott meg legjobban az eddigi programokból? V i 11 ám vál aszok at kér a tábor vezetője, Novák Imre, a főt-kisalagi általános iskola igazgatója, a népfront megyei pedagógiai társadalmi bizottságának elnöke. A válaszok: Havas Ferenc Kossuth-díjas balett-táncos, dr. Dénes György barlangkutató, Dániel Kornél festőművész és az általa bemutatott Szőnyi emlékmúzeum. Monspart Sarolta tájékozódási futóvilágbajnok. Magos Judit Európa-bajnok asztaliteniszező, Szentpál Mónika előadóművész, Papp Ibolya ráckevei könyvtáros balladaelőadása, a Budapesti Madrigálkórus vasárnap esti hangversenye, a hétfői tábortűz, a chilei lemez... Első: az emlékmúzeum A válaszok strigulázása után kiderül, hogy a népszerűségi listán a Szőnyi István Emlékmúzeum, a chilei est, illetve a chilei nép elnyomói ellen folytatott küzdelmét érzékeltető lemez és Monspart Sarolta egyénisége, iletve a vele töltött nap vezet. — Apróság talán — mondja Novák Imre —, de a tábornak a későbbiekben két közvetlen folytatása is lesz. Magos Judit díjai közül kettőt felajánlott a gyerekeknek, iskolai asztalitenisz vándordíjnak, Monspart Sarolta pedig októberben Foton a fiataloknak tájékozódási futóversenyt szervez, iletve vezet. A zebegényi tábor, amelyben munkás- és parasztgyerekek, egyharmad részben nagy családok, egyharmad részben pedig úgynevezett csonkacsaládok gyerekei vesznek részt: olvasótábor. Hasznosságához semmi kétség nem férhet, a résztvevők olyan élményekkel gazdagodnak, olyan ismereteket szereznek, annyi emberséget tanulnak, hagy a vendég, a felnőtt őszinte irigységet érez és ugyanakkor örül, hogy ezeknek a gyerekeknek .a társadalom ezt megadja. De ezideig — viszonylag kevés szó esett magáról az olvasásról, a könyvről. Lehet-e ezt a tábort olvasótábornak nevezni? — Feltétlenül — bizonyítja Novák Imre. — Az alap, a kiindulási pont a könyv, az olvasás, az irodalom. Hat könyvet hoztunk magunkkal, sok példányban, hazulról, az iskolai könyvtárból és ezeket mindannyian elolvassuk és megbeszéljük. Azonkívül ott vannak minden szobában az irodalmi folyóiratok, a Kortárs, az. Új írás, a Nagyvilág, a Tiszatáj, az Alföld és a többi. Kinek melyik regény, novella, vers tetszett legjobban és miért — naponta vitatkoztunk ezen, de úgy, hogy ott van a gyerekek kezében a mű. Papp Ibolya balladaestje nyomán a gyerekek balladaillusztrációkat készítettek, egyik este Kriíou-állatmesét adtak elő dramatizálva. A tábor végén szavalóverseny lesz. A szobákban a könyv és a folyóiratok mellett azonban ott van a Magyarország című politikai hetilap és az Elet és Tudomány ás. Arra törekszünk, hogy a gyerekekben felébresszük, vagy továbbfejlesz- szük a művészetek iránti érdeklődést. Ez a tábor szeretne hozzájárulni a teljes, sokoldalú, érdeklődő és cselekvő ember kialakításához. A teljesség része a természetszere tét is, a képzőművészet is, a zene is... Tárogatószó A park egyik -tisztásán Bige József tárogatózik. A Magyar Állami Népi Együttes muzsikusa, hangszerkészítő. Aztán beszélgetnek, mintha nagyon régóta ismernék egymást a gyerekekkel. Deregán Gábor Befejeződött az 0D0T Az országjáró diákok Sopronban megrendezett XIX. országos találkozója pénteken véget ért. Délelőtt a diák vendégeknek a soproni KISZ szervezetek tagjai mutatták be munkahelyeiket, városukat és Sopron környékét.. Délután a Bécsi-bombán emlékhelyet avattak a találkozó alkalmából. Este a bécsi-dombi amfiteátrumban eredményhirdetéssel zárult az ODOT. Július 8—13: Bartók Béla nemzetközi kórusfesztivál Hatodszor rendezik meg — az idén július 8—13 között — a Bartók Béla nemzetközi kó- rusfesztivált Debrecenben — tájékoztatta az újságírókat pénteken a Magyar Sajtó Házában dr. Tar Károly, a debreceni városi tanács művelődési osztályának helyettes vezetője. Az amatőr kóruskultúra fejlődése elválaszthatatlan a magas színvonalú kortársi zenétől, ezért azt is feladatuknál tekintik, hogy Debrecen ni csak pódiumot adjon a bemutatkozó kórusoknak, hanem ú zeneművek írására is ösztönözzön. Tavaly a városi tanác: Balázs Árpádot, Fehér Andrást, Károlyi Pált, Kocsá Miklóst, Petrovics Emilt é Sárai Tibort kérte fel új, Ca- pella-kórusmű megírására — alkotásaikat a mostani fesztiválon mutatják be. Az előadó szót ejtett a nyár kulturális programok sok má eseményéről, rendezvényére is. Debrecen ad otthont a kép zőművészek országos nyár tárlatának, amelyre 91 művés: küldte be 250 alkotását. Ismét megnyílik a magyar nyelv ápolására hivatott nyári egyetem, megrendezik a kelet-magyarországi néptáncfesztivált, tárlaton mutatják be a népi szobrászat legjobb alkotásait, s ismét lesz — immár kilencedszer — országos virágkarnevál. Magyar-dcl-vietnami kulturális egyezmény A Kulturális Kapcsolatok Intézetében pénteken aláírták a Magyar Népköztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság közötti kulturális együttműködési egyezmény 1974-re szóló végrehajtási tervét. Az okmányt Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete látta el kézjegyével. ELSŐ KIÁLLÍTÓ RÁCKEVÉN Ifj. Keleti Jenő grafikái a konkrét élmény általános emberi tanulsággá bővül a rajz helyi értékeinek adott és megfigyelt hullámhosszán. Sok szellemi alkatrész, eszmetáj forr műveinek törvényeket most kereső kohójában: Ikarusz földtől robbanó teste, emberpár tétovasága, a gyárváros mértani szerkezete. Juhász Gyula, Victor Hugó, József Attila képekkel felderített költészete. Rajzaiban szigorú és engedékeny; a tekintet hol markáns, hol lágy, a modell élethelyzetének követelményei szerint. Ez a sokoldalúság hűség; ragaszkodás a valósár sorsképleteihez, melyet a mi először rögzít, hogy hiteles hatása változtathasson, a jó haladás irányába sürgesse a képileg figyelt eseményeket. Első kiállításának meghívójában írja: „Tisztelem a mun kát és a munkást, kiváltkép’ az alkotót. Magam is munká vagyok, közöttük élek. Ez a: első önálló bemutatkozásom. Kérem, fogadják szeretettel”. Megtesszük a következő zárómondattal: Sokat várunk tőle. Losonci Miklós Ifj. Keleti Jenő grafikája egyedit, a különöst. A fiatal művész tusrajzok sorozatával igazolja, hogy az általa érzékelt csepeli specialitás emberi egyetemességre törekszik a minőségben, így növekszik, mert csak így növekedhet az esztétikai érték. Művészetének ez a dialektikája. A Pihenőben ő a várakozás feszültségét láttatja, ülő asz- szonyalakban pergeti le a „Magány” csöndes drámáját, a „'Sirató nők’’ együttérzésének nyomasztó, de hitelesen szükséges feketeségét. Rajzainak mindig más az indítéka a belső igénytől függően. Dózsa- sorozatát arra használja fel, hogy mai kaszások munkamozgását kottázza, s képes, hogy vizuális képletben örökítse meg „Egy régi vasárnap” macskához, vaskályhához kötött emlékét. E csepeli pillanatfelvételek műveinek levegős tágasságában nyerik el végleges formájukat úgy, hogy Ma, szombaton délután 4 érakor nyitja meg Somogyi János festőművész ifj. Keleti Jenő grafikus kiállítását a ráckevei volt Savoyai kastélyban. Az Árpád Múzeum ezzel az egy hónapig megtekinthető tárlattal kívánja folytatni országosan kiemelt fontosságú „Első kiállítók” sorozatát. Ifj. Keleti Jenő csepeli művész. Ott született, ott dolgozik a Vas- és Fémművekben. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, s bár több kiállításon szerepelt műveivel, ez az első önálló kiállítása. Csupa grafika, melynek tárgya szinte kizárólagosan az ember. Érthető, hiszen az Ady jelölte „embersűrűs gigászi vadon” Csepelre napjainkban is érvényes költői meghatározás. Az itteni hajnalok, esték műszakváltásai embereket hömpölyögtétnek az utcákon, emberi évszak torlódása a táj. E rajzok, grafikák markáns munkásportrékat ábrázolnak helyi atmoszférával, egyedi légkörrel. Ez a karakter alkotásainak fő erénye. Csepel rajzi enciklopédistája, megörökíti a munkásarcokat, az este hazaérkező szövőnőt, az újságárust, az útkövezőket, s ifjúságának örök szomszédját, a „Pipázó férfi”-1. Közvetlen élmények indítják a rajzokat, e szobros határozottsággal ránk tekintő figurák a valóság és a képzelet közös teremtményei, egyaránt hozzátartoznak társadalmunk központi valóságához és a csepeli munkáskerület lényegéhez. Mindez természetesen a művészet sűrítő közegében jelenik meg lényeglátó kiemelésekkel. Ifj Keleti Jenő rendre végigjárja terepét, melynek egyre inkább birtokosa. Egyre inkább az tarthat számot a figyelemre, aki az általánosban képes megragadni az