Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
A MUNKÁSMUVELODÉSÉRT Ü gy tűnik néha, hogy már túlságosan élszaporodtak az Ilyen-olyan ünnepi hetek, napok. Olyankor tűnik ez úgy, amikor a hangzatos elnevezések helyenként csak üres keretként szolgálnak, de hiányzik belőlük a legfőbb: a tartalom. A holnap befejeződő dunakeszi művészeti napok létjogosultságát éppen az a tény jelzi, hogy valódi tartalommal, élettel töltődtek meg, amint az különösen megmutatkozott a tegnapi jó fél napba nyúlt tanácskozáson, melyen napjaink egyik nagyon időszerű témáját, a munkásműveltség, a munkásművelődós helyzetét és továbbfejlesztésének feladatait vitatták meg. A Dunakeszi Nagyközségi Tanács nagyterme már külsejében is visszatükrözte a művészeti napok hatását azzal, hogy a falakon, a falak mentén festmények, kisplasztikák fogadták a belépőket: helyi művészek alkotásainak tárlata. Pártmunkások — köztük Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára, Barát Endre, a váci járási párt- bizottság első titkára —, népművelők, pedagógusok, szocialista brigádvezetők, tanácsi vezetők, társadalmi és tömegszervezeti ‘képviselők voltak a tanácskozás résztvevői. Aktív közreműködésükkel, meglepően nagyszámú felszólalással váltak valóban résztvevőivé e fontos kérdéskör megvitatásának és a további előrelépés szolgálatának. Ügy ahogyan megnyitójában hangsúlyozta is Nagy Sándor, a váci járási pártbizottság propaganda és művelődési munkatársa: „Vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk: a köz- művelődési intézmények közös fenntartását mindenütt megvalósítottuk á váci járásban, emelkedik nyári kulturális rendezvényeink színvonala, minden szinten javul és minden területen fejlődik a közművelődés állami és pártirányítása, egyre eredményesebb a szocialista brigádok kulturális tevékenysége. Ma délelőtti vitánk a további előrelépést szolgálja...” N agy kérdéskomplexumot tűzött programjára a rendezőség e tanácskozással. A siker, a megbeszélés eredményegysége mégis abban rejlett, hogy nem akartak sokat markolni, hanem a járási, helyi viszonyokat kívánták reálisan értékelni, hogy meghatározhassák a további tennivalókat. Ehhez szolgált alapul Maróti Lászlónak, a SZOT kulturális alosztálya vezetőjének vitaindító előadása, amelyben az előrelépéshez különösen arra hívta föl a figyelmet, hogy a munkahely legyen a nevelés szintere is, még jobban fonódjék ösz- sze a munkahelyi és a lakóhelyi közművelődés; az üzemi demokrácia fórumait is még jobban használják fel a nevelésre; a mozgalmi szervék is fordítsanak nagyobb gondot a szabad idő kulturált eltöltésére; a szocialista brigádokkal szemben támasztott követelményeknél ne szoruljon háttérbe a kulturális vállalás és a hármas jelszó egységben érvényesüljön; s a közeledő szakszervezeti választásoknál olyan kulturális felelősöket válasszanak, akik elsősorban kultúrpolitikusok, ót tudják tekinteni a közművelés legfontosabb teendőit munkahelyükön. E tömör programmeghatározás is mutatja — mint Maróti László részletesen is kifejtette előadásában —, hogy a munkásművelődés, amely köznevelésünk fejlesztésének, most központi kérdése hosszútávú feladat. M ódszerekről, elért eredményekről is bőven esett szó ehhez. Éppen ez volt e tanácskozás egyik különösen nagy értéke. Olyanokról, mint amiről Révay Sándor,, a járműjavító szb- titkára beszélt, hogy az oktatási tantervben az évek során szereplő témákat új anyaggal egészítették ki „A munkahelyi élet időszerű kérdései” címmel. E tanfolyamok látogatottsága a legeredemé- nyesebb volt. További tervük: külön témakörben dolgozzák fel a „Bejáró dolgozók politikai konzultációja” és a „Szakszervezeti ifjúsági fórum” tárgyú anyagot. A szak- szervezeti oktatás történetében először most kerül a hallgatók részére is kibocsátásra írásos útmutató a „Társadalmunk és a munkahelyi élet időszerű kérdései” tanfolyamokon. Nagyon jók a tapasztalatok a szocialista brigádvezetők klubjával is, amelynek látogatottságát megnövelte, hogy a témákat előzetes ajánlás alapján maguk a tagok választották ki. Az igények kipuhatolása egyébként is fontos a közművelődésben — amint a többi között erről beszélt Tolnai György, a Dunakeszi Konzervgyár csúcspárt- vezetőségének titkára. Az idén Dunakeszin létrejött művelődési központ ehhez koncentrált lehetőséget teremtett, amelyeket még hatékonyabban kihasználhatnának, ha az üzemek részéről változatosabb igényekkel jelentkeznének. I 'n rdekeseh vonult végig e L fontos megbeszélésen az objektív és a szubjektív tényezők jelenléte, vagyis az a körülmény, hogy különféle kulturális, közművelődési területeken immár jó adottságok, lehetőségek kínálkoznak s ezekkel a legtöbb helyen természetesen megfelelően élnek is, de kihasználtságuk még további .teendőket igényel, sőt helyenként a szemlélet formálására is szükség van a célszerű alkalmazás szempontjából. Mindezt sok színűén tükrözték — akarva akaratlanul is — a felszólalók, így Fekete Annamária, Kladics * á nos, Seres Valéria, a Mechanikai Laboratórium dolgozói, Saint Sándor Szódról, Kollár Albin, a Dunakeszi 3. sz. általános iskolából, Szajli Ferenc házgyári szocialista brigádvezető, Neumann Ödönné általános iskolai tanárnő. Olyan izgalmasnak mondható kérdések kerültek előtérbe, hogy például a továbbtanulást kitüntetésnek vegyék-e azok, akiket arra jelölnek, vagy egyéb ösztönzőre is szükség van. S noha igaz, hogy a megbecsülés jele a továbbtanulás biztosítása, a tanfolyamra küldés, de mégsem rossz módszer, hogy a Mechanikai Laboratóriumban ötven fillér órabéremelést kapnak azok, akik elvégzik az általános iskolát. Olyan észrevételek is hangot kaptak, ehhez kapcsolódva, hogy a környezetnek igen nagy szerepe van a tanulási kedv élesztésében. A műveltség fogalmáról, arról, hogy ez nemcsak bizonyos ismeretanyag elsajátítását, hanem kulturált magatartást feltételez, tudományos igényű eszmefuttatásból is képet alkothattak a tanácskozás résztvevői dr. Bánlaki Pálnak, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szociológiai adjunktusának tömören összefoglaló előadásából. De, hogy miért is foglalkozunk ilyen intenzíven a művelődés kérdéseivel, miért központi teendő társadalmunkban a munkásművé- lődés, az is érzékletesen megfogalmazódott itt, mindenekelőtt Barinkai Oszkárné felszólalásában. Mintegy feladat- meghatározóan összegeződötl ebben, hogy a gazdasági és a kulturális építőmunka nem választható el egymástól, a kettő dialektikusán egybe kapcsolódik. Ma az a feladat áll előttünk — mint rámutatott —, hogy miután a szocialista társadalom gazdasági alapja szilárd, ezen a bázison még céltudatosabban dolgozzunk a felépítmény fontos részéért, a kultúráért. A mi társadalmunkban nemcsak az a kérdés, hogy megfelelő élet- színvonalat biztosítsunk az embereknek, nemcsak azzal törődünk, hogy mennyiből élnek, hanem azzal is, hogyan élnek. E zért a hogyanért — ami egyúttal számunkra szocialista életmódot, a szocialista életformát jelenti — ült össze a váci járás közművelőinek e lelkes csapata. Munkájuk fedezete és biztosítéka lesz az a lenini megállapítás, amelyet a megyei pártbizottság titkára idézett a munkások egy percig sem feledkeznek meg arról, milyen nagy dolog, hogy megszerezzék a tudás hatalmát. L. Z. Szófiában pénteken megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 68. ülését. A végrehajtó bizottság ülésének munkájában részt vettek a KGST-hez tartozó országok állandó képviselői: a KGST-tagállamok helyettes kormányfői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság ülésén részt vett Jugoszlávia állandó képviselője a KGST-ben, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) tagja. A végrehajtó bizottság ülése a testület új elnökének, Lázár György miniszterelnökhelyettesnek vezetésével folyt le. A végrehajtó bizottság elfogadta azokat a döntéseket, PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM A It A 80 FILLER 1974. JÜNIUS 23., SZOMBAT Dokumentumok ünnepélyes uláírásával Befejeződött a KGST jubileumi ülésszaka amelyek a KGST 28. ülésszakán hozott határozatok megvalósítása érdekében végzendő munka megszervezésével függnek össze. ★ Pénteken a bolgár fővárosban befejezte munkáját a KGST 28. ülésszaka. A Park szálló tanácstermében a delegációk vezetői — a tagországok kormányfői, közöttük Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke —, illetve helyetteseik aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét és a következő dokumentumokat : • a KGST alapokmánya, valamint a KGST jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló konvenció módosításait tartalmazó jegyzőkönyvet, • a KGST-szabványok alkalmazásáról szóló konvenciót, O általános egyezményt az érdekelt tagországoknak az orenburgi gázlelőhely kitermelésében, valamint Orenburg körzetéből a Szovjetunió nyugati határáig húzódó gáztávvezeték felépítésében kifejtendő együttműködésről. Sztankó Todorov bolgár kormányfő mondott zárszót, a küldöttségek nevében pedig Fock Jenő miniszterelnök mondott köszönetét a bolgár testvérpártnak, kormánynak és személy szerint Sztanko Todorovnak az eredményes munka feltételeinek megteremtéséért. Ezután a bolgár miniszter- elnök berekesztette az ülésszak munkáját. (A jubileumi ülésszakról kiadott hivatalos közleményt a 2. oldalon közöljük.) Hazánk eredményeinek részese a testvéri szocialista országok együttműködése Fock Jenő nyilatkozata a KGST jubileumi ülésszakáról Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének vezetésével pénteken hazaérkezett Szófiából a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 28. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. Fock Jenő az ülésszak befejeztével válaszolt az MTI és a Népszahadság tudósítóinak kérdéseire. Ennek során a KGST negyedszázados tevékenységéről szólva kijelentette: — Történelmet formáló negyedszázados tevékenységről van szó. A KGST alapvető feladata, hogy a maga eszközeivel segítse a tagállamok és az egész szocialista közösség gazdasági, műszaki-tudományos fejlődését. Az ülésszakon teljes egyetértésben azt állapítottuk meg, hogy a KGST betöltötte — és jól töltötte be — e hivatását. Negyedszázad történelmileg nem nagy idő. Ez az időszak azonban mégis különös jelentőségű, hiszen az eltelt 25 esztendő alatt megváltozott a világ arculata. A szocialista világrendszer ebben az időszakban vívott ki magának meghatározó helyet a világpolitikában és a világ- gazdaságban. A szocialista világrendszer gazdasági súlyának növekedésében a KGST- nek, a tagországok együttműködésének felbecsülhetetlenül nagy része volt. Vegyük például Magyarországot. Ha végigtekintjük hazánk 25 esztendős gazdaságtörténetét, egyben elénk tárul a KGST-országok együttműködésének negyed- százada is. Eredményeink, sikereink részese és záloga — a magyar nép nagyszerű munkája mellett — a testvéri szocialista országok töretlen együttműködési készsége, őszinte tisztelettel köszöntük ezt meg a jubileumi ülésszakon a tanács valamennyi tagországa pártjának és kormányának, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormánynak. Az együttműködés aktuális és távlati helyzetével kapcsom latban feltett kérdésre Fock Jenő a többi között elmondotta, hogy „a tervdokumentáció a tagországok együttműködésének alapvető módszere. Erre és az ennek alapján létrejövő hosszúlejáratú mégállapodá- sokra alapozva lehet kialakítani minden országban a gazdaságfejlesztési célokat.' Tekintve, hogy az előttünk álló időszakban kell befejeznünk a következő ötéves tervek egyeztetését, az ülésszak határozata értelmében e feladat megoldása áll most a KGST munkájának középpontjában.” A tagországok energiaellátásával kapcsolatos kérdésre kijelentette, hogy a fejlődés alapvető feltétele a zavartalan energiaellátás. — Sokat tettünk az elmúlt időszakban e téren — mondotta. — így a közelmúltban egyezményt írtunk alá a 750 KV-os nagyfeszültségű rendszerközi elektromos távvezeték építéséről. A mostani ülésszakon már arról volt szó, hogy az épülő Vinnyica—Al- beríirsa közötti vezetékhez hasonlóan, Lengyelország és az NDK. illetve Románia és Bulgária irányában a Szovjetunióból újabb nagyfeszültségű ösz- szeköttetést hozzanak létre. A tanácsülés elhatározta az érdekelt országok egységes energetikai rendszerének kidolgozását is — mondotta a továbbiakban, majd megemlítette, hogy az ülésszak alatt írták alá a szovjetunióbeli Orenburg körzetéből kiinduló gázvezeték megépítéséről szóló egyezményt. Ez az új vezeték nagymértékben hozzájárul energiabázisunk szélesítéséhez, és egyben alapvető nyersanyagot szállít a petrolkémia fejlesztéséhez. — Hogyan értékelték az ülésszakon az integráció előrehaladását a már említetteken kívül a feldolgozó ágazatokban? — kérdésre Fock Jenő így válaszolt: — A tanácsülésen tárgyalt valamennyi kérdés összefügg integrációs programunk va- lóraváltásával. Vonatkozik ez mindenekelőtt a következő ötéves tervidőszak előkészítésére. Ami a feldolgozó iparágakat illeti, az ülésszak egyöntetűen megállapította, hogy sokatígérően fejlődik a szakosítás és a kooperáció mindenekelőtt a gépiparban. Általános volt azonban az a vélemény, hogy az előrehaladás gyorsabb lehetne. Mi is ezt hangsúlyoztuk és különösen az alkatrész- és részegység-szakosítás fejlesztését szorgalmaztuk. Szerintünk ugyanis ez alapvető feltétele annak, hogy a feldolgozó iparágak hatékonyságát növelni lehesaz MSZMP Központi sen. Aláhúztuk továbbá, hogy nemzetközileg szélesebb körben kellene alkalmaznunk a fő- és alvállalkozói rendszert, illetve meg kellene teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy ez a rendszer országaink vállalatai között gyorsabban fejlődjék. Erre feltétlenül szükség lenne, elsősorban azért, hogy a szakosított vál lalatok között fokozódjék a szállítási fegyelem és biztonság. Nyilatkozata további részében a miniszterelnök elmondotta még a többi között, hogy az ülésszak nagy felelősséggel foglalkozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar problémáival is, mivel világszerte gyorsabban növekszik a mező gazdasági és élelmiszer-ipari termékek iránti szükséglet, mint a termelés. Fock Jenő nyilatkozatában befejezésül hangsúlyozta, hogy a 28. ülésszak határozatai jelentős lépésekkel viszik előre országaink együttműködését, a szocialista gazdasági integráció kibontakozását. (3. oldal) Az Elnöki Tanács (3. oldal) Kádár János fogadta a DSZDP küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta a Dán Szociáldemokrata Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Anker Jörgensen, a párt elnöke vezet. A találkozó so- i véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű problémáiról, valamint a két ország és a két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Pullai Árpád, a Központi Bi- ottság titkára. Huszonöt éves a honi légvédelem A Magyar Népköztársaság honi légvédelmi rendszere létrehozásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepséget rendeztek a Honvédelmi Minisztérium dísztermében. Az ünnepségen részt vettek a Varsói Szerződés, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport és baráti hadseregek képviselői. Felolvasták Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter díszparancsát, majd Stock János vezérőrnagy, seregtest parancsnok mondott ünnepi beszédet. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter pénteken este a Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében fogadást adott az évforduló alkalmából. Megkezdődtek a magyar-mongol kormányközi bizottság tárgyalásai A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság pénteken a Parlament delegációs termében plenáris üléssel megkezdte . ülésszakát. A magyar küldöttséget Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, a mongol delegációt Tumenba- jarin Ragcsa, a mongol minisztertanács első elnökhelyettese, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a bizottság mongol tagozatának elnöke vezeti. ★ Faluvégi Lajos magyar és Cendin Mólóm mongol pénzügyminiszter aláírta a két ország pénzügyminisztériuma közötti közvetlen együttműködési megállapodást. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és P. Damdin, a Mongol Népköztársaság köny- nyű- és élelmiszeripari minisztere pénteken megállapodást írt alá a két ország köny- nyűipara közötti együttműködés fejlesztéséről. KÖZÉLET Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter köszöntötte tegnap a centenáriumát ünneplő Bu- dalakk Vállalatot, majd kitüntetéseket adott át a fejlesztésben és a munkában kiváló eredményt elért dolgozóknak. Az Ahmed Hasszán El- Asszad földművelés- és földreformügyi miniszter által vezetett Szíriái mezőgazdasági küldöttség pénteken elutazott hazánkból. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter.
